Hargita, 1989. március (22. évfolyam, 50-76. szám)

1989-03-01 / 50. szám

1989. MÁRCIUS - SZERDA­I MEGYÉNK HELYSÉGEINEK FEJLESZTÉSE, KORSZERŰSÍTÉSE Akik versenyre hívták az országot (Folytatás az 1. oldalról) tézisekben foglalt nagyszerű forradalmi munka- és akció­­programért, úgy határoztunk, hogy az 1989-es feladatok túl­szárnyalása végett versenyre hívjuk a már említett közsé­gek néptanácsait. Ezúttal nem részletezem a­ felhívásban tett vállalásainkat, hisz azok a sajtó révén országszerte is­mertek. Megjegyzem azonban, hogy e néptanácsok­hoz inté­zett eddigi felhívásoktól elté­rően, amelyek főleg a lakos­sági gazdaságokban a mező­­gazdasági termelés növelésére és a jó községgazdálkodás kér­déseire helyezték a hangsúlyt, mi ezek mellett az ipari, a kisipari és szolgáltatási tevé­kenységekre is kitértünk, hogy a helyi erőforrások jobb ki­használásával községünk erő­teljes agráripari központtá vál­jon. — A néptanács végrehajtó bürója a versenyfelhívás után milyen politikai, szervező in­tézkedéseket tett annak érde­kében, hogy a község egész lakossága erőteljesebben be­kapcsolódjon a vállaltak meg­valósításába ? — Idejében számbavettük azt, hogy mire vagyunk ké­pesek és szülön akcióprogra­mot készítettünk a néptanács végrehajtó bürója részére. Eb­ben a programban mind­en képviselő feladatot kapott, fő­leg ami a növényi és állati termelést illeti, s akik szemé­lyes példával járulnak hozzá a terméshozamok, növeléséhez. Hegyvidéki­ községről lévén szó, elsődleges feladatunk az állatlétszám tervezett szintre emelése, az egészséges egye­düli kiválogatása és a fajállo­mány feljavítása, hisz mindez egyik fontos felétele a hoza­mok gyarapításának. A takar­mányalap biztosítása érdeké­ben a lakosság közreműködé­sével feljavítjuk a természetes gyepterületeket, növeljük a szarvasmarha- és juhállo-­ mányt, hogy megfelelő mér­tékben járuljunk hozzá az ál­lami alap képzéséhez. — Ez utóbbival kapcsolat­ban, gondolom, eredményes a néptanács végrehajtó bürójá­­nak eddigi munkája.­­ Mint ahogyan azt vállal­tuk, jórészt befejeztük a szer­ződéskötéseket a lakossági gazdaságokkal. Igaz, egyes ter­mékek esetében nem a terve­zett szinten, de mindent meg­teszünk annak megvalósításá­ért. Ebben az évben több mint 220 tonna húst, 5300 hl tehén­tejet, 300 hl juhtejet,­­ 70 000 darab tojást és több más ter­méket kell az állami alapra szállítanunk. Ezidáig, a lak­os­­sági gazdaságokból több mint 400 hl tehéntejet, 30 tonna marhahúst, 600 kg szárnyast, 100 kg nyalat és közel 10 000 darab tojást juttattunk, az ön­ellátási alapra.­­ A versenyfelhívásban,, a­­mint előzőleg is említette, kü­lön foglalkoznak az ipari, kis­ipari tevékenységgel, valamint a község korszerűsítésével, fej­lesztésével. Milyen feltételek vannak az ott felsoroltak meg­valósítására ? — Az­­ eddigi eredm­ények biztatóak, hisz a köztársasági alárendeltségű egységekben jól megy a munka. Gondolok itt a hodosai fafeldolgozó részleg eredményeire és a geológiai kutató és feltáró brigád meg­valósításaira. Fokoztuk az új­rafelhasználható anyagok be­gyűjtésének akcióját a lakos­ság körében, amelynek ered­ményeként 1500 k­g törött üve­get, 2400 kg vasat, 1220 kg ól­mot, 600 kg papírt és több más anyagot adtunk át a szak­­vállalat képviselőjének. A kis­iparról röviden csak annyit, hogy március 30-ig a község­­k­özpontban és Hódosán lévő új tömbházak földszintjein cuk­­rászlaboratóriumot, női és fér­fi szabóságot bemutató üzletet nyitunk, a néptanács aláren­deltségében pedig asztalosmű­­helyt, gyapjútépőt, vulkanizá­­lót és előregyártott betonelem­­készítő részleget létesítünk. Nem térek ki itt részletesen a községfejlesztésre, több mint 7 millió lejes ipari és szociá­lis beruházás van a község­ben. A napokban, amint a mellékelt képen is látható, megkezdtük az újabb 16 la­kásos tömbház építését, a földszinten üzlethelyiségekkel. Végül is azon munkálkodunk, hogy a községrendezési és -korszerűsítési program töret­len végrehajtásával lakosaink­nak civilizált, a s­árosiakéhoz hasonló életfeltételeket teremt­sünk. Ehhez, és a versenyfel­hívásban megfogalmazott vál­lalásaink teljesítéséhez meg­vannak a feltételek, ezért min­dent elkövetünk azok valóra váltásáért. Az elmúlt hónapban ország­os­ megyeszerte folytatódott a XIII. kongresszus és az­ orszá­gos pártkon­ferenci­a h­atároza­­tainak, a tavaly novemberi pártfőtitkári Expozéban meg­fogalmazott útmutatásoknak és orientációknak a teljesíté­séért, a jelenlegi ötéves torv negyedik esztendeje előirány­zatainak maradéktalan elvég­­zéséért kifejtett lendületes al­kotómunka, a­­pártszervek és -szervezetek irányításával a dolgozói közösségek mindent megtettek tevékenységük gyö­keres megjavításáért, munka­stílusuk és­­módszereik töké­letesítéséért, hogy valamennyi tevékenységi területen kima­gasló sikerekkel köszöntsék az esztendő nagyfontosságú ese­ményeit, a XIV. pártkongresz­­szust és az antifasiszta és an­­tiim­perialista, társadalmi és nemzeti felszabadító forrada­lom 45. évfordulóját. Mint mindig, országépítő munkánkhoz ezúttal is az RKP KB Politikai Végrehajtó Bi­zottságának Nicolae Ceauşescu elvtárs elnökletével megtartott ülései szolgáltattak hasznos támpontokat. Február 3-i ülé­sén a Politikai Végrehajtó Bi­zottság megvizsgálta és jóvá­hagyta a Románia Szocialista Köztársaság 1988. évi egységes országos gazdasági-társadalmi fejlesztési tervének teljesíté­séről szóló jelentést és közle­ményt. A testület úgy érté­kelte, hogy a tavalyi eredmé­nyek erőteljesen kidomborít­ják a szocialista építésre, a termelőerőknek az ország e­­g­ész területén való harmoni­kus­­"és kiegyensúlyozott elosz­tására, az összes állampolgár mind jobb munka-, és élet­­körülményeinek biztosítására irányuló párt- és állampoliti­kánk helyességét és realizmu­sát. Tavalyi megvalósításaink, akárcsak munkánk tanulságai biztos al­apul szolgálnak soron­­levő feladataink elvégzéséhez, az­ első két hónapi, illetve az első negyedévi tervelőirányza­tok teljes egészében történő megvalósításához. A Politikai Végrehajtó Bi­zottság említett ülése meg­vizsgálta a párt és az állam külpolitikájának időszerű kér­déseit, jóváhagyta a román delegációnak a bécsi összeuró­pai összejövetelen való rész­vételéről szóló jelentést, illet­ve a genfi leszerelési értekez­leten való részvétellel kapcso­latos javaslatokat. Február 8-i ülésén a Politi­kai Végrehajtó Bizottság je­lentést vizsgált meg és hagyott jóvá a természetbeni javadal­mazásról, valamint a mezőgaz­dasági termelőszövetkezeteken belüli globális akkordban való javadalmazási rendszer töké­letesítését célzó újabb intéz­kedésekről­. Az intézkedéseket országszerte, s így megyénkben is nagy megelégedéssel fogad­ták a mezőgazdasági dolgozók, újabb ösztönzést látnak ben­nük a jobb munkára és a na­gyobb terméshozamok elérésé­re. A Románia és Irán közötti együttmunkálkodás tartalmi továbbgazdagításának közös óhaja jegyében került sor feb­ruár utolsó harmadában Nicolae Ceauşescu elvtárs meghívására Seyyed Ali Kha­menei, Irán Iszlám Köztársa­ság elnöke hivatalos látoga­tására hazánkban. A látogatás során egyezmény-memorandu­mot írtak alá a román-iráni politikai, gazdasági,, tudomá­nyos-műszaki és kulturális e­­gyüttműködésre vonatkozóan. Nicolae Ceauşescu elvtárs feladatmeghatározó útmutatá­sai szellemében megyénk dol­gozói is lelkesen bekapcsolód­tak a tervfeladatok maradék­talan teljesítésére irányuló országos erőfeszítésekbe. En­nek beszédes bizonysága a Hargita Geológiai Kutató és Feltáró Vállalat, illetve Sár­­mas község néptanácsának or­szágos versenyfelhívása, vala­mint az a sok megfontolt vá­lasz, amit a megyénkben munkaközösségek adtak a kü­lönféle ágazati felhívásokra, amelyekben egyöntetűen vál­lalják idei tervfeladataik tel­jesítését és túlszárnyalását. Ez a szilárd elhatározás csendült ki a dolgozói közgyűléseken is, amelyek megtartására jobbá­ra ugyancsak februárban ke­rült sor. A megye gazdasága előtt álló feladatok megoldásához, a pártszervek és -szervezetek szerepének növeléséhez érté­kes intézkedéseket dolgozott ki a megyei pártbizottság feb­ruár 6-i rendkívüli plenáris ülése, ahol a tavaly novem­beri pártfőtitkári Expozé szel­lemében megvizsgálták a mun­kastílus­­ és munkamódszerek további tökéletesítésének mó­dozatait. A munkastílus és -módszerek javításának kér­dését egyébként valamennyi pártszerv és -szervezet megvi­tatta az elmúlt időszakban. Téli hónap lévén, február egész sor rangos kulturális rendezvény ideje. Neves írók részvételével megyeszerte nagy sikerrel zajlottak a falusi könyvhónap eseményei, meg­kezdődtek a Megéneklünk. Románia országos fesztivál jelenlegi rendezvénysorozatá­nak körzeti, illetve megyei döntői. Két emlékezetes havas ren­dezvény is hozzátartozik feb­ruár hónap krónikájához: feb­ruár 12-én rekord számú, több mint harmincezres részvétellel a Maros forrásnál tartották meg a hó ünnepét, február 2­3-án pedig a megyeszékhely melletti Szécsény völgyében került sor a IX. Símaratonra. SZÁNTÓ MIKLÓS februári számvetés Tudományosan meg­alapozott árpolitika (Folytatás a 1. oldalról) kell szem előtt tartani. Ennek ér­dekében oda kell hatni min­den egyes vállalatban, hogy maradéktalanul tiszteletben tartsák a fajlagos fogyasztási normákat, beilleszkedjenek a pénzügyi- és készletnormákba,­­normatívába, biztosítsák az összes anyagi erőforrások ma­gasabb fokú értékesítését, a termelőkapacitások jobb ki­használását. Úgyszintén a tör­vényes előírásokkal összhang­ban az összes munkaközössé­gek alapvető kötelessége be­illeszkedni a megszabott ter­melési árszintekbe, am­iinek előfeltétele — amint arra már utaltunk — a termelési költ­ségek csökkentése. Egyszers­mind nyomatékolni kell azt is, hogy a költségek csökkentése lehetővé teszi a többletjöve­delem elérését, hisz ismeretes, hogy a törvényes előírásokkal összhangban, a termelési költ­ségek terven felüli csökkenté­séből származó nyereség öt­ven százalékban az illető vál­lalat rendelkezésére áll. Az árak stabilitása szem­pontjából igen jelentős az a mód, ahogyan megállapítják, nyomonkövetik , és ellenőrzik az új és korszerűsített termé­kek árait. A lényeg az, hogy az újdonság „mérhető“ legyen a használati érték sajátos pa­ramétereivel. Sajnos, egyes termelőknél érződött egy o­­lyan tendencia, hogy az áru­termeléssel kapcsolatos prob­lémákat úgynevezett „új" ter­mékek gyártásba bocsátásával oldják meg, olyanokéval, ame­lyek ára magasabb, mint azo­­ké, amelyeket helyettesítenek. Az ilyen jelenségeknek hatá­rozottan véget kell vetni. Ilyen összefüggésben azt is nyoma­tékolni kell, hogy a gazdasági körforgásba bekerülő új ter­mékeknek magasabb műsza­ki minőségi paraméterekkel kell rendelkezniük, rá kell fe­lelniük a nemzetgazdaság és a­­vásárlók igényeire, biztosí­taniuk kell a fokozott haté­­­konyságot, mind a termelő, mind pedig a megrendelő szá­mára. Azt is hangsúlyozni kell, hogy az összes árkategó­riák stabilitásának biztosításá­ban fontos szerepe van a fi­zikai tervfeladatok teljesítésé­nek, olyképpen, hogy a szál­lítások olyan mennyiségben, minőségben és választékszer­­kezetben történjenek, ahogyan azt leszögezik a tervelőirány­zatok. Annál is inkább fontos ez, mert így elkerülhetők a pénzügyileg hátrányos anyag­os termékhelyettesítések. (QjiGLttő q. CUL frlhí, IulLL CL ItCLf... Községben, faluhelyen — ne említsük most a várost — általában közkedvelt helyiség a borbélyműhely. Az ide beté­rők nem csupán nyilatkozni jönnek, de esetenként nyilat­kozni is a falu és egymás dol­gaiban. S ha netán egy Figaro természetű borbélyhoz van szerencséjük, akkor még az idő is kellemesebben telik. Szó­val, szívesen lépi át a gazda a küszöböt, főleg félidőn, a­­mikor ráerősebb, bekapcsoló­dik a társalgásba. Csak jobb azért e fehér köpenyeshez nyitni be, mint teszem azt, el­­facsarodott arccal egy orvosi rendelő ajtaján kopogni. Érke­zik a kuncsaft, helyet foglal a fal melletti padon, hiszen állócsattogás jelzi, hogy éppen ül valaki a borbélyszékben. Sebaj, elveszi az asztalról a friss újságot, — járatos ez is a műhelybe —, beleolvas, míg­nem újabb társ érkezik. Szó­ra vált a dudorászó borbély is, az ápolószerek kellemes il­lata tölti be a meleg helyisé­get. Nem is olyan régen az egyik Nyikó-menti nagyközségben sok hosszú hajú férfival ta­lálkoztam. Azt hiszem, nem­ tévedek, hogyha azt mondom, hogy ezek az emberek nem­igen nyitják meg a bor­bélyműhely ajtaját, kiesnek a Jegyzet jókedélyű fodrász kegyeiből. Mindebből következik az is, hogy a helybéli árutermelő, felvásárló és értékesítő szövet­kezet sem teljesíti tervét haj­hulladékból, hogyan is telje­síthetné, mikor még mindig nem sikerü­lt megnyitni a mű­helyt,­­ a „férfiak boltját“, pedig minden évben szerepel tervükben, Így hát nem nyi­latkoznak az emberek, hanem nyilatkoznak arról, hogy meny­nyire lényeges lenne egy bor­bélyműhely, ahol letámaszta­nák a fahúzó csákányt, míg betérnek egy félórás szépítke­zésre ... KRISTÓ TIBOR

Next