Hargita Népe, 1990. november (2. évfolyam, 227-248. szám)

1990-11-01 / 227. szám

1990. november 1., csütörtök. A Nap kel 6,53-kor, nyugszik 17,05-kor. — Ma MARIANNA, holnap ACHILLES nevű olvasóinkat köszöntjük. A KÉPERNYŐN PÉNTEK : 11,10 — Folyta­tásos film : Utolsó álmom szá­modra — a befejező rész ismét­lése 12,00 — Zeneóra 14,10 — Hobby-klub 15,20 — Román nyelvművelő adás 16,35 — Né­met nyelvű adás 18,35 — A­ ke­reskedelmi társaságok mája és holnapja 19,00 — Szempontok • Ma: Az ellenzék 21,00 — Folytatásos film : A Gulden­­burgok öröksége — III. soro­zat 11. rész 21,45 — Politikai pártok a nemzet színe előtt 22,25 — Irodalmi és művészeti szemle 23,10 — Gaudeamus 0,05 — Dzsessz 1,05 — Top­rock A MAROSVÁSARHELYI rádió magyar nyelvű MŰSORÁBÓL : Délelőtt 10—12. Szerkesztő­műsorvezető : Kelemen Ferenc Vendégbemondó Kovács Ka­talin • Hírek, események, tu­dósítások • Csak úgy mondom : Ipargondok, gondiparok • MEMENTO 1956 november 1 a budapesti rádióban • Tö­­visi hangos képeslap • Törté­nelemről, hitről, művelődés­ről, megmaradásról • Mesélő házak — A marosvásárhelyi Apollo palota • Hitvilág — Mindenszentek napja. Szeret­teinknek világítunk gondolat­tal, szóval és cselekedettel. Erős várunk nékünk az Isten — a reformáció ünnepe Ma­­rosszentgyörgyön • A plaszti­kus zene miniatűr remekművei Délután 4—6 . Szerkesztő­­műsorvezető : László Edit • Hírek, tudósítások • Fiatalok­nak fiatalokról. Fiatal elárusí­tók a Súgás áruházban. Kör­kérdés a pályaválasztásról. Névadó ünnepség a székely­udvarhelyi Tamási Áron lí­ceumban. Táncházmuzsika, MOZI Csíkszereda, Transzilvánia : Buldózernek nevezték (olasz), Hargita: A garázs (szov­jet), Székelyudvarhely, Olimpia : Az az átkozot pán­célvonat (olasz), Gyergyószent­­miklós, Mioriţa : A Majmok Bolygójának meghódítása (a­­merikai), Maroshévíz : A távol­sági teherautó (olasz), Székely­­keresztúr: Transzamerika Ex­pressz (amerikai), Balánbá­­nya : I mint Ikarusz (francia, két és 1/4 jeggyel), Szentegy­háza : Kaland Utyinosztorszk­­ban (szovjet), Tusnádfürdő : Az ifjúság édes madara (ame­rikai), Borszék : Balu herceg­nő hozománya (román), Ditró : Újabb kalandok a Poszeido­­non (amerikai), Csomafalva : A hírhedt 702-es (román)­ , kegyeletadás HALOTT­AINKNAK Ma délelőtt a zsögödi teme­tőben róják le kegyeletüket halottainknak a Csíkszeredai Márton Áron gimnázium diák­jai, akik ez alkalommal gon­dozásukba veszik a második világháború elesettjeinek em­lékművét. Gyergyószentmikló­­son első alkalommal koszorúz­­zák meg szervezetten a máso­dik világháborúban elesett hő­sök sírját. Hasonlóan járnak el megyénk más helységeiben is. A FIGYELMETLENSÉG Áldozatai Sajnálatos közúti baleset történt kedden (október 30-án) Paraj­don. Délután 6 órakor Bartos Zsuzsannát gázolta el halálosan Bíró Balázs­­-HR- 9358-as rendszámú személygép­kocsijával. A hetvenesztendős nyugdíjas asszony figyelmet­lenül és szabálytalanul akart áthaladni az úttesten. Az el­múlt héten (október 24-én) dél­után fél háromkor Fenyéd község területén jegyeztek be közlekedési balesetet a rend őrei. Ciobotaru Dorel a 2-TM- 4238-as számú személygépko­csi tulajdonosa Páll Ignác 62 esztendős kerékpárost gázolta el,akit kartöréssel szállítottak kórházba. (Ambrus Edit) AZ OBKE VÁLASZTMÁNYI ÜLÉSE A székelyudvarhelyi Orbán Balázs Közművelődési Egye­sület (OBKE) 1990. október 25-én tartott választmányi ülésén elfogadták az egyesület Működési Szabályzatát, amely­nek értelmében a kultúra (tu­domány, művészet stb.) vala­mennyi ágának széles körű ter­jesztésére hivatott országos hatáskörű egyesület feladatául vállalja a romániai magyar irodalmi, színházi, zene- és képzőművészeti tevékenység támogatását, a hungarológia eredményeinek terjesztését, és a romániai magyar ro­kon célkitűzésű társadalmi és állami intézmények tevékeny­ségének összehangolását. A választmányi ülésen fél évnyi időtartamra megválasztották a vezetőtestületet. Az OBKE Intéző Bizottsága: Katona Ádám (ügyvezető el­nök), Lőrincz György és Toró Árpád dr. (alelnök), Sinka Ig­nác (titkár), Tibódi Judit (pénztáros). Az OBKE Ellenőrző Bizott­sága : Major Sándor (elnök), Laczkovics Albert (titkár), Szécsi Kálmán (tag). Az Orbán Balázs Alapít­vány Kuratóriuma : id. Hegyi István (elnök), Ferenczy Fe­renc (titkár), Katona Ádám, László Dénes, Tibódi Judit (tagok). A választmányi ülés megha­tározta az OBKE tagsági díját is, amelynek legkisebb összege évi 200 lej. Az OBKE tiszteletbeli elnö­kéül Sütő Andrást kérték fel. tanácskozás AZ ELLÁTÁSRÓL A város lakosságának ellá­tása és a téli előkészületek volt a témája annak a vitának, amelyet Gyergyószentmiklós polgármesteri hivatala szerve­zett az intézményvezetőkkel. A polgármesteri hivatal rend­szeresítette a tanácskozásokat, ezután minden kedden a köz­ügyért tárgyalva meg a felelős tényezőkkel. Ugyancsak ked­den gyümölcsöző megbeszélést tartottak ugyanitt az RMDSZ választmánya, a polgármester, valamint a magyar nyelven tanító tanügyi dolgozók rész­vételével. Cél : a kapcsolatok elmélyítése, egymás problé­máinak, gondjainak megisme­rése, illetve orvoslása. Mától: szabadárak (Folytatás az 1. oldalról) Amint a Megyei Kereskedel­mi és Turisztikai Terjeszkedési Központtól értesültünk az árak liberalizálása, s azon be­lül az árak módosítása után o­­lyan leltárra nem kerül sor, amelyek az üzletek bezárását követelnék. Tehát ilyen okkal nem szünetelhet a kereskedel­mi egységek tevékenysége. Egy másik dolog, amely igen nagymértékben érdekli és fog­lalkoztatja a lakosságot, az a társadalomvédelem, az árlibe­ralizálások okán. A pénzügy­miniszter nyilatkozatából meg­tudhattuk, hogy kompenzálá­sokra kerül sor. Sajnos azon­ban ennek méretéről nem tu­dott nyilatkozni még kedden este sem, mert az intézkedése­ket még nem véglegesítet­ték (?!) A rendjén való az lett volna, hogy a kormányhatáro­zat konkretizálja az ilyen irá­nyú intézkedéseket is. A szó­ban forgó nyilatkozatból annyi derül ki hogy a normális fo­gyasztás és az átlagember ke­resete a kiindulópont. Ez már eleve homályos, de fogadjuk el. A kompenzációk nem terjed­nek ki az ún. luxuscikkekre (hogy mit is értenek ezalatt az is nagyon homályos, de egyéb­ként is a világ számos orszá­gában ma már nem luxuscikk az amely évekkel azelőtt még az volt. S akkor nálunk mi lesz a viszonyítási alap ? ...), valamint arányaiban külön­bözni fog a bérezési kategóriák függvényében. A luxuscikkek esetében a pénzügyminiszter példának említette a szebeni szalámit. Rég eltűnt az üzletek polcairól, de ettől függetlenül eddigi ára is aránytalan volt a többi hentesárukhoz képest. Tehát várható, hogy az árak differenciáltsága indokolatlan lesz. Ami a bérezési kategóriákat illeti, itt is sántikál némileg az érvelés : a kompenzálás a rea­litásokra kell ráfeleljen, mert ellenkező esetben megint amolyan homogenizálási ten­denciát szül. Azt is elmondta a pénzügyminiszter, hogy nem lehet kompenzálni az állati táplálékként használt kenyér árát. Elvileg igaza van, de a kenyér ára nem módosul, te­hát fel sem tevődhet a kom­penzálás, legalábbis egyelőre nem. Azt is hangsúlyozta, hogy a külföldi utazás ára jóval magasabb lesz mint a belföldié. Hát útlevél van, valuta-ellát­mány nincs, most már igen ke­vésnek fog jutni a vonatjegy árára is... Nesze neked szabad utazás. A kormány tanújelét adta látnoki képességének is ; beje­lentik, hogy még nem lehet tudni pontosan az árak alaku­lását, de ugyanakkor utalnak arra, hogy igen „pontos11 szá­mítások alapján állapítják meg a kompenzációk összegét. Hát erre kíváncsiak vagyunk. Ad­dig is mosakodjunk mosószap­pannal, mert ugye a mosdó­szappan az luxuscikk (lesz) ... Gondtalan lesz-e a teleltetés ? (Folytatás az 1. oldalról) Meg 10 000 szarvasmarha és mintegy 20 000 juh van veszély­ben. Mit lehet tenni, mit te­hetnek a megyei mezőgazda­­sági szervek ? A vágóállatokat a fiúsipar­nak küldik, az utolsó évne­gyedben 4500 szarvasmarha le­vágására van lehetőség. A selejtezésre is sor kerül. Kon­centrált takarmánnyal segítik azokat a tsz-eket, amelyek szorult helyzetben vannak. Továbbra is megoldás az a le­hetőség, hogy a gazdák koo­­perálásban kivegyék az állato­­kat, sajnos erre nem sokan tolakodnak, pedig így lehet­ne megmenteni több száz álla­tot. A lényeg nem az, hogy mi­nél több állat legyen a tsz-ek­­ben, hanem, hogy az állomány megyei szinten lehetőleg meg­maradjon. Arra is kell gondol­nunk, hogy nekünk kevés me­zőgazdasági termékünk van, amit más megyéknek adhatunk cserébe, marhahúsból pedig van és kell legyen fölöslegünk, amiért esetleg sertéshúst hoz­hatunk be. Nyilván a földtu­lajdon helyreállításával távla­tokban az állattenyésztés is az új helyzethez igazodik, remél­jük nem lesznek árva, vagy félárva állatok és a létszám­­csökkenésért sem kell aggódni. De addig és főleg most a meg­lévőnek a kiteleltetését vállal­nunk kell. FORRÓ MIKLÓS November 1 Ezen az estén mintha milliónyi kis szentjánosbogár gyújtana lámpát, piroslón-sárgán kacsingatva gyertyák gyúlnak szerte a Földön, míg a hantokat körülállják. Piciny, védtelen lángok birkóznak a novemberi széllel, elmúlásba álmodják maguk, míg tisztelegve csonkig égnek. Halk metropolisokká lesznek a temetők, átveszi birodalmát a sötét s a csend, fura pantomimet játszanak a hosszúkásra nőtt árnyak, s mire a szél újabb bolondos táncba kezd, a megmaradt rozsdalevelek is fájón avarsírba szállnak. „ halottainkra emlékezünk e nap, halandók — halhatatlanokra, ismeretlenekre, értük égnek gyertyák, szólnak harangok, míg csöndes imák, s könnyek peregnek. (Székelyudvarhely, 1841. — 1921. okt. 15) ; Dobos Ferenc földrajz-történelem szakos tanár, költő (Alsójára, 1881. júl. 3. — 1949. máj. 1); Fehér Imre színész (megh. 1954) ; Fe­jes Áron nyelvész (Bukarest, 1866. júl. 15 — 1929) ; Frölich Ottó publicista (Székelyudvar­hely, 1880. márc. 20.) ; Fülöp Áron költő (Felsőboldogfalva, 1861. márc. 21 — 1920. okt. 20) ; Gönczi Lajos publicista (Kelementelke, 1852. ápr. 20­ — 1929) ; Gyerkes Mihály lap­­szerkesztő (szül. Moha, 1873. ápr. 12) ; Haáz Ferenc Rezső festő, néprajzkutató (Szepes­­béla, 1883. aug. 12 — 1958. aug. 30) ; Haáz Rudolf néprajzkuta­tó ; Hargitai Nándor szobrász­­művész (Budapest, 1852. jan. 7 —1913. okt. 16); Hendri Antal publicista (Hamberg 1702. — 1767. ápr. 19) ; Hermann Gusz­táv publicista (1928 — 1988) ; Hlatky Miklós meteorológus (Szabadka 1848. dec. 3 — 1929. nov. 26) ; Jakab Miklós hír­lapíró (1872. május. 12 — 1925. jan. 12) ; Jaklovszki Dénes műfordító (Kolozsvár 1884. okt. 28 — 1968. jún. 5); Kacsó András táncoktató (szül. Al­­sósófalva) ; Karátsoni K. Sá­muel irodalmár (1776. szept. 21 — 1844. ápr. 6) ; Kertész Al­bert író (szül. Patakfalva — 1860. júl. 12) ; Kertész Albert­­né Fischer Lujza zongoramű­vésznő (Fiume 1860 — 1932. júl. 8) ; Kiss Ferenc író (Eger­­patak 1816. jan. 16 — 1887. jan. 1854 — 1918. jún. 18); Spa­­nyár Pál festőművész (Nyitra, 1874. jan. 4 — 1936. nov. 4); Szabó András műfordító (Bita, 1871. júl. 20 — 1957. máj. 1) ; Szabó Árpád geológus, tanár ; Szabó Károly lelkész, publi­cista (megh. 1870. jún. 26) ; Szakács Mózes (Botfalva, 1828. nov. 11 — 1894. okt. 13) ; Sza­kács Péter jogász, szenátor, lapszerkesztő (Székelyszent­­erzsébet, 1851. jún. 6. — Bika­falva, 1947) ; Szántó Lajos pró­zaíró és költő ; Szeles János történetíró, költő (1725 — 1790) ; Szemlér Ferenc (Szé­kesfehérvár, 1871. nov. 24 — Brassó, 1938, újra eltemetve Székelyudvarhelyen) ; Szem­lér Ferenc író, költő (1906. ápr. 3 — 1978. jan.) ; Szentes Antal drámaíró (Csíkmadéfalva 1747. — 1806. jún. 25) ; Szigethy Gyula Mihály író (Marosvásár­hely, 1759. — 1837. márc. 3) ; Szőke József író (Csejd, 1793. ápr. 19 — 1866. szept. 20) ; Tamás Albert publicista (Beth­lenfalva 1858. aug. 23 — 1934. okt. 29) ; Tomcsa Sándor pub­licista, író (1897. aug. 27 — 1963. jan 18) ; Tompa László költő (Betfalva, 1883. — 1964. máj. 13) ; Vajda Ferenc egy­házi író, szerkesztő (Farcád, 1865. márc. 16 — 1938. jan. 16) ; Zsombori József publicista (Zetelaka, 1783. szept. 27 — 1822. ápr.) és sokan mások... gellért Géza Székelyudvarhely2 . CSÜTÖ­RTÖK 1990. NOVEMBER ­ Halottak napja Kegyelettel emlékezünk köz­vetlen hozzátartozóinkra, hősi halottainkra. Emlékezünk azokra is, akikre évtizedeken át nem emlékezhettünk. Meg­érdemlik, hogy emlékükről le­verjük az évtizedes, sőt sok e­­setben évszázados port. Éle­tükben világi, egyházi és isko­lai ügyekben jeles munkásai voltak e tájnak. Honpolgártársaim, ha jártok Székelyudvarhely és közvet­len környéke temetőiben, gon­doljatok rájuk is, akik a ka­tolikus, református és unitá­rius temetőkben alusszák örök álmukat . Balássy Dénes pub­licista, tanár (Székelybethlen­­falva, 1854. nov. 26 — 1939 dec. 5) ; Balázs András költő, pub­licista (1943—1978) ; Bakk Elek főorvos, publicista (Felsőbol­­dogfalva, 1898. ápr. 13 — 1972. jan. 21) ; Becsek Dániel nyom­datulajdonos (1897-ben halt meg) ; Bíró Lajos író (Zetela­­ka, 1877. febr. 8 — 1967. júl. 16) ; Csehély Adolf néprajz­­kutató, szerkesztő (Körmöc­bánya, 1854. jún. 26 — 1904. aug. 19) ; Csíki Albert költő (Homoródvárosfalva, 1881. jan. 28. — 1964. márc. 19) ; Mis­­kolczi Csulyak Gáspár mű­fordító, lelkész( Miskolc, 1627. — 1699) ; Daróczi János író 17) ; Kiss Ger­gely filozófus,­­ matematikus és politikus (Bac­­kamadaras 1713 — 1787. ápr. 25) ; Kóny János cigányprímás (1898 — 1952); Kováts István fényképész (Marosújvár, 1881. ápr. 10 — 1942. aug. 8) ; Kraft László festőművész (szül. Ba­rót); Lakatos István író (szül. Székelyudvarhely 1620) ; Les­­tyán Mózes hitszónok (Csík-­­­szentkirály 1720. szept. 14 — 1774) ; Lévy Lajos író, publi­cista (szül. Kolozsvár 1894. jan. 27) ; Nagy Lajos jogász (Árvátfalva 1819. — 1893. febr. 13) ; Orbán Balázs (1829. febr. 3 — 1890. ápr. 19) író, néprajz­­kutató, történész ; Orbán Áron szobrászművész (Felsőboldog­­falva 1928. — Felsőboldogfalva 1989. aug. 19) ; Pataki Pál publicista (Mezőmadaras 1819. — 1875. máj. 2) ; Pálffy Károly publicista (Tarcsafalva 1849. nov. 11 — 1906) ; Raymund János lelkész, író (1782. jan. 25 — 1854. febr. 23) ; Rösler Ká­roly festőművész (1899. jún. 21 —1976. jún. 4) ; Farcádi Sán­dor Áron költő (szül. Farcád, 1889. dec. 23) ; Solymossy Endre publicista (Bögöz, 1855. márc. 1 — 1909. máj. 27) ; Soly­mossy Lajos geológus (Arany­­ispály, 1849 — 1916) ; Soó Gás­pár publicista (Bethlenfalva,

Next