Hargita, 1988. február (21. évfolyam, 26-48. szám)

1988-02-02 / 26. szám

XXI. évi 26. (5647.)( szám íMr 1988. február 2., kedd 4 oldal ■Slliiil Ara Só ban) i­m­iv/I WfS VIIAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLETE­­I AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NEPTANÁCS NAPILAPJA Az országos pártkonferencia határozatai, Nicolae Ceausescu elvtárs feladatmeghatározó útmutatásai szellemében Az exportra összpontosítanak A dolgok igen szerencsés összhangjának köszönhető, hogy a Csíkszeredai Fafeldol­gozó Vállalat, ma már terme­lésének több mint nyolcvan százalékát küldheti export­ra : egyrészt szocialista álla­munk segített ennek az a­­múgy is fiatal vállalatnak több száz millió lejes beruhá­zással, hogy termelését a kor követelményeinek a színvona­lára hozza, s ma már mintegy ötezer dolgozót foglalkoztas­son, másrészt az itt dolgozó munkások és magas képzett­ségű szakemberek tettek meg tőlük telhetően mindent azért, hogy kamatoztassák ezt a se­gítséget, olyan termékeket gyártsanak, amelyek joggal megállják a helyüket a nem­zetközi piacokon. Másképpen — nyilván — el­képzelhetetlen lenne, hogy ez a vállalat egyik legmegbízha­tóbb szállítója legyen a nyu­gat európai piacnak, s export tervét az elmúlt három eszten­dőben, minden évben negyven százalékkal növelje. Ami azt jelenti, hogy kivívta vásárlói­nak az elismerését, lehetőséget biztosított magának újabb, na­gyobb megrendelések elfoga­dására is, így ebben az esz­tendőben a vállalat, amely számos gyárat mondhat ma­gáénak Székelykeresztúrtól Csíkszeredáig, negyvenöt szá­zalékkal növeli termelését, te­hát 1988-ban az eddiginél is magasabb igényeknek kell e­leget tegyen. Sietünk elmon­dani, hogy — valószínű nem véletlenül — a vállalat egész évi exporttermelése le van fedve rendelésekkel. Tehát igencsak sarkára kell álljon a Fafeldolgozó Vállalat szak­embergárdája és egész mun­kaközössége, hogy eleget is tehessen az idei ugyancsak megnövekedett elvárásoknak. Ami —­­nyilván — nem is lesz könnyű. Éppen ezért fel is kerestük a vállalat igazgató­ját, Mincsor Bálint mérnököt, mondaná el nagyjából, milyen úton-módon látja megvalósít­hatónak az idei exporttervet, hogy a jövőben természetesen tovább növekedjen a megérde­melt bizalom a Hargita me­gyei bútorok iránt, szélesed­jék a vállalat vevőinek­ a kö­re ? Az igazgató véleménye sze­ri­nt reális lehetőségek nyíl­nak az elvárások teljesítésé­re, az idei terv is számol a valós lehetőségekkel, tehát ha a gyár minden egyes dolgozó­ja a maga posztján becsület­tel elvégzi feladatát, remélni lehet az idei terv túlteljesíté­sét is. Persze, mindenekelőtt a nyers- és segédanyag ellá­tást kell­ úgy megszervezniük — nyilván az illetékes felső szakszervek segítségével, — hogy ez ne akadályozza a za­vartalan termelést A fő csa­pás iránya az idén is a terme­lés és a technológiák korsze­rűsítése, hogy az összhangban fejlődjön a termékek struktú­rájának követelményeivel. Itt mintegy húsz intézkedést lát­nak a korszerűsítés második szakaszában megvalósítani,­­ így a székgyártó részleg a­­daptálását az exportbútor gyártásra, továbbá egyes­ fél­kész termékek (díszítő ele­mek stb) előállításának a köz­­pontosítását, hogy a kívánt szintre emelkedhessék a mun­ka termelékenysége. Persze rövid beszámoló ke­retében képtelenség lenne va­lamennyi intézkedést felsorol­ni, ami biztosítja az idei fel­adatok teljesítését, illetve túl­szárnyalását. Helyesen jár el a vállalat szakvezetése, ami­kor tovább erősíti a koncep­ciós részlegeket, a legjobb szakembereket összpontosítva ide, hogy mihamarabb meg­lehessen újítani a gyár ter­melését, minél több és jobb modellt lehessen másnál sok­kal hamarább a világpiacra dobni. Az idén például mint­egy 250 új modellt állítottak elő. Függvénye a sikernek a dolgozók szakmai képzésének, továbbképzésének erősítése, oly módon, hogy egyetlen, dol­gozó se maradjon ki a tanu­lásból. Érthető, hiszen az el­múlt két évben nem kevesebb mint kétezer fiatal munkást vettek fel a vállalat gyáraiba. Gyors beilleszkedésük, szak­mai színvonaluk emelése, így létfeltétele az előrehaladásnak. Az elképzelések tehát jók, hisszük, hogy kimagasló ered­ményeket fognak hozni me­gyénk iparának előrehaladá­sa érdekében is. ZÖLD LAJOS Milliókat érő munkáskezdeményezések Székelyudvarhely m­unicí­­pium gazdasági eredményeit kedvezően befolyásolják a­­zok a munkáskezdeményezé­sek, amelyeket évek óta a gaz­dasági egységekben alkalmaz­nak. Ez az akció a szakszerve­zetek municípiumi tanácsá­nak és a vállalatok szakszer­vezeti bizottságainak közvet­len irányításával az elmúlt évben is jó körülmények kö­zött bontakozott ki. Hatékony­ságuk, a nyersanyaggal, az anyagokkal, tüzelőanyaggal és energiával való ésszerű gazdálkodásban, a termelé­si költségek csökkentésé­ben, a termékek minőségének javulásában mutatkozott meg. A szakszervezeti csoportokban összesen 10 ilyen munkáskez­deményezést alkalmaztak. Leg­jelentősebb közülük A szak­­szervezeti csoport gyűjtőszám­lája elnevezésű kezdeménye­zés, amelyet főleg a termelő­­egységek szakszervezeti cso­portjai karoltak fel. Az akció keretében az elmúlt évben több ezer tonna visszanyer­hető anyagot takarítottak meg, amelyeknek értéke megköze­líti a 25 millió lejt. Ugyan­akkor 13 millió lej értékben újítottak fel alkatrészeket. Az anyagmegtakarításban é­senjárósi között ott találjuk a Vegyipari Pótalkatrész- és Matricagyár, az Élelmiszeri­­pari és Mezőgazdasági Gép­gyár, a Céragyár, a Készru­hagyár, a Fakitermelő és Szál­lító Egység és más gazdasági egység szakszervezeti cso­portjait, amelyeknek bürói mindent megtettek múlt év eleji vállalásaik túlszárnya­lásáért. Másik kezdeményezés, a­mely a tudományos, alkotó és műszaki tevékenységet ösz­tönzi, azt célozza, hogy min­den mérnök, technikus vagy közgazdász évente oldjon meg egy műszaki vagy termelés­­szervezési problémát. Ebbe a­­ kezdeményezésbe 446 gazdasá­gi szakember kapcsolódott be, akik feladatul kapták egyes műszaki kérdések tanulmányo­zását és­­ megoldását, az új technikai eljárások bevezeté­sét a termelésbe. Ezirányú munkájukban segítették ő­­ket a szakszervezeti bizottsá­gok mellett működő mérnö­kök és technikusok komissziói is, amelyeknek sikerült hasz­nosítani a belső anyagi és­em­ (Folytatás a 3. oldalon) NÉMETH SZILVESZTER SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL­­ Csík­szereda, November 9 utca 45 nám t telefon t 13633. délutáni telefonszolgálat : 11606 (bel*6 185). Nyomda , November 1 utca 43 szám | telefon t 11063. Előfizetéseket elfogadnak az összes posta­hivatalok, a levélkézbesítők és a lapterjesztők. Előfizetési díj egy hónapra 13 la­, negyedévre 39 le), félévre 98 lej. Egy évre 156 le). Postai kézbesítési díj példányonként 25 bani. A kiváló munka­pártunk és főtitkára iránti tiszteletünk kifejezője Töretlen akarattal a nagy termés­hozamokért Forradalmi tevékenységének több mint öt és fél évtizede során, Nicolae Ceausescu elv­társ, mindenkor kivette ré­szét a társadalmi és nemzeti szabadságért, az ország füg­getlenségéért,­ az új társada­lom megteremtéséért és győ­zelméért vívott küzdelem leg­hevesebb csatáiból. Példamu­tató élete és munkássága erő­vel tölt el minket, hogy biztos léptekkel haladhassunk az ál­tala kijelölt úton, hogy év­­ről-évre újabb sikereket ér­hessünk el, így gondolkodunk és cse­lekszünk, mi homoródszentpá­­li földművesek is, így vált le­hetővé, hogy 1987-ben három millió lejjel volt nagyobb a termelésünk mint 1986-ban. A múlt évben búzából — ked­vezőtlenebb időjárás ellenére — 4386 kilós hektárátlagot ér­tünk el, a legnagyobbat a ho­­moródszentpáli mész 35 éves fennállása óta, s ez egyben ar­ra is kötelez, hogy az idei 1988-as évben még nagyobb hozamért munkálkodjunk. Az állattenyésztés alapját képező takarmánynövények termesztésében hagyományok­kal rendelkező gazdaságunk­ban — bár volt egy időszak, amikor megtorpantunk, de 1987-ben látván mennyire szükséges a jó takarmány, is­mét nagy gondot fordítottunk a lóheremag termesztésére és így 31 tonna vetőmagot állí­tottunk elő, hektáronként át­lag 450 kilót. Sokat tettünk az állatte­nyésztés fellendítéséért, a ter­melési feltételek modernizá­lásáért, a földalap jobb hasz­nosításáért, de lehetőségeinket még korántsem merítettük ki, s tudatában vagyunk annak, hogy továbbra is fáradhatat­lanul kell munkálkodnunk a­­zért, hogy az idén és az elkö­vetkező években mind jobb és jobb eredményeket érjünk el NAGY ATTILA a homoródszentpáli mtsz elnöke tegnap megkezdődött az állatszámlálás Az egész országban, így a megyében is tegnap reggel rendkívüli fontosságú akció kezdődött, az állatok számlá­lása. Nemzetgazdasági érdek pontos adatokat nyerni az ál­latállományról, hiszen ez ké­pezi az alapját a további fej­lesztésnek, az összeírás ered­ménye szabja meg milyen i­­rányba kell cselekedni, milyen műszaki-szervezési intézkedé­seket kell foganatosítani. Az biztos, hogy megyénkre vo­natkozóan elsőrendű fontossá­gú a takarmánytermesztés fol­yozása, a létszám növelése, a termelés javítása. És ez vonat­kozik mind a szocialista szek­torra, mind a magántermelők­re és a háztáji gazdaságokra, ahol általános törekvés kell legyen minél több állat tar­tása, biztosítva az állami alap iránti szerződéses kötelezettsé­gek teljesítését, az önellátási program megvalósítását. Is­meretes, hogy a pártfőtitkár a múlt év decemberében le­zajlott országos pártkonferen­cián tartott záróbeszédében ki­jelentette, hogy ebben az év­ben jóval több állatot fognak levágni, mint az előző évben és ezáltal lényegesen javul a lakosság húsellátása. Ez pe­dig feltételezi a megszabott vágósúly elérését, a tervezett létszámok megvalósítását. Rendkívüli felelősséggel jár az állatok számlálása, ame­lyet szakemberek, mezőgazda­­sági műszaki káderek, népta­­nácsi dolgozók végeznek. Nem könnyű a feladatuk, többezer gazdaságot kell lejárniuk, megtekinteniük, több ezer gaz­dával elbeszélgetniük. És egy­­egy kiterjedt helységben na­ponta több kilométert gya­logolniuk, hogy eljussanak a legtávolabbi udvarokra is. Minden állattartó gazdának honpolgári kötelessége min­denben támogatni az összeíró­­kat,hogy azok a megszabott törvényes keretek között vé­gezhessék munkájukat. REBENDICS JÓZSEF Munkában az állatösszeíró csoport. Felvételünk Csíkpál­­falván, a 189. szám alatti por­tán, Salamon Istvánnál ké­szült, aki négy szarvasmarhát, hét juhot, öt sertést és 13 szárnyast tart.

Next