Hargita, 1989. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-01 / 206. szám

­ A munkásosztály... " (Folytatás az 1. oldalról) Részben. Az új technológiák, a kortárs tudomány és tech­nika vívmányainak bevezeté­se a közvetlen termelőtevé­kenységbe egyre nagyobb fo­kú szervezettséget igényel, egy­re magasabb szinten értékesí­ti a munkásosztály alkotókész­ségét és hatékonyságát. Új termelési és társadalmi viszonyok kialakulása a ter­melőerők szamos fejlődése folytán, különösen a IX. párt­­kongresszus után — a mun­kásságot új osztállyá változ­tatták. Társadalmi súlyának növekedése természetszerűen megerősítette vezető társadal­mi erőként betöltött szerepét . Amint az élet, az igazi ítélő­­hird­, határozottan bebizonyí­totta —­ mutatott rá Ni­colae Ceauşescu elvtárs — a mun­kásosztály becsülettel teljesí­tette és teljesíti szerepét, mint az egész társadalom vezető társadalmi osztálya — ő kép­viseli ma a leghatalmasabb társadalmi erőt — és a 2000-es évek perspektívájában tovább fejlődik.“ Való­ban a műszaki-tudomá­ny®s forradalom kibontakozá­sa fokozatosan csökkenti a kasszikus megkülönböztetést az úgynevezett produktív és nem produktív, fizikai és szel­lemi munka között. Számos, az anyagi termelésben közvet­lenül kapcsolódó értelmiségi kategória már ma is a mun­kásosztályhoz tartozónak te­kinthető és ez a folyamat mint­egy előrevetíti ennek az osz­tálynak jövőbeni szerkezetét is. A munkásosztály küldetése, hogy biztosítsa a szüntelen történelmi haladást, a szocia­lista és kommunista társada­lom diadalát, a társadalom va­lamennyi tagja jogegyenlősé­gét, a politikai, társadalmi és szellemi méltányosságot, új távlatokat nyer a gazdasági­társadalmi fejlődés jelenlegi szakaszában. A forradalmi munkásdemokrácia további teljesítése és tökéletesítése a munkásosztály vezető szerepe növekedésének egyik alapvető tényezője, hiszen e folyamat eredményeként egyre szilár­dabbá válik a munkásság, a parasztság, az értelmiség kap­csolata, szavatolva a szocia­lista társadalom életképessé­gét. Társadalmi vezető szerepét a munkásosztály mindenek­előtt forradalmi pártja révén és irányításával tölti be. A munkásság vezető társadalmi szerepe és a kommunista párt társadalomvezető funkciója közötti dialektikus egység nyilvánvaló : a párt irányító szerepe nem valósulhat meg, amennyiben nem biztosítja a munkásvezetést minden tevé­kenységi területen, ahogyan a munkásosztály sem töltheti, be történelmi küldetését a kom­munista párt politikai vezeté­sének érvényesülése hiányá­ban. Innen fakad a párt mun­kásjellege megőrzésének fon­tossága is, amelyet a pártdo­kumentumok, a pártfőtitkári beszédek nyomatékosan hang­súlyoznak. Maga az a tény, hogy a soraiban több mint 3,8 millió tagot tömörítő Román Kommunista Párt tagságának több mint 55 százaléka mun­kás, sokatmondóan­­ bizonyítja a párt munkásjelegét. A XIV. pártkongresszus tézisei a szo­cializmus építésének objektív szükségszerűségeként jelölik meg a munkásosztály egységes pártjának létezését, politikai vezető szerepének erősítését, a néppel, a forradalmi munkás­demokrácia többi szervével való szerves kapcsolat széles­körű fejlesztését. A munkás­­érdekek érvényesítése, a többi dolgozók érdekeivel összhang­ban elvi garanciát nyújt arra, hogy a dolgozó nép egyre tu­datosabban és felelősségtelje­sebben vegyen részt a társada­lom vezetésében. Vizes-t­ém­ák 1. TÓCSÁK Lém, most, a kiadós esők után látható igazán, hogy mit érink a lefolyók és mennyire számítottak az aszfaltozók, a betonozók — szárazság idején — a csapadékra. Mert a me­gyeszékhelyen számos helyen tócsákba gyűl az esővíz, nincs szabad lefolyása, hiába fejünk felett az esernyő, lábunkra gu­micsizma is kívánkozna. Tó­csában áll meg a taxi, tócsa van a gyalogátjárón, s ha el ak­arjuk olvasni a színházi plakátot, bokáig lépünk a víz­be stb. Aztán a gépkocsiveze­tőnek is figyelnie kell, hogy minduntalan ne spriccolja le a gyalogosokat. Szóval eső u­­tán még elidőz itt-ott az eső­víz, hogy száraz lábbal ne úsz­­szuk meg a dolgot. És nem is biztos, hogy a pangó vízmeny­­nyiség a hiányzó aszfalt vagy beton mennyiségét mutatja. Lehet, csak a felhasznált a­nyagot kellett volna okosab­­ban, előrelátóbban, célszerűb­ben lefektetni, lehengerelni... 2. KRUMPLI-FÖLDEK A zápor elriasztotta az alcsí­­ki határban is a krumplisze­­dőket a földekről, az ottma­radt zsákerdőben csak a csősz caplat, vigyázza a termést. Le­het, már elhaladtak volna a boronák is, hogy sor kerülhet- Jegyzetek­ ben a másodszedésre, ahol ez még nem történt meg —, de ahol nem történt meg, a zápor figyelmeztetett: lemosta a föl­det, és feltárta a „tartalékot". Bizony, jócskán maradt gumó egy-egy parcellán, lesz amit összegyűjteni, amikor meg­szikkad a föld. S nem csak e­­zért, mert a főúton elhaladó autóbuszok utasai is látják, hanem azért, mert jelentős mennyiségekre lehet még szá­mítani. Bizonyára egy-két nap múlva hiába jön „ellenőrzés­be" a zápor , egyetlen gumót sem tud már kimosni... 3. LAPOS TETŐK. Sok helyen már nem panasz­kodnak a megyeszékhelyen, hogy átázott a mennyezet, be­csurog az épületbe az esővíz. A jégpálya lakónegyedi orvosi rendelőben, a 9-es iskolában legalábbis már nem : ennek már van teteje, mondják elé­gedetten. Egy-két épületre a­­zonban még csak a szarvasút került fel —Lenin lakónegye­di tömbhöz, a közüzem autó­szervize stb., — de bizonyára az elkövetkező napokban itt­­is felgyorsul a cserépadogatás. Évek óta ,ráta­pasztalt" bosszú­ságok szűnnek meg e javítá­sokkal, helyreigazításokkal. Éz amellett, hogy ezekről a te­tőkről lefolyik immár a víz, örvendetes, hogy az épületek­hez igazodó, ízléses tetőszerke­zetek emelkednek a magasba... KASZOM IMRE A román hajóipar fejlődése (Folytatás az 1. oldalról) hazai ha­jóépítés is. 1950-ben készül el az első 1200 lóerős vontatóhajó, majd az 1967— 68-as időszakban az első ha­zai teherhajó (3920 tonna­ viz­­tesúvítású), majd a Galati« ércszállító, 56 000 tonna vízki­­szoríttóak Fokozatosan került sor­. egy perspektívákkal is számoló szemléletmód érvény­­re juttatása alapján, a hajóépí­tő telepek fejlesztésére és kor­szerűsítésére. Eképp növeke­dett a constanţa­, a galaţi, a brăila­, a giurgiu­, az olteniţa, és a Drobeta Turnu-Severin-i hajóépítő telepek kapacitása, sfirtw új, hasánk arcel­ú vál­lalatok létesültek Tulcein és Mangan­án. Ez tette lehetővé, hogy az 1951—1988-as időszak­ban 130 különböző tengeri és folyam­i hajótípus gyártását "sajátították el, s ugyanebben a időszakban az említett hajó­építő telepeken 5776 hajót bo­csátottak vízre (összkapa­citá­­suk 6 536 600 tonna vízkiszorí­tás), amelyből 875 tengeri ha­jó. A hajógyártás ilyen ará­nyú növekedése lehetővé tette az ország hajószállítási kapa­citásának több mint 120-szoros növelését, egyszersmind Ro­mánia Európa egyik jelentős hajógyártójává válva. Jelenleg hajóiparunk terme­lési arcéle igen diverzifikált, képes előállítani majd minde­­nik hajótípust. Köztük teher­szállító hajókat, tankhajókat, vízszintes­ rakadású hajókat, óceáni halászhajókat stb. A Constantai hajóépítő telepen készültek 150 000 tonna-vízki­­szorítású tankhajók, 165 000 tonna-vízki­szorítású ércszál­lítók — a hazai hajógyártás legnagyobb hajó. Úgyszintén a hazai hajóipar sikeresen bir­kózott meg a mélytengeri kő­­olajfúró platformok gyártásá­val is, eddig elé­g ilyen torony tevékenykedik a Fekete-tenger romániai övezetében. Az utóbbi években készült nagykapacitású hajók a mű­szaki ellátmány tekintetében világszínvonalon állanak, sok száz hazai iparvállalat együtt­működése eredményeként sike­rült olyan felszereléseket elő­állítani, amelyek biztosítják a magas fokú automatizálást, a legigényesebb manevrálási műveleteket, a maximális ha­józási biztonságot. A hazai hajók napjainkban bejárják a világ összes tenge­reit és óceánjait, több mint 155 ország kikötőjében horgo­nyozva le. A constanţai kikötő a világ 1234 kikötőjével áll kapcsolatban. A jelenlegi öt­éves terv végére a hazai hajó­flotta összkapacitása eléri a 7,5—8 millió tonna­ vízkiszorí­­tást. A Duna — Fekete-ten­geri hajózható csatorna felépí­tése és üzembehelyezése, vala­mint az új nagy román kikötő, a Constanţa-Sud (amely négy­szer nagyobb, mint a jelenlegi kikötő és amely a kapacitás és a műszaki ellátmány tekin­tetében a világ egyik legna­gyobb kikötője lesz) lehetővé teszi, az elkövetkező években, a hajószállítás lényeges növe­kedését. Feltétlenül utalni kell arra is, hogy több mint két évtizede betört a nemzetközi piacra is a hazai hajógyártó ipar, hovatovább fokozva ex­portját. Igen változatosak azok a hajótípusok, amelyek elis­merésnek örvendenek a kül­földi megrendelők körében, Bulgáriában, Csehszlovákiá­ban, Kubában, Görögország­ban, Indiában, Norvégiában, a Szovjetunióban és a világ más országaiban. Hajóiparunk szüntelen fej­lesztése sokatmondóan érzé­kelteti egyszersmind azt a fejl­­ődést, amelyet általában a ro­mán ipar jegyzett a szocialista építés éveiben, s különöskép­pen pártunk IX. kongresszusa után, fejlődés, amelynek száza, bevételiére jó alkalmat jelent az RKP közelgő XIV kon­gresszussa. 1944 augusztus 23 - 1989 augusztus 23 a címe annak a kiállításnak, mely még megtekinthető a megyeszékhelyi szakszerveze­tek művelődési és allkotóköz­­pontja emeleti halljában. A nagy nemzeti ünnepünk, az antifasiszta és antiimperialista, társadalmi és nemzeti felsza­badító forradalom 45. évfor­dulója tiszteletére szervezett kiállítás pannóin végigkövet­hető a romániai, és ennek ke­retében a megyénkben mun­kásmozgalom kibontakozásá­nak folyamata, kezdve az egy­séges román nemzeti állam ki­alakulás­ától egészen az 1944 augusztus 23-i nagy történel­mi jelentőségű aktus betelje­sedéséig. Az eseményeket ko­rabeli fényképek, dokumentu­mok, újságkivágások repro­dukciói illusztrálják. Úgy­szin­tén a pannók tartalmazzák Nicolae Ceauşescu elvtárs, pártunk főtitkára értékeléseit, történelmi koncepcióját a be­mutatott események kapcsán. Gazdag fénykép- és doku­mentum­­anyag mutatja be az ország és a megye életében az 1944. augusztus 23-i nagyjelen­tőségű történelmi aktus meg­nyitotta periódusban bekövet­kezett nagy változásokat, át­fogó képet nyújtva a szocializ­mus és főként a IX. pártkon­gresszus által felavatott idő­szak, a Nicolae Ceauşescu kor­szak nagyszerű megvalósítá­sait, korszerű iparunk nemzet­közi szinten ismert és elis­mert termékeit, a nagyarányú lakásépítkezéseket, mely gyö­keresen megváltoztatta telepü­léseink arculatait, új, korszerű­ külsőt kölcsönözve azoknak, ugyanakkor nagyszerű életfel­tételeket teremtve a lakóknak, kulturális létesítményeket. Az elért eredményeket, a fejlődés útját statisztikai adatok, gra­fikonok is illusztrálják.

Next