Hargita, 1987. április (20. évfolyam, 76-101. szám)
1987-04-01 / 76. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLETEK ! AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA XX évfolyam 76. (5387.) szám 1987. ÁPRILIS 1., SZERDA Ára 50 bani Hargita megye gazdasági-társadalmi fejlődése — a teljes jogegyenlőség érvényesülésének alapja A tudomány fegyverével a nagy terméshozamokért A ma fiatalja, még ha maga mögött hagyta is huszonötödik életévét, a mezőgazdasági termelést szemlélve vagy éppen ott dolgozva nagyon is természetesnek találja, hogy gépek szántanak, gépek vennak, ültetnek, gépek takarítják be a termést, hogy az állattenyésztő telepeken gépek sora könnyíti az ember munkáját Mindezt ma már olyan természetesnek vesszük, mintha mindig is így lett volna, pedig időben mindössze 25 évre kell csupán visszatekinteni, arra a 25 évre, amikor befejeződött a mezőgazdaság szövetkezetesítése és kezdetét vette a nagyüzemű termelés. Sokat el lehet mondani és el is kell mondani erről a 25 esztendőről, a mezőgazdaság modernizálásainak időszakáról. Méltán nevezzük a IX. kongresszus utáni időszakot Nicolae Ceauşescu korszaknak. A rengeteg vívmányból, amely szocialista mezőgazdaságiunk előrehaladását jelzi csak egyetlen egy kis részt ragadnék ki, a burgonyatermesztést, amely megyénk számára döntő jelentőségű, hiszen ezt a vidéket az egész országban úgy tartják számon, mint a burgonyatermesztés egyik báziséit. Ezért is volt természetszerű és egyben pártunk bölcs agrárpolitikáját szemléltető elhatározás, hogy ebben a mezőgazdaságilag is (Folytatás a 3. oldalon) BEDŐ IMRE mérnök, a Hargita megyei Burgonyatermesztő Kísérleti Állomás vezetője A gazdasági hatékonyság kérdése az üzemi pártaktíva elemzésén Pártunk főtitkárának, Nicolae Ceauşescu elvtársnak az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának február 20-i ülésén tartott beszédének orientációi arra kötelezték a gyergyószentmiklósi Mechanikai Vállalat pártaktíváját, hogy a kommunista igényesség szellemében alaposan kielemezzék a gazdasági feladatok teljesítésének mikéntjét, ugyanakkor hatékony intézkedéseket dolgozzanak ki a munka hatékonyságának növelése érdekében. Ahogy az alapos vitaindító elemzés, a nagyszámú és tartalmas hozzászólás, az ülésen megnyilvánuló bírálati szellem, valamint a kidolgozott határozatok is igazolják, időszerű és igen hasznos volt ez az aktíva ülés. Mindenképpen reményekre jogosít fel bennünket, ami az idei tervteljesítés ütemességét, a gazdasági hatékonyság növelését illeti. Bár az üzem, a megelőző esztendőhöz viszonyítva 1986-ban jelentős sikereket ért el, mondhatni kilábalt krónikus egyhelyben topogó sóiból, az elemzés csak bizonyos támpontok megállapítása érdekében tért ki ezekre a sikerekre. A vita döntő arányban a fogyatékosságok felszámolására összpontosított. S itt elsősorban a gépek és berendezések hatékonyabb kihasználásának lehetőségeire. Bár egy esztendő alatt ez az arány éppen tíz százalékkal növekedett, 1986-ban a gépek kihasználási foka még mindig messze az elvárások mögött volt. Számos feladatot láttak előre ennek a helyzetnek a megváltoztatása érdekében. Egyebek között az igényesebb munkaszervezést, a kapacitások jobb lefedését, továbbá a megvásárolt és ki nem használt gépi kapacitások helyzetének a tisz(Folytatás a 3. oldalon) ZÖLD LAJOS — HÍREK — • Megyénk összes közkönyvtárában, szakkönyvtárában, vállalatoknál, intézményeknél ma sor kerül a Vállalati és Intézményi Könyvhónap 12. kiadásának ünnepi megnyitójára. A megyei színtű megnyitót a Csíkszeredai Vasúti Építőanyag-kitermelő Vállalatnál tartják. A rendezvénysorozat keretében könyvkiállításokat, könyvismertetőket, író-olvasó találkozókat, kerekasztal-megbeszéléseket szerveznek. • Jól sikerült vendégszereplésről kaptunk hírt a vlahicaiaktól: az itteni műkedvelő színjátszócsoport Karinthy Frigyes: A nagy ékszerész c. darabjával aratott osztatlan sikert Bögözben. • Szakaszos vezérlésű hegesztő robotot szerkesztettek a nagyváradi Mechanikai és Pótalkatrészgyártó Vállalat szakemberei az Oltott személygépkocsi bizonyos alkatrészeinek megmunkálásához. Az első példányokat már le is szállították a régeni Mechanikai Vállalatnak. Hírszerkesztő : MADARAS MAGDOLNA A forradalmi helytállás nagyszerű példája — A bebörtönzött kommunisták és antifasiszták politikai rezsimjének 49 évvel ezelőtti kivívása — Hazánk dolgozói a múlt esztendőben emlékeztek dicső kommunista pártunk történelmének egyik kiemelkedő mozzanatára, a kommunisták és antifasiszta hazafiak hírhedt brassói perének félévszázados évfordulójára. Amint az köztudott, a peren a forradalmárok, Nicolae Ceauşescu elvtárssal az élen, hősiesen helytálltak, erőteljesen leleplezték az elnyomó és kizsákmányoló rendszer urainak nép- és országellenes politikáját, s a dolgozók érdekeivel azonosulva a leghatározottabban állást foglaltak a haza függetlensége mellett, a fasizmus és a háború ellen. Megtorlásként következtek a kegyetlen ítéletek és a nehéz börtönévek. A forradalmárok harcának méreteit jól érzékelteti az Arena c. újság akkori megállapítása : az ifjú Nicolae Ceauşescu az ország börtöneiben több mint 1500 kommunista és antifasiszta politikai foglyot talál, akikkel együtt már évekkel ezelőtt vállalta a nép felvilágosításának feladatát." Ismereteseik azok az embertelen állapotok, amelyek a forradalmárokat fogva tartó börtönökben, főképp a bottonai fogházban uralkodtak. A borzsoá földesúri rendszer kiszolgálói itt mindent megtettek azért, hogy erkölcsileg, de fizikailag is megtörjék a kommunisták és más hazafiak erejét, elszántságát A kínzások, kegyetlenségek azonban csak megerősítették a politikai bebörtönzöttek egységét és harci akaraterejét. Joggal jegyezte meg pártunk főtitkára a KISZ megalakulása 65. évfordulója alkalmából tartott ünnepi beszédében, hogy a kommunista fiatalok, románok is, más nemzetiségűek is, ugyanazon a barikádokon álltak, ugyanazokban a börtönökben, ugyanazokban a lágerekben sínylődtek, s életüket is feláldozták Románia területi épségéért, a szocializmus diadaláért." A kommunista helytállás, kitartás és hősiesség kimagasló példáját nyújtotta Nicolae Ceauşescu elvtáns, aki a brassói per ítélete nyomán, 1936 és 1938 között a moftanai börtönben volt bezárva, s ahol a részleg pártsejtjének a titkári tisztségét töltötte be. Ott végzett kitartó politikai-szervező munkája, határozottsága, a kommunizmus ügye iránti megingathatatlan meggyőződése nagyszerű példakép a mai nemzedékek számára. A bebörtönzött kommunisták küzdelmének egyik közvetlen célja a kínzások megszüntetése (Folytatás a 3. oldalon) Nicolae Ceausescu elvtárs és Elena Ceauşescu elvtársai hivatalos baráti látogatása Zair Köztársaságban Március 31-én, kedden a Kokolo nevű elnöki hajó fedélzetén hivatalos megbeszélésekre került sor Nicolae Ceauşescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke, Elena Ceausescu elvtársnő és Mobutu Szesze Szeko, a Forradalom Népi Mozgalmának alapító elnöke, Zair Köztársaság elnöke között. Mobutu Szesze Szeko elnök ismételten melegen üdvözölte Nicolae Ceausescu elvtársnak, Románia Szocialista Köztársaság elnökének és Elena Ceausescu elvtársnőnek Zárt Köztársaságban tett újabb látogatását, rámutatva, hogy az a két ország és nép közötti baráti és együttműködési jóviszonyt juttatja kifejezésre. Ugyanakkor a zairi államfő megelégedésének adott hangot afölött, hogy ismét találkozhat Nicolae Ceauşescu elnökkel és véleménycserét folytathat vele a kétoldalú kapcsolatok alakulásáról, akárcsak a nemzetközi élet időszerű kérdéseiről. Nicolae Ceauşescu elnök megelégedését fejezte ki afölött, hogy ismét zaii földön tartózkodhat, köszönetet mondott Mobutu Szesze Szeko elnöknek a rendkívül meleg, baráti fogadtatásért, az irántuk tanúsított vendégszeretetért, hangsúlyozva, hogy ebben népeink egymás iránt érzett tiszteletének és nagyrabecsülésének megnyilvánulását látja. Nicolae Ceausescu elvtárs ugyanakkor meggyőződését fejezte ki, hogy a jelenlegi megbeszélések alkalmából létrejövő megállapodások még tovább erősítik, mindkét nép békére és haladásra irányuló akaratának és törekvéseinek megfelelően, a Románia és Zair közötti együttműködést. A megbeszéléseken elemezték a román-zairi kapcsolatok stádiumát és perspektíváit, s a két államfő kidomborította a Románia és Zair közötti barátság és együttműködés erősítésében elért haladást. Ilyen értelemben rámutattak a két ország jó együttműködésére politikai, gazdasági téren és más tevékenységi területeken, úgy értékelve, hogy kedvező feltételek kínálkoznak a román-zakri együttműködés és kooperáció fokozására számos közös érdekű területen. Hangot adtak annak a közös elhatározásnak, hogy újabb utakat és módozatokat kutatnak fel, amelyek elvezetnek a kölcsönösen előnyös alapokon nyugvó kétoldalú együttműködés, a termelési kooperáció és a kereskedelmi cserék fokozásához. A két elnök megállapodott, hogy a megbeszéléseken részt vevő két delegáció tagjai a magas szinten kijelölt orientációknak és megállapodásoknak megfelelően munkatalálkozókon vizsgálják meg és jelöljék ki a Románia Szocialista Köztársaság és Zair Köztársaság közötti gazdasági, ipari és műszaki-tudományos együttműködés fokozásának gyakorlati módozatait. A megbeszélések a tisztelet, a nagyrabecsülés és meleg barátság, a kölcsönös megértés légkörében folytak. Nicolae Ceauşescu elvtárs, Románia Szocialista Köztársaság elnöke és Elena Ceausescu elvtársnő kedd délelőtt, a két delegáció teljes körű találkozóját követően, megbeszéléseket folytatott Mobutu Szesze Szekoval, Zair Köztársaság elnökével. A zairi államfővel volt Mobutu asszony. Az ez alkalomból folytatott megbeszélések is kidomborították a felek közös óhaját, hogy stabil alapokon és hosszú távon bővítsék az együttműködést és a termelési kooperációt, fontos gazdasági egységeket valósítsanak meg. A két államfő úgy értékelte, hogy a román-zaki együttműködés széles körű fejlesztése politikai, gazdasági, műszaki-tudományos és más területeken megfelel mindkét nép törekvéseinek és érdekeinek, a béke, az enyhülés és a nemzetek közötti kooperáció ügyének, Nicolae Ceauşescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke és Elena Ceausescu elvtársnő Zair Köztársaságban tett hivatalos baráti látogatásának második napján újabb fontos mozzanatokra került sor, amelyek a két ország és nép közötti kapcsolatokra jellemző kölcsönös megértés és meleg barátság szellemét tükrözik. Kedd délelőtt Nicolae Ceauşescu elnök és Elena Ceauşescu elvtársnő Mobutu Szesze Szeko elnök és Mobutu asszony kíséretében víziutazást tett a Zair folyón a Kokolo nevű hajó fedélzetén. Onatra kikötőben, ahol hajóra szálltak, a zairi főváros számos lakosa melegen köszöntötte a román nép követeit, lelkesen éltette a román-zairi barátságot, dalokkal és tánccal, éljenzéssel juttatta kifejezésre baráti érzelmeit. A hajó fedélzetéről Nicolae Ceauşescu elvtárs és Elena Ceauşescu elvtársnő hosszasan integetett a rokonszenvét kinyilvánító fővárosi lakosok ezreinek A kikötőt elhagyva a hajó a nagy folyó vizére ér, ahonnan a több mint két és félmillió lakost számláló Kinshasa eflokvens panorámája látható. Nicolae Ceauşescu elnök és Elena Ceausescu elvtársnő szívélyesen elbeszélgetett Mobutu Szesze Szeko elnökkel és Mobutu asszonnyal. A két államfő beható véleménycserét folytatott a Románia és Zair közötti együttműködés lényeges kérdéseiről. A Hajó fedélzetén a magas rangú vendégek tiszteletére adott ebéden folytatódott a magas szintű dialógus, a kölcsönös tisztelet és megértés, ama óhaj jegyében, hogy előmozdítsák országaink és népeink jóviszonyát. A víziutazás végén az elnöki hajó N'seleben, a zairi Forradalom Népi Mozgalmának történelmi központjában vetett horgonyt Az itteni lakosok, a város hivatalosságaival az élen, meleg fogadtatásban részesítették a román nép követeit, Nicolae Ceauşescu elnököt, akit mint a zairi nép közeli barátját éltettek , vele a zairi nép szabadság- és függetlenségi harcának egyik állomása. 1965 november 24-én Mobutu Szesze Szeko itt alapította meg a forradalmi mozgalmat. A helység ma szimbóluma a zairi nép szilárd elhatározásának, hogy szabadon, függetlenül irányítja sorsát. Kedd délután a magas rangú vendégek visszatértek Kinshasába. (Agerpres)