Hargita, 1987. június (20. évfolyam, 128-152. szám)
1987-06-02 / 128. szám
1987. JÚNIUS 2., 3 Hasznos tapasztalatcsere... Székelykeresztúron vasárnap VI. alkalommal tartották meg a fúvószenekarok találkozóját. Az időjárás az idén nem kedvezett a rendezvénynek, azt nem a sóskúti szabadtéri színpadon, hanem a város Művelődési Házában bonyolították le. A kényszerű helyzetnek azonban haszna is lett, míg az eddigi szabadtéri találkozókon alig hallgatták meg egymást az együttesek, most igazi tapasztalatcserévé válhatott a rendezvény, a fúvószenekarok vezetői, tagjai így felmérhették, hol is tart a megyei fúvósmozgalom, s hogy ki-ki milyen színvonalat képvisel abban. Különösen, hogy az idei találkozó egyben a Megéneklünk, Románia országos fesztivál megyei szakaszát is jelentette a fúvózenekarok számára. S valóban, jól felkészült együttesek léptek a közönség és a zsűri elé, megállapíthattuk, hogy az utóbbi időszakban tovább fejlődött megyei fúvósmozgalmunk. Minden együttes két kötelező és szabadon választott művet adott elő, ezúttal is kiemelkedő teljesítményt nyújtott a Köllő Ferenc vezette Csíkszeredai szakszervezeti fúvószenekar, különösen a karmester két szerzeménye, egy népdal-szvit és egy dzsessz-feldolgozás bizonyította komoly felkészültségüket. Sikerrel szerepelt a székelyudvarhelyi fúvószenekar is, megszokott színvonalukon mutatkoztak be a vlahicai, parajdi, gyergyószentmiklósi, kápolnásfalusi, székelykeresztúri és balánbányai zenekarok, és fejlődés észlelhető a lövétei, illetve gyergyóújfalusi együtteseknél. Sajátos stílusával új szint hozott a két más megyei együttes, ám sem a barátosi (Kovászna), sem pedig a szászkézdi (Maros) együttes nem szárnyalhatta túl a megyénket képviselő fúvószenekarokat... A gazdag és változatos műsor mindazonáltal egy előadástechnikai kérdést is felvetett: néhány esetben felfigyeltünk arra, hogy egyes zenekarok nem fordítanak kellő gondot a kísérő szólamok minőségi kidolgozására. Ilyenkor az első szólam és a kísérő között bizony szakadás érződik. Ezen a továbbiakban szakszerű próbavezetéssel javítani lehet és kell is. Említsük meg végül: a székelykeresztúri házigazdák, a szervezők mindent megtettek a találkozó zavartalan lebonyolításáért. SZÉP GYULA Megéneklünk, Románia országos fesztivál L endületes alkotómunkával telt el az esztendő ötödik hónapja is, az ország népe eredményesen munkálkodott az idei tervfeladatok és az egész ötéves terv előirányzatainak jó körülmények közti teljesítéséért. Tevékenységünkre ösztönzőleg hatottak az időszak kiemelkedő jelentőségű évfordulós eseményei, melyek hagyományosan a szocialista verseny megélénküléséhez vezetnek, kiemelkedő munkatettekre serkentik a munkaközösségek tagjait Májusban a hónap első napjának emlékezetes ünnepe, a munka ünnepe jelentett ilyen ösztönző erőt, akárcsak a dicsőséges pártévforduló felidézése május 8-án, avagy a május 9-i mélyen hazafias tartalmú megemlékezés Románia állami függetlensége kivívásának 110. évfordulójáról, illetve a fasizmus felett aratott győzelemről. Gazdasági-társadalmi életünk időszerű és távlati kérdéseinek tisztázásához és megoldásához a vizsgált időszakban is meghatározó módon járult hozzá Nicolae Ceauşescu elvtárs, pártunk főtitkára, szocialista köztársaságunk elnöke, aki útmutatásaival és orientációival eredményesen segítette az ország előtt álló feladatok elvégzését a szocialista építés valamennyi területén. Május 22-én Nicolae Ceauşescu elvtárs elnökletével tartotta meg ülését az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottsága, amely egész sor jelentést vitatott meg az első negyedévi terv teljesítéséért végzett gazdasági tevékenységről. Az ülés megfelelő határozatokat hagyott jóvá a gépek, berendezések és felszerelések kihasználásának javítására, a nyersanyag, segédanyag, tüzelőanyag és áramfogyasztási normák szigorú betartására, a munkatermelékenységi terv teljesítésére, a termékek minőségének biztosítására és megvizsgálta a fő munkamutatóknak a javadalmazással történő összehangolását. Az ülés intézkedései hozzájárulnak az első negyedévben előfordult hiányosságok felszámolásához, a második negyedévi és az évi terv jó körülmények közti teljesítéséhez. Az ülésen beszédet mondott Nicolae Ceauşescu elvtárs. Az anyagi és szellemi javak termelőivel folytatott rendszeres dialógusa újabb megnyilvánulásaként Nicolae Ceauşescu elvtárs, Elena Ceauşescu elvtársnővel együtt május 14—15-én munkalátogatást tett Argeş megyében, ahol több ipari és mezőgazdasági egységet keresett fel és beszédet mondott a Piteşti municípium főterén sorra került nagy népgyűlésen. Május hónapban külpolitikai téren is rendkívül gyümölcsöző tevékenységet fejtett ki Nicolae Ceauşescu elvtárs: május 11-én baráti munkalátogatást tett a Csehszlovák SZK-ban, május 27—29 között Berlinben részt vett a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Konzultatív Bizottságának tanácskozásán. A hónap kiemelkedő fontosságú, nagy nemzetközi visszhangot kiváltó eseményére került sor május 25—27-én Bukarestben, amikor Nicolae Ceauşescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia SZK elnöke meghívására hivatalos baráti látogatást tett hazánkban Mihail Gorbacsov elvtárs, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára. A látogatás során sorra került megbeszélések hozzájárultak a két ország és párt közti nagy hagyományokra visszatekintő, sokrétű együttműködés fejlesztéséhez és elősegítették a kétoldalú kapcsolatok magasabb szintre emelését minden tevékenységi területen. Hargita megye ipargazdasági egységeinek dolgozói, május hónapban újabb jelentős sikereket értek el tervfeladataik teljesítésében, s fegyelmezett munkájukkal hozzájárultak az év eleji lemaradások csökkentéséhez. Nagy munkában találta a hónap a mezőgazdaságban dolgozókat is, a tavaszi vetések befejezése után a növényápolási teendők kötötték le az erőket s határozott lépések történtek a takarmányalap biztosítására. A megye időszerű gazdasági kérdéseinek megoldásához értékes hozzájárulást jelentett a megyei pártbizottság május 5-i rendkívüli és május 29-i plenáris ülése. Május 29-én megtartotta IX. rendes ülésszakát a megyei néptanács, amely a településrendészet időszerű tennivalóit vitatta meg. A hónap kulturális rendezvényei közül megemlítjük a vlahicai Nárcisz-fesztivált, a fúvószenekarok székelykeresztúri találkozóját. SZÁNTÓ MIKLÓS Májusi számvetés Figyelemre méltó (Folytatás az 1. oldalról) alapját, kereteit is kívánja biztosítani ezzel. Hogy az emberek vérébe ivódjon, meggyőződésévé váljon a korparancs, miszerint csakis kiváló termékek gyártása, a technika fejlődésének követelményeivel lépést tartó állandó tanulás, önképzés jelenthet a munkaközösségnek kezdeményezés perspektívát az elkövetkezendő esztendőkre. Ezért tartjuk figyelemreméltónak ezt az okos, jövős kezdeményezést, és szeretnénk biztatni az említett munkaközösséget, hogy ne lankadjon ennek a minőségi rendszernek a kidolgozásában, mert szilárd meggyőződésünk, hogy valamennyiünk hasznára teszi. Lehet, csak akarni kell! Azért, mert gazdaságos (Folytatás az 1. oldalról) egészében alkalmas — bizonyos felületi munkák, mint árkolás, fa- és bokorírtás, talajegyengetés elvégzése után — arra, hogy gépesíthető szántó legyen. A felszakadó gyep alól kiváló talajszerkezetű föld bomlik ki, ahol már az idén jó siló terem, jövőre pedig burgonyát terveznek ebben termeszteni és folytatják tovább a gyeptörést. Ha átalakítják ezt a nagy kiterjedésű legelőt szántóvá, sokat nyer vele a gazdaság. Székelyderzsen, mint említettük, még csak 10 hektár feltörése van hátra. Az igazsághoz tartozik, hogy már eddig is el lehetett volna végezni a munkát, ha jobban melléállnak, mert van ahol gyepet törjenek, ennél több is. A gazdaság főmérnöke rövid számvetést végzett és olyan adatok kerekedtek ki, hogy maga is meglepődött. A szóbanforgó terület főhozama olyan kevés, hogy alig jön számításba, viszont a feltörés és a vetés költségei, beleszámítva az összes munkadíjakat és a vetőmagértéket is, mindössze 13 ezer lejbe kerül, tehát hektáronként 1300 lejbe. A várható hozam, ha csak szerény 20 tonnás átlagos zöldtömeggel is számolunk értékben mindössze tonnánként 65 lejbe kerül, jóval kevesebbe, mint amenynyi a gazdaság termelési tervében szerepel a zöldtömeg előállítási áraként. Ott ugyanis a siló tonnánkénti áraként 150 lejt tüntettek fel. Még vizsgáljunk meg egy számösszefüggést. Ha legtöbb 4000 kiló zöldtömeget hozna ez a most legyengült gyep hektáronként akkor a termelési terv szerint 600 lej értéket hoznak létre, míg a silónövényből, még az alacsonyabb 65 lejes értéket véve is figyelembe 1300 lej érték teremtődik, de ha 150 lejjel szorzunk, akkor a létrehozott érték már 3000 lej minden hektáron. Eddig a főmérnök által végzett számvetés. Persze, hogy lehet 20 tonnánál több is a zöldtömeg, hiszen a gazdaság istállói körül még jócskán van istállótrágya, amelyet bedolgozhatnak vetés előtt a talajba. Ezzel kettős célt érnek el. Növekszik a terméshozam, ugyanakkor jókora terület szabadul fel az istállók mellett, ahol silónövény termeszthető. Egyébként a költségelemeknél a főmérnök a trágya kiszórását is figyelembe vette. Meggyőző volt, elsősorban önmaga számára, a főmérnök számvetése és ez minden bizonnyal a gyors cselekvésre serkenti. Június 15-ig még nem késő napraforgóval kevert silókukoricát vetni, így nézett ki a most feltört legelő jelentékeny hányada is. Gyomnövények, galagonya- és kökénybokrok borítják a még feljavításra váró területet is. 9 ------- VILLANÁSOK ------- A HÁMOR Az óriáskerék megmozdul, a bütykök megemelik a hidraulikus kalapácsot, amely hol lassabban, hol gyorsabban lesújt, aszerint, hogy Sebők András segéd a farúddal hogyan nyitja vagy zárja a vízkerekekre zuhanó víz lappancsát. Eger Mihály pedig a sok évtized alapozta ügyességgel forgatja-mozgatja a kalapács alatt az izzó vasat, amíg csak lapát, vagy más hasznos szerszám nem lesz belőle. Igen, még működik, még mindig működik a vlahicai vashámor, Európa egyetlen hasonló ipartörténeti kuriózuma és még működni is fog, hiszen a tervek szerint az egyik főtengelyt kicserélik és a hámort továbbra is megtartják úgymond belső termelésre. És — tegyük hozzá — külső látványra. Amit érdemes az arrajárónak megtekinteni... (Székedi Ferenc) TÉGY JÓT s ellopják a nadrágszíjadat. Más esetben a feleségednek vásárolt ajándékkonzerveket. Szóval mostanság szaporodnak a panaszok, hogy — tisztelet a kivétel — egyes autóstopposok miközben az ember jószívvel hazacocakáztatja őket, szépen kirámolják a kocsi hátsó ülésén, ablakpárkányán található apróságokat. A gyanútlan vezető pedig pirulva utasítja viszsza az agyongyűrt tízlejeseket, az úgynevezett „hálapénzt“, hogy „kérem nem azért álltam meg, a kocsi úgyis megy, szóval vegyen vele a gyereknek cukorkát.“ S a tyúktolvaj — elképzelem hogy vigyorog magában, mert ismét fogott egy palit. Sajnos, igaza van. . (Zöld Lajos) SZEKÉRTÁBLAK Törvény írja elő, hogy a szekereket is el kell látni azonosító táblával. S jó hogy ez így van. A törvény útját járó embernek, nincsen és nem is lehet takargatni valója. Annak a számára kellemetlen a fogatot azonosító tábla, áld olyan helyen jár, ahol nem lenne keresnivalója, mint például a napokban az egyik Mádéfalva községi (Csicsó falu) gazdának, aki kaszával felszerelve látogatott el a csíktaplocai mész kaszálójára, ott lekaszált egy jó szekérderéknyi füvet és nyugodt lelkiismerettel indult hazafelé. Persze a szekértáblát leszerelte. A tilosban járót, a közvagyondézsmálót azért azonosították, de erre nem mindig van alkalom. Ismételjük hát meg, hogy a helyi szerveknek igenis nagyobb gondot kell fordítani arra, hogy az a tábla ne hiányozzék egyetlen szekérről sem a közforgalomban. (Erdélyi Zsolt) SOFŐRSZOLIDARITÁS Szenterzsébet előtt az úton elakad a terepjáró, üzemanyag dugulás miatt áll le a motor. Gépkocsivezetőnk szabadítani próbálja az üzemanyag útját, de hiába, órák múlva is ott türelmetlenkedünk a kocsi körül. Ritkán jár erre gépjármű, de feltűnt az, hogy az erre járók közül egyetlen autós állt meg és érdeklődött, hogy mi a baj. De ennél többet ő sem segített Aztán jött Sácel felől egy teherszállító kisautó, vezetője kiszállt, néhány perc múlva ő is nyakig olajos lett, de a bajt neki sem sikerült orvosolnia, bár kitűnő szakértelemmel látott munkához. (A hibát csak szerelőműhelyben lehetett megjavítani.) Ám nem hagyta cserben sofőrtársát, elővette a vontatórudat és gépkocsija után kötötte a járművet. Hiába, van sofőr,zolidaritás is. (Rebendics József)