Hargita, 1988. április (21. évfolyam, 77-102. szám)
1988-04-01 / 77. szám
O rszágunk dolgozói fegyelmezett, odaadó munkájukkal jó eredményeket értek el az esztendő harmadik hónapjában a gazdasági-társadalmi élet valamennyi területén, úgyhogy megvalósításaik, ha nincsenek is mindig a terv szintjén, az I. évnegyed vonatkozásában jóval számottevőbbek a tavalyi év hasonló időszakában felmutatottnál. A Román Kommunista Párt XIII. kongresszusa és az országos pártkonferencia határozatainak valóra váltásáért kifejtett munkánkban hatalmas dinamizáló erőt jelentett a néptanácselnökök március 3—4-én megtartott IV. országos konferenciája, Nicolae Ceauşescu elvtársnak, pártunk főtitkárának, köztársaságunk elnökének ott elhangzott, az egész néptanácsi munkát betájoló, az összes dolgozók erőfeszítéseinek irányt szabó program értékű beszéde. Forradalmi munkásdemokráciánk e magas fóruma méltán fogadta el egyöntetűen programdokumentumként ezt a rendkívüli elvi és gyakorlati jelentőségű beszédet, mely biztos alapul szolgál az államhatalom helyi szerveinek a pártszervek és -szervezetek vezetésével kifejtett egész gazdasági-társadalmi tevékenységéhez, ragyogóan kijelöli a néptanácsok, az egész nép cselekvésirányait. Lényegében ezt tükrözi a néptanácselnökök országos konferenciájának határozata is, mely hozzásegíti a néptanácsokat, hogy magasabb szinten töltsék be feladatkörüket, folytonosan tökéletesítsék munkastílusukat ésmódszereiket, erősítsék tömegkapcsolataikat. Gazdasági életünk, valamint a pártmunka egész sor fontos kérdése szerepelt a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága március 28—29-én megtartott plenáris ülésének napirendjén. A plenum, amelyen pártunk főtitkára, Nicolae Ceauşescu elvtárs nagyfontosságú beszédet mondott, határozatokat fogadott el a politikai szervező és a gazdasági-társadalmi tevékenység tökéletesítésére, az 1988. évi terv előirányzatainak példás teljesítésére. A plenáris a gazdasági kérdések mellett (ezekről részletesebben szólunk a lapunk első oldalán közölt vezércikkben) megvizsgálta a párt 1987. december 31-i öszszetételét, s megállapította, hogy több mint 3 700 000 tagot számláló erős és fiatal pártunk van, melynek jó a társadalmi és nemzeti összetétele, s amely a nemzet éltető központjaként eredményesen szervezi és vezeti a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom romániai megteremtéséért kifejtett munkánkat. A plenáris hasonlóképpen megvizsgálta a párt káderpolitikájáért kifejtett 1987. évi tevékenységet, a dolgozók javaslatainak megoldásáról készített jelentést és jóváhagyta a párt és az állam külpolitikáját. Az ütemes tervteljesítés és az időszerű gazdasági kérdések elemzése szerepelt az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottsága márciusi üléseinek napirendjén, amikor is pártunk főtitkára számos értékes útmutatással szolgált a különböző tevékenységi területeken megnyilvánult hiányosságok felszámolásához, a gazdasági egységek pártszervei ésszervezetei, a dolgozói tanácsok munkastílusának ésmódszereinek tökéletesítéséhez. Nicolae Ceauşescu elvtárs jelenlétében március 30-án megtartották a Nagy Nemzetgyűlés soros ülésszakának munkálatait, ahol jóváhagyták a gazdasági-pénzügyi mechanizmusnak az árképzési rendszer javítása révén történő tökéletesítésére, a javadalmazási rendszernek az exporttermelés és az export ösztönzése céljából történő tökéletesítésére és a gazdasági szerződések megkötésére és végrehajtására vonatkozó törvényeket és megvizsgálták az I. negyedévi terv teljesítéséről, a bűnözés 1987-i helyzetéről, a vagyoneredet ellenőrzéséről szóló jelentéseket. Nicolae Ceauşescu elvtárs, Elena Ceauşescu elvtársnővel együtt nagy nemzetközi visszhangot kiváltó barátsági és békeküldetésen járt Afrikában — március 7—15 között hivatalos baráti látogatást tett Ghána Köztársaságban, Libéria Köztársaságban, Guinea Köztársaságban és Mauritánia Iszlám Köztársaságban. Az ország egész népéhez hasonlóan megyénk dolgozói is eredményes munkát fejtettek ki március hónap folyamán az idei és az egész ötéves tervi feladataik jó körülmények közti teljesítéséért. Ezt a lendületes, többre és jobbra törő igyekezetét tükrözik a megye ipari, építkezési, szállítási és kereskedelmi, valamint mezőgazdasági dolgozóinak vállalásai, amelyeket valamennyiük nevében az RKP Hargita Megyei Bizottsága fogalmazott meg válaszként Argeş és Bihar, illetve Giurgiu megye és Ilfov mezőgazdasági szektor pártszervezetének szocialista versenyfelhívására. Ugyanez a törekvés olvasható ki a megyei pártbizottság ipari és mezőgazdasági aktívával tartott március 18-i plenáris ülésének dokumentumaiból, akárcsak az állattenyésztési aktívával tartott március 11-i tanácskozás anyagaiból. Eredményesen szolgálták az új agrárforradalom célkitűzéseinek megvalósítását, a tavaszi mezőgazdasági idénymunkák gondos előkészítését és jó körülmények közti lebonyolítását a politikai-ideológiai oktatás falvakon megtartott összefoglaló megbeszélései. A Megéneklünk, Románia országos fesztivál égisze alatt márciusban élénk kulturálisnevelő munka bontakozott ki a megye művelődési intézményeiben a dolgozók forradalmi, hazafias nevelésének megélénkítéséért. Március ugyan már tavaszi hónapnak számít, mégis itt kell megemlítenünk a megye legnagyobb téli sportrendezvényét, a símaratont, amelyet a megyei lapok és a sporttanács szervezésével idén is nagy sikerrel tartottak meg Csíkszeredában. SZÁNTÓ MIKLÓS Márciusi számvetés OKTATÁS-NEVELÉS Iskola az egész világ... Sok igazság, vélt igazság, megállapítás — köztük jóindulatú is — hangzik el egy-egy vasúti kocsiban, autóbuszban, hosszabb-rövidebb távú utazáskor. Alkalmi útitársaim, három, az életet a becsületes helytállás oldaláról megközelítő, vizsgáló férfi is, okos, értelmes beszélgetéssel töltötték a mintegy másfél órányi időt, míg végre az éjszakai műszak után hazatérhettek. A halknál hangosabb beszélgetés témái: munkahelyi problémák, otthoni munka, a falu élete, de szóba kerültek az ingázó gyermekek, az ingázás értelme is. Ennek kapcsán hangzott el, hogy „az bizony nem sokat ér, mert ezek az iskolában csak szivarozni tanulnak meg". S bár kell a napi néhány lej — kiflire, egy kis édesség megvásárlására —, „azt ezek a gyermekek szivarra költik“ ..., „s az apjuk azt sem tudja, hogy hol járnak“. Gondolom magamban, van igazság a dologban, de azért némi kiigazításra szorul a megállapítás, nemcsak az iskola védelme érdekében, hanem a teljesség kedvéért. A tanuló ingázás napjaink valósága egyelőre kiiktathatatlan. Családi problémákat (az iskoláztatás vonatkozásában) megoldó, ugyanakkor — a család és iskola számára — problémákat okozó jelenség. A hazulról autóbusszal, vonattal utazgató gyermekek nagy része sikeresen (szülők és nevelők örömére) birkózik a helyzettel, azokkal a külső körülményekkel, melyeket az ingázás mint nem kívánatos lehetőségeket „felkínál" : az iskolába és a hazatérés pontatlansága, a várótermekben való elidőzés, az üzletekben való céltalan ődöngés, a felnőttek gyakran nem éppen jóra ösztönző példái stb. Mondom, nagy részük számára használ a család és iskola intő, meggyőző szava és „immunisak" a fentiekkel szemben. Kis számban, kisebb százalékban azonban útitársaim megfigyelése helyénvaló. De az általánosítás már kevésbé, és főként ha a dohányzásról van szó, nem ! Mert tudjuk, hogy az egészségügyi nevelés, az iskola, a sajtó felvilágosító törekvése, sokszor az orvos tiltó szava is — sajnos — eredménytelen vagy alig eredményes. S ez világjelenség. Még? Az antinikotinista propaganda az iskola egyik alapvető kötelessége — szóban és tettben (ellenőrzés, tettenérés, esetén felvilágosítás, elmarasztalás) egyaránt. De amikor az új nemzedék, fiataljaink neveléséről van szó, akkor iskolává szélesedik annak közelebbi és távolabbi környéke, tanteremmé lesz váróterem, a vasúti fülke, az autóbusz utastere is (kis túlzással tehát : iskola az egész világ), ahol a felnőttek negatív példaadása elég gyakran színrelép. Mert tilos ugyan a dohányzás, de rágyújtanak, alkoholos üvegeket dugnak ki és isznak, az utóbbi hatására „vagy csak úgy“ minősíthetetlenül beszélnek, nőkkel, idősebbekkel szemben figyelmetlenek (nem ritkán durvák) és még sorolhatnánk. Köztudott, hogy a cigaretta és az alkohol használata az állampolgár magánügye, de az életkor és mennyiség függvényében, hatásaik elkerülhetetlen érvényesülése és megnyilvánulásai figyelembe vételével közösségi is. Ezekkel élni a tudatosodás igen kezdeti stádiumában, amikor még biológiai és erkölcsi vonatkozásban éppen formálódik — nem volna szabad, hisz egészségileg is káros. Mindannyiunk aggodalma innen fakad. Jóérzésű ember szemét, fülét, ízlését, társadalmi felelősségét sértik az ifjúság negatív megnyilvánulásai. Az intézményesített nevelési formáknak, a sajátos módszereknek, a magánember mindig kéznél levő, nem kevésbé jelentős nevelési eszközeinek — a jó példa gyakorlásának — egyaránt fontos szerepe van. E tekintetben ugyanis mindannyian nevelők vagyunk ! BORSODI LÁSZLÓ Vonzó formák a hazafias nevelésben (Folytatás az 1. oldalról) hogy még erősebb, harmonikusabb legyen ez a szövetség. A Salamon Ernő költészetébe átpoétizált gyergyói elődök élete jut eszembe, nos, az iskolákban, vagy éppenséggel a Famunkás klubban, ha irodalomról van szó, kinek a szava lenne a leghitelesebb, mint a mártír költőé, aki a gyergyói munkások szülőföld-szeretetét, munkához és igazsághoz való hűségét megénekelte ? Igen, Salamon Ernő költészete mindig eleven táplálója marad a hazafiság érzésének, mint ahogy a munkássors, a gyergyói élet változásai ugyancsak élénkítik, erősítik a hazafiasság érzését. Hisz ha valahol beteljesedett a költő által emlegetett „gyönyörű sors", — ebben a városban, ebben a medencében igen. A hajdani renkterek helyén ma már korszerű üzemek találhatók, bútorgyár, bútorszövet-gyár, mechanikai vállalat stb., a hajdani barakkok helyett pedig városnegyedek, a sáros utcák helyett pedig aszfaltozott sétányok, utak láthatók. Emberöltönyi idő alatt történtek mindazok a változások, amelyek csakis a hazafiság, a szeretet és a hála érzését erősíthetik minden józanul ítélő, gondolkodó városlakóban. A hajdani munkásmozgalom tenyeres-talpas dolgozóinak szülőföldszeretete kell hogy tovább kamatozzon, éljen mindenkiben itt, a megújult és állandóan gyarapodó szülőföldön. Talán nem tévedünk, ha azt mondjuk, hogy a lokálpatriótákból lesz a patrióta, vagyis, mindenki előbb szőkébb környezetét ismeri és szereti meg, aztán „veszi birtokába“ az országot, a hazát. Ilyen szempontból a gyergyószentmiklósi Szakszervezeti Művelődési Háznak van mire építenie, akár értelmi, akár érzelmi síkon igyekszik tágítani a kört, gyarapítva az ismereteket, gazdagítva az érzelmeket. A tudományos előadások keretében a román nép dicső történelmének megismertetése jelentős helyet foglal el, az irodalmi előadások, versműsorok, évfordulós rendezvények, összeállítások, kiállítások, vetítések stb. változatos és vonzó formákat kínálnak a permanens hazafias neveléshez. Tulajdonképpen — mondotta az intézmény igazgatónője — nincs olyan tevékenységünk, amelyet elválaszthatnánk a hazafiság érzésének az ápolásától, fejlesztésétől. És, hogy ez az érzés egyre inkább megmutatkozzon, megnyilvánuljon az élet valamennyi területén — méginkább el kell mélyítenünk a munkát, hogy valóban tájaink emberének a legerőteljesebb vonása legyen a hazafiasság. Ami végső soron a legértékesebb tulajdonságokat összegezi... Visszatekintve (Folytatás az 1. oldalról) mosították a korongozást, ami nagy könnyebbséget jelent. Jelenleg 15 korongos dolgozik. Bodor Jánossal ketten vagyunk a legrégebbi korongozók, a többi viszonylag fiatal. Az agyagot is géppel készítik elő, már három kemencében lehet égetni, s ha jól összeszámolom, hét helyisége van jelen pillanatban részlegünknek. Körülbelül kétszáz szimbólu m megtett útra... mát készítünk, főleg dísztárgyakat. Magam is terveztem öt-hat darabot évente ... Végigsétálunk a műhelyeken, elnézem, amint két-három perc alatt a nyers agyagdarabból karcsú váza formálódik, amint hihetetlen gyorsasággal alakul a minta az asszonyok keze nyomán, a raktárban pedig polcokra rakva sorjáznak a minőségileg kifogástalan vázák, tányérok. Az udvaron egy teherautó, rajta konténerek, tele a törékeny fekete kerámiával. Kinek szállítják, akarom feltenni a kérdést, de csak a szándékkal maradok, hisz nem is ez a lényeg. A fontos az, hogy ez a kis munkaközösség (128- an dolgoznak itt, amiből több mint száz nő), ha nem is külön-külön, név szerint, de már ismertté váltak az ország különböző részeiben, a határon túl is — munkájuk által. S a darabok szétviszik a hírét egy olyan községnek, mely nemcsak a kerámiaműhelye révén tart lépést a fejlődéssel... Hisz nem messze a műhelytől ott az új művelődési otthon, a 16 lakásos tömbház, s a lakóházaknak is közel 70 százaléka az utóbbi két évtized alatt épült. Szinte minden háztetőn tévéantenna, csaknem minden lakásba bevezetve a víz. Csak az utóbbi két évtized beruházása közel 22 millió lej. Nemrég épült a pékség is, melynek napi kapacitása 2,5 tonna. De a részletezés helyett bátran kijelenthetjük, hogy nincs a község életében olyan tevékenységi terület, mely ne a megújhodásról tanúskodna, ne hordozná az új életminőség jegyeit, újabb lépcsőfokokat megtéve a fejlődés útján, mint ahogy azt kiválóan szemlélteti a kerámiarészleg gyarapodása, felívelése is. 1988. ÁPRILIS L. FENTEK 2 Dánfalva művelődési otthona. Homlokzatán : a falu szülöttjének, Zsigmond Márton képzőművésznek a mozaikja