Hargita, 1987. október (20. évfolyam, 232-258. szám)

1987-10-01 / 232. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK ! AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA XX. évf. 232. (5543.) szám 1987. OKTÓBER 1., CSÜTÖRTÖK Ara 50 báni A megyei néptanács Tegnap, szeptember 30-án Csíkszeredában sor került a megyei néptanács ülésszaká­nak munkálataira, ahol a képviselőkön kívül meghívott­ként jelen voltak párt- és állami aktivisták, valamint a megye gazdasági és társadal­mi egységeinek vezető káde­rei. Az ülésszak munkálatai ple­nárisan és állandó bizottsá­gokban folytak le. Az ülés­szakon a képviselők az alábbi napirendet fogadták el és vi­tatták meg : 1. Jelentés a megyei nép­tanácsnak a földalap gazda­ságos kihasználásával és fel­javításával kapcsolatos tevé­kenységéről ; — A mezőgazdasági és er­dészeti állandó bizottság társjelentése . 2. A megyei törvényszék el­nökének és a megyei ügyész­ség főügyészének beszámolója az ország törvényeinek megis­mertetésére, elsajátítására és alkalmazására szervezett ak­ciókról, valamint a törvé­nyesség helyzetéről megyénk­ben. 3. Tájékoztató az 1987. no­vember 15-én sorra kerülő municipiumi, városi és köz­ségi néptanácsi képviselővá­lasztások előkészítéséről. 4. Jelentés a dolgozók le­velekben és a kihallgatásokon felvetett problémáinak megol­dásáról az első félévben . 5. Határozat a megyei nép­tanács egyes képviselői man­dátumának megszűnéséről. 6. Az igazoló bizottság je­lentése és határozati javaslat előterjesztése a megyei nép­tanács egyes képviselői man­dátumának igazolásáról. 7. Határozati javaslat Fe­jes Gyula képviselőnek a me­gyei néptanács végrehajtó bi­zottságának tagjává és első alelnökévé való megválasztá­sára ; 8. A megyei néptan­ács vég­rehajtó bizottsága egy vég­zésének rati­f­ikálása. Az ülésszak plénumán a következő elvtársak szólaltak fel : Zoltáni István, Páll Jó­zsef, Páll Károly, Tulbure Ad­­rián, Antal Ioán, György Ár­pád, Szabó Erzsébet, Bucur Constantin, Mera Elena. Az állandó bizottságokban 36 elvtárs szólalt fel. Az első napirendi pont ke­retében előterjesztett jelentés akárcsak a hozzászólók mél­tatták azokat az erőfeszítése­ket, amelyeket a pártszervek és -szervezetek vezetésével a megye lakossága tett az új agrárforradalom megvalósí­tásáért, a XIII. pártkongresz­­szus határozatainak szelle­mében a növénytermesztés és az állattenyésztés fellendíté­séért, a megye hozzájárulásá­nak fokozásáért az ország sokoldalú előrehaladásához, a nép életkörülményeinek és civilizációs színvonalának e­­meléséhez. A néptanácsok a szakszervekkel közösen úgy irányították a hatáskörükbe tartozó mezőgazdasági egysé­geket, hogy eleget tegyenek a ülésszaka párt és állami dokumentu­mokban foglalt feladatoknak, a különprogramok­­ előírásai­nak, így többek között szá­mos intézkedést tettek a föld­területek feljavítására, azok termőképességének fokozásá­ra. A meglévő programokból kiindulva ugyanakkor bírál­ták a még megnyilvánuló ne­gatív jelenségeket a mezőgaz­dasági körforgásból ideigle­nesen kivont földterületek határidőre történő visszaadá­sának elmulasztását illetően, s azért, hogy nem tették meg a szükséges intézkedéseket a termőföld teljes kihasználásá­ért, a mezőgazdasági terüle­tek növeléséért. Rámutattak arra, hogy a megyében még nagy kiterjedésű szántóterüle­tek és természetes kaszálók vannak, melyeket nem hasz­nálnak ki kellőképpen, s nem foglalkoztak megfelelően a gyeptörési program előírásai­nak valóra váltásával sem. Ezzel kapcsolatosan hangsú­lyozták, hogy gazdaságosab­ban kell felhasználni a talaj­­feljavításra előirányzott nagy beruházási alapokat, ugyan­akkor minden eszközzel meg kell akadályozni újabb föld­területek leromlását, termék­­telenné válását. Minden ilyen intézkedés egyedüli­ fokmérő­je a növénytermesztés és az állattenyésztés eredményeinek javulása, hangsúlyozták az ülésszakon, amiért a népta­­nácsoknak, mint tervtulajdon (Folytatás a 3. oldalon) Megyei honpolgár­ gyűlés Tegnap megyei honpolgári gyűlést tartottak Csíkszere­dában, amelyen részt vettek a megyei néptanács képviselői, a municipiumi, városi és köz­ségi néptanácsok végrehajtó bizottságainak, illetve bárói­­nak elnökei, a megyei gazda­sági és társadalmi egységek dolgozóinak küldöttei. A honpolgári gyűlést Costea Aurel elvtárs, a megyei párt­­bizottság első titkára, a me­gyei néptanács végrehajtó bi­zottságának elnöke vezette. A gyűlés részvevői meg­hallgatták a Hargita me­gyei néptanács idei tevé­kenységéről szóló jelen­tést. Az előterjesztett anyag kapcsán felszólaltak Tulit Zoltán, Buslig József, Maior Mihai, Kiss István és Stăruş Gheorghe elvtársak. A honpolgári gyűlés meg­vizsgálva a megyei, munici­piumi, városi és községi nép­­tanácsok, a megye valameny­­nyi lakója előtt álló feladato­kat a XIII. kongresszus ha­tározatai jó körülmények köz­ti megvalósításában, alkalmul szolgált az egyes tevékenysé­gi területeken elért eredmé­nyek számbavételére éppúgy, mint a hiányosságok felmu­tatására, melyek felszámolá­sa a megyei és helyi állam­­hatalmi szervek figyelmének középpontjában kell, hogy álljon. A honpolgári gyűlés részvevői rámutattak arra, hogy a megye lakói Nicolae Ceauşescu elvtárs lelkesítő felhívásától ösztönözve haza­fias elkötelezettséggel mun­kálkodnak az egységes orszá­gos gazdasági-társadalmi fej­lesztési tervből megyénkre háruló feladatok teljesítéséért, amit jól tükröz az a tény is, hogy idén a tavalyi eszten­dőhöz mérten jobb eredmé­nyeket értünk el a fizikai terv, az ipari árutermelés, a nettó termelés, a jövedelme­(Folytatás a 3. oldalon) HÍREK ESEMÉNYEK úr­ valamint a tusnádfürdői KISZ-bizottságok, a községek közül: Kászonaltíz, Orosz­hegy, Holló, Bélbor, Tölgyes, Csíkszentmihály. • Vlahicán megalakult a megye 14., a Vlahicai Munkás elnevezésű, kisipari szövetke­zete, amely 21 egységet fog­laltak a székelyudvarhelyi mll­át, több mint 170 ember mun­nicípiumi KISZ-bizottság, a balánbányai és székelykereszt­káját fogja össze és irányít­ja, szervezi a termelést . Megyénk KISZ-tagjai ez­­idáig több mint 325 millió lej értékű hazafias munkát végeztek, így tervüket 103 százalékban teljesítették. Az országos pártkonferencia kö­szöntésére még legkevesebb 7 százalék túlteljesítést tervez­tek. E jó eredmény elérésé­hez nagymértékben hozzá­já­ A megyei KISZ bizottság plenáris ülése Tegnap Csíkszeredában ple­náris ülést tartott a KISZ Hargita megyei bizottsága. A plénum megvitatta a megyei KISZ-bizottság, a KISZ-szer­­vek és -szervezetek által ki­fejtett politikai-ideológiai és kulturális-nevelő tevékenysé­get, melynek célja a KISZ- szervek és -szervezetek sze­repének növelése a pártdoku­mentumokból valamint Nicolae Ceauşescu elvtárs út­mutatásaiból és orientációiból a fiatalokra háruló feladatok maradéktalan teljesítésében. Az ülés résztvevői intézkedé­si tervet hagytak jóvá a fia­tal nemzedéknek a párt és az állam ideológiai koncepciója szellemében történő formálá­sa és nevelése érdekében ki­fejtett tevékenység általános javításáért. köszöntsük kiváló munkatestekben az országos pártkonferenciát iJfr»%í!awSvigi.v ,/^r.r.—„•■-.rf.«gş.-. Ym. Példásan elegei lesznek exportfeladataiknak Három évvel ezelőtt tértek rá exportra szánt bútorszövet gyártásra a gyergyószentmik­­lósi Bútorszövetgyárban.­­Ter­mékeik jelentős hányada ad­dig is kivitelre került, hisz legtöbb megrendelőjük ex­portra dolgozó bútorgyár. S így ma a közvetlen és közve­tett export a gyár termelésé­nek közel 90 százalékát teszi ki.) Sikerrel, hisz már az el­ső áruszállítmányuk elisme­résnek örvendett. Ennek kö­szönhető az újabb, egyre je­lentősebb megrendelés. Ennek bizonysága az, hogy az idén az exportvolumen kétszerese az 1986-os évinek. Saját ter­vezésű bútorszövet-féleségek­ről van szó, amelyek legfőbb jellemzője a szövésminta komplexitása. Ennek okán a szövés magas szakértelmet, figyelmes, igényes munkavég­zést követel a szövőnők részé­ről. Ahogy azt a vonatkozó sza­bályozók előírják, ebben a vállalatban is megkülönböz­tetett foglalatossággal töre­kedtek az exporttermelés megszervezésére, olyképpen, hogy külön részleget szakosí­tottak. Természetes, hogy itt a legrátermettebb, a legkép­zettebb munkásnők dolgoz­nak, olyanok, akik évek hosz­­szú során kiváló mennyiségi és minőségi teljesítményeket értek el. Továbbá, ahogy az indokolt, különleges hangsúlyt fektetnek a nyersanyagalap biztosítására, a berendezések karbantartására, s nem utolsó sorban a minőségellenőrzésre. Mindennek révén sikerült biztosítani az exporttermelés zökkenőmentes felfuttatását, a szerződéses kötelezettségek példás tiszteletben tartását, és azt, hogy eddigelé egyetlen minőségi jellegű kifogás se érkezzen a vállalathoz, amire egyébként különösen — és joggal — büszke a gyár mun­kaközössége. Szóval, ezek azok a tények, amelyek szavatolják az exporttermelés sikeressé­gét, azt, hogy nyolc hónapra vonatkozó tervfeladatukat 115 százalékban teljesíthették. A folytatás sem marad el, mert amint arról Székely Virginia elvtársnő, a gyár aligazgatója tájékoztatott, szeptember 16­ (Folytatás a 3. oldalon) HECSER ZOLTÁN Utolsó szakaszába érkezett az ősziek vetése • Legkésőbb október 5-ig kerüljön földbe a búza • Ütemesebb területfelszabadítást, magágykészítést • Vigyázat : fagyveszély ! • Óvjuk a burgonyát! • Az elmúlt hét eredményei nyomán nem lehet azt mon­dani a csíkkarcfalvi agrár­ipari tanács mezőgazdasági termelőszövetkezeteiről, hogy az ősziek vetését tekintve az utolsók között lennének. A csíkszentmártoni, a ditrói és a gyergyószentmiklósi-gyer­­gyóújfalusi tanácsok mögött a csíkkarcfalvi tanács a 4. he­lyet foglalja el. Mindezzel e­­gyütt lehetne előbb is, s ha si­került volna a 136 hektárban megállapított napi vetési ü­­temet teljesítenie, de átlag­ban csak 112 hektárral jöttek ki. Ennek egyik oka volt és pillanatnyilag is fennáll, hogy a területfelszabadítás és mag­ágykészítés nem haladt olyan mértékben, mint az kívána­tos lett volna. A tanácsnál elemezték a ki­alakult helyzetet és ennek megfelelően intézkedtek a­­zért, hogy legkésőbb október 5-ig befejezhessék az ősziek vetését. A továbbiakban a legtöb­bet, 500 hektár körül, burgo­nya után kell vetniük, sor­rendben következik a részlen, mintegy 60 hektár kalászos, kukorica és lóhere. Az elővetemények felsoro­rolásából kitetszik, hogy a befejezés lehetősége valós. A rostlen ki van nyöve, de egyes parcellákon még nem szedték össze a kévéket. Dön­tésük szerint a fogaterőt ide irányítják és a rostlent dü­­lővégen osztagolják, hogy mi­előbb indítani lehessen a traktorokat. A szántással kapcsolatosan a mezőgépészeti állomás igaz­gatója elmondotta, hogy szin­te minden nap hosszabbított váltást szerveznek és éjsza­kánként is 15—20 talajelőké­szítő gépet állítanak munká­ba. Ezt úgy sikerült megolda­niuk, hogy a nappali műszak­ba szezonra szerződtetett me­zőgépészeket osztanak be, az állandós gépészek pedig az éjszakai műszakot végzik, így a rostlen és a kalászosok tar­lóinak feltörési ütemét gyor­sítani tudják, amiben segít­séget jelent immár a lehullt csapadék is, amennyiben job­ (Folytatás a 3. oldalon) BOGOS SÁNDOR ISSMÜ HASZNOT , MMStl­lGIA­MOTSSÁG Ahhoz, hogy ésszerűen használjuk az elektro­mos háztartási készülékeket tudnunk kell azt is, hogy az említett felszerelések, eszközök, ké­szülékek mennyit fogyasztanak. így egy villany­­vasaló egy óra alatt 1 kWh, a porszívó egy óra alatt 0,6 kWh, egy automata mosógép egy óra alatt 3,6 kWh, az ALBA-LUX mosógép ugyan­ennyi idő során 2,7 kWh, négy darab 40 wat­tos villanykörte 3 óra alatt 0,5 kWh, 4 darab 100 wattos villanykörte ugyanennyi idő alatt 1,2 kWh áramot fogyaszt. A jégszekrények fo­gyasztása is más és más , a FRAM típusú egy nap alatt 3 kWh áramot fogyaszt, az ARTIC típusú kompresszoros, termosztátos jégszekrény 1 kWh, a fagyasztógép 1,2 kWh villamos ára­mot fogyaszt egy nap alatt. A fentiek ismeretében nagy mennyiségű elek­tromos energiát takaríthatunk meg, ha az elek­tromos készülékeket is ésszerűen, gazdaságosan használjuk, ha egyesek használatáról, amelyek munkáját kézi erővel is el lehet végezni, le­mondunk. Persze, ahhoz, hogy biztosítható le­gyen a nemzetgazdaság számára szükséges ener­giamennyiség nemcsak azt kell megtanulnunk miként használjuk, hanem elsősorban azt, mi­ként takaríthatjuk meg. Minden megtakarított kő energia fontos. Jó tudni : a termelő és nem termelő szektorokban, a háztartásokban az elek­tromos energia fogyasztás egy százalékos csök­kentése országos viszonylatban évi 800 millió kilowattórát jelent. A legbiztosabb energiafor­rás a takarékosság. Az energia pazarlása közös javaink pazarlása. A legmesszebbmenően takarékoskodni a villa­mos energiával magasfokú hazafias kötelesség, és kiemelt feladata ez minden dolgozónak, kö­telessége minden honpolgárnak.

Next