Hargita Népe, 1995. március (7. évfolyam, 41-63. szám)

1995-03-01 / 41. szám

ICORK, EF 1995. március Szórványgondok - a társadalmi összefogás szükségessége Ki- és betelepedések, tudatosan irányított és természetes asszimiláció következtében a XX. század végi romániai magyarság jelentős része szórványnemzetté vált. Nagyenyed, Gyulafehérvár, Beszterce, Bánság és Mezőség, Máramaros,... és még sorolhatnánk a magyar kultúra egykori virágzó színhelyeit, ma már csak veszendő emlékeit őrzik a hajdani időknek. Erdély nagy részén kiszorulóban van a magyar nyelv, a vele járó érték és tartalom. Omladozó templomok, várak és kastélyok, anyanyelvüket törő magyar fiatalok emlékeztetnek még arra, hogy néhány évtizeddel ezelőtt ezeken a vidékeken is éltünk és alkottunk. Fájdalommal vagy beletörődéssel, az 1989 decembere utáni ébredés során tudomásul kellett vennünk a tényt: csángósodásunk megállítása egyike legsürgetőbb feladatainknak. A romániai magyarság egyharmada nyelvi és etnikai veszélyeztetettségben, egynegyede pedig halmozottan hátrányos helyzetben él. A kisebbségi és egyben szórványlét objektív, elkerülhetetlen folyamatokat eredményez: szorongást, elidegenedést és a védekezés legkézenfekvőbb formáját, a passzivitást. A kilátástalannak tűnő helyzetben lévők álltak a nagyenyedi szórványtanácskozás figyelmének középpontjában. Szórványalapítványok, egyházak és az RMDSZ felelős képviselői közösen tették fel a kérdést: Van-e megoldása a szórványgondoknak és ha igen, akkor melyik a leghatékonyabb járható út? A válasz egyértelmű és egyhangú volt: összmagyar szórványprogramra, gondosan kimunkált és felelősségek szerint lebontott stratégiára van szükség. Egy olyan koordináló szervre is nagy szükség van, amely képes összehangolni az önkéntes, apostoli munkát a tudatos lélekmentéssel, a jelenségek tudományos igényű vizsgálatát az elengedhetetlenül szükséges anyagi alapok méltányos elosztásával. Az elmúlt öt évben voltak már számottevő próbálkozások, az egyházak és a szórványalapítványok megtettek minden tőlük telhetőt, de az erők felmorzsolódása összehangolás hiányában szinte elkerülhetetlen, az anyagi alapok szűkössége miatt nagyon sok a tennivaló. A nagyenyedi szórványtanácskozás résztvevői számára nyilvánvaló volt, hogy az elsődleges lépés a meglévő kis közösségek mentése, a szórványgondok tudatosítása össztársadalmi szinten, a tömb- és szórványmagyarság életképes kapcsolatainak kiépítése. Ennek érdekében kezdeményezik egy szórványtanács és egy koordináló iroda felállítását. A szórványtanács a társadalom különböző szféráinak: az RMDSZ, az egyházak, a szórványalapítványok és a művelődési egyesületek által tájegységek és problematikák szerint kijelölt képviselőiből alakul meg. Tizenhat tájegységet jelöltek ki, tizenhárom problematikát azonosítottak a jelenlévők. A tájegységek szerinti felosztás a következő: Bukarest, Galac (Munténia), Csángóvidék (Bákó), Beszterce, Máramarossziget (Avas), Nagybánya, Mezőség, Marosmente (Felső-Marosmente), Fehér megye, Szeben megye, Brassó megye, Déva környéke, Zsílvölgye, Arad, Temes, Krassó-Szörény. A problematikák szerinti felosztás a nagyenyedi tanácskozás résztvevőinek elgondolása alapján: anyanyelvápolás, oktatás, kultúra (műkedvelés), felnőttoktatás, tájékoztatás (sajtó), kegyhelyek-emlékhelyek gondozása, ifjúság, szociális és gazdasági kérdések, elméletistatisztikai feladatok. Ezenkívül az egyházra hárul olyan sajátos szempontok szerint elhatárolt problematikák kezelése és képviselete is, mint a diakóniai szolgálat, a lelkigondozás és a tömb - szórvány kapcsolatok építése. A szórványtanács és a 9-11 tagú szórványbizottság megalakítása céljából 1995. április 4-én Kolozsváron tanácskozásra kerül sor a Protestáns Teológia Bethlen termében. A tanácskozás időpontjáig fontos és szükséges a tájegységek képviselőit a területi RMDSZ-szervezetek, az egyházak és a civil társadalom szórványfeladatokat vállaló intézményeinek közös megállapodása alapján kijelölni. Március 25-ig az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének Politikai Főosztályán továbbra is várjuk a szórványmunkában részt vállaló szervezetek jelentkezését Kérjük a mellékelt űrlapot kitölteni és a 064/193-108- as telefaxszámon, illetve postán elküldeni. Visszajelzést várunk mindenkitől, aki az április 4-én tartandó tanácskozáson részt kíván venni. Kérjük tájegységek esetében az RMDSZ-től, szakmai és egyházi képviselet esetében intézményi megbízólevél felmutatását. Azok számára, akik ilyen képviselet hiányában kívánnak részt venni a munkában, találkozót szervezünk a tanács megalakulása után. A tanácskozás anyagi költségeit - az útiköltségek kivételével - az RMDSZ ÜE fedezi. BODÓ BARNA politikai alelnök VETÉSI LÁSZLÓ szórványügyi előadó Jelentkezési űrlap Intézmény (szervezet neve)................................................. profilja ....................................................... szórványkérdéssel kapcsolatos tevékenysége ez idáig....................... tervezett...................... címe............................................................... Képviselő neve...................................................................... szakterülete.................................................. Milyen szórványmunkára jelentkezik (mit vállal)? - Ez évtől falucentrikusak leszünk! -jelentette ki Kolumbán Imre, Gyergyóújfalu polgármester-helyettese. S hisszük, hogy semmiképp sem demagóg elszólás volt ez, hiszen ő is a falu, Kilyénfalva választópolgárainak bizalmából került e funkcióba. S márpedig mondotta ezt - s szó szerint értette is - a községi költségvetés idei elosztására. Ehhez azonban tudni kell, hogy a nagyközség helyi kasszája két forrásból "táplálkozik". Egyrészt a földilletékből, a tavaly közel 17 millió gyűlt be - a földdel rendelkező falubeliek által befizetett félévi összeg ez. Másrészt a bányabér tesz ki busás milliókat, ugyanis az újfalvi kőbánya a község jókora területén fekszik - s ezért nem kevés összeget fizet be az adminisztráció a községi kasszába. A nem is olyan rég megtartott falugyűlések: Tekerőpatakon és Kilyénfalván igazolták, hogy immáron velük is jóval többet kell törődni azért, hogy valamelyest enyhüljön e "kicsi falvak nagy bánata". Ha tavaly a helyi költségvetés jórészét a községközpont, Újfalu közművesítésére fordították, idén jóval többet kell leosztaniuk a befolyó összegből a peremfalvaknak. - Szépen renoválták a volt kollektív székházat, melyben múlt év végétől a polgármesteri hivatal is helyet kapott, nemkülönben a helyi kábeltévé-iroda, a takarékpénztár, s egyéb nélkülözhetetlen hivatalok. A volt éttermet - átalakítás után közcélokra - lakodalmak, torok, tartására adják ki a kérelmezőknek, ugyancsak itt rendezik be a szegénykonyhát is. Lámcsak, "népszerű" demokráciánkban erre is egyre nagyobb szükség lesz/van már nálunk is. Na, de lássuk, hogy mit is akarnak a tekerőpatakiak, milyen gondok merültek fel falugyűlésükön? Régi vágyukat nyomatékosították azzal, hogy újból előhozakodtak a régi jegyzői lak felújításával, átalakításával. Ebben kapna helyet aztán egy fogadóiroda, állatorvosi rendelő. Továbbá renoválnák a helybéli kultúrotthont (padolás, külső-belső festés stb.) - s végre egy illemhelyet is létrehoznának. Illene már! Talán sohasem állt ennyire közel a tekerőpatakiakhoz az említettek valóra váltása - legalábbis így reméli Molnár János, a kicsi falu közügyeiben sokat taposó tanár. A kilyénfalviak viszont a volt apaállat-istálló felújítását, a községháza épületének renoválását, a falupark rendezését, valamint egy második világháborús emlékmű felállítását szorgalmazták a falugyűlésen. S ha nem bíznának mindezek megvalósulásában, akkor kimondottan közömbösséggel lenne vádolható a falucska népe. Szerencsére ez nem állítható róluk... A rendtartó székelyfalu sorába illik Gyergyóújfalu már olyan szempontból is, hogy régi mesterségei tovább hagyományozódnak, s melyeket igényel a közösség, azok maguktól élednek újból. Viszont nem hazudtolják meg magukat, gyergyóiságukat abban, hogy továbbra is a fára épülnek ezek a tevékenységek - a helybéli kft-k mellett működik egy román-osztrák vállalkozás is. Nemrég -jelzi az iskola igazgatója -az új hengermalmot is felszentelte a plébános úr, ami azt jelenti, hogy közelebbről helyben őröltethetnek nem csupán a község, de a szomszéd falvak gazdái is. Viszont a tantestület örömére szolgál az, hogy immár elodázhatatlanul megkezdték a 103 éves iskolaépület nagyjavítását. Tavaly 13 milliót "dolgoztak le" az e célra irányzékolt központi költségvetésből, idénre még 48 millióra számítanak - mondja az igazgató, s mindez olyan munkálatok pénzelésére szükséges, mint: csatornázás, ablak- és ajtócserék, festés stb. S ha mindebből valamelyest sikerül ledolgozni július 1-ig, akkor minden bizonnyal a már jórészt megújult épületben tudják fogadni a testvérközség, Mende küldöttségét... Jó volt tudomást szerezni arról is, hogy készül e falvak monográfiája. A kilyénfalvi készítője dr. professzor Fodor Ferenc orvos, a falu szülöttje már nyomdában van. Készíti az újfalvit is az erre kijelölt munkacsoport. Tény, hogy több évszázadra is visszatekintő adatokban nem szűkölködik e vidék. Régi honosok már itt lakói... KRISTÓ TIBOR Falugondok 1994-es mérlegzárás A cégek, a vállalkozók számára igen időszerű foglalatosság az 1994-es évi pénzügyi mérlegzárás. Annál is inkább, mert megváltoztak a szabvány-nyomtatványok, a módszertani normák, s ugyanakkor a mérlegeket szakértői láttamozással kell hitelesíteni. Ami a nyomtatványokat illeti, azok elkészültek, egyelőre Bukarestben lehet beszerezni az Imprimeria Naţională székhelyén (Al. I. Cuza sugárút 56 sz.), s egy nyomtatványcsomag (amely magába foglalja a módszertani normákat is) 2 300 lej. Értesüléseink szerint még e hét folyamán ezeket eljuttatják a megyékbe is. Egyébként a Pénzügyminisztérium újólag pontosította az 1994-es pénzügyi mérlegek benyújtási határidejét. A következők szerint: március 15-ig azon cégek, amelyek 1994 folyamán nem fejtettek ki semminemű tevékenységet, de igen a megelőző esztendőkben - március 24-ig azon cégek, amelyek számára a 31/1990-es törvény és a 3/1995-ös kormányhatározat melléklete nem írja elő a mérlegelt cenzorok vagy könyvviteli szakértők általi hitelesítését - április 10-ig azon cégek, amelyek esetében kötelező a szóban forgó hitelesítés, valamint a vegyes tőkéjű cégek, a jogi személyiségű szövetkezetek és társadalmi szervezetek, amelyek gazdasági tevékenységet (is) kifejtettek. Jó tudni, hogy azon cégek, amelyek létrejövetelük óta 1994. december 31-ig nem folytattak semminemű tevékenységet, ugyan nem állítanak ki pénzügyi mérleget, de erre vonatkozóan március 10-ig nyilatkozatot kell eljuttassanak a területileg illetékes pénzügyi szervhez. Az alapítványok, a szakszervezetek, a felekezetek, a politikai pártok, valamint vagyonnal rendelkező különböző társadalmi szervezetek könyvelési jelentést (a Pénzügyminisztérium által kiadott űrlapokon) kötelesek benyújtani. Újdonság a mérlegek könyvviteli szakértők általi ellenőrzése, hitelesítése. Ez nemzetközileg meghonosodott gyakorlat (Angliában például 1844 óta!), s beilleszkedik az Európai Közösség IV-es, VII-es és VIII-as irányelveibe. Azaz úgymond az Európai Unióhoz való csatlakozás jegyében kötelezettség Romániában is. A szóban forgó hitelesítés célkitűzéseit, rendeltetését és szerepét országunkban a 65/1994-es kormányrendelet szabályozza, amely szem előtt tartotta a már említett nemzetközileg érvényes irányelveket. Az újdonságszámba menő hitelesítéstől megyénkben több cégnél is idegenkedtek, sokak számára nem világos annak rendeltetése. A vonatkozó kormányrendelet, illetve nemzetközi szakirodalom azonban egyértelműen megvilágítja a problémát, egyszersmind megindokolva a szóban forgó hitelesítés létjogosultságát. Információink szerint az idegenkedésnek van egy másik vonatkozása is, nevezetesen a hitelesítéssel járó költségek. Nos, ezzel kapcsolatosan több illetékes megyénkbeli pénzügyi tisztségviselővel is elbeszélgettünk. Íme a tények: a hitelesítés adott munkavolument igényel, s a díjszabást adott határértékek között országos szinten állapították meg (óra/lej). Az egyébként megegyezés tárgyát képezi, s az érintett cégeknek módjukban áll ellenőrizni, számon kérni a ténylegesen elvégzett óraszámot Azaz az eljárás végeredményben átvilágítható, áttekinthető. Ami pedig magát a hitelesítési eljárást illeti, annak összes vetületeit pontosítja a megkötendő szabványszerződés tartalma. A hitelesítéssel kapcsolatos előírások leszögezik, hogy tiltott ennek elvégzése a Pénzügyminisztérium és a Számvevőszék hálózatában dolgozó szakemberek által. Véleményünk szerint másabb gondok adódhatnak: Hargita megyében mintegy 120-150 cég esetében esedékes a hitelesítés. Igen ám, de a hitelesítésre jogosult könyvviteli szakértők száma 10-12- re tehető, s ilyen körülmények közt nehezen hihető, hogy a benyújtási határidő(k)re el is készül a hitelesítés. Vagy 24 órából naponta 26-27-et fognak ténykedni a szakértők?... Várjuk meg április 10-é... HECSER ZOLTÁN Fontos különfélék (Folytatás az 1. oldalról) Nicolae fizetésének és vezetési pótlékának 10%-os csökkentését három hónapig, a kiskorúakat felvevő és elosztó központban ismételten észlelt hiányosságok miatt. Furcsa, hogy az igazgató személyes támadásnak, úgymond rosszindulatú eljárásnak véli a tanácsi döntést. A Mozgássérültek Megyei Szervezete magas házbérének ügyében fordult az önkormányzathoz. Benkő Sándor javaslatára a tanács elfogadta a havi 180 000 lej eltörlését, az ügy elintézését a Goscomra bízta. Függőben maradt egy pontos, jól körülhatárolt terület megválasztása az unitárius templom építésére. Abban egyetértettek a városatyák, hogy minden felekezetnek, így az unitáriusnak is joga van templom építésére, ám a területkisajátítások körüli bonyodalmak - két változatot kínált fel az ülésen a városrendezési osztály - mindmáig nem tették lehetővé azt. Pontosabban egy olyan, úgymond végleges telek kijelölését, amely mind urbanisztikai, mind pedig az ügyben érdekelt fél szempontjából egyaránt megfelel a célnak. s Újraválasztották a régi titkárt (Folytatás az 1. oldalról) tekintetében érvényesülne. Tudniillik, a társulat bérlője az erdészeti hivatalnak (133 000 ha vadászterületért fizetik a bért), a horgászáshoz alkalmas vizekért pedig a vízügyi hivatalnak köteles bért fizetni. Jó az elképzelés - s még jobb lenne, ha meg is valósulna -, miszerint 4-5 horgászcsoportot állítanának ki, csoportfelelősökkel, akiknek mellékesen dolga lenne az ellenőrzés, amolyan halőri szerepkörben is tevékenykednének. Természetesen már előzetesen telepíteni is kell, hogy legyen amit felülvigyázni. Nem rossz az ötlet, régóta folyik az alku arról, hogy ugyancsak a társulat bérbe venné a madéfalvi polgármesteri hivataltól a rákosi tavat. Talán az újonnan megválasztott polgármester is készséggel támogatná az ötletet. Alcsíkon pedig 4-5 tusnádi tó ügyét kellene tisztázni, hiszen kiváló halastavakká lehetne azokat varázsolni. Addig is megtartják március 4-én a vadász-horgászbált, s azon az összejövetelen az ínyenc falatokon kívül társulati gondok is terítékre kerülhetnek. S reméljük, hogy most már nem halogatják a március végére beígért társulati közgyűlést. Ott aztán minden társulati tag szóhoz juthat. RENDŐRSÉGI KRÓNIKA (Folytatás az 1. oldalról) Egy nappal később, február 27-én déli 12.30 óra körül Csíkszeredában az egyik, a Temesvár sugárútra nyíló sétányon (a régi kultúrház melletti parkolóból kivezető utcácska) próbált átjutni a 63 éves Lukács Árpád anélkül, hogy szétnézett volna és nekiment a 3 HR 6799-es rendszámú, a Tectum Kft. tulajdonát képező, Tamás Lajos vezette IFÁ-nak. Az esés tragikusnak bizonyult - fejjel a járdaszegélynek esett -, kórházba szállítás közben belehalt sérüléseibe. Az említett sétány nincs megnyitva a forgalomnak, csak a Tectum gépkocsijai használhatják. Szintén február 28-án, déli 14 óra körül a DN 12-es országúton, a Madéfalva és Csíkszereda közötti útszakaszon a 68 éves Balázs Emeric vezette, saját tulajdonát képező K1R 9527-es rendszámú személygépkocsijával egy útszéli fának ütközött. A balesetet a sebesség és a figyelmetlenség okozta - vélik a rendőrség szakemberei. B.E.-t súlyos sérülésekkel kórházban kezelik. A fentiekről Camelia Necula százados, a Megyei Rendőrség szóvivője tájékoztatott.