Hargita Népe, 1993. június (5. évfolyam, 105-126. szám)
1993-06-16 / 116. szám
16., SZERDA 1993. JUNII. 3 A mikor a gyergyószentmiklósi belügyes zászlóalj megjelent elvettek egy iskolát a szentmiklósi gyermekektől : a Vaskertest. A prágai események után történt. Értünk van — szivárogtatták okosok ki a hírt, nehogy a szovjet csapatok ... ugyebár. Abban az időben Prága ide, Prága oda, nem tetszettek az alakulatocska tisztjei. A végekre szakadt katonák életét akarták élni. Egy ideig sikerült is ez nekik. Silkuk viselkedése csak növelte a civil ellenszenvét a katona iránt. Aztán megjelent Pop Pavel parancsnok. És jelenléte mindent átformált. Először az is■kola lett ismét iskola, aztán a zászlóalj a gyergyószentmiklósi sport, és művelődési élet csaknem minden eseményén jeleskedett. Tisztjei, altisztjei eltűntek a vendéglőkből, kocsmáikból, hírét sem hallottuk azután katona és civil közötti kacolódásnak. Sok gyergyói és csíki újonc jelent meg az alakulatnál. Ez idő alatt nem félt senki -jött bent — a helybéli katonától. Pedig veszélyes lehet az ilyen dolog, ha váratlan bevetésre kell sor kerüljön. Mert az világos volt már min- denki előtt, hogy itt nem csak a szovjet csapatok ellen képeznek katonát. Gyorsan beavatkozó egység ez a javából. A bíróság épületében, amit néhány évig kaszárnyának használtak, csak a hátsó lépcsők lekoptatott kövei emlékeztetnek a bakancstalpakra. Új egység épült Felszegben. Korszerű kaszárnya, szép kertek helyén. A gyakorlóiért a Csiky-kerttől nyugatra , teraszos szántókon-kaszálókon képezték ki. Gondolt valaki a régi gazdák párnába suttogott szitkaira ! A decemberi események alatt az alakulat élén egyik szomszédom állt. Az örömtől, hogy nem lövetett egy cserép begóniával csöngettem be teljesen megriadt családjához, őket nem tanították meg arra, hogy felénk a rendes embert nem bántják. A forró napokban az alakulat adott menedéket azoknak, akik felejteni szerették volna mindazt, amit tettek. Aztán jött a bölcs káderforgatás, a Gyergyóban pofozkodó rendőr más Hargita megyei helységbe került, máshol pofozkodó ide. Béke lett. A márciusi eseményekig nem volt gond az alakulat tisztjeivel. Az a március aztán mindent a feje tetejére állított. Sok régi ismerős bújt mundérba a lerobbant vállalatok román mérnökei, almérnökei, mesterei közül, így bár ők nem mondhatták, hogy üldözöttek. Az újabb parancsnok-áthelyezést megérezte a város is. Az egyik napról a másikra katonává vedlett tisztekkel, altisztekkel nehezebb volt bánni. Főleg a vásárhelyi fűszer illata miatt Akkor kevesen szerették Szentmiklóson a katonákat. Gyakoriak voltak az incidensek is. Aztán egyik altiszt, egy besztercei, levetkőztetése után — aki petárdás menet végén egy ártatlan gyergyószentmiklósi homlokcsontját úgy törte be, hogy abból 39 csontdarabkát vettek ki a vásárhelyi sebészeten — történt valami... A katonai egységek arcát Parancsnokaik alakítják. Ez Gyergyószentmiklóson is bebizonyosodott. Aki ismét rendbeszedte a csendőralakulatot, Vasile Tilvescu őrnagy, szerkesztőségünknek is meghívót küldött az eskütétel megszemlélésére. Az ünnepségre sok Hargita, Kovászna, Maros megyei jelzésű gépkocsi érkezett. A tömegben hallottam lágy moldvai szavakat, de láttam a vasi kalapokat is a szülők, hozzátartozók fején. Ügyesen mozgó sorkatonák látványos bemutató keretében érzékeltették azt, hogy mire képes egy csendőreltaktont. Szép volt minden. Katonás, rövid, pontos. Ezt is meg kell tanulja egyszer a férfi. Mert hiába érezzük valami fölöslegesnek, életünk világából kitépett szirmoknak a katonaéveket, ezután is szegnálni kell, becsülettel. Erre esküdtek Gyergyószentmiklóson is. BAJNA GYÖRGY Szolgálni kell, becsülettel A csatószegi Kolonics István Művelődési Egylet Az elmúlt vasárnapra meghívót hozott a posta a csatószegi Kolonics István Művelődési Egylettől, amelyben megnyitó ünnepségre invitálnak, ahol előadást tartott az egylet színjátszó csoportja és táncmestere. Még előtte a szerkesztőségünkben járt Darvas László, a csatószegi művelődési élet lelke. Elmondotta, hogy az idén tavaszon látván a művelődési otthon s általában a helyi kultúra siralmas állapotát, több mint félszázan, főleg fiatalok elhatározták, hogy megalakítják a művelődési egyletet, azaz az önszerveződés útját keresik a tartalmas, önművelő, szórakoztató művelődési élet megvalósításában. Kidolgozták az egylet szabályzatát, bejegyeztették, befizették a tagdíjakat, stb. S nyomban utána színjátszó csoportot szerveztek, fel is léptek a faluban, vendégszerepeitek is, majd májusban hozzákezdtek egy tánccsoport megalakításához is. Tény, a falu közvéleménye lelkesen melléjük állt, segítik őket. S ha minden jól megy, szeretnék az otthont kijavítani, s a művelődés korszerűbb feltételeit megteremteni ott. Bizonyára sokakat érdekel, miként lett a névadója az egyletnek Kolonics István. Darvas László erre is kimerítően válaszolt. Kolonics István a legnagyobb erdélyi orgonaépítő mester. Szabadkán született 1826- ban. 1855-ben hívták meg Erdélybe, ahol harminckét évi tartózkodása során, több mint kétszáz orgonát épített, és persze nagyon sokat kijavított. Az orgonán kívül oltárszószék is került ki műhelyéből. Első erdélyi orgonája Nagyenyeden található. Az általa javított legkisebb műemlékorgona a csíkbánkfalvi templomban található. A legnagyobb orgonája a gyulafehérvári székesegyházban. A gyergyószentmiklósi, a székelyudvarhelyi plébániatemplomban szintén az ő nagyorgonái láthatók, akárcsak a csíksomlyói kegytemplomban, amelyet később átépítettek. Hozzáértését dicséri a csíkszentgyörgyi és nagytusnádi orgona is. 1892-ben Csatószegen, munka közben ragadta el a halál, itt is temették el. Sírját benőtte a gyep, emlékét a feledés. Az 1970-es években a csatószegi születésű Incze Dénes, jelenleg tusnádfürdői plébános talált rá Kolonics István síremlékére, és visszaállította eredeti helyére. Több mint száz évvel halála után sírján a hála virágai nyílnak és emlékét tiszteli a róla elnevezett művelődési egylet. Múlt vasárnapi szereplésük is azt bizonyítja, hogy ha az egylet tagjai kezdeti lelkesedése tartós marad, akkor Alcsík falvai közül a legmozgalmasabb művelődési életet tudhatják magukénak. Akkor, amikor sok helyen már a lélek pallérozásával keveset gondolnak. BÁLINT ANDRÁS Rendületlenül — NÉHÁNY PERCES BESZÉLGETÉS BANNER ZOLTÁNNAL — Székelyudvarhelyi képzőművészek békéscsabai tárlatán találkoztam a testvérvárosban élő neves művészettörténésszel, Banner Zoltán főiskolai tanárral. Olvasóink közül bizonyára sokan ismerik őt emlékeznek rá, hisz Kolozsvárt élt és alkotott évtizedeken át, járta az ország magyarlakta településeit versmondó műsoraival, írásai pedig folyamatosan jelentek meg a hazai magyar sajtóban. „A diktatúrát nem bírtam már, Erdélyt rajongásig szeretem ma is" — mondta keserű szájízzel, aztán arra kértem, mondjon valamit pályafutásáról, ottani életéről. — A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum főmunkatársa vagyok és a helybeli Körösi Csoma Sándor Főiskolán művészettörténetet adok elő. A rendszerváltás óta vannak hallgatóim Erdélyből és Kárpátaljáról is, örvendek annak, hogy 1990-ben megjelenhetett Budapesten az Erdélyi magyar művészet a XX. században című munkám, mely igyekszik színes képet mutatni a feldolgozott szakterületről. Állandó képzőművészeti, illetve művelődési rovatot vezetek a Békés Megyei Hírlapban. — És a régi versmondó műsoraid ? — Most is járom velük az országot. Nagy a népszerűsége ma is a Petőfi a hídon, a Rendületlenül (Arany János) és a Psalmus Hungaricus (Dsida Jenő, Bartalis János, Tompa László) című műsoraimnak. — Terveid ? — Kötetet készülök megjelentetni Erdélyi magyar naiv- és népi művészek címmel. Ehhez még gyűjtöm az anyagot, ezért egy-két erdélyi körutat be kell iktatnom a közeljövőben. Távolabbi tervem szerint az erdélyi szellemi élet történetével akarok majd foglalkozni. Mert Erdély számomra mindig Erdély marad. Rendületlenül. — Jó munkát hozzá ! KOMORÓCZY GYÖRGY Egy kérdéses földterület A jelenleg Erdőszentgyörgyön (Maros megye) élő Szabó László szerkesztőségünkhöz küldött levelében a Székelykeresztúron visszajáró (8,66 ha) földterülettel kapcsolatban azt sérelmezi, hogy az üvegház erőszakkal elfoglalt 0,65 ha területet, s azt jogtalanul használja. Idézünk leveléből : „Többrendbeli járkálás, kérelem és Utánajárás után a polgármesteri hivatal szóbeli utasítása értelmében 1992. október 27-én a jelzett területet bérbe adtuk a Hargita megyei legelőgazdák keresztúri farmjának. A farm vezetősége telefonon értesített, hogy azok, akik (az üvegház) eddig is jogtalanul használták a területet, erőszakkal újra el akarják foglalni. Kérésünkre a polgármester úr és a mérnöknő írásban közölte a farm és az üvegház vezetőségével, hogy a terület a Szabó testvérek tulajdona, s az egyezség értelmében, művelje meg azt a farm... Végre megnyugodtunk, hogy a dolgok rendbejöttek, sajnos tévedtünk, mert az üvegházasok újra elfoglalták a területet..." A székelykeresztúri üvegház vezetőmérnöke: Mi nem foglaltunk el semmiféle területet. Még 1977 novemberéből való az a hivatalos irat, mely szerint területcsere történt az árnu és az akkori városi mtsz között. S ha már így volt, akkor az átcserélt területen kellett volna kimérni azt a 65 árat... Koncz Margit mérnök, Székelykeresztúr város földtörvényt érvényesítő bizottságának tagja : Ismerős a helyzet, viszont Szabó úr 65 áráról nem tudjuk, hogy hol található. A székelyudvarhelyi ámv-farm használatában nem — ezt hivatalosan is közölték vele, megtörténhet, hogy az üvegház használatában levő területek között található, mint ahogy az is, hogy városi területnek számít. Ezt azért nem lehet tudni, mert mindmáig Szabó László nem mutatott fel (küldött el) igazoló iratot, telekkönyvi kivonatot a kérdéses területről, miszerint kideríthető lenne, hogy hova esik az a rész. Mert ha az üvegház használta terület részét képezi, akkor részvényes lehet csupán — egyébként most készül a részvényesek lajstroma, kb. 40 személy esetében. Hogy miért ilyen későn, arra mi sem kaphattunk kielégítő választ. Ha meg a város területére esik a 65 ár, akkor szabadon rendelkezhet vele, akár bérbe is adhatja. Viszont ehhez igazoló iratokra van szükség, s azt mihamarabb el kell juttatni a székelykeresztúri bizottsághoz, hogy azt, — ha az üvegház területén található A földterület — részvényességre javasolhassa az említett bizottság. KRISTÓ TIBOR A megyei tanács költségvetéséről (Folytatás az oldalról) távlátás érdekében hasznosnak vélem a következők pontosítását : Ami az állami költségvetésből átutalt összegeknek a területi egységekre való lebontását illeti, csak a törvényben megszabott munkálatok finanszírozásáról lehet szó (nevezetesen hőközpontok, ivóvízellátás és kanalizálás, valamint út- és utcaépítés). Ilyen jellegű beruházások kiegészítését irányoztuk elő Székelyudvarhelyen, Balánbányán, Szentegyházán, Csíkszeredában, Gyergyócsomafalván és Csíkszépvízen. E két utóbbi kivételével már megkezdett munkálatok folytatása esedékes az idén. Csomafalva esetében három községet — Csomafalvát, Alfalut és Újfalut — kiszolgáló szennyvíztisztító szerepel a költségvetésben, Csíkszépvíz esetében is ugyanez, az Öregek Otthona számára. Ezen kívül a megye saját költségvetésében 388 800 ezer lej értékű beruházás szerepel, amelyből 123 milliónak az útügy a gazdája, azaz ez az intézmény a beruházó és 265,8 millió lejnek a GOSCOM. Jobbára ugyancsak már megkezdett létesítmények — Csíkszeredai megyei könyvtár, Csíkszeredai, maroshévízi és gyergyószentmiklósi ivóvízellátási rendszer bővítése stb. — kivitelezésének folytatásáról van szó, ezenkívül pedig mintegy 16 millió lejt kell fordítani tervezési munkákra. De túl ezeken, a közigazgatási-területi egységek saját költségvetéseiben is szerepelnek beruházások, saját bevételeik képezve a finanszírozási forrásokat. Azaz nem teljes egészében, mert a béradóból számfejtett összegek lebontásánál szempont volt a bevételek-kiadások egyensúlyba hozása is. Persze a törvényes előírások szigorú betartásával és a kellő megindoklással ! Részben ezért is mutatkozik az első látásra nagy különbség a szóban forgó összegek közigazgatási egységekre való lebontása tekintetében. S ennek kapcsán hangsúlyozni kell azt is, hogy a béradóból számfejtett összegek, illetve az állami költségvetésből átutalt összegek lebontása, valamint a helyi közigazgatási egységek költségei minimális szintjeinek vonatkozásában csak részben mérvadó az adott helység lélekszáma, vagy nagyságrendje. Szempont többek között, a már említett egyensúly megteremtési igény, vagy az, hogy milyen jellegű és mérvű az adott település szociális segélyezési objektív igénye (menynyi például a fogyatékos személyek száma stb.), vagy milyen az egészségügyi intézményrendszere (Tölgyesen például a szanatórium miatt olyan magas az egészségvédelmi kiadások szintje, Csíkszépvízen pedig az öregek otthona miatt a szociális védelmieké). Úgy vélem, hogy a vázoltak függvényében bárki teljesebb és pontosabb képet alkothat a költségvetési előirányzatokról. ..