Hargita, 1988. szeptember (21. évfolyam, 207-232. szám)

1988-09-01 / 207. szám

XXL 6vL 207. (3828.) nán> 1988 szeptember L, csütörtök 4 oldal Ara 50 bány NICOLAI CEAUSESCU ELVTÁRS FELADATMEGHATÁROZÓ ÚTMUTATÁSAI SZELLEMÉBEN Magasabb fokon hasznosítani a nyers­anyag tartalékokat Kiváló eredményekkel zá­rult a Hargita Bányavállalat nyolchavi mérlege. Állítjuk ezt, mert a főbb tervmutató­kat maradéktalanul teljesítet­ték, illetve túlszárnyalták. De íme, a számadatok : az áru­­termelési tervet 102,9, a mun­katermelékenységit pedig 103 százalékban teljesítették. E kedvező korelláció eredménye­ként ugyancsak kiváló meg­valósítást jegyeztek a nettó­termelésnél, amelynek terv­teljesítési aránya 104,5 száza­lékos. Ide tartozik az is, hogy a termelési értéktöbblet min­denekelőtt a fizikai feladatok jó körülmények közti teljesí­tésének a gyümölcse, így pél­dául kötelezettségen felül 485 tonna kaolint juttattak a nem­zetgazdaságnak. Ezek az eredmények kife­jezésre juttatják azoknak az erőfeszítéseknek a hatékony­ságát, amelyeket a munkakö­zösség fejtett ki a közgyűlési határozatok példás valóra vál­tásáért, a termelésszervezési, -korszerűsítési programba fog­lalt intézkedések következetes véghezviteléért. De egyszers­mind magukba sűrítik a dol­gozóik fegyelmezett, öntudatos munkavégzését, fokozódó fele­lősségérzetüket, cselekvő helyt­állásukat, ami — úgymond — már hagyományos e vállalat­nál, hisz a hosszú évek során nem nagyon akadt olyan hó­nap, amelyben adósok marad­tak volna valamelyik tervmu­tatójuk teljesítésével. A jelenlegi időszakban si­kereik sorába írható a del­­nitei dolomit magasabb fokú hasznosítására tett erőfeszítés. Az őrölt dolomit az egyik ér­tékes, komplex műtrágya, a nitrocalcar nyersanyaga. A Tirgu Mureş-i Vegyipari Kom­binát egyre többet rendel az őrölt dolomitból, de a Hargi­ta Bányavállalatnál az évek során­­feldolgozási szűk ke­resztmetszet mutatkozott. (E­­zért a kitermelt dolomit egy részét kénytelenek voltak máshol őrlelni, ami gazdasá­gossági szempontokból nem nevezhető előnyösnek.) Nos, mindez most már a múlté, mert sikerült megduplázni az őrölt­ dolomit termelést. Ho­gyan ? A vállalat tudomásá­ra jutott, hogy Cernavodán ki­selejteztek egy cementőrlő be­rendezést. Azt átvették, saját erőből elvégezték a főjavítá­sát és felszerelését, így hát biztosítottá vált az őrlési ka­pacitás számottevő megnöve­lése, azaz a delnicei kőbánya tevékenységének a bővítése. Mindez pedig nem jelent e­­gyebet, mint a szóbanforgó kőzet magasabb fokú értéke­sítését. Az új berendezést e­­gyébként közvetlenül a válla­lat iparvágánya szomszédsá­gában állították fel (rövide­sen sor kerül befedésére is, újrafelhasználható elemekk­el, ami lehetővé teszi majd a fo­lyamatos termelést télvíz ide­jén is), s így közvetlenül a szállítóeszközökbe jut az őrölt­­dolomit. Ez mindenképpen gazdaságos. És ha már a gazdaságos­ságot említettük, hadd utal­junk arra is, hogy a vállalat­ban komoly erőfeszítéseket tesznek az öngazdálkodásra, a pénzügyi önellátás meghonosí­tására. Sikerrel. Az idén be­illeszkedtek a pénzügyi- és készletnormákba, illetve nor­matívákba, s így nem kény­szerültek hitel igénybevételé­re. Közvetve ez a tényállás is tükröződik az anyagi költsé­gek kedvező alakulásában (az 1000 lej értékű árutermelésre jutó anyagi költségek léte­ (Folytatás a 3 oldalon) HECSER ZOLTÁN Lapunk 2. oldalán : BORÍTÉKBONTÁS A jövendő borsoci szénbánya bejárata (Nagy T. Zoltán felvétele) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I­ D­EI. AZ RKP HARGHITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL­­ Miercurea-Ciuc, November 1 utca 45 szám; telefon­­ 13633, délutáni telefonszolgálat­­ 1160G (belső 185). Nyomdai November 7 utca 43 szám ; telefon­­ 1106G. Előfizetéseket elfogadnak az összes posta­­hivatalok, a levélkézbesítők és a lapter­jesztők. Előfizetési díj egy hónapra 13 lej, negyedévre 39 lej félévre 78 lej Egy évre 156 lej. Postai kézbesítési díj példányon­ként 25 Dani. Napizeimheim ' —m "­­•A MEZŐGAZDASÁGBAN Tekjében a burgonyabetakarítás • Több kéz többet szed • Szállítani, tárolni • Ütemterv szerint • Most, hogy átléptünk szep­temberbe, vagyis megkezdőd­tek az „emberek“,­­ a mező­­gazdasági munkák, a termény­betakarítás is egyre több em­bert kíván. Főleg a burgonya igényli a sok kezet, a falu, a tagság aprajának-nagyjának ilyenkor ott a helye a parcel­lákon, a pergető gépek nyo­mában. A gyors, jól megszer­vezett munkára több szem­pontból is szükség van, elő­ször is ajánlatos az esők vagy a fagyveszélyek előtt optimá­lis feltételek között biztonság­ba helyezni a termést, más­részt a területfelszabadítás, a talaj előkészítés és a vetés o­­kán indokolt a szaporázás, hogy jó magágyba kerülhes­sen a jövő évi kenyérgabona is. Mondhatjuk tehát, hogy a burgonyaásás kulcsmozzanata most a mezőgazdasági mun­káknak, kellő hangsúlyt he­lyezni rá igencsak fontos. A sîncrăieni-i mezőgazda­sági termelőszövetkezet elnö­kétől, Urszuly Andrástól a burgonyaásás megszervezésé­ről és a munka végzéséről ér­deklődöm, s napok óta itt is ez áll a tennivalók középpont­jában. Az idén 143 hektáron termesztették, eddigelé mint­egy 36 hektáron szedték ki, naponta 350 személy dolgozik. Nyilván, jogos az elvárás, hogy a szedésnél a tagság, a helyi lakosság járjon az élen, illetve ők jelentsék a munka­erő zömét, ami még az eddi­giek során nem mondható el, de remélhetőleg a napokban sikerül jobb mozgósítással nö­velni a létszámot, a munka­ütemet (napi öt hektár jelen­leg az ütem), hogy szeptem­ber közepéig végezhessenek ezzel a munkával. Tegnaptól különben a patronáló vállalat­tól, a Hargita Bányavállalat­tól is érkezett ötven személy, jó segítséget jelent ez is, kü­lönben már korábban is segí­tettek a gazdaságnak más te­endőknél, így a szalmahordás­nál, a területfelszabadításnál is jelen voltak­. Amint a gaz­daság elnöke tájékoztatott, jó ütemben megy a szállítás is, előnyt jelent persze, hogy a helyi vasútállomáson veszik át a szállítmányokat. Külön­ben eddigelé az állami alap­ra 177 tonnát adtak át. Ütemes szedés és utánsze­­dés, gyors szállítás, hogy­ mi­előbb felszabaduljon a terü­let­­, erre kell összpontosí­tania a gazdaság vezetőségé­nek. Az időjárás kedvez, min­den percre és kézre szükség van, hogy biztonságba kerül­jön minden egyes gumó, s idej­éb­en lehessen végezni a többi soron lévő mezőgazdasá­gi munkát is. Természetesen, az ütemes munka nem zárja ki, hogy a minőségre, a válo­gatásra is kellő hangsúlyt for­dítsanak, és úgy tárolják el a termést, hogy kizárják a veszteséget, a károsodást. Jó munkaszervezéssel és szigorú, következetes ellenőrzéssel e­­leget tehetnek az elvárások­nak, a feladataiknak. FERENCZ IMRE ! Pedagógus tanácskozások Megyénk több helységében ma és holnap tanácskozásra ülnek össze a pedagógusok, hogy a XIII. pártkongresszus, az országos konferencia, vala­mint a politikai nevelés és a szocialista kultúra III. kon­gresszusa határozatainak szel­lemében elemezzék az 1987— 88-as tanévben kifejtett tevé­kenységet, megvizsgálják, a tanulóifjúság forradalmi, ha­zafias nevelésében, a munká­ra és életre való felkészítésé­ben elért eredményeket és in­tézkedéseket dolgozzanak ki a tanulók elméleti és gyakor­lati felkészültségének emelé­sére, kialakítva bennük a tudományos életszemléletet, összhangban a műszaki-tudo­mányos forradalom, az embe­ri megismerés vívmányaival. Az új tanévre való előké­születek jegyében tartandó ez évi tanácskozások jelentőségét növeli az a tény, hogy azok Nicolae Ceauşescu elvtársnak. A gazdasági-társadalmi tevé­kenység vezetésére, az ideoló­giai és politikai-nevelő mun­ka, valamint a nemzetközi helyzet egyes kérdéseiről tar­tott áprilisi expozéja és a szervezési, ideológiai és poli­tikai-nevelő tevékenység terü­letén munkálkodó aktívával és alapkáderekkel sorra került tanácskozáson elhangzott ex­pozéja szellemében zajlanak le. E tanácskozásokon termé­szetesen előtérbe kell hogy ke­rüljenek az iskolai nevelőte­vékenység jobbítási lehetősé­gei. Az eddig elvégzett munka értékelésében, valamint az új tanév teendői kijelölésében Nicolae Ceauşescu elvtárs út­ (Folytatás a 3. oldalon) S NÉMETH SZILVESZTER ­­ egnap is volt a me­gyeszékhelyi piacon (zsenge) törökbúza ízletes csemege, most van az idénye. De nemcsak a piacon látni, kapni. Napok óta utcasarkokon, kapube­járóknál kínálják „portéká­jukat", ez esetben már lőtt törökbúzát, alkalmi áru­ tüc­­ sök. „Alkalmiak“ a szó tel­jes értelmében, mert több mint bizonyos, hogy nem őstermelők, sem pedig „el­hivatottjai“ a sütés-főzés­nek. Hogy hogyan gyarapo­dott meg a számuk ezen „árusoknak", az már-már rejtély, hiszen „újdonság­­számba" megy jelenlétük a város forgatagában. Min­den rendben lenne, ha aka­ratlanul is nem adódná­nak a „kérdőjelek“, hon­nan az áru „nyersanyaga“? Milyen engedéllyel történik a portéka „forgalmazása?" És hogyan is állnak az e­­lemi higiéniai szabályok betartásával ? A válasza­dás jobbára könnyű, pél­dául : a higiéniai szabá­lyok betartásával sehogy ! De zavartalanul folyik az árusítás, s ez mintha arra utalna, hogy azok, akik hi­vatottak az ilyen jellegű te­vékenységek (és nemcsak azok) felett ellenőrzést gyakorolni, nem „fáradoz­nak" a válaszkereséssel, adással. Mert, ha tennék ezt, akkor „menetközben" nem találkoznánk e kör­nyezetrontó (és miért ne­m szennyező) jelenséggel, gyakorlattal. És akkor az az alkalmi árus is — talán, és alkalmilag — inkább a (meg)termesztéssel foglal­kozna (tegyük fel a török­­búza kapálásával) év köz­ben, és nem „várná" a ter­més beérését, a haszon re­ményében ... HAJNAL ATTILA

Next