Hargita Népe, 1990. szeptember (2. évfolyam, 184-204. szám)
1990-09-01 / 184. szám
FÜGGETLEN NAPILAP K. évfolyam 181. (193.) szám 1990. SZEPTEMBER 1. SZOMBAT 8 oldalára 1 lej ff Őszinte társkereső Ismerjük be, hogy azok, akik várták a rendkívüli parlamenti összejövetel közvetítését egyenes adásban, összeszámít gyomorral ültünk a TV elé. A görcsöt nem oldotta Cornelius Rosianu bevezető szövege, sőt. . A szenátus elnöke kiegyensúlyozott előkészítő bevezetője után, az Alsó Ház elnöke beolvassa a nyilatkozat-tervezet szövegét. Elhangzik a Nemzeti Liberális Párt frakcióvezetőjének felszólalása. Tiszta, kemény, profi politikusi szöveg, tárgyalóképes partner, jó. A Nemzeti Parasztpárt képviselőjének felszólalása után, megerősödik benten az érzés, hogy a dolgokmenete nem annyira rossz, mint amilyen lehetne, úgy tűnik , teret veszít a rendkívüli gyűlést kiharcoló kulturális szervezet. Domokos Géza felvezeti az RMDSZ álláspontját, feltűnően elütő hangnemű, kevésbé védekező, jó, európai szöveg. A zöldek és a szocdemek nevében Manolescu professzor szólal meg. Ez is görcsoldó, rendes szöveg : ne sodródjunk a felületes, nemzeti érzést borzoló, társadalmi akciók örvényeibe, nem erre van most szükségünk. A következő felszólaló Radu Ciontea szenátor. Suspens. Szovjetunió — Románia 1—2. Győztünk. Rögtön utána láthatjuk, hallhatjuk a Vatra elnökét. Igehirdető hangnem, szétfolyó, az igazi intenciókat rejtő, imitt-amott vádaskodó, de nem teljes gőzzel ható szöveg. Egy kis mellveregetés : miénk a dicsőség, mi is részt vettünk a nyilatkozat megszövegezésében. Szőrte sejtettük. Meg azt is, hogy valami hiányzik a textusból. Az tudni illik, hogy „ne próbálja meg senki kijátszani, vagy semmibe venni a román nép szerkezeti ( ? !) toleranciáját. ..“ Azaz feltételt szab a szabadságnak, demokráciának, ami különben az egyetlen lehetséges alternatíva. Bírládeanu úr, nagy tapasztalat birtokában rögtön reagál : a betoldás nem módosítja a nyilatkozat alaphangját, mellékes. Úgyérthetjük, hogy nem szükséges. Ciontea szenátor kitart a kiegészítés bevétele mellett, meg kell szavaztatni. Felizzik a feszültség, beigazolódik görcsös idegállapotunk jogos mivolta, itt van a konfliktus, Domokos Géza ki is mondja azt, amit a szenátus elnöke csak sejtetett, sőt bejelenti, hogy a bővítmény elfogadása esetén az RMDSZ frakció nem támogatja a Nyilatkozat elfo fogadását. Tetőzik a feszültség, úgy tűnik, hogy vagy-vagy. A Tisztelt Ház türelmetlen, mint (Folytatás a 2. oldalon) BAKA tiVILA Egy illő pontosítás Testver lapunk (az Adevărul Harghitei) két ízben is megemlékezett marosvásárhelyi rádiós kollégánk, Petre Fonta méltatlan haláláról. Mi is társulunk a szerencsétlen körülmények között elhunyt riporter családját övező tisztelgő együttérzéshez. Fájdalmát megérjük. Nem tartjuk viszont méltánsul a fájdalmas és szomorú körülmények közé font legendát, s kiváltképp azért nem, mert, sajnos, újra egy banális történés célzatos kisajátítását látjuk benne. A rejtettés rejtőző indulatok így is eléggé zaklatottá teszik hétköznapjaiinkat, fölösleges azt túlhajtani vagy álhírüket kelteni. Illő dolognak tartom ezért,a pontosítást annak a szövegnek az alapján, amelyet a România Libera című lap a tényekről a Legfelsőbb Ügyészség sajtótájékoztatója után megfogalmazott. Idesem szó szerint : „Petre Fontu úr, a marosvásárhelyi rádió tudósítója tegnap, 1990. augusztus 22-én, reggel 6-kor bekövetkezett halála nem interetnikus ellenségeskedés következménye. Az egyetemi tanár és az elhunyt alkohol hatása alatt volt. Úgy tűnik, hogy ők ketten, Marosvásárhely egyik részén, találkoztak egy parkban egy padon ülő fiúval meg egy lánnyal. Eddig azt tudjuk, hogy ők a lányt indecens szavakkal illették. Megindult a dulakodás. A fiatalabb fiú Petre Fonta urat ököllel megütötte és az beütötte fejét a szegélykőbe. Ez volt a legsúlyosabb következmény. Az orvos elfutott, szerzett egy deszkát és visszatért, hogy megverje a fiatalembert. Csak ekkor avatkozott közbe három polgár, közülük az egyik magyar, hogy szétválassza őket. A dulakodás általánossá vált. A fiatalember neve Petre Dragoş. Kiderült, hogy Petre Dragoş ütötte meg. Mégis mindannyiukat bekísérte a ( Folytatás- a ■: aidai ont KOSZTA ISTVÁN történelmi lecke turistáknak Meghívó Erdély-járó utakra Talán sikerült érdekes és hasznos (sajnos elkerülhetetlenül vázlatos) tájékoztatót nyújtani az olvasónak az eltelt hónapban szűkebb pátriánk néhány történeti vonatkozású emlékhelyéről. Számomra mindenképpen élmény volt végigjárni újra, ezúttal az íróasztal mellett ezt az utat, s nem volt ezekben az írásokban több személyes vonatkozás, annak az az egyszerű magyarázata, hogy hasznosabbnak találtam a hiányzó információkat továbbítani, nem a magam bölcselkedéseit Megvallom, elég nehéz szívvel mondtam le róluk. Hogy ne szakadjon meg folytatás nélkül e sorozat gondolata, a turisztikai hivatallal, a tanfelügyelőséggel, más érdekelt intézménnyel együtt kigondoltunk hosszabb programot, amely alatt együtt végigbuszoznánk ezt a kort és ezt az útvonalat a legszebb és legtanulságosabb szakaszokat kiválasztva, amelyre meghívnánk mindenkit, ahogy Beder Tibor szolja ezt mondani : korhatárra való tekintet nélkül egy-egy hétvégére, több hétvégi napra. Az ismeretszerző zarándokút végén (teszem azt három szakasz után) látványos vetélkedőt rendeznénk, amelyen ott lehetne versenyzőként az, aki a minden út után kiosztott részvételi emléklap birtokosa, hallgatóként pedig mindenki, akinek kedve tartja, s részt kíván venni az összefoglaló történelmi-művelődéstörténeti leckén, látványosságot is nyújtó élménybeszámolón. Ezek szerint szervezője lehet egyegy ilyen túrának mindenki, aki egy érdeklődő csoportot összegyűjt és ilyen szándékát bejelenti leginkább a turisz- tikai hivatalban Csíkszeredában, de azt hiszem, bárhova a megye területén, amely vállalja a kirándulás technikai részét. Az útvonal meghatározásában a szerkesztőségünk is szívesen segít. Elöljáróban ki is gondoltam négy ilyen útvonalat, két hétvégit meg egy négynaposat. 1. Prázsmátr — Barcarozsnyó — Törcsvár — Ősink — Bogaras — Olthévíz — Kőhalom — Bárót — Málnásfürdő lehetne az útvonal a Csíkszeredából indulónak, de talán bárkinek. Szállás Pojánán és a fogarasi várban. 2. (Csíkszereda) — Udvarhely — Segesvár — (Szászkézd) — Keresd — Almakerék — Erzsébetváros — Berethalom — Medgyes — Balázsfalva — Küküllővár — Dicsőszentmárton (Bethlenszentmiklós) — Radnót — Kerelőszentpál — Gernyeszeg — Régen — Szonáta és vissza, lehetne a második út medgyesi és marosvásárhelyi szállással. 3. Gyulafehérvár (ott kezdődnék a zarándokúti szakasz) — Ahnnc — Szászváros — Hátszeg és környéke — Vajdahunyad — Déva — Marosillye — Branyicska — Lippa (Sólymos) — Borosjenő — a Fehér Körös völgye Körösbányáig — Topánfalva — Abrudbánya — Verespatak — Zalatna — és vissza. Szállás Gyulafehérváron, Lippán, Abrudbányán. 4. Régen (Marosvécs) — Bethlen — Dés — Szentbenedek — Szamosújvár — Válaszút — Zsibó — Zilah — Szilágy- Somlyó — Bánffihunyad (Sebesvár) — Kolozsvár — Torda és onnan vissza a kiindulási pontig (Udvarhely, Gyergyószentmiklós Csíkszereda). Szállás tehetne Bethlenben, Zilahon és Kolozsváron. Tekintsék mind a négy változatot segítő ötletnek. Nem hiszem haszontalan dolognak, ha befejezésül öszszefoglalom azoknak a korban meghatározó személyiségeknek névsorát, akik az Erdélyi Fejedelemség élén állva nevet és képet adtak azoknak a történéseknek, amelyekről az elmúlt hónapban valamilyen formában szó esett Tehát: János Zsigmond (1556 január — 1571 március 14.), Erdély első, még királyi titulussal illetett fejedelme Báthory István (1571. május 25 — 1586 december 12). Az ország vajdája, királlyá választása után, Erdélyben testvére Kristóf kormányoz (1576 tavasza — 1581). Báthori Zsigmond (1588 — 1599 március, 1601—1602). Báthori András (1599. március — november 3). Vitéz Mihály (Mihai Viteazul) (1599. december — 1601 tavasza). Közben Georgio Basta császári helytartó a tényleges meghatározó tényező az országban. Székely Mózes (1603. május 8 — július 17.). Bocskai István (1605. szeptember 14 — 1606 december 29.). Rákóczi Zsigmond (1607. február 12 — 1608. március 7.). Báthori Gábor (1608. március 7 — 1613). Bethlen Gábor (1613. október 23 — 1629. november 25). Brandenburgi Katalin (1630. december 1-ig). I. Rákóczi György (1630. december 24 — 1648. október 11). II. Rákóczi György (1658. október 7-ig). Barcsai Ákos (tulajdonképpen ■ 1660. Karácsonyáig). Kemény János (1662. január 25-ig). Közben Apafii Mihály (1661. szeptember 14 — 1690. április 15). Thököly Imre (1690. augusztus 21 — október 25). Apafii Mihály (kiskorú fejedelem elvben 1695-ig). Egy epizód : II. Rákóczi Ferenc (1706 és 1711 április 29 között), akinek ténylegesen csak egy nyilatkozatnyi volt a fejedelemsége : „Azt hiszem, hogy Erdélynek olyan fejedelemre van szüksége, amilyen én vagyok !" Akikor Erdély már osztrák provincia volt lényegében. KOSZTA ISTVÁN BIBLOTeCa MUNICIPALA I 900RHIEIU-SECUIESC Mindig is rokonszenvvel olvastam azokat az olvasói leveleket, amelyekben rendszerint idősebb emberek nem titkolt elfogultsággal számolnak be szűkebb környezetük természeti szépségeiről, vagy természetes györgy tényezőiről. Sokan a felfedezés izgalmával írtak és írnak arról, hogy csodálatos ereje van a forrás vagy a bugyogó vizének, tucatnyi betegséget, nyavalyát szed ki az emberből a büdösgödör vagy a vartyogó iszapja. Még most is előttem gyermekkoromból a kép : megmártotta a szerkés vízben a kis gyolcsot az atyafi, megtörölgette vele fájó szemeit, majd a rongydarabot felkötötte a fa ágára. Ott hagyta a betegséget ! Mert szertartása, rituáléja is van ám a gyógyulásnak , amolyan népszokássá vált az eljárás. Ami még nem késztethet minket a babona elleni■ ádáz harcra, inkább csak megértő mosolyra. A baj csak ott kezdődik, amikor a szelíd szertartás helyett egy mániákus invázió központja lesz egyegy gyógyhely , a csakis és az öncsalás eszköze. Mondom, természeti gyógytényezőinket vidékünkön természetes mivoltukból nem forgatta ki a butaság, sőt, kiaknázatlan lehetőségekként tartjuk számon még mindig ezeket. S amikor valaki dicsérőleg ír e gyógytényezőkről, azt az embert ismerem fel benne, aki az egészségért az életért küzd és ■ bízik a természet megújuló és megújító erejében. Ez a hite pedig mély gyökerű, mondhatni költői. Az egyszerű ember gyógyulásba vetett hite, bizakodása társadalmi méretű igénnyé növekszik ezekben az időkben, éppen ezért olvastam nagy-nagy rokonszenvvel és megértéssel azt a levelezőlapot, amelyben Bencze István ezt írja szerkesztőségünknek : „Én itt a szentegyházai bányatelepen építettem egy négyszemélyes gyógyvizes fürdőbazint. A térdemet benne gyógyítottam ki. Jó ízületi reumás fájdalmak, bőrbetegségek, izombetegség, idegbetegség, csontbetegség, érelmeszesedés, trombózis és aranyér ellen. Még a nyílt sebeket is 3—4 napi fürdés után kijavítja. .. Ebből az okból kérem laboratóriumi kivizsgálás alá tenni, hogy a polgármesteri hivatal engedélyezhesse itt egy szanatórium építését, ami világhírű fog lenni !" Szóval tetszenek nekem az ilyen és a hasonló levelek, rokonszenvesek nekem a reménykedő és álmodozó emberek. Nem tudom, ebből vagy abból a helyi gyógytényezőből lesz-e világhírű szanatórium majd, — de egy világhírű gyógyulásra tényleg szükségünk van... FERENCZ IMRE Gyógyullást, minden téren ! Vár Játékok (síkszeredában Holnaptól várjátékok színhelye lesz a Csíkszeredai Mikó vár. Az udvaron készül az egyelőre csak ideiglenes színpad. Jövőre Keresztes Szabolcs tervei alapján már állandó színpad épül, amely teret adhat majd más művelődési rendezvénynek is Holnap este nyolctól tehát a Rock passióval kezdődnek a várjátékok. A további program pedig : 6-án és 7-én Madách Imre : Mózes Kincses Elemér rendezésében ; a marosvásárhelyi színház előadásában, 10-én Székely János Dózsa című poémája Nemes Levente előadásában ; 11—12-én a bukaresti Masca nevű pantomim csoport fellépése (ha elfogadják a meghívást) . 14— 101-én Fodor Sándor : Csipike és Tipetupa a Szatmárnémeti Északi Színház társulatával. Az előadások este nyolckor kezdődnek, kivéve a szatmáriakét, amely délután négykor és hatkor. Jegyeket a két kultúrház pénztáránál lehet vásárolni. BIBLIAI TÖRTÉNETEK A biblia évszázadokon át nyújtott erkölcsi normát, az emberek számára, irányította mindennapi cselekedeteiket. Szeptemberben új sorozattal jelentkezik lapunk , a Könyvek Könyvéből, a Bibliából választott ki érdekes, szép történeteket munkatársunk, TAKÁCS ÉVA. ízelítőül íme néhány cím : A teremtés, Bábel tornya, Ezsau és Jákob, Átkelés a Vörös-tengeren.