Hargita Népe, 1995. november (7. évfolyam, 214-235. szám)

1995-11-01 / 214. szám

1995. november 1. NAGYVILÁG Ma kezdődnek a tárgyalások a boszniai rendezésről Az amerikai Ohio államban a közvetlenül érintett felek és a nem­zetközi összekötő bizottság képvi­selőinek részvételével ma kezdőd­nek a béketárgyalások a boszniai helyzet rendezéséről. Tegnap esti televíziós beszédében Clinton ame­rikai elnök nagy reményeket fűzött a várhatóan egy hétig is eltartó meg­beszélésekhez, szerinte most alkal­mas a pillanat a békés rendezésre. A tárgyalások nagyon bonyolul­tak lesznek - mondotta Igor Ivanov orosz külügyminiszter-helyettes. Európa jövője nagy mértékben függ attól, hogy miként sikerül rendez­nünk a balkáni helyzetet - hangsú­lyozta a miniszter. Ivanov reményét fejezte ki egyben, hogy az ohiói tárgyalásokon komoly lépést tesz­nek és szilárdan megalapozzák a bosnyák konfliktus rendezését. Radovan Karadzsics boszniai szerb vezető kijelentette, hogy lehetetlen az egységes Bosznia-Hercegovina állam megalakítása egyetlen elnökkel és kö­zös parlamenttel, amint azt az ameri­kai béketerv előirályozza. Bosznia két államból kell álljon, központi igazgató szervek és közös kom­ány­­zás nélkül - mondotta Karadzsics a 168 óra cím­ű bolgár hetilapnak. Alkotmányos és területi kérdések állnak a szerdán Ohióban kezdődő tárgyalások középpontjában - mon­dotta Alin Izetbegovics bosnyák el­nök. A területi problémákat illetően mi Gorazdét (kelet-boszniai muzul­mán enklávé), a poszavinai folyosót (észak) és Szarajevó újraegyesítését kérjük - mondotta Izetbegovics a sza­rajevói rádiónak adott interjúban." Tőkés László javaslata a román - magyar megbékélésre A román-magyar történelm­i meg­békélés ügyében hamarosan sorra kerülő politikai tárgyalásokon a ro­mán államfő által javasolt francia­német megbékélési modell helyett az orosz-osztrák, illetve a dél-tiroli mintát kell követendőnek tekinteni - indítványozta Tőkés László püs­pök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke nyílt levelében Ion Iliescu román és Göncz Árpád magyar államfőnek. Az október 31 -i keltezésű levelet a nagyváradi püspök azon a keddi saj­tótájékoztatón ismertette, melyet a kezdeményezéséről szóló bejelentés végett hívott össze Nagyváradon. A levélben, amelyet később eljuttatott az RMDSZ elnöki hivatalához is, azzal indokolja javaslatát, hogy míg a fran­cia-német viszony elsősorban állam­közi rendezést igényelt, addig a "ma­gyar - román kapcsolatok tétje inkább a romániai magyar nemzetközösség helyzetének a rendezése úgy, aho­gyan a dél-tiroli németek esetében is volt" - hangsúlyozta Tőkés László. Nyílt levele szerint a román - ma­gyar megbékélés mindaddig nem va­lósul meg, amíg a román - romániai magyar viszonyban nem áll be válto­zás, ennek pedig egyetlen útja a romá­niai magyarság státusának, egyéni és kollektív jogainak biztosítása, mégpe­dig az olasz-osztrák megegyezés jól bevált mintája szerint. Tőkés László levelében rámuta­tott: a romániai magyarság óvako­dik attól, hogy az elzászi németek sorsára jusson, "mert nem asszimi­láció, hanem társadalmi beilleszke­dés révén Románia alkotó nemzeti közösségévé akar válni". Végül em­lékeztetett arra, hogy az RMDSZ 1993-as III. kongresszusa tett már ilyen értelmű kezdeményező lépé­seket a románság irányában és ha­sonló lépései voltak az erdélyi ma­gyar keresztény egyházaknak is. EU-külügyminiszterek találkozója Luxembourgban tegnap az EU- külügym­iniszterek a kelet-európai társult államok hasonló tisztségvi­selőivel tanácskoztak a délszláv helyzetről és az Európai Unió bőví­tésének lehetőségeiről. A tanácsko­záson részt vett Teodor Melescanu román külügyminiszter is. A tanácskozás előtt Hervé de Charette francia külügyminiszter rádiónyilatkozatban jelentette ki, hogy természetesnek tartja a 12 ke­let-európai ország csatlakozási szándékát, habár a tagországok szá­mának növekedése megnehezíti a szervezet munkáját. Szerinte a tag­országok jövő évi kormányközi konferenciája hivatott arra, hogy ki­dolgozza az EU gördülékeny mun­kájának módozatait. ­ Hosszú éveken át gyűjtötte a szemetet, az állati tetemeket, cson­tokat és egyéb hasonlókat egy csa­lád a jugoszláviai Stremska Mitro­­vicában. A rendőrségnek a hét vé­gén összesen 456 tonna szemetet si­került összegyűjtenie a házból. A hatóságokat a szomszédok riasztot­ták, akik tovább már nem bírták el­viselni az átható bűzt. A szemetet és a tetemeket az épületben helyenként két méter magasan halmozták fel. A házban ezen kívül 50 kutya, húsz macska és számos patkány is élt. A hatóságok közlése szerint a tulajdo­nos és felesége többször állt pszichi­átriai kezelés alatt.­­Az európaiak közül a magya­rok tusolnak és fü­rdenek a legtöb­bet, a hollandok szeretnek a leg­jobban sziesztázni, a dánok és a finnek szerelmeskednek a legtöb­bet. Legalábbis ez derül ki az IN­RA - a közvélemény-kutatási inté­zetek nemzetközi hálózata - felmé­réséből. A The European című lap pénteki számában megjelent is­mertetés arról szól, hogy miként telik el az átlagos európai egy napja - jelentette az AFP. A fenn­állásának 50. évfordulóját ünnep­lő INRA, amely 33 - főleg európai - országban telepedett le, 21 euró­pai országban interjúvolt meg 18000 embert arról, hogy mivel töltötték az elmúlt 24 órát. Mint a felmérésből kiderült, Magyaror­szágon megfürdött vagy tusolt a megkérdezettek 109,4 százaléka (te­­­hát akadt, aki egy nap alatt kétszer is tisztálkodott). Ezzel szemben a legrit­kábban az oroszok és az ukránok fú­ródnak, illetve tusolnak. A fogmosás terén a csehek állnak az első helyen (98,7 százalék), míg a görögök az utolsók (több mint egyharmaduk nem mosott fogat a vizsgált 24 órában). fl A reklámok és a mozifilmek hatására Spanyolországban egyre többen fogyasztanak zsíros, ü­­­­kö­­zött angolszász ételeket a hagyomá­nyos és egészségesebb medi­terrán étkek helyett - mondta a minap a spanyol táplálko­zás­kutatók szövetségének el­nöke. Jessus Roman Martinez a kedvezőtlen jelenség okait abban látja, hogy a gomba módra elszapo­rodott gyorséttermek nem a régi, nemzedékek óta kedvelt mediterrán fogásokat kínálják, s ezzel egyidő­­ben a reklámok és a filmek sugalla­taira rendkívüli módon megnöveke­­dett­ az angolszász ételek népszerű­sége. Martinez ugyanakkor elismer­te: a helyi írek továbbra is kedveltek a lakosság körében. Valóban szeret­jük a sonkánkat, a hagyományos sajtunkat, lencsénket és minden más hazai terméket, de arra kell töreked­nünk, hogy ezek fenn is maradjanak - hangsúlyozta. A táplálkozási szak­értő nem tudott válaszolni arra a kérdésre, hogy okozott-e egész­ségkárosodásokat a spanyol nép kö­rében a zsíros ételek terjedése.­­ Mintegy 100 millió amerikai egészségét fenyegeti, hogy az álta­luk használt víz szennyezőanyagai között jelentős mennyiségű rákkeltő is található, így például mérgező arzén, radioaktív radon és egy toxi­kus klórszármazék, a trihalonmeián is. A legnagyobb veszélynek nem a főzéskor vagy a víziváskor, hanem zuhanyozáskor vannak kitéve a fo­gyasztók. Sok vízmű vezetője tudja is, hogy az ottani vízben jelentős mzértékben találhatók rákkeltő anya­gok, de ezt természetesen nem h­ozzé­k a fogyasztók tudomására - derült ki egy amerikai környezetvédelmi vizs­gálatból. A Natural Resources Defen­se Center által készített tnulmány szerint 30 millió amerikai vezetékes ivóvize radioaktív radonnal szeny­­nyezett, s ez évente 200 ember halá­lát okozza. A trihalonmetán mintegy 100 millió amerikai ivóvizében van jelen az egészségre veszélyes mér­tékben, s ez évente tízezer ember halálában játszik szerepet. Az ar­zénszenny­ezés, amely 77 millió amerikait érint, főleg a bőrrétk ki­alakulását segíti elő.­­ A terhesség alatt az immun­rendszer bizonyos részei "szünetel­tetik" működésüket - állapították m­eg heidelbergi kutatók állatkísér­letek alapján. Ez a magyarázata an­nak, hogy az anya immunrendszere nem reagál az idegen apai sejtstruk­­túrákra, vagyis nem veti ki magából azt. A német rákkutató központ munkatársai szerint a védekező­­rendszer egyik védelmi vonalát he­lyezi takarékra a szervezet, ennek­ pontos mechanizmusát azonban ed­dig nem sikerült felderíteni. Egyelő­re csupán annyit tudnak, hogy az anyai szervezet toleranciája a T-limfocitáik működésével áll kapcsolatban. A mechaniz­mus működéséről azért is sze­retnének többet megtudni, mert ez segítséget nyújthat a szerv­átültetéseknél a kilökődés megaka­dályozására. Az eddig alkalmazott immunszupresszív gyógyszerek ugyanis a teljes immunrendszerre hatnak. A terhességi vizsgálatokkal viszont - a kutatók reményei szerint - felderíthető, hogy pontosan melyik védelmi vonalat és milyen mérték­ben kell csak elnyomni a beültetett szervek kilökődésének megakadá­lyozására. A vizsgálatok ugyanak­kor az autoimmun betegségek gyó­gyításában is segítséget nyújtanak - írja a DP­A. I//. Erzsébet a Buckingham-pa­­lotában lovaggá ütötte a veterán popénekest, Cliff Richardot. Sir Cliff az egyetlen popénekes, akinek az elmúlt öt évtized mindegyikében sikerült meghódítania a slágerlista első helyét. M­apjainkban a tuberkulózis a felnőttek körében a legtöbb halá­los áldozatot szedő fertőző beteg­ség. Minden másodpercben egy­­egy újabb fertőzés történik. Jelen­leg a Föld népességének mintegy harmada hordozza a kórokozót, s ez a szám a következő tíz év során 300 millióval nő - közölték az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Genf­ben összegyűlt tbc­­szakértői.­­ Vladimir Dlouhy cseh ipari és kereskedelmi miniszter fertőző máj­­gyulladása miatt a cseh kabinet va­lamennyi tagja védőoltást kapott, sőt Pozsonyban két szlovák minisz­tert is beoltottak hepatitisz ellen, mert a múlt héten Dlouhyval tár­gyaltak a szlovák-cseh­ vámuniós ta­nács ülésén.­­ A Polonéz gépkocsikat gyártó FSO munkástanácsa be­leegyezett abba, hogy a gyár a dél-koreai Daewoo-konszernnel közös vállalattá alakuljon ékt. Az előzetes szándéknyilatkozat sze­rint a dél-koreaiak több mint egymilliárd dollárt fektetnének be az ezredfordulóig Lengyelor­szágban, ami biztosítaná, hogy évi 220 ezer gépkocsit tudjanak gyártani. RÖVIDEN • Az Európa Parlament nem hagyja jóvá az EU és Oroszország közti partneri megállapodást, mi­után Oroszország központi válasz­tási bizottsága nem volt hajlandó bejegyezni két politikai pártot a de­cemberi parlamenti választásokra. • A Fehér Ház is aggodalmát fe­jezte ki, hogy az orosz választási bi­zottság kizárta a december 17-i orosz­­országi parlamenti választásokról a Borisz Jelcint ellenző két legfonto­sabb pártot, a Grigorij Javlinszkij ve­zette Zabloko refom­er alakulatot és Alekszandr Ruckoj volt alelnök ve­zette Derzsava mozgalmat. • Az orosz parlament alsóházá­nak egyik bizottsága látja vendégül a száműzetésben lévő kurd szepara­­tisták úgynevezett parlamentjének háromnapos ülését,­­ amely hétfőn kezdődött Moszkvában. • Kedden kétnapos látogatásra Londonba érkezett Horn Gyula ma­gyar miniszterelnök. • A csütörtökön kórházba utalt Borisz Jelcint kezelő orvosok azt javasolták, hogy az államfő leg­alább három hétig maradjon kórház­ban - írja az ITAR-TASZSZ. • Két héttel a vitatott parlamenti választások előtt az azer hatóságok bejelentették, hogy a szombati ka­tasztrófában csaknem 300 személy vesztette életét. A hatóságok a ki­vizsgálás nyomán azt feltételezik, hogy a bakui metróban történt ka­tasztrófát merénylet okozta. • Jaques Chirac francia elnök és John Major brit kormányfő első al­kalommal jelentették ki, hogy a két ország létérdekei összeköttetésben vannak nukleáris téren. • Budapesten Demszky Gábor főpolgármester felavatta az új Du­­na-hidat. A Lágymányosi híd tizen­hét milliárd forintba került a magyar adófizetőknek. • Tansu Ciller török miniszterelnök újabb koalíciós irom­ányt akakított. • A tokiói törvényszék feloszlatta az AUM Shinrikyo szektát, a szarin­gáz tem­etésével indokolva döntését. • Dánia bejelentette, hogy to­vábbra is fenntartja jelöltjét, Uffe Ellemann-Jensen egykori liberális külügyminisztert a NATO-főtitká­­ri tisztségre, noha Franciaország és Nagy-Britannia Ruud Lubbers volt holland miniszterelnököt tá­mogatja. Bel- és külpolitikai ügyeletes: BORBÉLY LÁSZLÓ Québec Kanadában maradt Újra kudarcot vallott Québec tar­tomány önnállóságpárti politikusai­nak kezdeményezése: a tegnap haj­nalban végződött népszavazás ered­ményeként Québec Kanada része maradt. Jaques Parizeau, a tarto­mány vezetője keserű pirulát volt kénytelen lenyelni, pont akkor, ami­kor a győzelem biztosnak tűnt - a népszavazás előtti közvélemény-ku­tatások szerint Québec önnállóság­párti lakosai voltak ugyanis többség­ben, a szavazás eredménye azonban más volt (50,4% a szétválás ellen, 49,6% mellette voksolt). Québec tartomány tehát nem vált el Kanadától, talán Jean Chretien kanadai minisz­terelnök (aki anyanyelve sze­rint szintén fran­cia) drámai pátosszal átfűtött beszé­de változtatta meg többek vélemé­nyét, talán az ismeretlen riasztott meg többeket. De ha a francia naci­onalisták kezdeti keserűsége elmú­lik, ráébredhetnek: a legutóbbi pró­bálkozás ugyan kudarcot vallott, de a szoros eredmény újrakezdésre csábít... De miért kívánkoznak el többmillióan attól a Kanadától, mely a Világbank legutóbbi felmé­rése szerint második az egy főre jutó nemzeti vagyont tekintve? Honnan ered az önálló amerikai francia ál­lam ma számunkra anakronisztikus­nak tűnő ötlete? Québec tartomány Ontario után a második legnépesebb Kanadában, 5,5 millió lakosának 80%-a francia anyanyelvű. A tartomány fővárosa Québec, legnagyobb városa Mont­real. A tartomány életszínvonala meg­haladja a kanadai átlagot (bár az sem kevés), de vannak gondok is: sebez­hető a külső piacoktól és főleg az a­merikai tőkétől függő ipar, gondo­kat okoz Montreal és környékének túlnövekedése, illetve a tartomány népességszaporulatának alacsony volta. Québec várost 1608-ban alapítot­ta Samuel Champlain, aki francia expedíciót vezetett. A város igen lassan növekedett, de 1674-ben már püspöki székhely volt, 1690-ben pe­dig a kontinentális (európai) francia haderővel megerősített gyarmatiak sikerrel vertek vissza egy angol ost­romot. Új-Franciaország (így ne­vezték a mai Kanada nagy részét magába foglaló akkori francia gyar­matot) tragédiája abban állt, hogy sorsa a mindenkori európai francia vezetés sikereitől vagy kudarcaitól függött, és a XVIII. század gyakori francia-angol háborúiban általában a franciák húzták a rövidebbet... 1759-ben drámai csata zajlott Québec előtt, a harcban elesett Montcalm francia és Wolfe angol hadvezér is, de az angolok győztek, a város kapitulált. 1763-ban a hété­ves háborút lezáró párizsi szerző­­désben a francia anyaország lemon­dott Új-Franciaországról, mely szá­mára jöttek a brit korona uralmának évszázadai. Québec azonban a brit uralom alatt is különleges státust él­vezett, London tekintettel volt a la­kosság francia voltára. 1783 után radi­kális változáson ment át Kanada nemzetiségi összetétele, véget ért ugyanis az Egyesült Államok függetlenségi há­borúja és királyhű angolok tízezrei népesítették be Ontario tartományt. Fontos megjegyezni azt is, hogy az európai bevándorlási hullám nem csak az USA-t érintette, igaz, Kana­dába sokkal kevesebben érkeztek - ezek viszont az angol nyelvet vették át. A XIX. században már megjelen­tek a kanadai franciák önállósági tö­rekvéseinek első csírái, ezeket azon­ban nem a kanadai helytartó, hanem inkább London egyes döntései vál­tották ki. Röviden: az 1812-14 közti angol-amerikai háborúban Kanada lakossága egyöntetűen a brit koro­nát támogatja. 1837-ben viszont már angolellenes francia felkelést vernek le a brit dragonyosok. Henri Bourassa 1912-ben tételesen meg­fogalmazza a kanadai franciák önál­lósági igényeit, a ’30-as évek gazda­sági válsága e törekvéseket újra fel­erősíti. A ’30-as évektől egyéb­ként kétsíkú politikai mozgás fi­gyelhető meg: Kanada fokozato­san válik el Nagy-Britanniától (a kapcsolat ma csak formális, az or­szág tagja a Brit Nemzetközösség­nek és a királynő Kanada államfő­je), Québec pedig épp ilyen szor­galommal próbált (és próbál) el­válni Kanadától. A ’60-as, ’70-e évek Szabad Québec mozgalm terrorakciókkal is járt... 1980-ban Québec tartomány vezetői már tar­tottak egy népszavazást, akkor vi­szont a döntő többség a Kanadá­ban maradást választotta. Tegnap már igen szoros volt a két párt közti vetélkedés. És ki tudja, mi lesz az eredmény legközelebb. SZONDY ZOLTÁN HÍRHATTER

Next