Hargita, 1989. május (22. évfolyam, 103-127. szám)
1989-05-03 / 103. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK 1 ' n o E im XXII. évf., 103. (6035.) szám 1989. MÁJUS 3., SZERDA 4 oldal Ara 50 bani Az eredményesen végzett munka tudatában tisztelegtünk május ünnepén Gazdag műsor, kellemes szórakozás a megyeszékhelyen Szép, felhőtlen május elsejei napra számítva, már a kora délelőtti órákban több száz megyeszékhelyi lakos kereste fel kedvenc szórakozóhelyét, a zsögödi platót. Ki gyalogosan, ki autóbusszal, más meg kerékpárral közelítette meg a fürdőt, s ha nem is volt egész nap szép idő, azért mindenki jól feltalálta magát, s néhány órát kellemesen töltött el a zöldben családtagjaik, barátaik társaságában. Lassan a szabadtéri színpad környéke is benépesedett, ahol a szakszervezetiek fúvószenekara kellemes térzenével fogadta a majálisozókat. " A munka ünnepére szervezett műsor nagyrészét a szakszervezetek művelődési és alkotóközpontja keretében működő együttesek szolgáltatták. A műsor kezdetekor még úgymond, nem volt telt ház, de lassan benépesedett a szabadtéri színpad előtti hegyoldal és nagyszámú nézőközönség tapsolta végig kedvenceit. Az Építők Sportegyesületének csoportja Páll Dénes irányításával modern és témás táncokat mutatott be, nagy sikert arattak a Hargita művészegyüttes előadói, köztük Matei Florica és Lukács Judit szólisták, a Fodor Csaba által irányított népi táncosok, Domokos Aurica és Căluşeriu Dana szavalók. Jól szórakoztatta a közönséget az alkotóközpont népizenekara és több más műkedvelő csoport. Az alkalomból kitett magáért a kereskedelem is, gondoskodott ételről-italról. Sajnos, a délutáni lehűlés és eső megzavarta a majálisozókat, s így a városi autóbuszok zsúfolásig megteltek a hazaigyekvőkkel. Mindezek ellenére kellemesen telt el a nap, nem bánta meg senki, hogy pár órát ellátogatott e szép fürdő- és kirándulóhelyre. NÉMETI SZILVESZTER • -1 Jókedvvel, jó hangulatban ködös, borongós reggelre ébredt Odorhei. Vajon az időjárás lehetővé teszi a hagyományos szabadtéri ünnepséget Szejke fürdőn ? ! Biztató volt a fúvószenekar zenés ébresztője, az együttes bejárta a várost, pattogó ritmusú indulókat sokan meghallgathatták. A Szejke-fürdőn a déli órákban többezres tömeg gyűlt össze. Színpadra, az új, minden korszerű igényt kielégítő Szejke-fürdői szabadtéri színpadra léptek a municípium műkedvelői. A szakszervezeti népi együttes nyitotta meg az idei évfordulós, ünnepi hangulatú május elsejét. Táncosok, népi szólisták, népi zenekar váltott ki nagy tapsot a közönségből. Majd a vegyipari- és pótalkatrészgyár könynyű zenekara szórakoztatta a közönséget. Természetesen kivonult a kereskedelem is. A jókedvtől volt hangos Szejke-fürdő. Családok, baráti-, munkaközösségek majálisoztak, jó hangulatban köszöntve május első napját. De nemcsak itt láthattunk vidámkedvű majálisozókat, hanem a Kerekerdőn, akárcsak a Madarasi Hargitán is, ide is sokan mentek ki a municípium lakói közül. Tegnap este az ifjúságé volt a szó. Este az ifjúsági Házban került sor ünnepségre, majd ezt követően műsorra. Szavalatok, folk számok, jelenetek, s természetesen az Ifjúsági Sáz könnyűzenekara szórakoztatta a jelenlevő nagyszámú ifjú közönséget. SZÁSZ M. ATTILA Kohászok dolgos ünnepe Aki május elsején délelőtt betért a vlahitai strandra, azt hihette, hogy a nyár kellős közepén találja magát: színes sátortábor övezte a telepet, több megyéből érkező gépkocsit lehetett ott látni, tele voltak a kempingházacskák is és ugyancsak volt dolga a néhány elárusító pontnak . .. Dél felé a felhők is felszakadoztak és immár nemcsak a legbátrabbak mártották meg magukat a medence vizében A fürdőhely egyébként minden tekintetben rendbetéve fogadta a vendégeket és természetesen a vlahitaiakat, akik — ki gyalog, ki autóval vagy kerékpárral — nagy számban érkeztek ide. Déltájban megkezdődött a műkedvelők műsora is az ugyancsak újjáalakított szabadtéri színpadon és közben benéztem a város jelképévé magasodó kohóhoz, ahol természetesen nem szünetel, nem szünetelhetett a munka . Tamás Éva szolgálatos, a tervező osztály technikusa vezetett végig az üzemen, bent, a kohó folyamatait mérő, ellenőrző műszerteremben Lantzky Károly mesterrel és Sütkei Zoltán csoportvezetővel beszélgettem, de ott volt Sándor György kohász is, valamint Tamás István és Bálint János dolgoztak még az első váltásban Természetesen lejegyeztem azoknak a neveit is, akik majd délután három órától este tizenegyig dolgoznak az „örök tűznél“ : Fülöp János mester, Imets Domokos csoportvezető, Gábor József kohász, valamint Péter Salamon és , Filip Irén voltak a sorosok május elsejének a délutánján és valamennyiük, valamint a harmadik váltás munkájától is függött, hogy napi 76 tonnás tervüket ne csak maradéktalanul teljesítsék, hanem terven felül 14 tonna magas tisztasági fokú nyersvasat is állítsanak elő. A kapusszobában egyébként láttam egy kis csokor nárciszt is, és kisétáltam a nárciszrétek felé. Valóban, nagyon sok vlahitai kirándult e szép tájra, amelyen legalább két héttel előbbre járt a már nárcisz szirmokat bontogató természet... Délután kimegy-e a fürdőre ? — kérdeztem meg Lantzky Károlyt és azt mondta, természetesen. Nos, ott még láthatta, amint muzsikálnak a hegyoldalban a fúvósok, amint kavarog a színes forgatag a munka és pihenés napja fölé terítve majd leplét az est SZÉKEIM ELKEND wírK Az ünnepségen részt vett az RKP KIB Politikai Végrehajtó Bizottságának több tagja és póttagja, a Központi Bizottság több titkára, az RKP KB, az Államtanács és a kormány számos tagja, központi intézmények, tömeg- és társadalmi szervezetek vezetői, tudományos és kulturális életünk képviselői. Nicolae Ceausescu elvtársat és Elena Ceausescu elvtársnőt a tisztelet és nagyrabecsülés legmelegebb érzéseivel fogadták a bucureşti-i dolgozók, akik hosszasan éltették a pártot, a pártfőtitkárt. Nicolae Ceausescu elvtársat és Elena Ceausescu elvtársnőt felkérték, tekintsék meg a tisztelgő kiállítást, amely a dokumentumok megkapó tanújeleivel felidézi a május 1 napjának hazánkbeli megünneplése alkalmából szervezett munkásmegnyilvánulásokat. A kiállítás első része szemlélteti a május 1 napját a dolgozók nemzetközi szolidaritása napjává való avatását egy évszázaddal ezelőtt. Ebben a keretben bemutatják, hogyan ünnepelték május napját Romániában 1890-ben. Lényűgöző dokumentumok — fényképek és harcos grafikák, plakátok, kivágások a korabeli sajtóból — nagy teret szentelnek az 1939. május 1-jei hazafias, antifasiszta és háborúellenes tüntetésnek, amelynek szervezéséhez és lebonyolításához döntő módon járult hozzá Nicolae Ceauşescu elvtárs és Elena Ceauşescu elvtársnő. Ez a tüntetés széles visszhangot váltott ki a román nép tudatában, de nemzetközi téren is. A kiállítás tükrözi az 1940 —1944 közötti időszak május 1-jeinek a megünneplését, amikor a Román Kommunista Párt az illegális harc körül,menyei között szervezte az antifasiszta ellenállást, küzdött a Munkásegységfront létrehozásáért, az összes demokratikus erők egyesítéséért a háború ellen, az ország függetlensége és területi épsége megvédéséért folytatott harcban, az 1944. augusztus 23-i történelmi aktus előkészítésében és végrehajtásában. Számos kiállítási tárgy tanúsítja május 1-je megünneplését a politikai hatalom kivívásáért folytatott harc és a szocialista építés első szakasza éveiben. A kiállítás átfogóan tükrözi a IX. kongresszus utáni periódust, azt a kongresszust, amely Nicolae Ceauşescu elvtársat a legmagasabb vezetőifunkcióba választotta. Bemutatja azokat a mélyreható, megújító átalakulásokat, a haza történetében példa nélkül álló, Románia politikai, gazdasági és társadalmi életében bekövetkezett változásokat, a nemzetgazdaság sokoldalú és harmonikus fejlődését, a haza összes megyéinek és helységeinek felvirágzását, a tudomány az oktatás és a kultúra érvényesülését, a nép anyagi és szellemi jólétének szüntelen növekedését, amely a párt politikájának fő célja. Azt a légkört, amelyben május 1-jét ünnepli az ország, a kiállításon számos grafikai mű, festmény és szobor tanúsítja. Úgyszintén a kiállítás kidomborítja Románia béke- és széles nemzetközi együttműködési politikáját, tükrözi azt a tekintélyt, amelynek a párt főtitkára, a köztársaság elnöke, Nicolae Ceausescu elvtárs szerte a világon örvend. Az ünnepi kiállítás utolsó része nagy teret szentel az egész nép által kiemelkedő munkasikerekkel tisztelgő, a párt és a haza életének fontos szerepét betöltő eseménynek — az RKP XIV . korgreszszusának. A könyvkiállítás keretében fő helyen mutatják be Nicolae Ceauşescu elvtárs elméleti művét, különleges jelentőségű hozzájárulását korunk forradalmi gondolkodásának és gyakorlatának alkotó fejlesztéséhez, az egyetemes megismerés gazdagításához. A kiállítás magában foglalja doktor Elena Ceauşescu mérnök akadémikus elvtársnő tudományos munkáit is. Nicolae Ceauşescu elvtársat és Elena Ceauşescu elvtársnőt távozásukkor ismét melegen köszöntötték a kiállítás megnyitásán résztvevő bucureşti-i dolgozók, kinyilvánították lelkes tiszteletüket, nagyrabecsülésüket és hálájukat mindazért a nagyszerű és tartós megvalósításokért, amelyeket a fővárosban és az országban létrehoztak a párt IX. kongresszusa által megnyitott ragyogó korszakban Nicolae Ceausescu elvtárs és Elena Ceausescu elvtársnő . VASÁRNAP RÉSZT VETT A MÁJUS 1 NAPJÁT, A DOLGOZÓK NEMZETKÖZI SZOLIDARITÁSA NAPJÁVÁ AVATÁSÁNAK 100. ÉVFORDULÓJA ÉS AZ 1939. MÁJUS 1-JEI NAGY HAZAFIAS, ANTIFASISZTA ÉS HÁBORÚELLENES TÜNTETÉS 50. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL SZERVEZETT TISZTELGŐ FOTÓDOKUMENTUMÉS KÖNYVKIÁLLÍTÁS MEGNYITÁSÁN