Hargita, 1988. november (21. évfolyam, 259-284. szám)
1988-11-01 / 259. szám
XXI évt 259. (5880.) szám 1988 novembere, kedd 4 oldal Ara 50 báni VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK ! AZ RKP HARGHITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA NICOLAE CtflUSESCU ELVTflRS fHflDfjTMEGHATAROZOTTMUTfllASAI SZELLEMIBEN Élenjárók felelősségtudatával így jellemezhetnénk a Geológiai Kutató és Feltáró Vállalat dolgozó képviselőinek közgyűlését, illetve annak munkálatait. Közismert, hogy e vállalatunk több hónapja a szektor élenjárója, a szocialista versenyben az első helyet foglalva el. Ennek megtartása pedig nem lesz könynyű, hisz mások is igyekeznek az élre törni. A közgyűlésen igényesen vizsgálták meg azokat a teendőket, amelyekre az elkövetkező időszakokban kell összpontosítani. Olyképpen, hogy újabb sikerekkel tegyék gazdagabbá az evévi mérleget, s alapozzák meg jövő esztendei tevékenységüket. A számadatokból az tűnik ki, hogy a főbb tervmutatókat példásan sikerült teljesíteni, illetve túlszárnyalni, így a termelési volumen több mint 9 százalékkal volt nagyobb az előirányzottnál, a termelékenység pedig 8,7 százalékkal. Ugyanakkor jelentős túlteljesítéseket jegyeztek a fizikai tervmutatók zöménél is. A dolgozók tanácsa jelentéséből kitűnt, hogy adottak a feltételek, a lehetőségek az egész esztendei feladatok teljesítéséhez. Ezeket a lehetőségeket számbavéve joggal nyomatékolták, hogy többet kell tenni a kutatóaknáknál, ugyanis ezek esetében a tervhez képest lemaradás mutatkozik. Annak okairól szólva tárgyilagosan utaltak arra, hogy jobbára szubjektív természetű bajok (a program be nem tartása, nem megfelelő karbantartás stb.) éreztették hatásukat, és az „ellensúlyozás" nem lehet más mint a rend és a fegyelem megszilárdítása, az alaposabb és hatékonyabb szervezés. Egyébként az elfogadott műszaki-szervezti program körültekintően és meg- A DOLGOZÓK KÖZGYŰLÉSEI alapozottan rögzíti azokat az intézkedéseket, amelyek maradéktalan végrehajtása szavatolja a még eredményesebb tevékenységet, a még-megmutatkozó fogyatékosságok felszámolását A jövő esztendei távlatokkal kapcsolatosan a közgyűlésen rámutattak arra, hogy komplex feladatok előtt állanak lévén, hogy fokozódik a munkálataik területi szétszórtsága, újabb övezetekben nyitanak munkatelepeket (Bilbor, Harghita-Băi, Lacu Roşu, Tuşnad,Bixad, Chirui stb. környékén). Úgyszintén csökkenteni kell a kutató és feltáró munkálatok időtartamát, hogy a lehető legrövidebb időn belül bekerülhessenek a gazdasági körforgásba az új hasznos ásványi tartalékok. A termelőfolyamatok szervezésének tökéletesítése, a gépkihasználási mutatók javítása, a közvetlenül termelő személyzet részarányának további növelése, a rakodás és szállítás gépesítési fokának a gyarapítása, az időveszteségek alászorítása a kutatófúrásoknál — íme néhány azon cselekvési irányvonalak közül, amelyek a közgyűlés munkálatai során körvonalazódtak, s amelyek vonatkozásában a jobbítás egyet jelent a vállalat, a munkaközösség egész tevékenysége magasabb szintre emelésével. A közgyűlés vitájának felelősségteljes, önigényes, jobbító szándékú „hangulata“ ugyanakkor arra enged következtetni, hogy a dolgozók tudatában vannak, hogy az első hely fokozott helytállásra kell késztesse, ösztönözze őket a többre és a jobbra. A közgyűlésen előterjesztett jelentés, az elhangzott hozzászólások arra engednek következtetni, hogy tudatosan vállalják is ezt a pluszot. HECSER ZOLTÁN MAI LAPSZÁMUNKBAN: OKTÓBERI SZÁMVETÉS 2. oldalon Az előremutató tapasztalatok alkalmazásával — gazdaságosan, hatékonyan 3. oldalon Szocialista országépítő munkánk nagyszerű megvalósításai Vízrebocsátották 1988-ban... 1989. július 12. Emlékezetes napként vésődött be a hazai hajóépítők, s általában a romániai hajózás dolgozóinak tudatába. Ünnep volt e nap számukra. Igen, mert ismét körükben fogadhatták pártunk szeretett főtitkárát, Nicolae Ceauşescu elvtársat, aki Elena Ceauşescu elvtársnővel együtt újból felkereste a Constanţai Kikötőt, valamint a Hajóépítő Vállalatot. S a munkalátogatás sokatmondó, lelkes mozzanata volt a Comăneşti ércszálító-hajó ünnepélyes vízre ocsájtása. Hajó, amely immár a hazai flotta — nagyságánál és jelentőségénél fogva — „parancsnoki“hajója. A legnagyobb hajó, amelyet felépített a román hajóipar, s amely a pártfőtitkár kezdeményezésére és közvetlen irányításával kidolgozott és végrehajtott hajózási program egyik nagy sikerét is jelzi. Közismert, hogy számolva a kedvező természeti-földrajzi felételekkel valamint a szállításra háruló egyre növekvő feladatokkal — amelyek lényegében Romániának az anyagi javak nemzetközi cseréjében való egyre cselekvőbb résvételéből fakadnak — pártunk gazdaságpolitikájában fontos helyet foglalt és foglal el a hajóipar, a hajózás fejlesztése. S ennek szemléletes kifejezője az a tény, hogy az utóbbi 23 esztendő során — időszak, amelyet jogos hazafias büszkeséggel nevez egész népünk Nicolae Ceauşescu korszaknak — a román flotta 27-szeresére növekedett. Egyszersmind hajógyártásunk áttért a kisméretű hajók építéséről nagy óceánjárók, tankhajók, halászhajók, ércszállítók gyártására. Mindennek — úgymond — a becsúcsosodását jelenti a Comăneşti, a 165 000 tdw'-os ércszállító. A mellékelt felvételről nem tűnhetnek ki méretei, így hát írjuk le számszerűen azokat: hossza 300 méter, szélessége 46 méter, magasága pedg mintegy 12 szintes tömbházéval egyenlő. Hazai tervezés alapján készült a Constanţa-i Hajóépítő Vállalatban, de az ország számos ipari egysége ,,dolgozott be“, köztük bucureşti-i, reşiţai, hunedoarai, slatina:, timişoara',, piteşti-i, iaşi-i, zalău:, Tirgu Mureş-i fém-, gépgyártó-, eletkrotechnika-, elektronikai ipari stb., vállalatok. De ejtsünk még néhány szót a hajó műszaki jellemzőről: a központi fedélzetre 90 lépcsőfok vezet fel, ahonnan ragyogó kilátás nyílik a távolba, s ott a kikötőben belátható a környék mozgalmas élete. De menjünk le a hajótestbe: itt van a 19 ezer lóerős motor, amely „könnyedén” hozza mozgásba a hatalmas testet, s indítja útjára 3 csomós() átlagos sebességgel. A hatalmas hajó hajózási autonómiám 25 000—30 000 tengeri mérföldi) ... Él készül méltó társa is, ott a szárazdokkban egy hasonló ércszállító ... Nicolae Ceauşescu elvtárs utasításai alapján pedig megkezdődött a 100 ezer tdw-es ércszállító kivitelezése is, s ugyanakkor jó ütemben haladt egyenként 85 000 tdw-és tankhajó építése valamint a második tengeri kompé... Tengeri komp. Ugyancsak az 1988-as esztendő hazai hajóépítésének újdonsága, nagyszerű teljesítménye. A Mangalia, az első ilyen hazai típusú hajó. Az év elején „szállt“ vízre, s azóta már rég túl van az első után ... Hajósnyelven feribotnak nevezik világszerte ezt a sajátos járművet. Leegyszerűsítve a dolgokat lényege az, hogy képes átrakodás nélkül vonatterelvényeket „eltűntetni“ (azaz számtan) hatamas ,, gyomrában“. A Mangalia számszerűti 107. (Folytatás a 3 oldalon) HECSER ZOLTÁN Vízrebocsátás után a román tengeri flotta parancsnoki hajója, a Comăneşti SZERKESZTŐSEG ÉS KIADÓHIVATAL Miercurea-Ciuc, November 7 utca 45 szám; telefon t 13633; délutáni telefonszolgálat t 11606 (belső 185). Nyomdai November 7 utca 43 szám ; telefon t 11066. Előfizetéseket elfogadnak az összes postahivatalok, a levélkézbesítők és a lapterjesztők. Előfizetési díj egy hónapra 13 lej, negyedévre 39 lej, félévre 78 lej Egy évre 156 lej. Postai kézbesítési díj példányonként 25 Dani A mezőgazdasági eredmények záloga: az odaadó munka Esztendő folyásán nyomon követjük termelőszövetkezeteink mindennapi munkáját, írunk sikereikről, jó módszereikről, s ha a helyzet úgy hozza nem hallgatjuk el a fogyatékosságokat sem a jobbítás szándékától vezetve. S ilyenkor, amikor már terménytől üressé válik a határ, amikor megtelnek a raktárak, földben csírázik a jövő év kenyerének ígérete nem árt, ha a számvetésre is sort kerítünk, az elért erdemények vázolására. Vázolására mondjuk, mert egy gazdaság egész munkájának kielemzésére bizony egy-egy újságcikknél jóval nagyobb terjedelmű tanulmányra lenne szükség. De lássuk például Alcsík egyik közepes termelőszövetkezetének néhány eredményét egy olyan mezőgazdasági esztendőben, amikor az éghajlati viszonyok nem voltak a legkedvezőbbek. Sântimbru termelőszövetkezetéről van szó. Elöljáróban hadd említsünk néhány adatot. A gazdaság az idén búzából átlagosan 5373 kilót takarított be hektáranként s ez még országos viszonylatban is számottevő hozam. Ezzel kapcsolatban idézzünk pártunk főtitkárának, Nicolae Ceauşescu elvtársnak a Termésnapi Üzenetéből: „örvendetes tény, hogy az idén több, mint 700 állami és szövetkezeti mezőgazdasági egység ért el 5000 kilónál nagyobb hektárhozamot búzából .. .” Nos, a síntimbrui misz e közé a 700 közé tartozik. A burgonyahozam is jónak mondható, ha kevesebb is, mint amennyi a gazdaság rekordtermése volt, s amenynyit jó időjárási viszonyok közepette el lehet itt érni. Minden hektárról több, mint 20 tonna gumót takarítottak be. Említhetjük a takarmányrépát is, amelynek a hektárátlaga gyökérből 65 tonna, levélből pedig jóval meghaladja a 20 tonnát. A megtermelt széna és sarjú mellett ez a nagymennyiségű nedvdús takarmány (karalábéból is 63 tonnás volt a hektárátlag) hozzájárul az 1530 szarvasmarha, a 2300 juh és 123 ló téli szükségletének a kielégítéséhez. S ha már az állattenyésztés került szóba, hadd említsük meg azt is, amire most kissé büszkék is a gazdaságban. Míg az elmúlt években 50—60 vemhes üszőt ha elő tudtak állítani, most 203 darabbal rendelkeznek, így alkalmuk nyílik felfrissíteni a tehénállományt, sőt eladásra is jut belőlük. (Folytatás a 3. oldalon) BOGOS SÁNDOR