Hargita Népe, 1991. május (3. évfolyam, 82-103. szám)

1991-05-01 / 82. szám

III. évfolyam 82., (358.) szám 1991. MÁJUS 1. SZERDA 4 oldal ára 2 lej Május ünnepe Május van újfent. Kissé bo­­rongós, a vidámság sem tár­sult mellé, mégis ünnepszám­ba megy, mert már maga a tavasz, benne rejlik a meg­újulás törvényszerűsége. Nehéz idők múltán jófor­mán azt sem tudja az ember, miként viszonyuljon hozzá. Május elsejét elhallgatni, meg­tagadni, tudomásul sem ven­ni — egyszerűen nem lehet. Egyrészt épp százéves múlt­ja, másrészt meg a neki szánt nemes tartalom miatt. Ere­dendően az összetartozás, a munkásegybefogás gondolatát hordozta magában, az együtt­­lét örömét, vidám majálisok hangulatát. Soha nem volt híján a politikumnak, de hát ez még nem baj, hisz az em­berek mindig szerettek politi­zálni, a torzulás akkor követ­kezett be, mikor a világ keleti felén — szívesen írnám, ha mi is nem szorultunk volna bele, hogy vadkeleten —, a na­­pi politika kizárólagos eszkö­zévé alacsonyították a szép munkásünnepet. Valósággal elriadtak tőle, hátat fordítot­tak neki emiatt a kényszerít­ve felvonulók tömegei. Tisztítsuk meg a ráaggatott sallangoktól, s tartsuk meg csendes ünnepünknek május elsejét. Az, hogy forrongásban lévő hazai világunkban megint munkaszüneti nappá nyilvání­tották, mindenképp e szándék valóra váltását segíti. Nincs szabvány arra, hogy miként emlékezzünk, hogyan ünnepeljünk. Tekinthetjük a­­kár az erősen megtépázott te­kintélyű munka napjának is, hogy helyreálljon a Munka rangja. Mert nincs más vá­lasztásunk, dolgoznunk kell, ha talpra akarunk állni. Legyen lélekerősítő biztatás ehhez az idei május elseje. BORBÉLY LÁSZLÓ Idény előtti nézelődés Parajd többet érdemel Április huszonharmadika. Lehangoló látvány fogad a parajdi fürdő környékén. Bicskaéllel kicirkalmazott aj­tók, bezúzott ablakszemek rio­gatnak. Korán érkeztem volna számba venni a turisztikai i­­dényre való felkészülést ? Nem hinném, hisz Parajdon ilyen­kor, tavaszelőn sem pang az élet, a bánya szanatóriuma állandóan fogadja vendégeit. Betegeket, egészségeseket egy­aránt. Nemrég a TRANS­­TOUR kisvállalkozó szervezé­sében külföldi turistacsopor­tot láttak vendégül, a jelek szerint a magyarországiakat rövidesen mások követik, mert jelentkezők vannak Svájcból, Jugoszláviából is. Csak vissza ne forduljanak a lehangoló kép láttán ! A csúcsidény június elsején vagy legfeljebb május köze­pén kezdődik, az időjárás függ­vényében, addigra rendbe te­szik a strand környékét­­ , érveltek a hivatalosságok. Lám, a cukrászdát is átalakí­tották, az épület manzárdján két udvarhelyi magánvállal­kozó eladással egybekötött ipar- és népművészeti kiállí­tást fog nyitani. Megjegyzem, a kocsiparkolót illetően is ígé­retes elképzelésük volt, ám az erre kiszemelt helyet zöldség­gel ültették be a bányaválla­lati dolgozók. S hogy a vörös­hagymából mikor lesz beton, a fennvaló a megmondhatója. Akárcsak annak, hogy mikor válnak valóra a bányabeli sza­natórium korszerűsítését cél­zó tervek, elképzelések, mint­ egy multifunkcionális terem, ahol a betegek négy-négy órás tartózkodásuk idején koncer­ten, színielőadáson vehetnek részt, kápolna, elsősegélynyúj­tási szoba, mindenekelőtt pedig egy illemhely kiépítése. Ez u­­tóbbi műszaki rajzát a Csík­szeredai magántervezők, Nan Aurel vezette csoportja készí­ti, előbbieket a Maros megye­iekre bízták. Kötve hiszem vi­szont, hogy idén a sósziklák között hallgathatnának Bach vagy Schubert műveket az asztmás betegek. Imádkozni ugyan imádkozhatnak, persze pap és kápolna nélkül, minde­nekelőtt azért, hogy a bánya mélyén fogyasztott hagyma, vagy az illatosnál illatosabb sprayk (amint a betegek mon­dották, mindez a gyermekei­ket kísérő szülőktől szárma­zik), az autóbusz és a teherko­csik kipufogó gázai ne okoz­zanak köhögési rohamot, kés­leltetve felépülésüket.­­ Vannak akik félévenként látogatnak el Parajdra, mert így látja jónak kezelőorvosuk. Másként aligha vészelnék át a ködös, fojtogató őszi-téli reg­geleket — mondja Fazakas .­ (Folytatás a 3. oldalon) AMBRUS EDIT JUHÁSZ GYULA :Májusi óda­ t, emberek, az élet oly rövid, Az utak végén az örök rög int. Jó volna egyszer, végre, tudni már. Hogy szomorú fejünkre itt mi vár ! Isten nevében az ember felett Száz zsarnok ítélt és kevélykedett Jó volna egyszer kipróbálni még Az Ember jussát, az Ember hitét! _ Harangok, ágyúk, szuronyok helyett Zengjen, ragyogjon már a szeretett Határok helyett a határtalan Jóság, amelynek igazsága van! Kaszárnyát, börtönt lerombolva mind, Szárnyaljanak egekbe álmaink ! Versnek, zenének szárnyán szálljanak Az Isten szabad sátora alatt. Vörös májusra vígam zöldellő -Szabad májust hadd hozzon a jövő ! Le­gyen majális minden napodon, Ó, ember, hittel én ezt dalolom. Hittel, reménnyel május ünnepén, Ó, Ember, Testvér, de szeretlek én ! Municipiumi Könyvtár SZÉKELYUDVARHELY KÖVETKEZŐ LAPSZÁMUNK PÉNTEKEN, MÁJUS­­VAN JELENIK MEG A megye költségvetéséről Mire jut és mire nem ? — Beszélgetés PATAKI IMRÉVEL, Hargita megye , prefektusával — — Hogy az állami költség­­vetés igen szűkre szabott, azt már tudjuk, de hogyan fest a megyénké ? — Sok mendemondát hal­lani. A helyzet azonban nem olyan szomorú. Az igaz, hogy az országos költségvetés szem előtt tartásával véglegesítet­ték a megyéket is, követke­zésképpen a kívánalmak szint­je alatt van a miénk is. De lássuk a konkrét számokat: 176 millió lejt tesz ki az állam­­igazgatás kizárólagos helyi erőforrásaiból létrehozandó a­­lap, amihez hozzáadandó a központi költségvetésből át­utalt 255 millió lejes alap, összesen tehát több mint 430 millió lej. Ebbe nincs benne az oktatás, az egészségügy, valamint a mezőgazdaság he­lyi költségvetése, amelyeket, a­­mint az ismeretes, a szakmi­nisztériumok biztosítanak. E­­gyébként értesüléseim szerint ezek a szektorok mintegy 900 millió lejnyi pénzalappal ren­delkeznek. Tehát összességé­ben 1,3 milliárd lejből gazdál­kodhat a közigazgatás, vala­mint a társadalmi hálózatrend­szer. Számításaink szerint a szóban forgó összegek elegen­dőek az apparátus alkalmazot­tai béreinek kifizetésére, vala­mint a feltétlenül szükséges kiadások fedezésére. Egyébként kilátás van a költségvetésünk átdolgozására, ilyen értelem­ben ígéretet is kaptunk. Ez azért szükséges, mert az első lépésben nem számoltak a közigazgatásban dolgozók bér­(Folytatás a 3. oldalon)­­. Lejegyezte: HECSER ZOLTÁN Somogy megyei küldöttség látogatása A testvérmegyei kapcsolatok keretében kétnapos látogatást tett megyénkben Somogy me­gye kereskedelmi küldöttsége, dr. Kisgyura Attila, a me­gyei önkormányzati hivatal főosztályvezetője, dr. Orosz László, az Eurotrade Kft ügy­vezető igazgatója, Preller An­tal, a Bi-Pa Kft ügyvezető igazgatója, és Hanyecz Imre az Inter-Trade kereskedelmi Rt. gazdasági igazgatója. A vendégek április 29-én talál­koztak húsz hargitai cég kép­viselőjével. Úgyszintén elláto­gattak a Csíkszeredái ruhaipa­ri, kötöttárugyártó, és gyergyó­szentmiklósi bútorszövetgyár­tó kereskedelmi társaságokhoz, kisipari szövetkezetekhez és megismerkedtek turisztikai lé­tesítményekkel. A látogatás során a Somogy megyei vendégek kezdemé­nyezték kaposvári bemutató terem létesítését, ahol Hargita megyei cégek mutathatnák be termékeiket. Felmérve kí­nálatainkat, arra a következ­tetésre jutottak, hogy egyes áruink joggal tarthatnak igényt megrendelésre és kapcsolata­ik révén, kilátás van harma­dik piacon való értékesítés­re is. Piaci mozaik A Csíkszeredai piaccsar­nokban, jó idő esetén kint a standon, egyfolytában bömböl egy kazettáfon. Az üzérkedők asztalán min­denféle kazetta található (200 lejért). A reklámot jól fűszerezett akccs-zene ké­pezi. A szórakoztató, csalo­gató számok anyósokról, a festett nőkről, az italozásról, a mulatozásról szólnak Nem lányoznak a bekiál­­tások, a jópof­áskodások sem, miszerint m. ..nem kell nekem csak pénz, pia, magyar zene, diszkó, tánc és túrós palacsinta. . .* Ma egy hete, úgynevezett festményekkel árasztotta el egy atyafi a Csíkszeredai piacot. Nem első eset a ha­sonló felhozatal. Ez al­­a­lommal egy Kolozs megyei rendszámot viselő, Opel márkájú (!) kocsiból kerül­tek elő az ízléstelen, min­den értékrend alatti képek. A gépekkel sokszorosított idillikus és vallásos tartal­mú értéklet-,a produkciók, a munk­a nélkül szerzett jö­vedelem legtipikusabb pél­dát. Arrébb egy erőteljes fia­talember az itt a piros, túl a pirossal csalja a pénzt. Nem véletlen a szeredai piacon, szinte naponta lát­ható jelenség, mert az ille­tőknek már födeles stand­juk van ! Bolonddá akar­ják tenni embertársaikat, akik munkájuk után kap­ják a pénzt, s minden bi­zonnyal lenne ahová elkölt­eznek , se. Meglo­k ri gyengeff, rá dobják, sok másutt is. Jó odafigyel­ni, mi­ is cselekednek szerencse­játékosok, vagolják az emberi­­­ségeket. Előbb úgy dobják a kockáikat vagy korongjái­­kat, hogy a partner nyer­jen. Ez a fogás nem is és számos változata él hason­ló berkekben. Amikor az első siker után belekóstol a lépre csalt polgártárs, ak­kor fordul a kocka. Már láttam olyan embert, aki egész fizetését otthagyta. A végére marad az áldomás. Már reggel hét óra­kor dőledeznek a piacon az emberek. Pálinkát reggeliz­nek az üzérkedőktől Hut­­szon-harmincan isznak egy pohárból. Megkérdezzük, hogy hol vannak az adó­hivatal, a közegészségügyi a rendőrség ellenőrző­vel megbízottait KARDALUS JÁNOS 2 Mezőgépész- gondok Gyergyóban Berencz Béla mérnök, a gépállomás vezetője és Szilágyi Sándor főmérnök társaságában a Gyergyói-m­edence jelenle­gi mezőgazdasági állapotát próbáljuk felvázolni. — Ebben a pillanatban úgy állunk, hogy a legrosszabb emlékeinkben sem élhet o­­lyan, mint ami akkor követ­kezne be, ha­ visszalépünk — mondja Ferencz Béla. — Mit nevez visszalépésnek? — A jelenlegi — használ­ható — géppark a medence bármilyen igényének megfelel. Ezt nem kihasználni visszalé­pést jelent. Annak idején, a­­mikor teljesen egyértelművé vált, hogy az ősz előtt lehe­tetlen épkézláb módon kivite­lezni a földtörvény előírásait, mi mezőgépészek azt javasol­tuk, hogy hitelben elvégezzük a munkát, lehetőségünk is volt erre, és be vel­ünk-üt­tetünk minden erre alkalmas te­rületet. Aztán amikor osztás­ra kerül a sor, osszák termés-őel együtt a területeket, a termésből kifizetve bennünket is. Gyakorlatilag minden köz­ségben meghallgattak és elfo­gadták érveinket. Újfalu az e­­gyetlen hely, ahol komoly ag­gályaink maradtak az idei ter­mést illetően. " — A rengeteg ijesztgetés a nagy megmunkálási árakról nem játszott közre ? Olyant­ól hallottam, hogy egy hektár krumpliföld megművelési ki­szedéssel együtt 60 000 lejre kerül. Az az ember, aki az a­­lacsony felvásárlási árban szá­mol, jogosan félhet. Főleg ak­kor, ha nem a 20 000 kg-on felüli termést szorozza, hanem a reálisabb 15 000 kg-ot. (Folytatás a 3. oldalon) BAJNA GYÖRGY

Next