Hargita, 1989. november (22. évfolyam, 258-283. szám)
1989-11-01 / 258. szám
CSALÁD EGÉSZSÉG-KÖRNYEZET GYERMEKNEVELÉS A játék különböző formái Óvodás gyemekek spontán játékát figyelve, észrevehetjük több játéktípus egymásratolódását. Az egyik gyermek elkezd valamit, például felmászik az óvodai asztalra, végigmegy rajta, a végén leugrik. Ebbe bekapcsolódik még egy társ, aztán még egy, szántó az egész csoport kezdi utánozni az első gyermeket. Egy darabig így játszanak, egyszercsak az egyik gyermek azt mondja: „Megyünk a hídon, vigyázzatok, nehogy beleessetek a vízbe". A többiek átveszik ezt az indítványt, és mindannyian kezdik figyelmeztetni egymást, nehogy valamelyik beleessen a vízbe, így mennek végig az asztalon, a végén leugranak. Az asztal végére érve, leugrás előtt már kutyáknak érzik magukat. „Kutya vagyok", mondják, és leugranak az asztalról. Elemezve ezt az esetet, a következőket állapíthatjuk meg : Míg a gyermekek csak az asztalon mennek végig, majd leugranak, a játék legegyszerűbb formájának vagyunk tanúi. Végigmenni, leugrani, ez a funkciós játék, a mozgás maga adja a játék örömét. Egy másik játékforma az utánzásos játék. A gyermekek spontánul utánozzák játék közben egymást. A másfél-két éves gyermekek játékát az állandó utánzási készenlét jellemzi. Esetünk egy másik mozzanata az, amikor az asztal új szerepet kap, már nem asztal, hanem híd. Ez a játéknak egy újabb formája : a szimbolikus játék. Az egyik tárgy egy másiknak lesz a jelképe. Esetünkben az asztal a gyermekek képzeletében a híd szerepét kapja. Körülbelül két éves kor után jelenik meg a gyermekeknél a játéknak a szimbolikus formája. Abban a korban, amikor a gyermeknek eléggé világos fogalmai vannak már a tárgyakról, a szimbolikus játék kiteljesedik. Folytatva az elemzést, a szimbolikus játék egy magasabb formája, amikor a gyermek egy jelképet a saját személyére vetít. „Kutya vagyok“ — mondják a gyermekek, és leugranak az asztalról —, ez a szerepjáték. A játéknak ez a formája három éves kor körül jelenik meg. Gyermekeink játékát figyelve tehát, egy kis ötlettel az egyszerű mozgásos játékukat, számítva a gyermekek erős utánzókészségére, átalakíthatjuk magasabb szintű, szimbolikus- vagy szerepjátékká. Hegyi Johanna FRISS NÖVÉNYEK tákolása, ÚÉRMŰLÉSE Petrezselymet, zellert, retket, gyökeres és gumós növényeket a ház pincéjében, betonon, polcon, vagy ládában, homok között tárolhatunk. Legfelül homokréteg legyen. Fontos, hogy ehhez teljesen száraz, tiszta homokot használjunk és a gyökereket lombos felükkel kifelé fektessük. Arra is kell ügyelni, hogy a gyökerek egészségesek legyenek és ne érjenek egymáshoz. Vöröshagymát, fokhagymát, fűszerpaprikát és gombát száraz, fagymentes helyiségben szétterítve, illetve hagyományos módon, füzérbe kötve tárolhatunk. Vastag húsú, friss szárú zöldpaprikát is elhelyezhetünk ládában, vékony homokrétegben. Tehetjük újságpapírba is, de akkor minden darabot külön-külön kell csomagolni. A télire eltett növényt eltevés előtt nem szabad megmosni, mert a külső védőréteget ily módon eltávolítjuk, romlását elősegítjük. A kiválasztott anyag száraz legyen, mert a nedvesen eltett termék gyorsan romlik a tárolás idején. Csipkebogyói. A teljesen ép, dércsipke csipkebogyót alaposan megmossuk, szárát eltávolítjuk. A bogyókat éles késsel kettévágjuk és az apró magvakat kikaparjuk. A gyümölcshúst szűrőkanálban vízzel átöblítjük, hogy ne maradjanak benne apró, szúrós szemek. A gyümölcsre annyi vizet öntünk, hogy jól ellepje és addig főzzük, amíg megpuhul. Áttörjük, lemérjük, keilónként 50—60 deka cukrot adunk hozzá és addig főzzük, amíg besűrűsödik. Forrón előmelegített üvegekbe töltjük, lekötjük és betakarva hagyjuk kihűlni. Vöröskáposzta — savanyítva A tömör, kemény fejű, ép káposztát megtisztítjuk, annyi levelet szedünk le róla, hogy csak a tömötten, feszesen simuló levelek maradjanak. Felszeleteljük, kilónként egymásfél deka őrölt köménymaggal megszórjuk, üvegekbe rakjuk. A következő lévet öntjük fel: 7 deci vízhez 3 deci ecetet, 3 deka sót és 4 deka cukrot, valamint kevés szalicilt adunk. Az ecetet a végén töltjük az oldatba. Ráöntjük az üvegekbe helyezett káposztára, majd lekötjük az üvegeket. Szeiles helyen tároljuk. EGÉSZSÉG A fitymaszűkület (fimózis) A fitymaszűkület nevű kóros elváltozásról tudnunk kell néhány dolgot, mivel ezek ismeretének hiánya később súlyosabb kórképek kialakulásához vezethet. Az elváltozás 3 éves korig általában minden fiúgyermeken jelen van, ebben az életkorban magától megoldódik. Ha nem történik meg a magától való (úgynevezett spontán) gyógyulás, akkor később a megszűkült fitymabőr vizelési akadályt, majd húgyhólyagos vesegyulladást okoz. Másik szomorú szövődménye : a szűkület alatti nemiszervrész eltákosodása, amely komoly tünetekhez vezet. A kórkép megoldása mindig egyszerű sebészeti műtét, amely azonnali és végleges gyógyuláshoz vezet, de az állapot fennállásakor 3 éves kor után mindig kötelező módon elvégzendő. dr. Mezei Gyula DIVAT Két, merész vonalú őszi öltözetet javasolunk a fiataloknak. Az első vastag, kockás szövetből készül: érdekes a keppszerű kabát, a hatalmas denevérujakkal. Szélét vastag zsinórral paszpolozzuk. A másik modell kardbársonyból készülhet. Oldalt aszszimetrikusan gombolódó, mely a nyakrészből indul és végigmegy a ruha aljáig. Föléje vékonyabb bársonyból harangszabású felszoknyát is lehet készíteni. CSALÁDI TRÉFA A zsúfolt buszon egy idősebb férfi megszólít egy fiúcskát, aki elterpeszkedve ül a széken. ■— Kapsz tőlem 5 lejt, hogyha átadod a helyedet. A fiú feláll, a férfi kezébe nyom egy ötletest, majd a mellette álló hölgyhöz fordul: — Foglaljon helyet, aszszonyom! A hölgy leül, majd így szól a fiúhoz: — Megköszönted a bácsinak a pénzt ? Az oldalt szerkeszti: MADARAS MAGDOLNA HÁZI ELEKTRONIKA Dióda gyorsvizsgáló A legegyszerűbb, elektronikus kapcsolási rajz is tartalmaz valamilyen típusú félvezető diódát. Már többször említettem előző cikkeimben, hogy bármilyen alkatrészt, amelyet beépíteni szándékszunk, ellenőrizzük valamilyen módon, hogy jó vagy sem, még akkor is, ha akkor vásároltuk az üzletben; különösen nem szabad hinni a más készülékekből kivett alkatrészeknek. Számtalan dióda-típust használunk, stabilizátorokat (ZENNER), egyenirányító diódákat, világító diódákat (LED), fotódiódákat, hangolódiódákat (VARICAP) stb. Mindezek a dióda-típusok vizuálisan ellenőrizhetők a következő kapcsolási rajz segítségével, amely mindössze két LED-diódát tartalmaz és egy vele soros, 0,5 wattos ellenálást, Rt. 240 ohm. A táplálása pedig egy csen-Minden gerinces állat, így az ember is, termel alacsonyfeszültségű áramot — bioáramot —, mely az idegtevékenységet kíséri, s enélkül nem készülhetnének a szív- és agytevékenységet szemléltető electrocardio-, illetve encefalogrammok. De ezzel a bioárammal magyarázza a tudomány a parapszichológia egyes jelenségeit, mint a telepátia, hipnózis, antipátia, szimpátia stb. Bizonyos emberek képesek a normálisnál nagyobb feszültségű áramot termelni, ami kézfogásnál enyhe , áramütés formájában jelentkezik. Egyes állatok viszont sokkal erősebb áramot is fejlesztettató szekundertekercséről történik. 6 vagy 9 Volt váltóáramról. Felhívom a figyelmet arra, hogy a két LED egyforma kell legyen, egyszínű és lehetőleg egy szériából. A vizsgálandó diódát sorba kötjük a két párhuzamosan kapcsolt, de egymással szembefordított LED-diódával. Működés: először is tudnunk kell, hogy bármilyen diódának három állapota van, a „jóságát“ tekintve : — zárlatos : mindkét irányban vezet, ilyenkor mérve, mindkét LED-dióda világit; — szakadt: nem vezet egy irányban sem, ilyenkor mérve, egyik LED-dióda sem világit ; — jó : ilyenkor a két LED- diódából csak egy világít, mégpedig az, amely soros irányban vezet. Megépítés : a két LED-diódát beépítve a csengőtrafó műanyag dobozába, csak két kontaktust kell kivezetni, vagy pedig ráépíthetünk a doboz fedelére egy tranzisztor-aljzatot, amiből két lábat használva,. . közvetlen mérhetjük a diódádkát. Igyekezzünk szigetelve szerelni mindent a csengőtrafó dobozába, mivel a primér tekercs oldalán 220 Volt hálózat van. Bíró Gábor Közös érdek: a természetvédelem KAKOGÓ, CSAROGÓ SÖTÉT MADARAK Nem különösebben kedveltek, mégis népszerű madarak a varjú-félék — Corvidae. Számos szólás-mondás, közmondás tárgyai (Sokat akar a szarka..., Ritka, mint a fehér holló, Hiába fürdik a csóka, nem lesz fehér galambocska stb.), ének is magába foglalja (Károg a varjú a jegenyefán...). Sokat hajkurászott, nem kedves vendégeik gyümölcsöseinknek, házaink környékének. Róluk, lapunk környezetvédelmi sarkában sem védelmük (kivétel természetesen a holló — Corvus corax), inkább az életközösségekben elfoglalt helyük és szerepük ismerete érdekében szólunk. A szakemberek szinte egyértelműen káros fajoknak ítélik a szajkát — Garrulus glandarius dolmányos varjút — Corvus corni, szarkát — Pica pica, közömbösnek a csókát — Coloeus monedula, vetési varjút — Corvus frugilegus, fenyőszajkót — Nucifraga eoryocatactes. (Az előbbi felsorolás a megyénk területén is honos hét fajt említi a kontinensen élő 11 közül.) A varjak az énekesmadarak „legtermetesebb“ fajai. Nem éppen szivet-lelket gyönyörködtető énekük — károgás, csörgés, csárogás —, inkább valamiféle zörejnek könyvelhető el, mint dallamosnak. Alkati és élettani sajátosságaik azonban az énekesmadarakkal rokonítják. Mint ismeretes, tollazatuk színe — a szajkó kivételével — alig mondható változatosnak : fémes fekete a holló, fekete, illetve fekete és szürke a vetési varjú, dolmányos varjú, csóka , zöldes-fekete és fehér a szarka; barna, fehér foltos a havasi szajkó. A közönséges szajkó — a varjak papagája — élénkebb színű és tarkább tollazatú (fekete, lilás, kék, fehér). Széles körű elterjedésük, gyakoriságuk egyrészt annak következménye, hogy a táplálékban nem válogatósak. Mindenevők , növényi és állati eredetű anyagok, élő, mozgó lények és állati tetemek egyaránt szerepelnek az „étlapon". Ebben áll megítélésünk szerint kártételük is: fosztogatják más madarak fészkeit, pusztítják azok fiókáit (szajkó, dolmányos varjú, szarka), a vadgazdaságok és baromfiudvarok csibéit, csirkéit tizedelik, termesztett növényeink magvait, terméseit (gabona-, gyümölcsfélék) fogyasztják stb. Kártételük valamelyest azzal egyenlítődik ki (közömbösítődik), hogy vannak fajok, melyek egerekre vadásznak, rovarokat, csigákat szedegetnek (dolmányos varjú, szajkó, vetési varjú), egyes ritka vagy ritkuló növényfajok terjesztéséhez járulnak hozzá (havasi szajkó, a cirbolya fenyőéhez). Ismerve jelentőségük negatív előjelű mérlegét, magánjellegű irtóhadjáratot mégsem kezdeményezhetünk. Ez ornitológusok, erdészeti szakemberek, természetvédők dolga, feladata, felelőssége. Ami jogunkban áll, az távoltartani sokszor népes csoportjaikat, ha hívatlan vendégekként „toppannak be“ gyümölcsöseinkbe, udvarainkba. Csak azért, hogy nyomukban, látogatásaik eredményeként ne érjen bennünket ... KAR! Borsodi László Állati dolgok Használnak-e az állatok elektromos áramot ?tenek, melyet támadásra és védekezésre egyaránt használnak. Az Amazonasban élő, 2 méterre is megnövő elektromos angolna testéből kibocsátott elektromos kisülés, a 300 Voltot is meghaladja. Az erős kisülésen kívül ez az „elektromos“ hal gyenge, állandó impulzusokat is kibocsát magából, tájékozódás céljából. Ezt a tájékozódási módszert több halnál is megfigyelték. A fenéklakó, iszapban rejtőzködő zsibbasztó rája elektromos szerve által termelt áram 70—80 és 200—300 Volt között ingadozik. A trópusi Afrikában egy méteresre is megnövő elektromos harcsa elektromos szervei a bőrben vannak, ütéseinek bénító hatása jelentős, mérések szerint 400—450 Volt feszültségnek. Pomjánek Béla