Hargita, 1988. október (21. évfolyam, 233-258. szám)
1988-10-01 / 233. szám
1988. OKTÓBER 1., SZOMBAT 3 A Cluj megyei néptanács és a Cluj-Napoca municípiumi néptanács együttes ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) egyetem prorektora, nagynemzetgyűlési képviselő; Farcas Ana, a Clujana bőr- és cipőipari kombinát pártbizottságának titkára, dolgozói tanácsának elnöke; Gheorghe Marcu, a Cluj-Napoca-i Vegyészeti Intézet igazgatója; Ioan Giurgea, a Cluj-Napoca-i Unirea vállalat igazgatója; Teodor Marton, a Cluj-Napoca-i 16 Februarie Mechanikai és Gördülőanyag vállalat pártbizottságának titkára, dolgozói tanácsának elnöke; Földvári Árpád, a Cluj megyei Helyi Szállítási Vállalat igazgatóhelyettese ; Aurel Rău író, a Steaua című folyóirat főszerkesztője. A szónokok kidomborították a nagy átalakulásokat, amelyek országunkban végbementek az anyagi és szellemi élet valamennyi területén a szocializmus éveiben és főleg a IX. pártkongresszus által felavatott időszakban, a Nicolae Ceauşescu korszakban. Hangsúlyozták, hogy a mélyreható forradalmi átalakulásoknak ezekben az években biztosították az ország összes megyéinek és helységeinek gazdasági-társadalmi fejlődését, nagyarányú beruházási programot valósítottak meg a lakásépítés terén a városokban és a falvakban, úgy hogy az ország lakosságának több mint 80 százaléka új házba költözött. Az oktatás, a tudomány, a művészet és a kultúra példátlanul fejlődött, létrehozták a forradalmi munkásdemokrácia autentikus rendszerét, amely biztosítja ""az összes dolgozói kategóriák széles körű és közvetlen részvételét az állam vezetésében. Egyenlő munka, és életfeltételeket biztosítottak az öszszes dolgozóknak, biztosították az ország politikai és gazdasági-társadalmi életélven való teljes érvényesülés lehetőségét. Kiemelve, hogy az ország összes övezeteinek harmonikus, kiegyensúlyozott fejlesztésére vonatkozó párt- és állampolitikánk beszédes kifejezője a Cluj megye által gazdasági és társadalmi, kulturális, tudományos téren, a többi szektorban elért példátlan, sokoldalú haladás is, a szónokok kitértek azokra a jelentős beruházási alapokra, amelyeket kiutaltak mind a megyeszékhelyen, mind a többi városban létesített új ipartelepek és nagy gazdasági-társadalmi objektumok megépítésére, beszédes tanúbizonyságaként a lankadatlan gondoskodásnak nemzetiségre való tekintet nélkül az összes állampolgárok munkához való jogának és megfelelő életkörülményeinek a biztosításáról. Az együttes ülésszakon kifejezésre jutott a forró szeretet és kivételes megbecsülés Nicolae Ceauşescu elvtárs, a párt és az ország szeretett vezetője iránt azért a példás tevékenységéért, amelyet népünk legnemesebb törekvései megvalósításának, szocialista hazánk szakadatlan haladásának, nemzetközi tekintélye növelésének szolgálatába állít. Hangot adva a pártunk és államunk bel- és külpolitikájához való teljes csatlakozásnak, a szónokok hangsúlyozták a szocialista Románia, Nicolae Ceauşescu elvtárs akcióinak és lépéseinek fontosságát, amelyeket az emberiség nagy problémáinak az összes népek érdekében történő konstruktív megoldásáért tesz. A vita részvevői kifejezték teljes egyetértésüket a pártos állami vezetőség ama következetes gondoskodásával, hogy bővíti és mélyíti Románia baráti és együttműködési kapcsolatait a szocialista országokkal, a fejlődő országokkal, a világ valamennyi államával a kölcsönösség jegyében, a béke, egyetértés és a nemzetek közti együttműködés ügye javára. A szónokok utaltak a Magyar NK Cluj-Napoca-i főkonzulátusának bezárására és tevékenységének beszüntetésére július 1-től kezdődően. Az ülésszak részvevői hangsúlyozták, hogy a teljesen indokolt intézkedést már régebben meg kellett volna tenni. Az ügy ismeretében hangsúlyozták, hogy már kezdettől fogva a konzulátus személyzete rendszeresen megszegte a működési normákat, a kijelölt magatartási szabályokat, az ilyen intézményre háruló törvényes hatáskört, azokat az elveket és normákat, amelyek az államok kapcsolatainak alapját kell hogy képezzék. A nemzetközi jogi normákkal szöges ellentétben álló módszereivel a konzulátus nem járult hozzá a Románia Szocialista Köztársaság és a Magyar Népköztársaság, a román és a magyar nép közötti baráti és együttműködési kapcsolatok szilárdításához és fejlesztéséhez. Ezzel kapcsolatosan egyhangúlag elfogadták a Cluj megyei néptanács és a ClujNapoca municípiumi néptanács együttes ülésszakának határozatát. A vita részvevői határozottan visszautasították a magyar hatóságok minden olyan igényét, hogy úgymond felelősséget vállaljanak a magyar nemzetiségű román állampolgárok sorsáért. Nyomatékosan leszögezték, hogy nemzetiségre való tekintet nélkül az öszszes román állampolgárok sorsa, élet- és munkakörülményeik biztosítása, jobbító törekvéseik megvalósítása kizárólag Románia Szocialista Köztársaság legfelsőbb alkotmányos szervei, a Román Kommunista Párt hatáskörébe tartozik. Az együttes ülésszak részvevői kifejezték a megye lakosainak vállalását, hogy nagyfokú hazafias odaadással egész alkotóképességüket a párt XIII. kongresszusán és országos konferenciáján hozott határozatok példás teljesítésének szentelik, egész energiájukkal támogatva pártunk és államunk külpolitikai elveinek széles körű előmozdítását. Napirenden a mezőgazdaságban közös vagyon védelme — közügy —Vegyük elejét a termény megkárosításának — Olyan időszakban vagyunk, amikor hasonlóan az egész országhoz megyénk szántóföldjeinek dolgozói hatalmas erőfeszítéseket tesznek a termés mihamarabbi, veszteségmentes betakarításáért, s annak jó körülmények közötti tárolásáért kivételes felelősséggel járó munka, amely a pártszervek és -szervezetek, a néptanácsok közvetlen irányításával történik, számos szervezési intézkedéssel jár azért, hogy a falvak dolgozó népét mozgósíthassák, a föld termésének megvédését biztosíthassák, annak a termésnek a megvédését, mely az egész ország, a szocialista gazdasági egységek közvagyonát képezi. Örvendetes tény, hogy a mezőgazdaságban dolgozók többsége felelősségteljes, komoly hozzáállást tanúsít, magasfokú honpolgári és hazafias kötelességnek tekinti ezt a tevékenységet. Azonban ahogyan a népi mondás is tartja : „Nincsen virág tövis nélkül“ — sajnos még mindig vannak kapzsi, individualista, gyengén fejlett honpolgári tudattal rendelkező személyek, akik a közvagyont sajátjuknak tekintik, a szocialista etika és méltányosság elveit, az ország törvényeit semmibe veszik. Az esti ellenőrzések alkalmával tetten értek néhány személyt, akik különböző mennyiségű termést tulajdonítottak el .• Păuleni-Ciuc, Smncrăieni, Săcel, Lăzarea, Praid, Dârjin helységekben. A fenti esetek kapcsán feltehetjük a kérdést: hogyan szervezték meg a termény megőrzését, milyen hatékonysággal végzik, miként ellenőrizték mindazokat, akik felelősséggel tartoznak ilyen vonatkozásban ? A be nem gyűjtött termények megrongálásához is az állandó felügyelet hiánya vezetett. Íme egy példa : a Topliţa-Ciuc-i mtszere szeptember 25-én hiányzott munkahelyéről, s a termőterület közelében legelésző csorda beletaposott a le nem takarított területekbe, a következményeket nem nehéz levonni. Valamennyi felsorolt eset kapcsán hangsúlyozzuk a következőket : szükséges a mezei felügyelet megszervezése, az állandó ellenőrzés a terményszállítás alkalmával. Az ilyen irányú intézkedésekkel párhuzamosan politikai-nevelő tevékenységet kell kifejteni, helyszínen tudatosítani az emberekben, hogy az etikai és erkölcsi normákon, valamint a törvény vonatkozásain túlmenően a termények jogtalan eltulajdonítása, függetlenül a mennyiségtől ezrek munkája megcsonkításához, az mtsz-ek jövedelmének csökkenéséhez vezet, ezáltal azoknak a tisztességes embereknek a munkáját károsítják, akik tavasztólőszig nem kímélték erejüket azért, hogy teremhessen a föld. Ez a politikai-nevelő munka hozzá kell járuljon a közvélemény kombattivitásának növeléséhez, hogy minden honpolgár magas felelősségérzetről tehessen tanúbizonyságot, ami a társadalomtól idegen törekvések elítélését, a helyes közvélemény kialakítását jelenti, ily módon hangsúlyozva azt, hogy a honpolgárok betartsák az ország törvényeit, melyek mindanynyiunk érdekeit szolgálják. A behajtás küszöbén, lerekedés előtt (Folytatás az 1. oldalról) mokon a télire való felkészülésre vonatkozóan. Ezekről lapjukban is bőven beszámoltak. Úgy gondolom, hogy a szálláshelyek tekintetében nagyjából minden rendben van, takarítottak, fertőtlenítettek. Több helyen építkeztek, nagyjavításokat végeztek, vagy egészen új telepek létesültek. Minden elkészült, vagy elkészül időben ? — Adódtak nehézségek az építkezési anyag miatt, de egészében véve jól haladtak az építkezéssel. Azt nem részletezem, hogy hol mi a helyzet, de például a Szécsény pataki új farmot betelepítik. Egyet biztosan mondhatok: minden állatnak lesz szálláshely, esetenként úgy is, hogy a nagyobb megterhelésű farmokról átcsoportosítjuk az állatokat az üres hellyel rendelkező telepekre. — És takarmány szempontjából hogyan nézünk a teleltetés elébe ? — Föltétlen szükség lesz a takarmánymérleg kiegyensúlyozására. Tanácsolom, hogy a kukoricakocsányt répaszelettel, szeszgyári moslékkal silózzák be. A száraz kórót pedig úgy tárolják, mint a szénát, lehetőleg fedél alatt, ez jó lesz a juhoknak úgy, ahogy van. A szarvasmarhák számára pedig szecskázzuk meg és vegyítsük más takarmánnyal. — S ez elegendő lesz ? — A déli megyékben szalmából nagy a fölösleg. Esetenként vásárláshoz kell folyamodni. Kukorica csutkát kiutalásra fogunk juttatni a gazdaságoknak. A szeszgyári melléktermékek elosztását is másképp oldjuk meg, előnyben részesítjük a gazdaságokat, a háztáji gazdaságoknak pedig a szerződések függvényében juttatunk. Ne feledkezzünk meg a fenyőgally gyűjtéséről, számosállatként el lehet menni a 3 kilóig napjára. Mindenképp okosan kell gazdálkodni a takarmánnyal ! — Föltétlenül spórolni kell, a lehető legjobban beosztani a meglévő készletet, ésszerűen összeállítani a napi adagot — Ez azt jelenti, hogy differenciáltan kell etetni az állatokat ? — Helyes, ha lerekedési bor takarmányozás szempontjából két csoportra osztjuk az állományt Az egyikbe soroljuk a szaporulatot képező állatokat — ennek biztosítsuk a lehető legjobb takarmányozást. A másik csoportba soroljuk a hím állatokat és a selejteket — ezt pedig megfelelően preparált termés takarmánnyal etessük. Minden körülmények között különös gondot kell fordítani a borjakra ! Vigyázni kell a leválasztásra, ne történjen az hirtelen, a borjú leválasztása után is kapja meg azt a kalóriaértékű takarmányt, mint leválasztás előtt. Kerehágón piroslik a pityóka (Folytatás az 1. oldalról) hogy kötött a talaj, könnyen betakarják földdel a gumókat. A 3-as líceumtól szerdán 70 diák dolgozott a Kerehágó dűlőn. Későn, fél tizenkettő táján kezdték el a munkát, mert órákig kellett várniuk az iskolaudvaron az autóbuszra. Rég feloszlott már a reggeli köd, sütött a nap, s a diákok még mindig nem fogtak hozzá a szedéshez. Várták, hogy kipergesse a sorokat a gép. Négy gép dolgozott a pergetésnél, hamar végeztek az aznapi porcióval. Csilip Antal , a termelőszövetkezet képviselője vigyázott arra, hogy csak annyit húzassanak ki, amennyit délutánig fel tudnak szedni a tanulók. Azért nem kezdtek korábban a pengetéshez, mert nem voltak biztosak a líceum diákjainak érkezésében. Már az autóbusz miatt. Ha kevesebbett dolgoztak szerdán a 3-as líceum diákjai a lehetségesnél, már védik kevesebbet dolgoztak, nem az úgynevezett munkafront hiánya miatt, egyes-egyedül az autóbusz késése miatt történt így. Kár. Mindenképp nagy időveszteség, ha hetven középiskolás diák kilenc vagy legfennebb tíz óra helyett délben kezd munkához. A termelőszövetkezet másik krumpliföldjén, a Bocskorhegy dűlőben ugyancsak a megyeszékhelyről érkezett diákok dolgoztak. Az 1-es líceumból érkeztek, valamennyien szakiskolások. Nagy Imre oktatómester vezette őket. Szeptember 16.-tól dolgoznak itt, mintegy 20 hektárról szedték fel a krumplit. Még két hektár volt hátra, a többség jobbára az utószedéssel foglalkozott. Gyorsan teltek a zsákok, a kultivátor sok pityókát forgatott ki a földből. Még egy ok arra, hogy szedésnél figyelmesebbek legyenek a tanulók, mint ahogy a gépkezelők is jobban odafigyelhetnének a munkagépek pontos beállítására. Imreh Bálint, a termelőszövetkezet brigádosa nem panaszkodik a diákokra. Ha időnként van is baj velük, mégis csak jól haladnak, s mert többször végigmennek a földön, végeredményben jól felszedik a termést. Mindenképpen nagy segítséget jelentenek a gazdaságnak. Bent a faluban, az iskola mögötti részen a helybeli tanulók szedik a pityókát. Szerdán 50-en dolgoztak Fekete László tanár irányításával, előző napokon a lentáblában voltak, hat hektárról nyűtték ki a szálakat. Aprócska gyermekek, mégis jól haladnak a szedéssel, látszik az otthoni „edzés" hatása. Kovács János tanfelügyelő, akivel együtt indultunk határjárásra, elégedett a látottakkal, a szállítási buktatókat leszámítva, jól halad a tanulók őszi mezőgazdasági gyakorlata. A munka minőségére természetesen ezután is nagyon oda kell figyelniük a tanulóknak, és a pedagógusoknak, hogy elejét vegyék a legkisebb terményveszteségnek is Piroslik a föld a pityókától a Kerehágó dűlőben. Nem sokáig, sok-sok diákkéz gondoskodik arról, hogy mihamarabb betakarítsák a termést.