Hargita, 1989. február (22. évfolyam, 26-49. szám)
1989-02-01 / 26. szám
CSALADppT^cycuri * GYERMEKNEVELÉS A BALKEZESSÉGRŐL Nemrég egy ismerősöm mesélte, hogy gyermekkorában Ilesanyja lekötötte a bal késiét, olyan meggondolásból, hogy átszoktassa a jobb kézzel való írásra. Sok ehhez hasonló példát ismerünk, amikor szülök és pedagógusok egyaránt eldicsekszik „hatékony“ átszoktatási módszereiket. Olyan megjegyzések is elhangzottak, sajnos, sokak részéről, hogy a gyermek csak azért ír bal kézzel, mert ki akar tűnni a többi gyermek közül. Kérdés : van-e értelme az átszoktatási módszereknek? Mielőtt eldöntenénk a kérdést, elevenítsünk fel néhány idegélettani fogalmat. A felsőbb idegrendszer irányító, koordináló szerepe az embernél döntő jelentőségű, minden szervünknek képviselete van a felsőbb idegrendszerben. A központi idegrendszer működési sajátosságainak alapvető hatása van a kifejező mozgásokra, a beszéd mechanizmusaira is. A beszéd központja a jobbkezeseknél a bal agyféltekébe, balkezeseknél a jobb agyféltekébe helyezhető. Ez lesz a domináns agyfélteke. Páros testrészeink olyan tulajdonsággal rendelkeznek, melynek következtében más-más szerepet töltenek be a cselekvések végrehajtásában. A jobb kezünk ügyesebb az apró mozdulatok végrehajtásában, fejlettebb a tapintásban. A balkezeseknél ez fordítva van. Úgy, ahogy létezik domináns kéz, úgy létezik domináns szem, fül és láb. A jobb vagy bal kéz preferenciája a kisgyermekkorban alakul ki, amikor a kisgyermek rendszeresen ugyanazzal a kezével kezd a tárgyak után nyúlni. A jobb vagy bal kéz dominációja rendkívül fontos szerepet játszik a téli tájékozódásban. A balkezesek beilleszkedése a „jobbkezesek világába“ nehézséget jelent ugyan, de nem leküzdhetetlen akadályt. Egyes sportok gyakorlásában előnyt is jelent a balkezesség. A valódi balkezes probléma az átszoktatás alkalmával jelentkezik, amikor a már rögzült preferenciát megbontják. Súlyosbítja a gyermek helyzetét, ha az átszoktatás az iskolakezdéskor, az olvasás- és írástanulás időszakában történik. A legtöbb problémát az írás—olvasás , elsajátításában az átállítás, okozza. Hagyjuk írni vagy ne — balkézzel a gyermeket ? Sok szilint és pedagógust megtéveszt az a tény, hogy vannak gyermekek — a balkezesek igen kis százaléka —, akiket viszonylag könynyen és káros következmények nélkül jobbkezes írásra szoktattak. A balkezes gyermekek többségére azonban ez a tétel nem érvényes. Az átszoktatást tehát nem javasoljuk. Sokféle zavarral jár az átállítási folyamat: fegyelmezetlenséget, írászavart okozhat, amely a jobb—bal, lent— fent, jobbra—balra irányok összekeveréséhez vezet. A betűk elsajátításához elengedhetetlenül fontos a térismeret, tehát a jobb—bal, jobbra—balra, fent—Lent biztos ismerete. Következésképpen az az álláspont látszik legsikeresebbnek és terjed el világszerte hogy ha kellő időt, eltérő írószertartást és szabadabb vonaldöntési lehetőséget biztosítunk a balkezes gyermeknek, akkor lehetőség nyílik kezdeti nehézségei gyors leküzdésére. Hegyi Johanna FŐZŐCSKE —• Téli saláta — Hozzávalók : 15 dkg fehérbab, 30 dkg savanyúkáposzta, 4 db. közepes burgonya, 4 db. hagyma, 3 főtt tojás, 3 alma, 2 evőkanál olaj, kevés ecet. A burgonyát és az előzetesen beáztatott babot megfőzzük. A babot főzés után beecetezzük, úgy hagyjuk kihűlni. A káposztát apróra vágjuk és kicsavarjuk, a hámozott almát szeletekre vágjuk. A burgonyát, a tojást és a hagymát egyenlő karikákra vágjuk, öszszekeverjük a leszűrt paszulylyal és az apróra vágott káposztával. Olajjal, s ha szükség kevés sóval ízesítjük. Almakarikákkal díszítjük. JÓ TUDNI — ha nincs konyhamérlegünk — • 1 liter liszt ... 65 dkg • halmozott evőkanál liszt ... 2 dkg • 1 csapott evőkanál konyhasó ... 1,5 dkg • 1 kávéskanál konyhasó ... 1 dkg • 1 késhegynyi konyhasó ... 0,5 dkg • 1 diónyi zsír ... 2 dkg • 1 csapott evőkanál cukor ... 1,5 dkg • 1 halmozott evőkanál cukor ... 2 dkg • 10—12 középnagyságú burgonya ... 1 kg • 8—10 középnagyságú alma ... 1 kg • 1 vizespohár űrtartalma ... 2— 1,5 dl. Ha beszorult a ruha a mosógépbe... Egyre több háztartásban használnak automata mosógépet. Kellemetlen velejárója azonban, ha mosás közben a ruha véletlenül a forgódob és az üst közé szorul. Ilyenkor a gépet nem szabad tovább működtetni. A forgódob egyik nyílásán át akasszunk egy vékony horgolótűt a ruhadarabba. A lyukon keresztül a horgolótűvel húzzuk be a dobon belülre a ruhadarab egy kis részét és azt felülről rögzítsük egy bíztam tetüvet. Ezután a forgódéból kézzel forgassuk lassan addig, amíg az felhozza a beszorult ruhát. KÖTÖGETŐ — kabát is, szvetter is — Hozzávalók: 120 dkg gyapjú, középvastag fonal, 6-os kötőtű. Méret: 38—40. Minta : lustakötés : csak sima sorokkal dolgozunk. Háta : 56 szemmel (=· 44 cm), 60 cm hosszú, lustakötésű téglalap. Fél eleje : 30 szemmel (= 24 cm), 40 cm hosszú, lustakötésű téglalapot kötünk, majd az egyik darabnál a sor végén, a másik darabnál a sor elején 4-soronként 1—1 szemet fogyasztunk. A vállig 60 cm, a vállszélesség 15 cm, a nyakkivágás 14 cm. Az aljától mért 16. borda középső 20 szemét tűre szedjük, és 30 sorral 171 zsebet készítünk. A vállaknál összevarrjuk, és a nyakkivágást az elejével együtt 172 szemmel, 14 soros lustaköötéssel szegjük. Ujja: 50 szemmel 50 cm-es lustakötésű téglalapot kötünk, melynek a végét visszapödörjük. Öv: 160 cm hosszú, 4 cm széles lustakötéses pántot kötünk. Összeállítás : az egyes darabokat összevarrjuk. Bilibók Zsuzsanna DIVAT Néhány szoknya model — mindkét oldalon guruló hajtással bővülő szoknya — hós és hasíték együtt — több réteg anyag van egymás fölött, ezért kizárólag vékony szövetből kell varrni — lapszoknya, oldalt benyúlós zsebbel — jó tartású anyagból — disztázéssel hangsúlyozott, elkerekített hasíték — hólajtással kombinálva. A szoknya nagyobb lépéslehetőséget ad — hátul gombos szoknya, gombolás alatt hasíték. HÁZI ELEKTRONIKA RIASZTÓ SZIRÉNA Az autóörző és más riasztó berendezések általában a gépkocsi kürtjét hozzák működésbe, illetéktelen behatolási kísérletek esetén. Riasztásnál a kürt folyamatosan vagy szaggatottan szól, ez utóbbi a feltűnőbb. A riasztókészülék hangja még feltűnőbbé tehető, ha különböző hangmagasságú kürtöt használunk és ezek felváltva működnek, gyorsan váltogatva egymást. Az itt bemutatott riasztósakonat nagyon egyszerű elkészíteni, gyakorlatilag semmi elektronika nincs benne, csupán két autós relé, a J jelfogó bármilyen típusú 12 voltos relé, a második meg szintén 12 voltos, de szaggató relé (index relé). Az autóvillamossági alkatrészekből összeállított riasztósziréna működési megbízhatósága közel száz százalékos, amennyiben betartjuk a nagyáramú szerelési előírásokat, biztos kontaktusok, leforrasztott csatlakozók stb. Működés : a berendezést a riasztó készülék kapcsolja be, eddig több típust bemutattakk. egy 8 amperes biztosítékon keresztül kapcsoljuk a 12 voltos tápfeszültséget az itt látható riasztókürtre. Ekkor tápfeszültséget kap az áramszaggató és a vele párhuzamosan kapcsolt J relé is, amelynek az érintkezője behúz, és így először a H2 magasságú kürt szólal meg, kb. egy-két másodperc múlva záródnak a hődrótos index relé érintkezői, ekkor a J relé érintkezői záródnak, a H2 elhallgat és megszólal a H1 kürt, ezután a szaggató hódrótja kihűl, az érintkezők szétválnak és újra megszólal a H2-es kürt, ez mindaddig tart, amíg a riasztókürt táplálva van; az előírások szerint60—120 szakítás percenként. A tökéletesebb hanghatás kedvéért igyekezzünk két egyforma hangerejű kürtöt felhasználni, természetesen különböző hangszínnel, illetve hangmagassággal. Felszereléskor a kivezetések jó szigetelésére, a zárlatok elkerülése céljából, gondosan ügyeljünk. Bíró Gábor •wv tpijeMogd Közös érdeme : a TÉLI VENDÉG IS . A madárgyűrűzés módszere által szolgáltatott adatok szerint, az énekesmadár alkatúak (Passeriformes) közé tartozó SÜVÖLTŐ (Pyrrhula pyrrhula) a Kárpátoknak állandó madara, de téli madárvendége is. Ez azt jelenti, hogy a más nevén közönséges vagy havasi pirók, gimpa egyes populációi itt költenek — évente kétszer is, majd helyi kóborlókként útrakelnek a magasabb hegyekről az alacsonyabbakra az emberi települések mentén található helyeket is „meg- szállják“. Szükségállapot. De a parkokban, ligetekben télen jelentkező süvöltő-csoportok lehetnek távolabbi, messziről (északról) érkező látogatóink is. Hymodon köztes eset a vándorlás különböző típusai között. A süvöltő verébnagyságú, azonban (elsősorban a bún) annál színesebb madár. Tollazata fehér, fekete, piros és acélszürke színezetű. Piros színű a mell-, fekete a fej- (sapka) és faroktájék, valamint a ■szárny evező tollai. Fehér foltok élénkítik a szárnyat és a farok tövét. Kékes-szürke a hát. A tojó annyiban tér el az „erősebb“ nemtől, hogy a melltájék fakóbb, kevésbé élénk színű. A süvöltő morfológiai (alaktani) jellegzetességeinek egyike, hogy előfordulnak festékhiányos — fehértollazatú (albino) ,és csak egyszínű, fekete tollruhát viselő (metanisztikus)— egyedek is. A madár csőre a kevésbé jártas számára is elárulja, hogy természetvédelem hordozója fitofág — növényevő. A galagonya, fagyai, bajnóca bogyó-, illetve fafélék kőris, szil, nyír, fenyő termésével, tavasszal rügyekkel (is) táplálkozik. A Kárpátokban itthon lévő süvöltő elsősorban fenyvesekben, fenyő—bükk vegyes erdőkben fészkel és költ (májusban és június—júliusban). A kotlás 13 napján a nőstény nem hagyja el a tojásokat de két hét alatt a hím táplálja „élettársát“, begyéből, mintha az fióka lenne. Nyilvántartják, hogy a fiókakortól hevert egyedek megszokják az ember közelségét, megtanulnak egyszerűbb dallamokat. Főként a hímegyedek tanulékonysága szembeötlő. Majd ha „családot alapítanak“, a tanult dallamot (dallamokat) fiaiknak (himitói toknak) átadják. Feljegyeztek olyan esetet, hogy a kanári „mostoha -apától“ származó dallam a süvöltő ükunokánál még elhangzott. A süvöltő nem tartozik a ritka fajok közé. De óvatossága miatt nem is mindennapi látvány. Elsősorban a tél zord viszonyai kényszerítik közvetlen közelünkbe. Ha azonban a hófedte háttérben feltűnnek parkjainkban, házaink körül, élményszerű látványt nyújtanak, élénk színükkel , szorgoskodásukkal. Az amúgy is szegényes téli természeti aspektusban legyenek szívesen látott, fogadott vendégeink, mind a helyi kóborlók, mind a messzi északról érkezettek ! Borsodi László Állati dolgok Beszélget-e a kotta a tojásában lévő csibékkel ? Minden háziasszony, aki kottást ültet, tudja, hogy a csibék rendszerint egyszerre, egy nap kelnek ki, függetlenül a tojások korától. A keltetőgépben viszont a kikelés két-három napig is eltarthat, mivel a frissebb tojásból hamarabb kikelnek a csibék, mint a régebbiből. Miért van ez így ? A tudósok megfigyelései érdekes eredményhez vezettek. Kiderült, hogy a kotló a kotlás ideje alatt olyan hangokat hallat, amely serkentőleg hat a tyúkembrió fejlődésére. De a héjon keresztül a kapcsolat nem egyoldalú. A kikelés előtt néhány nappal a csibék „beszélgetni” kezdenek. Kezdetben nagyon halkan, később egyre hallhatabban. A tojásból érkező hangok jelentése „fázom”, vagy „melegem van”. A kotló ennek függvényében megforgatja a tojásokat, elhagyja a fészket, vagy ellenkezőleg, visszaül, megszakítva a táplálékakeresésit. Ennek a megfigyelésnek az alapján a mérnökök hangos mesterséges kotlót építettek be a keltetőgépbe. „Beszéde“ serkenti az embriók fejlődését, a csirkék pedig szinte egyszerre kelnek ki. Ezenkívül érzékeny a jövendő fiókák hangjára s a „kéréstől“ függően megfelelő parancsot ad a berendezés felmelegítésére vagy szellőztetésére. Szomjánek Béla VIRÁGSAROK A kaktuszok télen Egzotikus és szép küllemük miatt sokan tartanak kaktuszokat lakásukban. A kaktuszoknak is megvan a teleltetési idejük. Legelőnyösebb, ha a kaktuszok világos, de fűtetlen helyiségben telelnek. A hőmérséklet ne legyen —2 C foknál alacsonyabb és 10 foknál magasabb. A téli hónapokban a növényeket ritkán locsoljuk, és csak annyi vizet öntsünk, hogy a felső földr réteget megnedvesítsük. Ha sötét helyiségben állnak, a locsolást szinte teljesen mellőzhetjük. Világos és meleg helyiségben időnként állott vízzel öntözzük. A kaktuszok helyét lehetőleg ne változtassuk, ugyanis a téli pihenő alatt alakulnak ki a virágbimbók, és helyváltoztatás esetén a tavaszi virágzás esetleg elmaradhat. Ajánlatos egy-két hónapig az öntözést is megszüntetni. A helyiséget gyakran szellőztessük, mert ez is kihat a jövendő virágok kialakulására. CSALÁDI TRÉFA — Mit tegyek, hogy szomszédom ne bömlöltesse rádióját a késő esti órákban? — kérdi egy hölgy bárértnőjétől. — Köszönd meg szomszédodnak a leeső esti hang-versenyt telefonon kora hajnalban. . Az oldalt szerkeszti: MADARAS MAGDOLNA