Hargita, 1989. május (22. évfolyam, 103-127. szám)

1989-05-03 / 103. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK 1 ' n o E im XXII. évf., 103. (6035.) szám 1989. MÁJUS 3., SZERDA 4 oldal Ara 50 bani Az eredményesen végzett munka tudatában tisztelegtünk május ünnepén Gazdag műsor, kellemes szórakozás a megyeszékhelyen Szép, felhőtlen május else­jei napra számítva, már a ko­ra délelőtti órákban több száz megyeszékhelyi lakos ke­reste fel kedvenc szórakozó­helyét, a zsögödi platót. Ki gyalogosan, ki autóbusszal, más meg kerékpárral köze­lítette meg a fürdőt, s ha nem is volt egész nap szép idő, a­­zért mindenki jól feltalálta magát, s néhány órát kelle­mesen töltött el a zöldben családtagjaik, barátaik társa­ságában. Lassan a szabadtéri színpad környéke is benépe­sedett, ahol a szakszervezetiek fúvószenekara kellemes tér­zenével fogadta a majáliso­­zókat. " A munka ünnepére szerve­zett műsor nagyrészét a szak­­szervezetek művelődési és alkotóközpontja keretében működő együttesek szolgáltat­ták. A műsor kezdetekor még úgymond, nem volt telt ház, de lassan benépesedett a sza­badtéri színpad előtti hegyol­dal és nagyszámú nézőközön­ség tapsolta végig kedvenceit. Az Építők Sportegyesületének csoportja Páll Dénes irányí­­tásával modern és témás tán­cokat mutatott be, nagy sikert arattak a Hargita művész­­együttes előadói, köztük Ma­tei Florica és Lukács Judit szólisták, a Fodor Csaba ál­tal irányított népi táncosok, Domokos Aurica és Căluşeriu Dana szavalók. Jól szórakoz­tatta a közönséget az alkotó­központ népizenekara és több más műkedvelő csoport. Az alkalomból kitett magá­ért a kereskedelem is, gon­doskodott ételről-italról. Saj­nos, a délutáni lehűlés és eső megzavarta a majálisozókat, s így a városi autóbuszok zsú­folásig megteltek a haza­igyekvőkkel. Mindezek ellené­re kellemesen telt el a nap, nem bánta meg senki, hogy pár órát ellátogatott e szép fürdő­- és kirándulóhelyre. NÉMETI­ SZILVESZTER • -1 Jókedvvel, jó hangulatban ködös, borongós reggelre ébredt Odorhei. Vajon az idő­járás lehetővé teszi a hagyo­mányos szabadtéri ünnepséget Szejke fürdőn ? ! Biztató volt a fúvószenekar zenés ébresz­tője, az együttes bejárta a vá­rost, pattogó ritmusú induló­­kat sokan meghallgathatták. A Szejke-fürdőn a déli ó­­rákban többezres tömeg gyűlt össze. Színpadra, az új, min­den korszerű igényt kielégítő Szejke-fürdői szabadtéri szín­padra léptek a municípium műkedvelői. A szakszervezeti népi együttes nyitotta meg az idei évfordulós, ünnepi han­gulatú május elsejét. Tánco­sok, népi szólisták, népi ze­nekar váltott ki nagy tapsot a közönségből. Majd a vegyipa­ri- és pótalkatrészgyár köny­­nyű zenekara szórakoztatta a közönséget. Természetesen kivonult a kereskedelem is. A jókedvtől volt hangos Szejke-fürdő. Családok, bará­ti-, munkaközösségek majáli­­soztak, jó hangulatban kö­szöntve május első napját. De nemcsak itt láthattunk vi­­dámkedvű majálisozókat, ha­nem a Kerekerdőn, akárcsak a Madarasi Hargitán is, ide is sokan mentek ki a municípi­um lakói közül. Tegnap este az ifjúságé volt a szó. Este az ifjúsági Házban került sor ünnepségre, majd ezt követően műsorra. Szavalatok, folk számok, je­lenetek, s természetesen az Ifjúsági S­áz könnyűzenekara szórakoztatta a jelenlevő nagyszámú ifjú közönséget. SZÁSZ M. ATTILA Kohászok dolgos ünnepe Aki május elsején délelőtt betért a vlahitai strandra, azt hihette, hogy a nyár kel­­lős­ közepén találja magát: színes sátortábor övezte a te­lepet, több megyéből érkező gépkocsit lehetett ott látni, te­le voltak a kempingházacskák is és ugyancsak volt dolga a néhány elárusító pontnak . .. Dél felé a felhők is felszaka­doztak és immár nemcsak a legbátrabbak mártották meg magukat a medence vizében A fürdőhely egyébként min­den tekintetben rendbetéve fogadta a vendégeket és ter­mészetesen a vlahitaiakat, a­kik — ki gyalog, ki autóval vagy kerékpárral — nagy számban érkeztek ide. Dél­­tájban megkezdődött a mű­kedvelők műsora is az ugyan­csak újjáalakított szabadtéri színpadon és közben benéz­tem a város jelképévé maga­sodó kohóhoz, ahol természe­tesen nem szünetel, nem szü­netelhetett a munka . Tamás Éva szolgálatos, a tervező osz­tály technikusa vezetett vé­gig az üzemen, bent, a kohó folyamatait mérő, ellenőrző műszerteremben Lantzky Ká­roly mesterrel és Sütkei Zol­tán csoportvezetővel beszélget­tem, de ott volt Sándor György kohász is, valamint Tamás István és Bálint Já­nos dolgoztak még az első váltásban Természetesen le­jegyeztem azoknak a neveit is, akik­ majd délután három órától este tizenegyig dolgoz­nak az „örök tűznél“ : Fülöp János mester, Imets Domokos csoportvezető, Gábor József kohász, valamint Péter Sala­mon és­ , Filip Irén voltak a sorosok május elsejének a délutánján és valamennyiük, valamint a harmadik váltás munkájától is függött, hogy napi 76 tonnás tervüket ne csak maradéktalanul teljesít­sék, hanem terven felül 14 tonna magas tisztasági fokú nyersvasat is állítsanak elő. A kapusszobában egyébként lát­tam egy kis csokor nárciszt is, és kisétáltam a nárciszré­tek felé. Valóban, nagyon sok vlahitai kirándult e szép táj­ra, amelyen legalább két hét­­tel előbbre járt a már nár­cisz szirmokat bontogató ter­mészet... Délután kimegy-e a fürdőre ? — kérdeztem meg Lantzky Károlyt és azt mond­ta, természetesen. Nos, ott még láthatta, amint muzsikál­nak a hegyoldalban a fúvó­sok, amint kavarog a színes forgatag a munka­ és pihenés napja fölé terítve majd lep­lét az est SZÉKEIM ELKEND wírK Az ünnepségen részt vett az RKP KIB Politikai Végrehajtó Bizottságának több tagja és póttagja, a Központi Bizott­ság több titkára, az RKP KB, az Államtanács és a kormány számos tagja, központi intéz­mények, tömeg- és társadalmi szervezetek vezetői, tudomá­nyos és kulturális életünk képviselői. Nicolae Ceausescu elvtársat és Elena Ceausescu elvtársnőt a tisztelet és nagyrabecsülés legmelegebb érzéseivel fogad­ták a bucureşti-i dolgozók, a­­kik hosszasan éltették a pár­tot, a pártfőtitkárt. Nicolae Ceausescu elvtársat és Elena Ceausescu elvtársnőt felkérték, tekintsék meg a tisztelgő kiállítást, amely a dokumentumok megkapó ta­nújeleivel felidézi a május 1 napjának hazánkbeli megün­neplése alkalmából szervezett munkásmegnyilvánulásokat. A kiállítás első része szem­lélteti a május 1 napját a dolgozók nemzetközi szolida­ritása napjává való avatását egy évszázaddal ezelőtt. Eb­ben a keretben bemutatják, hogyan ünnepelték május­­ napját Romániában 1890-ben. Lény­ű­göző dokumentumok — fényképek és harcos grafi­kák, plakátok, kivágások a korabeli sajtóból — nagy te­ret szentelnek az 1939. má­jus 1-jei hazafias, antifasisz­ta és háborúellenes tüntetés­nek, amelynek szervezéséhez és lebonyolításához döntő mó­don járult hozzá Nicolae Ceauşescu elvtárs és Elena Ceauşescu elvtársnő. Ez a tüntetés széles visszhangot váltott ki a román nép tuda­tában, de nemzetközi téren is. A kiállítás tükrözi az 1940 —1944 közötti időszak május 1-jeinek a megünneplését, a­­mikor a Román Kommunista Párt az illegális harc körül,­­menyei között szervezte az antifasiszta ellenállást, küz­dött a Munkásegységfront lét­rehozásáért, az összes demok­ratikus erők egyesítéséért a háború ellen, az ország füg­getlensége és területi épsége megvédéséért folytatott harc­ban, az 1944. augusztus 23-i történelmi aktus előkészítésé­ben és végrehajtásában. Számos kiállítási tárgy ta­núsítja május 1-je megünnep­lését a politikai hatalom ki­vívásáért folytatott harc és a szocialista építés első szaka­sza éveiben. A kiállítás átfogóan tükrözi a IX. kongresszus utáni peri­ódust, azt a kongresszust, a­­mely Nicolae Ceauşescu elv­társat a legmagasabb vezetői­­funkcióba választotta. Bemu­tatja azokat a mélyreható, megújító átalakulásokat, a ha­za történetében példa nélkül álló, Románia politikai, gaz­dasági és társadalmi életében bekövetkezett változásokat, a nemzetgazdaság sokoldalú és harmonikus fejlődését, a haza összes megyéinek és helysé­geinek felvirágzását, a tudo­mány az oktatás és a kultúra érvényesülését, a nép anya­gi és szellemi jólétének szün­telen növekedését, amely a párt politikájának fő célja. Azt a légkört, amelyben május 1-jét ünnepli az ország, a kiállításon számos grafikai mű, festmény és szobor tanú­sítja. Úgyszintén a kiállítás ki­domborítja Románia béke- és széles nemzetközi együttmű­ködési politikáját, tükrözi azt a tekintélyt, amelynek a párt főtitkára, a köztársaság elnö­ke, Nicolae Ceausescu elvtárs szerte a világon örvend. Az ünnepi kiállítás utolsó része nagy teret szentel az egész nép által kiemelkedő munkasikerekkel tisztelgő, a párt és a haza életének fon­tos szerepét betöltő esemény­nek — az RKP XIV . kor­gresz­­szusának. A könyvkiállítás keretében fő helyen mutatják be Nicolae Ceauşescu elvtárs elméleti mű­vét, különleges jelentőségű hozzájárulását korunk forra­dalmi gondolkodásának és gyakorlatának alkotó fejlesz­téséhez, az egyetemes megis­merés gazdagításához. A kiállítás magában foglal­ja doktor Elena Ceauşescu mérnök akadémikus elvtársnő tudományos munkáit is. Nicolae Ceauşescu elvtársat és Elena Ceauşescu elvtársnőt távozásukkor ismét melegen köszöntötték a kiállítás meg­nyitásán résztvevő bucureşti-i dolgozók, kinyilvánították lel­kes tiszteletüket, nagyrabe­csülésüket és hálájukat mind­azért a nagyszerű és tartós megvalósításokért, amelyeket a fővárosban és az országban létrehoztak a párt IX. kon­gresszusa által megnyitott ra­gyogó korszakban Nicolae Ceausescu elvtárs és­­ Elena Ceausescu elvtársnő . VASÁRNAP RÉSZT VETT A MÁJUS 1 NAPJÁT, A DOLGOZÓK NEMZETKÖZI SZOLIDARITÁSA NAPJÁVÁ AVATÁSÁNAK 100. ÉVFORDULÓJA ÉS AZ 1939. MÁJUS 1-JEI NAGY HAZAFIAS, ANTIFASISZTA ÉS HÁBORÚELLENES TÜNTETÉS 50. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL SZERVEZETT TISZTELGŐ FOTÓDOKUMENTUM­­ÉS KÖNYVKIÁLLÍTÁS MEGNYITÁSÁN

Next