Hargita, 1989. április (22. évfolyam, 77-102. szám)

1989-04-01 / 77. szám

xvmvnzs '■*' SDIMJK T.OAT Mindennapi kenyerünk A cikk első részében jel­zett malomipari egységeknél járva majd mindenütt And­rás igazgató tervrajzokat, fej­lesztési dokumentációt húzott elő a táskájából. Mert tudni kell azt, hogy az eltelt évtize­dekben a malom- és sütőipar központi beruházásokból vagy belső alapokból jelentős fej­lődésen ment át. Erről még később is­­lesz szó, de most álljunk meg a brădeşti-i ma­lomnál. ,A Nagyküküllő menti nagymalmot több mint 45 é­­ve építették, akkor egy 5 mé­teres átmérőjű malomkerék szolgáltatta az energiát, na­ponta 10 tonna gabonát őröl­tek le itt. Aztán az államosí­tás után hitelesítették (22 t1 nap) 1967-ben villamosítják, fejlesztik (50 tonna­ nap), 1972- ben kukorica őrlővel bővítik (20 tonna kukorica őrlése na­­ponta), 1975-ben újabb eme­lettel magasítják az épületet, közben, s azután épülnek meg mellette a tárolók, nagy ga­bonasilók többszáz tonna mennyiség befogadására, a műhelyek. Az idén nyáron két hónapig tartó újabb k­or­­szerűsítés, a tervek szerint a malmot, a megye második legnagyobb malmát, pneuma­tikus eljárásra szerelik át, a gabonát vákuumos, légnyomá­sos szisztém szállítja fel, le, megint fel, megint le, az őrlő hengerekre (acélból vannak, idejét múlták már a malom­kerekek). Az átszerelés nyo­mán, ami a malomipar saját tervezése, kivitelezése lesz, 65 tonnára emelkedik a napi ka­pacitás, kevesebb energiát fo­gyaszt növekszik a búzából kivehető fehérliszt mennyiség, energiatakarékosabb lesz az egész őrlés. A kéthónapos át­szerelés nagy erőpróbát jelent szakembernek, munkásnak egyaránt, az első ilyen ma­lom lesz, amit saját erőből szerelnek át erre a módszerre, s ha minden sikerül, már pe­dig sikerülnie kell, akkor jö­vőre következik a latarcai malom. Ez utóbbi malom tet­szett egyébként személy szer­int a legjobban, bizonyára azért is, mert itt van a legnagyobb felület a gabona tárolásra és az őrlemény tárolására (viszo, nyitva a 30 tonnás napi ka­pacitáshoz.) S látszott az, amit Ferenczi István a gyergyóvi­­déki malom- és pékipari egy­ség vezetője megjegyzett „az utóbbi években 4 millió lejt vertünk bele a malomfejlesz­tésbe“. Jövőre ezt a malmot is átszerelik pneumatikus el­járásra, még jobb lesz az őr­lés, a szitálás, az egész tech­nológia fluxus ... A síndomi­­nici malom 1976-ban még csak 5 tonna gabonát őrölt naponta, a fejlesztés révén ma 30 tormát, itt a tárolási kapacitások bővítése a cél. S ezek a belső erőforrásokból végzett korszerűsítések nem kerülnek kevésbe, például a brădeşti-i átszerelés majdnem félmilliót igényel. S hamar a millióknál tartunk közbevető­­­leg András igazgató elmondja, hogy az elmúlt másfél évtized­ben például a vlăhiţai pék­ség megépítése 8 millió lejt igényelt, a megyeszékhelyi kukoricamalom, búzatároló si­lci 14 milliót, a Băile Tuşnad-i pékség 6 milliót (mellette a ropi-készítő részleg „autodo­­tálásból“ lett meg), a Küküllő menti municípium­nál a pék­ség fejlesztése, bővítése szin­tén 1 milliót igényelt stb. É­­vente kb. 3—3,5 millió lej ér­tékben vásárolnak gépi esz­közöket, mint ahogyan több milliót költenek termelés kor­szerűsítésre. Mindezek egy bölcs pártpolitika bizonyíté­kának megannyi tanúsága. Nem véletlen tehát, hogy az igazgatói táskából annyi mű­szaki dokumentáció került tr­ie. S szó esik arról is, hogy a megyeszékhelyen a közeljö­vőben új pékség fog épülni, napi 30 tonnás kapacitással. S a termőfelület végülis alap­vető kérdés a pékiparban, ez is hordozója a minőségnek, te­szem azt annak is, hogy van-e mindenütt lehetőség 15 napig pihentetni a lisztet (egyelőre még nincs mindenhol), s­ meg­határozója a választéknak is, többek között a fehéráru, cuk­­rostermékek, lask­afélék válasz­téka bővítésének. Ezért is, hogy például jelenleg az Odorheiu Secuiesc-i pékségnél építik az új sütemény előállító részle­get, korszerűsítik a laskagyár­tás fluxusát (egyébként ennél a pékségnél készítik a megyé­ben a legtöbb házilaskát), ez­zel a havi előállítható meny­­nyiség a mostani 10—15 ton­náról 20—24 tonnára emelke­dik. A nyár végére végeznek ezekkel a munkálatokkal, a­­mi kétségtelen, hogy jótékony hatással lesz nemcsak a mun­katermelékenységre, hanem a különböző pékipari termékek, rétesfélék, sütemények válto­zatosabbá tételére. Mert az elmúlt évek sok milliós be­ruházásai, s a következő idő is, végsősoron ezt célozzák, a vá­sárló, fogyasztók minél jobb kielégítését. BÁLINT ANDRÁS 2. A MALMOK Döntéseiket, intézkedéseiket a gyakorlatban kell érvényesíteniük Múlt év novemberi nagyje­lentőségű Expozéjában Nicolae Ceauşescu elvtárs, pártunk fő­titkára többek között hangsú­lyozta, hogy a mezőgazdaság fejlesztésének stratégiai cél­ját az új agrárforradalom kö­vetelményeinek a teljesítése jelenti. Ennek egyik fő felté­tele, hogy jól gazdálkodjunk a termőfölddel, úgy, hogy a me­zőgazdasági és szántóterület minden négyzetméterét meg­felelően műveljük meg. I­­lyen vonatkozásban községe­inkben a mezőgazdasági ter­melőszövetkezeteken kívül nagy felelősség hárul a népta­nácsokra, amelyek mint terv­tulajdonosok, közigazgatási te­rületükön felelnek a mezőgaz­dasági hozamok növelését cél­zó intézkedések , gyakorlatba ültetéséért. Nos, Mărtiniş község nép­­tanácsának végrehajtó báró­ját is ez az elv vezérelte, a­­mikor legutóbbi ülésén a köz­ség területén működő és tevé­kenykedő két mezőgazdasági termelőszövetkezet munkáját elemezte, kivételes hangsúlyt helyezve a tavaszi munkák e­­lőkészítésére, azok jó körül­mények közötti lebonyolításá­ra, majd megvizsgálta a nö­vényi és állati eredetű termé­kek állami alapra történő szerződésének helyzetét. Ez alkalommal a végrehajtó bü­­ró meghallgatta mind a köz­ségközponti, mind a sínpauli mtsz-ek elnökeinek beszámo­lóját, akik elmondották, hogy a tél folyamán jelentős meny­­nyiségű szerves trágyát hord­tak a földekre, s ez a munka most is folyamatban van. Ez­zel egyidőben talajelőkészítés­­sel, vetéssel és burgonyaülte­téssel foglalkoznak, hogy a ki­tűzött határidőre befejezzék a munkálatokat. Részletesen ki-, tértek szervező munkájukra és tájékoztatták a végrehajtó bü­­rót azokról az intézkedések­ről, amelyeket a mezőgépé­­szeti osztályokkal együtt tet­tek, hogy ne legyen fennaka­dás a munkában, vagy egy e­­setleges géphiba ne befolyá­solja a talajelőkészítést és a vetést. Szó volt arról is, hogy a néptanács végrehajtó báró­ja és az mtsz-ek vezető taná­csai együttesen sürgős intéz­kedéseket tesznek a belső te­rületeken és a kaszálókon va- NÉPTANÁCSAINK HAZATÁJAN­ ló ideiglenes, engedély nélkü­li legeltetés megszüntetésére, mert ez kedvezőtlenül hat ki a fahozamokra. Ezzel kapcso­­­­latban jegyezték meg és dön­töttek a bekötőutak és a főút kereszteződéseinél lévő jelző­táblák és sorompók helyreál­lításáról, kijavításáról, a víz­levezető árkok, átereszek r­end­­betételéről, vagyis minden o­­lyan munkáról, amelyeket i­­lyenkor, tavasszal kell idejé­ben elvégezni. Kitértek töb­bek között például a legelőta­karítás helyzetére, a lakosság nagyobb mérvű mozgósításá­nak szükségességére. Úgy döntöttek, hogy minden falu­ban a képviselők és cimbora­­bírók vezetésével csoportosan vonul ki a lakosság a legelő­­testekre, összesen mintegy 560 hektár területen kell legelő­­takarítást végezni. Ezidáig a Csere, a Gorka és a Kénosi láz nevű legelőtesteken­­mint­egy 250—260 helyi lakos irtot­ta a bokrokat, élén Dáné A­­ladár,­­Vass Lőrinc, Nagy­­ Al­bert és más képviselőkkel, a­­kiknek továbbra is igyekez­niük­­kell, hisz a korai tavasz sürgeti a hátralévő munkálatok mielőbbi elvégzését. A szerződéskötések helyze­tét elemezve, a végrehajtó bü­­ró megállapította : noha értek el eredményeket e téren, a­­zok nem tükrözik a lehetősé­geket. Ezért a tejipari válla­lat és a húsipari vállalat meg­bízottai, a termelő, felvásárló és áruértékesítő szövetkezet vezető tanácsa, valamint a néptanácsi képviselők, bele­értve a végrehajtó büró tag­jait is, hatékonyabb meggyőző munkát kell végezzenek a la­kosság körében a tervezett mennyiségek szerződéses úton történő értékesítéséért. Ki­váltképpen tehén és juh tej­nés, juh és sertés­húsnál, szár­nyasnál, tojásnál és burgo­nyánál mutatkozik nagyobb lemaradás mind a szerződések kötésénél, mind az eddigi szállításnál. Úgy döntöttek, hogy a végrehajtó büró na­ponta, hetente foglalkozik ez­zel a kérdéssel és mindent megtesznek ezirányú kötele­zettségeik teljesítése érdeké­ben. A néptanács végrehajtó bü­­rója jól tájékozódott, amikor ilyen fontos problémák meg­vitatását tűzte napirendre. További feladata, hogy állan­dóan kövesse a mezőgazdasági munkák menetét, segítse az mtsz-ek vezető tanácsait eset­leges nehézségeik leküzdésé­ben és a képviselők bevonásá­val, velük együtt mozgósítsa a lakosságot az idénymunkák mielőbbi elvégzésére. Németh szilveszter Kik­­oszorulm a csorbát • Jókora lábla-üveggel állít be a minap épp ügyfél a Megyei Ipari Termelő és Szolgáltató Vállalat Miercurea-Ciuc­i ü­­vegező műhelyébe. Nem üve­get vágatni, hanem abból ki­vágatni jött, s magyarázza, hogy az újonnan vásárolt bú­tora vitrinjébe nem passzolnak azok. (Megyénkben készült az­­a bútor, de tekintsük az esetet véletlennek és na utaljunk a gyártó nevére.) Csóválja fejét a mester, olyan 2—3 millimé­ternyit körülményes kivágni. Jegyzet de megpróbálja. Sikerül is. Úgymond szívességből, mert ilyesmire nincs díjszabás — mondja. De egyébként is „be­tyárbecsületről“ van szó, u­­gyancsak szakmabelije téve­dett, hát ismeretlenül is szol­gálatot tett neki (is). Nem írtuk volna le mind­ezt, ha nem lettünk volna ta­núi a szóbanforgó műhely mestere előzékenységének, igyekezetének. S aki így viszo­nyul a szakmához, az bizonyá­ra nem is szokott 2—3 milli­métert tévedni ... HECSER ZOLTÁN Jó munka után szép terméseredményt! (Folytatás az 1. oldalról) tésével foglalatoskodtak, úgy számították, hogy e hét végéig befejezik, mert aztán minden erejüket a kukorica vetéséhez kell összpontosítsák, azért, hogy a megszabott határidő­re ez a kultúra is magágyba kerüljön. Itt véget is érhetne a rövid beszámoló, ha nem lett volna nagyon is mozgalmas a farm­székház és környéke, de erről hadd számoljunk be inkább fényképekkel. Kicsinyke hajtatóházba té­rünk be, ahol ládák sorakoz­nak, bennük az előcsíráztatott burgonya, mert zöldségter­mesztésük keretében 1,5 hek­táron korai burgonyát is szán­dékoznak termeszteni. Asszo­nyok szorgoskodnak apró mű­anyagcsészék megtöltésével. Uborka fog kelni ezekben a csészékben (1. kép), amelynek végleges helyét most készítik elő a fóliasátrakban (2. kép), s hogy a később­­bekövetkező esetleges fagyok ne bántsák a hőre érzékeny növényeket, készül a fóliatakaró is (3. kép). S bár az előbbiekben azt mondottuk, hogy a burgonyát már elültették 50 hektárba, mégis hadd soroljuk ide a burgonyaválogató asszonyokat is (4. kép), akik jókedvűen néznek a fotóriporter fényké­pező­gépébe. Igen mert az­nap már be is fejeződött a burgonyaültetés, csak még a képen látható mennyiséget kellett átválogatni. Ezért volt az első megállapítás, miszerint véget ért a burgonyaültetés. Kívánjuk ezeknek a jóked­vű asszonyoknak, hogy ké­sőbb, a növényápolás idősza­kában is megőrizzék munka­kedvüket, tenniakarásukat és, hogy kiváló termést érjenek el 4. kép

Next