Hargita Népe, 1994. december (6. évfolyam, 237-258. szám)
1994-12-02 / 237. szám
KÖZÉLETI NAPILAP VI. évfolyam 237. (1270) szS .1994. december 2. PÉNTEK 4 OLDAL ARA 50 LEJ Egyesülések évfordulója Ki-ki a maga módján üli meg saját nemzeti ünnepét. December 1. a románság legnagyobb nemzeti ünnepe, az évszázados álom, a Nagyrománia megteremtésének évfordulója. Az idei ünneplés magasztosabb volt a tavalyinál és az azelőttinél, ünnepi ülésre ült össze a parlament, Gyulafehérváron egész napos rendezvény keretében emlékeztek, amely istentisztelettel kezdődött és tűzijátékokkal végződött, országszerte koszorúztak a román hősök emlékműveinél és sírjainál. Iliescu elnök a bukaresti Diadalívnél és az ismeretlen katona sírjánál helyezett el koszorút, este a Cotroceni palota Egyesülés termében mondott emlékbeszédet. A rádió és televízió ezekben a napokban túlsúlyban az egyesülés évfordulóját köszöntő műsort közvetített. Az ünneplés alkalom a nemzeti érzelmek kinyilatkoztatására, arra is, hogy kimondják: sokszor egyesült már ez az ország, de még mindig nincs együtt minden románok lakta terület. Ezt a tézist tűzte zászlajára több nemzetféltő párt is, megfeledkezve arról, hogy most egészen más történelmi körülmények vannak, mint 1918- ban, vagy, hogy mi lenne akkor, ha a minket körülvevő országok is úgy gondolkodnának, hogy egyesíteni kellene az e nemzetiségiek által lakott összes területeket. Fájó pontja Romániának Besszarábia és Észak- Bukovina, ám érthető, hiszen ott többségben románok laknak. Csakhogy Románia elszalasztotta az alkalmas pillanatot, a Szovjetunió felbomlását és a kezdeti ölelkezés után egyre hűvösebb a viszony Moldáviával és egyre távolodik az egyesülés lehetősége. Ezt pedig, hogy valóban egyesülés legyen, mindkét félnek akarnia kell és elsősorban a belső feltételeket kell megteremteni ahhoz, hogy az anyaország képes legyen befogadni elveszített gyermekét a maga nemzetiségeivel együtt. Mert bármilyen szimbóluma is Gyulafehérvár az összes románok együvé tartozásának, az itt élő más nemzetiségűeknek is édes hazája kell legyen Románia. REBENDICS JÓZSEF Koszorúzási ünnepségek December 1. Románia nemzeti ünnepe alkalmából tegnap Csíkszeredában a román katona emlékművénél koszorúzási ünnepségre került sor. A művelődési ház előtt díszszázad sorakozott fel, elhangzott Románia nemzeti himnusza. Ezt követően az ortodox püspökség rövid istentiszteletet tartott, majd közkezeit a koszorúk elhelyezése az emlékmű körül. Sorrendben a megyei prefekúra, a megyei tanács, Csíkszereda városi tanácsa, az erdőalji katonai alakulat, a katonai központ, a háborús veteránok, a csendőrség, rendőrség, a Román Hírszerző Szolgálat helyezte el az emlékezés virágait. Koszorút helyezett el az RMDSZ és a többi politikai pártok, az Octavian Goga líceum, a 9-es általános iskola, a Miron (Folytatás a 3. oldalon) FODOR SÁNDOR: Népszerűtlen sorok -XVI. Immár négy hónapja rontom a Hargita Népe olvasói kedvét, hetente megjelenő írásaimmal. Valaminek mégis örvendek. Egyik-másik "népszerűtlen sorom"-nak igencsak volt visszhangja. A Tisztelt Olvasók közül sokan keresték fel leveleikkel a Szerkesztőséget, hogy kifejezzék egyetértésüket vagy tiltakozzanak az általam mondottakkal kapcsolatosan, esetleg, hogy kiegészítsék a tőlem olvasottakat. Ezért köszönetet mondok a Tisztelt Olvasóknak. Azoknak, akik rábólintottak írásomra, de azoknak is, akik nem értettek egyet vele. Nem az volt ugyanis a célom, hogy cáfolhatatlan igazságokat mondjak, hogy véleményemet bárkire is rátukmáljam, ráerőszakoljam. Non lévén politikus, vagy valamiféle tisztségre pályázó embercsapatot, híveket se kívánok magam köré gyűjteni. Amit szerettem volna (és erre négy hónap előtti bevezető soraimban céloztam) mindössze annyi, hogy elgondolkozzanak azon, amit leírtam, utána pedig fogadják el vagy utasítsák vissza belátásuk, lelkiismeretük szerint. Engedjék meg, hogy büszke legyek rá - célomat elértem. És még valamire vagyok büszke. Önökre, tisztelt Olvasóim, akik tollat fogtak, hogy kifejezzék véleményüket az általam leírtakkal kapcsolatosan. Nem tudok ugyanis olyan levélről, amelyik a kulturált vitairat határain túlment volna, amely a nem is távoli múltból megszokott, légből kapott vádakat próbált volna a fejemhez vágni, amely nyomdafestéket alig tűrő hangon szidalmazott volna, megkérdőjelezte volna tisztességes szándékomat. Egyetlen levélből éreztem nem személyem iránti bántó szándékot, inkább fájdalmat, amely a "Székely himnusz" című írásomra reagált, mondván: "Hát ezt is el akarják venni tőlünk ? " Nem. Semmiképpen sem akartam "elvenni" Önöktől a székely himnuszok bármelyikét - hisz módomban sem állt. Csak figyelmeztetni szerettem volna Tisztelt Olvasóimat, hogy egy népnek, egy nemzetnek nem szokott két-három -vagy több himnusza lenni és vigyázzunk, nehogy a "székely himnuszt" (is) ürügyül használják, hogy leválasszanak bennünket arról a nemzetről, amelynek - minden székelységünk mellett - része vagyunk. És ha már arról van szó, hogy "el akarják venni tőlünk" - nos, el is vették. De nem a "székely" himnuszt. "A" Himnuszt. Parlamenti határozattal. Elvették? Nem tudom, miként lesz ezután nemzeti ünnepeinken, a vasárnapi nagymise végén. A legrosszabb esetben némán állunk majd az "hte, missa est" után, hogy papunkkal-papjainkkal együtt, magunkban, hangtalanul énekeljük el Kölcsey himnuszát. Mindaddig, amíg Kolozsvár találékony polgármestere, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke lehallgatókészüléket nem szereltet mindannyiunk lelkére is, bár attól tartok, ez még a rendkívül fejlett hazai, vagy külföldről importált technika igénybevételével is bajos lesz. A magam részéről ezzel búcsúzom is Tisztelt Olvasóimtól. Nos nem végleg. Csupán sorozatom végére teszek pontot. Igen sok egyéb munka, írnivaló is vár rám. Köszönöm a Szerkesztőségnek, hogy közölte írásaimat. Önöknek pedig Tisztelt Olvasóim, figyelmüket, amelyet soraimnak szenteltek. És kívánok mindnyájuknak (bár eléggé korán teszem), békességes karácsonyi és egy eredményesebb, mindössze csalódásokban szegényebb, boldog új esztendőt! ". ! SZAKSZERVEZETI KONGRESSZUS Jó előkészítés, bizonytalan jövő A Szabad Szakszervezetek Országos Szövetsége - Frăţia konföderáció e hét elején tartott kongreszszusát jól előkészítették szervezői. A küldöttek egy tizennégy dokumentumot tartalmazó iratcsomót kaptak kézhez érkezéskor, áttanulmányozhattak minden, vitára és szavazásra bocsátandó, dokumentumot. A jó előkészítés gördülékennyé, operatívvá tette a slanic moldovai fórumot. A munkálatok első napján már a második nap napirendjére tűzött kérdéskör tárgyalásába kezdtek. Jó megérzése volt az ülésvezetőnek, hisz az új alapszabályzat vitája nagyon elhúzódott volna, sokszor egyegy kötőszón, írásjelen vagy nagy kezdőbetűn vitáztak. Az alapszabályzat vitáján a legtöbb módosító indítványt talán a konstancai küldöttek tették. Sok időt vett igénybe a szavazatok számlálása a konföderáció vezetőtestületeinek, illetve elnökének megválasztásakor, két alkalommal odázták el az eredményhirdetést. Az új elnök, a kormánypárt alelnöki székébe távozó Miron Mitrea utódja, Modoran Pavel legfontosabbb célkitűzésének a szakszervezeti mozgalom egységének megteremtését tartja, ugyanakkor a konföderáció hírnevén, hitelén esett csorbát szeretne kiköszörülni. Nehéz dolga lesz... A régi vezetőség leköszönésekor elismerő szavakkal illették nemcsak Mitrea ügyvezető elnök, de Ciorbea volt elnök munkáját is. Végül pár szó a külföldi részvételről. A kongresszuson két nagy európai szakszervezeti szövetség képviseltette magát: a Szabad Szakszervezetek Európai Szövetsége (CISL) és a Szakszervezetek Európai Konföderációja (CES), de jelen voltak belga, francia, olasz, lengyel, svéd és moldáviai szakszervezeti konföderációk küldöttei. A román kormányt Marian Sarbu helyettes államtitkár képviselte (a kormányban kapott tisztsége előtt a mások szakszervezeti vezetője volt). Az SZSZOSZ-Frátia vezetőinek meggyőződése, hogy a konföderáció ismét azzá válik, ami - szerintük - a két nagy szakszervezeti tömb egyesülésekor lett: a romániai szakszervezeti egység szimbóluma. De előbb ki kell lábalni a bizalmi válságból, az erőket nem a belharcokra, hanem a hatalommal vívott kell küzdelemre összpontosítani. Hogy ez sikerül-e nekik? Majd kiderül. SURÁNY ISTVÁN Veteránokért a miniszternél 1994. november 28-án Zsigmond László Kovászna megyei képviselőt fogadta Gheorghe Tinca nemzetvédelmi miniszter. A találkozón részt vett Mugurel Florescu vezérőrnagy és Pataki Júlia parlamenti szakértő. A találkozót az tette szükségessé, hogy Kovászna megyében (és nemcsak ott) számos visszaélés volt tapasztalható a háborús veteránok jogait szabályozó 44-es törvény alkalmazása terén a veterán-bizonylatok kibocsátásának egyedüli illetékes szerve, aNemzetvédelmi Minisztérium (a megyei katonai központok révén) a Háborús Veteránok Szövetségéhez utasította a kérvényezőket, amelynek megyeifiókjai viszont legtöbbször megtagadták a magyar hadseregben harcolt veteránoktól kérvényeik, bizonyító irataik átvételét, ügyük intézését A miniszter megértéssel közelítette meg az ügyet, számszerűleg is érdekelték az esetet. Kijelentette: (Folytatás a 3. oldalon) v Líi'o. Tanácskozás a faluturizmusról Háromnapos tanácskozást tartottak Parajdon a faluturizmus témakörében, amelyen részt vett Robert Geandre úr, az Európai Közössé megbízottja, nemzetközi szakértő, továbbá Carmen Gindac felügyelő a hegyvidéki agroturizmus országos szövetsége részéről, valamint Reisz Erzsébet, a román faluturizmus országos ügynökségének alelnökeként és a helyi Trans-Tur képviseli nűveként. A rendezvényt amelyre a PHARE- program keretében került sor, üdvözölte Fülöp Sámuel polgármester, aki a Sóvidék és a turizmus hagyományait és távlatait ecsetelte. A franciaországi vendég, aki gazdag tapasztalatokkal rendelkezik, hisz Afrikától Dél-Amerikáig tanulmányozta és ugyanakkor elősegítette az agroturizmus fogalomkörében kibontakozó tevékenységet, tulajdonképpen egy akciósor állomásaként ejtette útjába a Sóvidéket. Vatra Dömörtől Gyulafehérvárig több helyen is sor kerül hasonló rendezvényekre. Az első napon kötetlen beszélgetésre, úgymond szemináriumra került sor Parajdon a faluturizmusba már bekapcsolódott vagy bekapcso(Folytatás a 3. oldalon) FERENCZ IMRE Egy mondatban a nagyvilág os Borisz Jelcin orosz elnök is részt vesz és felszólal az EBEÉ budapesti csúcsértekezletén - jelentették be szerdán Moszkvában. Az elnöki sajtószolgálat szerint Jelcin a magyar fővárosban több EBEÉ tagállam vezetőivel folytat megbeszéléseket. Híva a szembenálló felek egyike nem hajlandó az együttműködésre, akkor nehéz lesz "meggyőzni a Biztonsági Tanácsot, hogy továbbra is Boszniában állomásoztassa az ENSZ-erőit - jelentette ki Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár szerdán a Szarajevóból elutazása előtt. Meglepetésének és elkeseredettségének adott hangot amiatt, hogy a boszniai szerbek nem voltak hajlandók tárgyalóasztalhoz ülni vele. Dzsohar Dudajev csecsen elnök késztárgyalni Moszkvával a csecsenföldi válság rendezéséről. Ez derül ki a szakadár kaukázusi köztársaság elnökének szerdai nyilatkozatából, amelyet az Interfax orosz hírügynökség továbbított. Groznijban továbbra is válságos a helyzet, a város fölött vadászgépek végeznek megfigyelő repüléseket, orosz katonaságot küldtek az övezetbe. BT Pozsonyban betörtek az Együttélés politikai mozgalom központi irodájába, ahonnan az ismeretlen tettesek számítógépeket, fénymásolót, néhány műszaki berendezést vittek el. A Tűz ütött ki az Achille Lauro nevű óceánjáró hajón. Hírek szerint a fedélzetén tartózkodó mintegy 600 utast épségben kimentették. Az USA felszólította Horvátországot, hogy Bihac elfoglalása esetén ne avatkozzon be a muzulmánok oldalán a boszniai szerbek elleni háborúba, mert az a konfliktus kiterjesztéséhez vezetne. Pakisztán a hét iszlám ország összehívását kezdeményezte Bosznia ügyében, amelyen álláspontjukat egyeztetnék a válság megoldására. Tegnap Brüsszelben üléseztek a NATO-országok külügyminiszterei, ahol a szervezet kibővítése szerepelt napirenden. Alkotmányossági óvás a határátlépési illeték ügyében Kerekes Károly Maros megyei képviselő 66 ellenzéki és független képviselő aláírásával 1994. november 30-án bejegyeztette az Alkotmánybíróságon a határátlépési illetékre vonatkozó 1994/50. sz. kormányrendelet jóváhagyásáról szóló törvény elleni alkotmányossági óvást. A beadványban kifejtik, hogy a rendelkezés sérti az alapvető emberi jogokat és az Alkotmány több paragrafusát és kérik a törvény visszautalását a törvényhozóhoz. Ismét a Hírszerző Szolgálat jelentéséről Lapunk 3. oldalán