Hargita, 1988. március (21. évfolyam, 50-76. szám)
1988-03-01 / 50. szám
XXI. évi 50. (5671.) Síára 1988 március 1., kedd 4 oldalára 50 bani VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK HAGIUL AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA A termeléskorszerűsítés - parancsoló szükségszerűség, létfeltétel Ma már senki előtt sem vitás — aki ismeri a nemzetközi gazdasági folyamatokat —, hogy a termelés korszerűsítése, a termelő tevékenység hatékonyságának növelése legfontosabb feltétele gazdasági életünk előrehaladásának, ugyanakkor áruink nemzetközi piacon való kompetitivitásának, a román gazdaság és társadalom korszerűsítésének, így a pártunk főtitkára, Nicolae Ceauşescu elvtárs által kezdeményezett termelésszervezési és -korszerűsítési program ma már magába foglalja és feltételezi az ország valamennyi termelő egységének törekvését, hogy Románia minél eredményesebben zárkózhasson fel az értékek nemzetközi cseréjében. Tehát nem pillanatnyi feladatként, úgynevezett kampányteendőként kell felfogni, hanem stratégiai célkitűzésként, amely magába foglalja mind a technológiák korszerűsítését, de egyben az egész gazdasági-társadalmi gondolkozásmód megváltoztatását is. Igaz, a termelési technológiák modernizálása, a termelésszervezés hatékonyabbá tétele, így a munkatermelékenység emelése, az anyagfogyasztások világszínvonalra való csökkentése, alapvető feltétel, és lehetővé teszi az 1990-ig tartó modernizálási program valóraváltását, viszont csakis erre szorítkozni szűklátókörűséget, végül egyhelyben topogást eredményez. Valamennyi termelőegység szakvezetésének, pártszervezetének tisztában kell lennie azzal, hogy a termelés korszerűsítésének állandó folyamata magába kell hogy foglaljon egész sor olyan összetevőt, amely az egész gazdasági gondolkodásmód pozitív értelmű megváltoztatásához vezet, így elsősorban a tanulás—kutatás—termelés szerves egységét. Amely azzal kezdődik, hogy kivételes figyelmet fordítunk a káderek felkészültségének a tökéletesítésére, a szakmai avatottság növelésére. Azt jelenti, hogy felvértezzük őket a tudomány és technika vívmányainak az ismeretével, a világ előrehaladásával való lépéstartásra késztetjük őket, hogy tisztában legyenek a technikai haladás eszközeivel, tudják, hogy melyek azok a csúcságazatok, fő feladatok, amelyek a technikai, gondolkodásmódbeli haladást hordozzák. Nyilván, végső soron ez feltételezi a tudományos kutatás fellendülését, tökéletesítését is. A korszerűség, korszerűsítés fogalma tehát technológiai, termelésszervezési, szakmai avatottságbeli, tudományos erőfeszítések összességét feltételezi. Amihez hozzá kell számítanunk még egy alapvető követelményt. Azt, hogy korszerűsítsük azt a módot is, ahogyan a termelési erőfeszítéseket értelmezzük. Egészen pontosan, hogy a tudomány közös nevezővé válhasson az egész gazdasági és társadalmi tevékenységben. Tehát, hogy minden erőfeszítésünket — legyen,az termelésszervezési, vezetési vagy más — a tudományos gondolkodás határozza meg. Nem véletlen tehát, hogy az utóbbi időben vállalataink egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek az egyéni alkotó munka ösztönzésére, a tudományos módszerek alkalmazásának kiszélesítésére. Helyes az erőfeszítés is, hogy a fiatal káderek előrehaladásának egyik feltételévé a tudományos érdeklődésük váljék, sőt, megítélésükben is fő szempontot jelent. Viszont sokkal határozottabban kell ezen az úton haladni. Felmérve a korszerűsítési program eddigi eredményeit, minden egyes üzemben, vállalatban lehetőséget kell találni a korszerűsítés hosszú távon való elképzelésére, ugyanakkor mindennapi követelmény rangjára való emelésére. Képviselők a tavaszi munkák megkezdéséért A szentábrahámi néptanácsnál az év eleji ülésszakon elfogadott határozatok gyakorlatban történő megvalósításának lehetőségeiről beszélgettünk az elöljárókkal. A különböző tevékenységi területeket átfogó határozatok arra engednek következtetni, hogy a néptanácsi ülésszakon alaposan megvitatták a községben adódó tennivalókat és megfelelő intézkedésekkel igyekeznek kiküszöbölni elmúlt évi mulasztásaikat. A község falvaiban az mtszek keretében általában élénk a mezőgazdasági tevékenység, s a lakosság túlnyomó többsége állattenyésztésre és mezőgazdasági termelésre van berendezkedve. Érthető módon az intézkedések zöme a földalap ésszerű kihasználását, a növényi és állati termelés fokozását irányozza elő. Az intézkedések között fontos teret szentelnek például az erózióvédelmi és talajfeljavítási munkálatoknak, a talaj termőképessége fokozásának. Az idén közel 300— 350 hektár területen végeznek ilyen munkálatokat, ahol a mezőgazdasági szakembereken kívül értékes segítséget nyújtanak a néptanácsi képviselők, mi több, rájuk is bízzák egyes munkák irányítását. Ugyancsak ilyen vonatkozásban, az ülésszak egyik határozata kötelezi a néptanács végrehajtó büróját, hogy a többi feladat mellett tegyen meg mindent a háztáji gazdaságokban az állatok számának növeléséért, ami biztos alapul szolgál a termékek leszerződéséhez. Ez annál is inkább fontos, mert az idén a község lakossága több mint 104 tonna hússal, 4140 hektoliter tejjel, 35 000 darab tojással és más növényi és állati eredetű termékkel kell hogy hozzájáruljon az állam központosított alapjához. Megjegyzendő, hogy a végrehajtó büró ezirányú intézkedései nyomán, a néptanácselnökök országos konferenciájának tiszteletére a termelők nagy része már kötelezte is magát az említett termékféleségek határidőre való átadására. A néptanács végrehajtó bürója intézkedett arról is, hogy a község lépést tartson a megye többi településével. Ezért a képviselők ülésszaki határozatba foglalták azokat a munkálatokat, amelyeket ebben az évben fognak elvégezni. A végrehajtó büró közel 6000 kézi munkanap és több mint 350 fogatos munkanap ledolgozását irányozta elő. Ezek között szerepel például a községközpontban épülő 4 lakásos tömbház befejezése, az autóbusz megállóban váróterem építése, a Papoda utca kövezése, javítása és több más közérdekű munkák elvégzése. Gagy faluban bővítik az óvodát, kijavítják a művelődési otthon kerítését. Firtosmartonosban a Gagy patakán keresztül vezető hidat építenek a lakosság hozzájárulásával, Kismedeséren az iskola és művelődési otthon javítására vállalkoztak. 1t Településszépítő törekvéseik mindezekkel nem merülnek ki, hiszen a néptanácsi képviselők, mint például Páll Éva, Osváth Albert, Szász Anna és mások mindig mozgósítják lakótársaikat más munkák elvégzésére is. S hogy az ülésszak határozatai nem maradnak papíron, arra jótállás, hogy a végrehajtó büró tagjai a napokban újból elbeszélgettek a képviselőkkel és megállapodtak a határozatok egyes pontjaiban megjelölt munkák mielőbbi beindításáról. NÉMETH SZILVESZTER Az állattenyésztés alapja a A csíkmadarasi mtsz-nek a következő teleltetési időszakra 2000 tonna szénára, 6252 tonna nedvdús takarmányra, 13 140 tonna zöldtömegre, 1100 tonna szalmára és 209 tonna abrakra lesz szüksége. Ehhez még hozzájön 100 tonna hereszalma, 400 tonna répalevél és 200 tonna fenyőgally. Jaszenovics József főmérnök szerint ez 90 százalékban fedezi az állomány szükségletét, a fennmaradó 10 százalékot ipari eredetű termékekből egészítik ki. Ezt a takarmánymennyiséget az év végére optimálisan elérhető állatlétszámra számították A gazdaságnak jelenleg 1035 szarvasmarhája, 1493 juha és 64 lova van, mindhárom állatfajnál lényeges növekedést irányoztak elő. És mit mond a takarmánytermesztési terv ? 72 hektáron már földben van a lóhere, 30 hektáron magnak termesztenek herét, 19 hektárba takarmányrépát, 148 hektárba, bükkönyt, 33 hektárba silókukoricát vetnek. Olyan hektárhozamokat ter- TERVEK, ELKÉPZELÉSEK CSÍKMADARASON vettek, amelyek a gazdaság viszonyai közepette elérhetők, de ennek feltétele, hogy megfelelő tápanyag utánpótlásról gondoskodjanak, legalább a többi növényfélék szintjén és a talajművelést is ennek megfelelően végezzék. Ahhoz, hogy ekkora területen takarmánynövényt termeszthesse- takarmány nem újabb gyepfeltörésekre lesz szükség, a tavaly 80 hektárt alakítottak át szántóvá, az idén további 48 hektáros gyepterületet törnek fel az Olt balpartján. Az idén a gazdaság 200 hektárt géppel szándékszik megkaszáltatni, 175 hektárt munkanapi javadalmazással történő művelésre adnak ki, a havasi kaszálókat résziben kaszálják. Minden parcellának van gazdája, de nem csak egyszerűen kaszálni kell, hanem a beerdősödött helyeket megtisztítani és trágyázni is. A múlt esztendőben 79 hektár kaszálót takarítottak meg, az idénre is 60—70 hektárt kell rendbe tenni. A gazdákkal több évre kötöttek szer (Folytatás a 3. oldalon) REBENDICS JÓZSEF A MAI LAPSZÁMBAN : • FEBRUÁRI SZÁMVETÉS (3. oldalon) • DACIADAKRÓNIKA (2. oldalon) SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL Csíkszereda. November 7 utca 45 nám , telefon : 13633, délutáni telefomforgálat : 11606 (belső 185). Nyomoo November 7 utca 43 szám ; telefon : 11066. Előfizetéseket elfogadnakaz összes postahivatalok, a levélkézbesítők és a lao.értesítők. Előfizetési dij egy hónapra 13 lei, negyedévre 39 lei, félévre 78 lei Egy évre 156 lei Postai kézbesítési dij példányonként 75 pont. Az önálló gazdálkodás érvényre juttatásáért Pártunk főtitkára, NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs a Dolgozók Országos Tanácsának plenáris ülésén elhangzott beszédében a gazdasági-pénzügyi, az önálló gazdálkodási és önfinanszírozási programok alkalmazásáról szólva újólag nyomatékolta : „Jól meg kell érteni, hogy a bevételi-kiadási költségvetések késedelem nélküli és messzemenően igényes összeállítása szükségesség, ugyanis ez alapelv az önálló gazdálkodás és az önfinanszírozás, az egész gazdasági-társadalmi tevékenység hatékonyságának és jövedelmezőségének növekedése szempontjából." Ez az elvárás világos : oda kell hatni minden egyes egységben, hogy az új pénzügyi éskészletnormatívákkal összhangban bontakozzék ki a beszerzési—termelési—értékesítési ciklus, s ezen az alapon felgyorsuljon a forgóalapok körforgási sebessége, fokozódva a termelőtevékenység hatékonysága. Ugyanakkor a bevételi-kiadási költségvetéseknek a vezetés reális és gyakorlati eszközeivé kell válniuk, ez pedig megköveteli lebontásukat a részlegekre, munkaalakulatokra, hisz csakis így válik ismeretessé az adott közösségek számára a rendelkezésre álló erőforrások volumene, s egyszersmind valós alapokra helyezhető az értékelés, az eredmények összehasonlítása. A taglalt kérdéscsoport összetevői között különös szereppel bír a készletek szintje, pontosabban a megszabott készletnormákba való beilleszkedés. Ennek kapcsán azt is hangsúlyoznunk kell, hogy a tervezett költségszintek mindennemű túllépése maga után vonja a készletgyarapodást (értékben kifejezve), hisz a készletek méretezése a fajlagos fogyasztási normákkal is számol. A Nemzeti Bank székelyudvarhelyi kirendeltsége által kiszolgált egységek eredményei azt mutatják, hogy az utóbbi időben hathatós törekvés érződik az önálló gazdálkodás, az önfinanszírozás elvei érvényre juttatása vonatkozásában. Közvetve tükrözi ezt a jövedelmezőség, az 1000 lej értékű állóalapra jutó jövedelem alakulása. E mutatók tekintetében szép eredményeket értek el a Vegyipari Pótalkatrész- és Matricagyár, a Cérnagyár, a parajdi Sóbánya, a Cipész kisipari (Folytatás a 3 oldalon) MAJOR SÁNDOR, a Nemzeti Bank székelyudvarhelyi kirendeltségének igazgatója