Hargita Népe, 1997. október (9. évfolyam, 191-217. szám)
1997-10-01 / 191. szám
Kongresszus előtt az RMDSZ Elkészültek az RMDSZ pénteken Marosvásárhelyen kezdődő rendkívüli kongresszusa elé kerülő dokumentumok- tájékoztatták kedden az MTI tudósítóját a szövetség bukaresti elnöki hivatalában. A Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT), az RMDSZ "belső parlamentjének" legutóbbi, székelyudvarhelyi ülésén nem sikerült befejezni az alapszabályzat módosítására vonatkozó javaslatok vitáját, így ezt és az ott meg sem vitatott programmódosításokat a szövetségi elnök által kinevezett bizottságok vizsgálták meg péntektől Marosvásárhelyen, illetve Bukarestben. A kongresszus elé kerülő változatok elkészültek. A rendkívüli tanácskozás akkor vitat meg további javaslatokat, ha ezt a plénum megszavazza. A tiszteletbeli elnök - Tőkés László püspök - jogkörére vonatkozó korábbi szabályozásban nem javasoltak módosítást. A marosvásárhelyi tanácskozás elé nyomtatott brosúra témájában kerül majd Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, s a fontosabb bizottságok elnökeinek beszámolója. Tőkés László szintén be fog számolni a kongresszusnak, kívánságának megfelelően, tiszteletbeli elnökként kifejtett tevékenységéről. A marosvásárhelyi Népújság kedden meg nem nevezett forrásokból eredő olyan értelmű híresztelésről számol be, amely szerint "egy lobby" a Maros megyei szervezet, a Székelyföldi Egyeztető Tanács és egy társszervezet elnökének részvételével a kongresszuson Markó Béla szövetségi elnök eltávolítására szándékozna kísérletet tenni, noha a tisztújítási nem is szerepel a napirenden - ha ez nem sikerülne, akkor a Maros megyei szervezet kiválna az RMDSZ-ből. Kelemen Attila Maros megyei RMDSZ-képviselő, akit a híresztelések a lap szerint a tervvel összefüggésbe hoztak, kijelentette: ilyen jellegű szervezkedésről nem tud. "Semmi szín alatt nem érzem azt, hogy én Markó Béla ellen fordultam volna valaha", még ha "kritikai véleményem” is van a szervezet munkájáról és annak minden tagjáról - fogalmazott a képviselő. A politikus szerint a lap által ismertetett híresztelések "diverziót" és “kongresszusellenes hangulatkeltést” jelentenek. Jogsértéseket orvosoltak a jogon A kolozsvári magyar diákszövetség úgy véli, hogy a magyar kisebbség felsőfokú oktatásával kapcsolatos nézeteltérések tartós rendezése és az esetleges konfliktusok elkerülése csakis egy kolozsvári állami magyar egyetem létrehozásával érhető el. A Rompreshez eljuttatott közlemény rámutat, hogy a szövetséget meglepte és felháborította a célzatos diverzió, amit a Babeş—Bolyai Egyetem Jogi Karán megrendezett felvételi vizsga körül kreáltak. Nem a román jelentkezők megkülönböztetéséről, hanem a magyarok diszkriminációjának jóvátételéről van szó. A magyar kisebbségnek kiutalt 30 hely semmiképp nem csökkentette a román jelentkezők esélyeit. • A képviselőház keddi ülésén Adrian Năstase, a TDRP vezérszónoka közölte, hogy pártjának képviselői október 1. után nem vesznek többé részt a kormány által kibocsátott sürgősségi rendeletek teljes körű parlamenti megvitatásán. • A szenátus törvénytervezettel módosította az 1945 márciusában beiktatott diktatúra által politikai okokból üldözött személyek, a deportáltak vagy hadifoglyul ejtett személyek jogait szabályozó 1990-es törvényrendeletet, így a fent említett személyek ez év augusztus 1-től kezdve 60 000 lejt kapnak havonta minden fogságban töltött évért. Az elmegyógyintézetekbe önkényesen beutalt személyek és azok, akiket kényszerlakhelyre kényszerítettek, havi 30 000 lej kárpótlásban fognak részesülni minden így eltöltött évért, függetlenül attól, hogy nyugdíjasok vagy sem. Ablak az országra TEGNAP ZÁRULT A TÁRSADALOMTUDOMÁNYI SZEMINÁRIUM Folytatásra biztató siker Tegnap délben a Soros Oktatási Központban tartott sajtótájékoztatóval zárult a Csíkszeredai I. Társadalomtudományi Szeminárium. A városi tanács védnöksége alatt, a KAM - Regionális és Antropológiai Kutatások Központja, a Magyar Tudományos Akadémia Politikai Tudományok Intézete és a Soros Oktatási Központ által szervezett egyhetes rendezvényt értékelve Bíró A. Zoltán, a KAM vezető munkatársa elmondta, hogy a szeminárium szakmai és szervezési szempontból is sikeres volt, együttmunkálkodási keretet biztosított a részt vevő előadók és hallgatók számára. A siker-mondotta-garancia arra, hogy jövőben is lesz folytatása a rendszeresnek tervezett szemináriumnak. Az előadások látogatottsága az elvárások fölötti volt, a zártkörű szakszemináriumokon átlag 18-20 hallgató vett részt, a nyilvános kerekasztalokon 30-35 személy, a nyilvános előadásokon pedig a 60-at is elérte az érdeklődők száma. Bodó Julianna szakmai szempontból értékelte a rendezvénysorozatot, majd Propst Ildikó, a Soros Oktatási Központ vezetője a rendezvény konkrét eredményeit vázolta fel. A szervezők kiemelték annak fontosságát, hogy helyi rendezvényt csak helyi támogatással lehet sikerre vinni, így fontosnak tartotta kiemelni, hogy a szeminárium anyagi támogatói a Pereferium Bróker Rt. és a Pro Print Könyvkiadó, valamint a bukaresti székhelyű British Council voltak. SURÁNY ISTVÁN Jövő héttől hétfőn is Hargita Népe. Nyolcból négy oldal SPORT a megye, az ország, a nagyvilág legfrissebb sporteseményeiről. Négy ingyenlapszám októberben - ajándék előfizetőinknek - ISMÉT MÓDOSULT A PRIVATIZÁLÁSI TÖRVÉNY Más húrokat pengetnek? A kormány múlt hétvégi ülésén ismét módosította a módosított privatizálási törvényt. Még két hónap sem telt el azóta, hogy ugyancsak sürgősségi kormányrendelettel megváltoztatták, kiegészítették a privatizálási törvényt. Annak hatásmechanizmusa alig bontakozott ki, s máris lényegbevágó, sokak szerint igen kedvezőtlen módosításra került sor. Miről is van szó? Gyakorlatilag a privatizálásból befolyt összegek rendeltetéséről. Nevezetesen, a mostani kormányrendelet hatályba lépéséig az Állami Vagyonalap által birtokolt részcsomag megvásárlása esetén az eladási összeg 60%-a visszakerült az adott céghez (nem a befektetőhöz). (Folytatás a 3. oldalon) HECSER ZOLTÁN A SÜRGŐSSÉGI KORMÁNYRENDELET A MAGYARSÁG MINIMÁLIS IGÉNYEIT TARTALMAZZA Eredményes volt az RMPSZ elnökségi ülése Szombaton Szatmárnémetiben, a Kölcsey Gimnázium történelmi képekkel gazdag tanári tanácskozójában tartotta soros elnökségi ülését a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége. LÁSZLÓFY PÁL elnököt a napirendi pontokról kérdeztük. -Talán a színhely is hozzájárult, hogy igen komoly és gyümölcsöző tanácskozást tartottunk. Részt vett Kötő József, az RMDSZ alelnöke, Murvai László vezérigazgató a Nevelésügyi Minisztériumból, Berki Anna, a Magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium Határokon Túli Osztályának főosztályvezető-helyettese, Erdei Liviusz, Szatmár megyei főtanfelügyelő-helyettes, valamint a vendéglátó intézmény aligazgatója és néhány tanára. Az első napirendi pont a sürgősségi kormányrendelet kapcsán a romániai magyar oktatásban kialakult helyzet megvitatása volt. Miután Morvai László tájékoztatott a minisztérium jelenlegi álláspontjáról, meghallgattuk minden megye beszámolóját. Ennek kapcsán hangsúlyozni szeretném, hogy véleményünk szerint - és arra kértük Eötő Józsefet ezt továbbítsa politikusaink felé - az, ami a sürgősségi kormányrendeletben megjelent, a magyarság minimális követelményeit tartalmazza. Efölött tovább alkudozni nem lehet, ettől visszalépni nem szabad, mert akkor egy olyan (Folytatás a 3. oldalon) TAKÁCS ÉVA Tisztújítás a Romániai Magyar Közgazdász Társaságnál Az elmúlt hét végén Székelyudvarhelyen tartotta tisztújító vándorgyűlését aRomániai Magyar Közgazdász Társaság. A vándorgyűlés résztvevői megerősítették tisztségében Kerekes Jenő eddigi elnököt. A társaság alelnökei Coltea Tibor, Szécsi Kálmán, Kelemen Ernő és Somai József lettek. A vándorgyűlés ugyanakkor megtárgyalta a szakmai egyesület operatív kérdéseit, megvitatta távlati terveit. A vándorgyűlés alkalmával a közgazdász társaság szervezésében a Digital 3 tévéstúdió nagytermében előadássorozatot tartottak A román gazdaság felkészülése az Európai Unióhoz való csatlakozásra témakörben. Neves hazai és külföldi előadók ismertették álláspontjukat: Maim Tamás, a budapesti Magyar Közgazdász Társaság főtitkár-helyettese, Kovács Adorján, a Mezőgazdasági Minisztérium államtitkára, Silviu Cornea professzor, a temesvári egyetem tanára, Szarka Árpád, a szatmári munkaügyi és népjóléti igazgatóság vezetője, Vincze Márki, a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem adjunktusa, Varga Attila parlamenti képviselő és Kolumbán Gábor, a Hargita Megyei Tanács elnöke objektív okokból nem jelenhettek meg a rendezvényen, de elküldték felolvasásra szakdolgozataikat. Vasárnap a vándorgyűlés résztvevői szabadprogramon vettek részt. „A rendhagyó székely falu... Odahaza vagyok a szülőfalumban, beszélgetünk a szomszédokkal, beszélgetünk a rokonokkal, az őszi betakarodási munkákról van szó, erről a lehetetlen nyárról, erről a lehetetlen őszről, a gabonáról, amelyet még nem lehetett learatni, a “pityókáról”, amelyet elvert a jég és most “nem ad rendes termést ”, beszélgetünk a mindennapokról, arról, hogy hogy "elfajzott" a világ, hogy csak egyet mondjak - mondja az egyik szomszéd, nem tisztel senki semmit, sem Istent, sem embert, a traktorokkal ott járnak a földeken, ahol éppen akarnak, nem számít itt a magántulajdon, semmi. Hát egyértelmű - mondom -, kell szólni a hivatalban - Nem foglalkoznak ezzel - mondja a szomszéd -, nem az ő hatáskörük. Hogy ez így van-e vagy sem, nem jártam utána, nem is volt amiért utánajárnom, megette a fene, hogyha a “hivatalba ” kell mindenért szaladgálni, mert az is biztos, hogy a hivatal nem vállalhat föl minden határ- és más tyúkpereket, nem tud és nem tudhat egy közösség ellen harcolni mindenért, mert az is igaz, hogy fölbomlott a falu rendje, és ez azért furcsa, mert egy olyan faluról van szó, ahol nem volt kollektív, nem szűnt meg a magántulajdon, ahol a rend" volt évszázadokon keresztül, belső-jól működő - törvények "szabályoztak mindent, úthasználattól a legelőhasználatig, ki hány tehenet, juhot csaphatott ki a községi legelőre, a legelőkön a legeltetési sorrendet, a templomban a templomi ülésrendet, az erdőben - az egykori közbirtokossági erdőben- az erdőlést. “Hogy a maradékaink maradékainak is jusson ", ahogy egy múlt századi jegyzőkönyv tanúsítja. S hogy csak néhány példát mondjak: napnyugta után nem volt szabad bemenni az erdőbe, az erdőbe egyébként is csak a fafoglalási napokon lehetett bemenni, a fából viszont egyformán részesedett mindenki, aki a közterhet "kézzel és fogattal ” viselte, kivételt - és ez is a székely falu szabályozott, de demokratikus berendezkedését mutatja - csak az özvegyekkel és árvákkal tettek, akik akkor is részesedtek az erdőből (teljes résszel), ha viseltek közterhet, ha nem. Igen, ez volt. Ahogy szabályozva volt a faluhatáron belül a kaszálási sorrend, az úthasználat, más egyéb. És ki kell mondanunk - amíg a tulajdon tisztelete nem valósul meg újra, nem lesz “rend” a falukban, éppúgy, mint a határban, addig nem tesz semmi, nemcsak falvainkban, az országban sem. Az építkezés, a jövőépítés alulról kell elkezdődjön - ahhoz, hogy életképes és tartós legyen, s amíg ez el nem kezdődik, addig “fentről” és ez lehet a polgármesteri hivatal éppúgy, mint a kormány, nem várhatunk semmit. Amíg mindenki "magának szab rendet ”, ott jár, ahol akar, azt tesz, amit akar - az nem rend, az legfennebb anarchia. Ez ellen viszont valóban csak “felülről" lehet védekezni, ha nincs más mód, viszont megvan rá a közös akarat, vissza kell állítani a határpásztorságot jól meghatározott hatáskörrel. LŐRINCZ GYÖRGY