Hargita, 1987. augusztus (20. évfolyam, 180-205. szám)
1987-08-01 / 180. szám
1987. AUGUSZTUS 1., SZOMBAT Munkában a dolgozók tanácsai (Folytatás ai 1. oldalról) és az egész évi tanulmányi időszakra munkaprogramot hagytak jóvá, amelyben pontosan feltüntették a tanulmányi formákat és meghatározták az ott részvevők számát, a kurzusok időtartamát stb. Mindezeket az illetékes központi szervek is jóváhagyták, s ennek alapján történik az oktatás. Két tanulmányi formában vesznek részt a dolgozók : az egyik a szakmai továbbképzés, amelyet a terv szerint 233-an kell hogy elvégezzenek, közöttük 200 munkás, 15 középfokú végzettségű, 10 mester és 8 felsőfokú végzettséggel rendelkező szakember. Ezidáig 84-en vizsgáztak, különösen a mesterek értek el kiváló eredményt, az összes kérdésre helyesen válaszoltak. Megemlítjük azonban, hogy nagyobb hangsúlyt kell helyezzenek a közvetlenül termelésben dolgozó szakmunkások továbbképzésére, hisz félév teltével a tervezett 200- ból még csak 50-en vizsgáztak. Igaz azonban, hogy ezenkívül az 1-es és 2-es részlegről több mint 80-an végezték el a továbbképző tanfolyamot. A másik tanulási forma, amelyre a dolgozók tanácsa rendkívüli hangsúlyt helyez a polikvalifikálás. Mint ahogyan arról Czimbalmas László, a vállalat főmérnöke tájékoztatott, ennek elvégzésére csak azokat a dolgozókat javasolják, akiknek megvan legalább a 3-as kategóriájuk és egy mesterségre már minősítési bizonylattal rendelkeznek. Példaként említette azokat a kőműveseket, akik ezen a tanulmányi formán a darukezelés mesterségét is elsajátítják, ami a vállalat esetében igen hasznos dolognak bizonyult. Ugyanis a technológiai folyamat idején több munkafázisnál nincs szükség állandó jelleggel a daru kezelésére, tehát külön egy darus igénybevétele nem gazdaságos, mert az más munkával nem foglalkozik. Természetesen, itt már nagyobbak a követelmények, a vizsgáztatást is az erre szakosított brassói szakvállalat végzi. E tanulmányi formát mostanig 20-an végezték el, s tervükben van, hogy a második félévben is legalább ugyanennyi dolgozót polikvalifikálnak. Mindezekből kitűnik, hogy e vállalatnál törődnek a dolgozók továbbképzésével, ami a gyakorlatban is megmutatkozik, hiszen egyre jobb minőségű és változatos termékeket gyártanak, ami végül is az itt dolgozók szakmai tudására vall. z iskola nyara a csend. Mindig így volt ez, — és hogy így van —, a nyárba nyúló hosszú tanév mozgalmassága után ráfér a pihentető csend a pedagógusokra, a diákokra. Megilletné a csend talán még az épületet is, de hát erre nincs mód, nyáron javítják, meszelik az osztályokat, folyosókat, hogy ősszel felfrissült, újszagú termekben kezdődhessen elölről a munka, így aztán sohasem teljes nyáron sem a csend az iskolákban. És nemcsak a festők létracsoszogtatása töri meg, rendszerint nem hiányzik a szolgálatot teljesítő tanerő sem, s amennyiben kedve van hozzá s kis szerencséje, a vakációs klubnak előléptetett osztályterem sem marad üresen. El szokott menni ugyanis egy-két gyermek nyáron is az iskolába, nem merő megszokásból, hanem mert pingpongozni kerekedett kedve, labdázni kívánt, avagy egyszerűen csak jól ki akarta beszélgetni magát társaival. Ha fellapozzuk, nyomban láthatjuk, nagy változatosságot mutatnak a vakációs tervek. Ragadjunk ki néhányat a heti programból. Csíkpálfalván találkozót tartanak a megyei pionírfórum részvevőivel, Madéfalván a sportpálya rendbetételénél dolgoznak a tanulók, Balánbányán gyógynövényeket gyűjtenek, Gyergyócsomafalván újraértékesíthető anyagokat. És még nem is említettem a különféle magvas tartalmú előadásokat, melyek nyár közepén sem feledkeznek meg a gyermekek neveléséről. Kitetszik mindebből, hogy nincsenek híján a találékonyságnak iskoláink házatáján, ha kell, hát nem fogynak ki a hasznosabbnál hasznosabb ötletekből. Csak éppen valósítsák is meg azokat. Minden jóakarat mellett ez már nehezebb dió. Mint már említettem, egy-két gyermek szinte naponta elmegy az iskolába, nagyobb tömegeket megmozgatni viszont már jóval problémásabb. És talán fölösleges is, a vakációnak megvan a maga szerepe, a maga jól kialakult rendje, pedagógia-ellenes lenne nyáron is nap mint nap iskolába kényszeríteni, avagy édesgetni, teljesen egyremegy, a gyermekeket. Hagyni kell hadd játsszanak kedvükre, fürödjenek, szedjenek epret, málnát, üljenek be a könyvtárba, szóval, ki-ki töltse kedve szerint a nyarat. Ebbe a gyermek tervezte nyárba azért beleférhet a munka is, különösen a mezőgazdaságban fog jól a tanulók segítsége —, s egészen biztos, a jól megtervezett, átgondolt közös vakációs programoktól sem húzódoznak. Mert különbség van program és program között. A gyermekek a gyalogtúrákat, a kirándulásokat, tá ji iskola nyara borozásokat és expedíciókat részesítik előnyben, egy-egy jól sikerült közös út életreszóló élményekkel ajándékozza meg a részvevőket. Ezekkel a formákkal kellene bátrabban élni iskoláinkban, feladat letudó kiruccanások helyett a felfedezés lehetőségét ígérő természetjárásokat lehetne nagyobb számban szervezni. Nem feltétlenül megye- és országjáró utakra gondolok, a közvetlen környék bejárása is élményszámba mehet az unatkozó városi gyermeknek. Az ilyen utak is beletartoznak a vakációs klub programjába, a benti foglalkozásokat az esős napokra ajánlatos tartalékolni. Milyen hát idén az iskola nyara ? Semmi rendhagyót nem tapasztalni, dominál a jótékony csend, amíg a kötelesség nem szólítja ismét iskolába a diákokat és pedagógusokat. Gyűjtsék addig az erőt a folytatáshoz, csak gyűjtsék. A nyár pihentető csendjén múlik az újrakezdés sikere. BORBÉLY LÁSZLÓ Sokan keresik fel ezekben a napokban is megyénk egyik közkedvelt fürdőhelyét, a vlahicai strandot, a medencét övező kis házikók ritkán vannak gazda nélkül. Ha a július végi meleg tovább tart , a hét végén minden bizonnyal megint telt ház lesz Vlahicán. T örténelmi évforduló acélozta meg erőnket az elmúlt hónapban : megemlékeztünk a Román Kommunista Párt IX. kongresszusa 22. évfordulójáról, a kommunisták magas fórumáról, amely azáltal, hogy az egész nép egységes akaratából a párt élére választotta Nicolae Ceauşescu elvtársat, a lánglelkű hazafit és forradalmárt, és jóváhagyta az országépítés merész irányvonalait, új, eredményekben rendkívül gazdag korszakot nyitott meg a hazai szocialista építés történetében, amit messzevilágítóan fémjelez szeretett pártfőtitkárunk neve és tevékenysége. Ugyancsak feladataink példás elvégzésére ösztönzött a politikai-társadalmi életünk más fontos eseményeire, a politikai nevelés és szocialista kultúra III. kongresszusára, felszabadulásunk augusztusi ünnepére, a párt decemberi országos konferenciájára, valamint a köztársaság kikiáltásának 40. évfordulójára való készülődés. Az ipar, a mezőgazdaság, társadalmi életünk időszerű feladatait vitatták meg az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának Nicolae Ceauşescu elvtárs elnökletével megtartott júliusi ülései. Július 3-án megvizsgálták az első félévi eredményeket és jóváhagyták az egész évi előirányzatok megvalósítását szolgáló intézkedéseket, megvitatták és jóváhagyták az idei abszolvensek termelésben való elhelyezkedésére vonatkozó jelentést és elfogadták az augusztus 23-i ünnepségekre vonatkozó intézkedési tervet ; július 10-én határoztak az export terén mutatkozó lemaradások behozásáról és az egész évi kiviteli terv hiánytalan teljesítését, a külkereskedelmi tevékenység további tökéletesítését szavatoló intézkedésekről. Az Államtanács Törvényerejű Rendelete újabb ösztönzést jelent az exporttevékenység javításában. Nicolae Ceauşescu elvtárs az elmúlt hónapban is tovább folytatta gyümölcsöző helyszíni munkadialógusát az anyagi és szellemi javak termelőivel. Az időszak sajátos feladataiból kiindulva ezúttal a mezőgazdasági egységeket részesítette előnyben: 10-én Ilfov mezőgazdasági kerületben, 15-én és 17-én Konstanca megyei mezőgazdasági egyégekben tett munkalátogatást, hogy a szakemberekkel tanácskozva hatásos útmutatásokat adjon a termés veszteségmentes betakarítására, a mezőgazdasági gépek és berendezések, mindenekelőtt pedig a termőföld jó kihasználására vonatkozóan. A hónap vége felé, július 29-én a cernavodai atomerőmű építőtelepén tett munkalátogatást pártunk főtikára, ahol felkérte az építőket, fokozzák erőfeszítéseiket, hogy a megszabott időre elkészüljenek az ország első atomerőművével. Július 30-án ismét Konstanca megyében tett munkalátogatást pártunk főtitkára, ez alkalommal a midiai petrolkémiai kombinátot és a palasi állattenyésztési kutatóállomást kereste fel. Külpolitikai vonatkozásban is rendkívül mozgalmas tevékenységet fejtett ki júliusban Nicolae Ceauşescu elvtárs július 9-én baráti munkalátogatást tett a Lengyel Népköztársaságban ; július 22—24 között több ízben találkozott és véleménycserét folytatott Bosko Krunics elvtárssal, a JKSZ KB Elnökségének elnökével, aki pártfőtitkárunk meghívására a Jugoszláviai Kommunisták Szövetsége küldöttségének élén ebben az időszakban hivatalos baráti látogatást tett hazánkban ; július 27-én pedig Andreasz Papandreuval, a Hellén Köztársaság miniszterelnökével folytatott tárgyalásokat. A görög miniszterelnök Nicolae Ceauşescu elvtárs, az RSZK elnöke meghívására tett baráti látogatást országunkban. Politikai-társadalmi életünk kiemelkedő eseményeitől lelkesítve, Hargita megye dolgozói is nagy igyekezettel láttak hozzá második félévi tervelőirányzataik teljesítéséhez. A tennivalók tudatosításához, a rendelkezésünkre álló anyagi és szellemi erők maximális hatékonyságú hasznosításához értékesen járultak hozzá a politikai nevelés és szocialista kultúra municípiumi, városi és községi tanácsainak tevékenységét elemző bővített plenáris ülések, illetve a politikai nevelés és szocialista kultúra megyei konferenciája, amely a megyénket képviselő kongresszusi küldöttek megválasztása mellett intézkedéseket dolgozott ki a politikainevelő tevékenység megjavítására, a dolgozók forradalmi, hazafias szellemű nevelésének fokozására. Megkezdődtek a dolgozók félévi közgyűlései is júliusban, mely alkalomból kitüntetéseket adtak át a szocialista versenyben élenjáró egységeknek, többek között a székelyudvarhelyi Vegyipari Pótalkatrész- és Matricagyárnak, a balánbányai Bányavállalatnak és a toplicai kórháznak. Júliusban teljes erővel bontakozott ki az aratás megyénkben, az árpa aratásának befejezése után jelenleg a búza betakarítására összpontosítunk. A mezőgazdaságnál maradva, július 7—8-án a burgonya zöld napjai jeligével rangos tudományos szimpóziumra került sor Csíkszeredában, július 10-én pedig Zetelakán megtartották a kaszásverseny megyei döntőjét. Kulturális életünk rangos eseményeként a megyénkbeli műkedvelők részére is megkezdődtek a Megéneklünk, Románia fesztivál országos döntői: a központi zsűri előtt előbb a kórusok, utána a tánccsoportok, majd a szatirikus és vidám jeleneteket bemutató együttesek, a könnyűzeneénekesek, a színjátszók, a bábosok és a versmondók léptek színpadra Csíkszeredában. Másik fontos kulturális eseménye a hónapnak a fiatal képzőművészek gyergyószárhegyi alkotótáborának megnyitása. Országos sportesemény színhelye volt Csíkszereda: a lovasnapok keretében itt rendezték meg a Románia Kupa küzdelmeit a legjobb lovasok és versenylovak részvételével. SZÁNTÓ MIKLÓS Júliusi számvetés ------- VILLANÁSOK ------OTT HELYBEN ... A fáradt olaj visszanyerése nemzetgazdasági érdek, hisz másodlagos erőforrást jelent. Erre vonatkozóan a gazdasági egységeknek tervfeladataik is vannak, a személygépkocsi tulajdonosoknak is kötelezettsége ez. Köztudott, hogy a fáradt olaj az olajcserénél „kerül ki“ a gépkocsiból. Következésképpen indokolt, célszerű lenne, ha ott helyben kerülne sor értékesítésére. Vagyis a szervizeknél. Amint a Csíkszeredai Dacia szerviztől értesültünk, lenne is helyiség gépolaj-forgalmazó részleg nyitására, amit az illetékes vállalat rendelkezésére bocsátanának. Tehát az „üzlet“ jónak ígérkezik a Kőolajipari Termékeket Forgalmazó Vállalat szempontjából is. Élni kellene a lehetőséggel... (Hecser Zoltán) SAKKASZTAL Estébe nyúló sakkcsaták zajlanak a tömbházak tövében a Csíkszeredai Tudor lakótelep egyik utcácskájában. Sakkasztalt barkácsoltak a lakók, két padot meséje, s mindjárt meg is kezdték a házi bajnokságot. Egyidőben több táblán zajlik a küzdelem, mondani sem kell, népes közönség előtt. Alaposan kielemzik a partikat, ki-ki elmondja, hol, melyik lépésnél hibázott a vesztes, mikor döntötte el a maga javára a partit az újabb egy pont boldog tulajdonosa. Megisszák a pohár sört is a csíki kánikulában a győztes egészségére, a vesztes vigasztalására. Lehet, későn kezdték el ezt a bajnokságot, sorra mások aratják le a babért a világbajnoki zónadöntőkön, az viszont biztos, hogy kedvükre szórakoznak valamennyien, hasznosan töltik a sakkasztal mellett szabadidejüket. (Borbély László) KANÁLISTETŐK Haragszom a kanálistetőkre, persze, nem akkor, amikor bugyog mellettük a szennyvíz. Arról nem tehetnek szegények. A dugulás mindig objektív és szubjekktív tényezők véletlenszerű összjátéka. De haragszom rájuk, mint autós, mert az útburkolat javításakor az úttest állandóan emelkedik, de a kanálistetők alacsony szinten maradnak, kész a gödör, zsuppsz bele, kiment a dió. Haragszom rájuk, mint gyalogos, mert olykor, mivel rosszul „passzolnak“, billegnek, minap is majd beestem... S haragszom rájuk, mint békésen alvó polgár, mert az iménti okból valahányszor egy autó rájuk hajt, akkor a legmélyebb álmomból is felkelt csattogásuk. S kérdezném, nem lehetne egy kis alátéttel megoldani a kanálistető bajokat. De nem kérdem, mert amire akire haragszom, azzal nem tárgyalok. Jóllehet, tulajdonképpen nem is azokra a fémtetőkre neheztelek... (Bálint András) LOFS LABDA Rég nem volt annyi közönsége a csíkdánfalvi futballpályának, mint az elmúlt vasárnap. Igaz, nem a helyi Új Élet sportegyesület labdarúgóinak szólt a taps, hanem az országos akadályverseny részvevőinek. Tuskóra helyezett labdák között bólyáztak a fogatok, erre feljegyezte meg egy dánfalvi fiatalember : „A verseny után egy focimeccset is kellett volna rendezni, biztos, hogy maradt volna közönség ...“ Valóban , miért nem lett így ? A pályát jó félóra alatt rendbe lehetett volna tenni, s a futballmérkőzés — a közben eleredő záporeső ellenére is — szépen kiegészítette volna ezt a gyönyörű dánfalvi sportvasárnapot. (Botos László)