Hargita Népe, 1997. október (9. évfolyam, 191-217. szám)

1997-10-01 / 191. szám

Eredmény volt az RMPSZ elnökségi ülése (Folytatás a 1. oldalról) Atvina indulna el, amely az anya­­­ttyelvű oktatás teljes feladását je­lentené. A parlamenti jóváhagyás­tól függetlenül ez a rendelet szep­tember 1-től érvényben van, tehát kérjük minden megye prefektúráját, hogy alkalmazza. Az érettségi és abszolváló v­izsga kapcsán felvető­dött a földrajz és történelem anya­nyelvű oktatásának kérdése, és megvizsgáltuk az anyanyelvű szak­mai oktatásnak a helyzetét. Vannak helyek, ahol nem készültek fel rá, ezért nem lehetett elkezdeni. Kon­centrálni szeretnénk az erőnket egy­­egy tagozat felerősítésével, amit a régiók szükségleteinek megfelelően kell megoldani. Jövőre mindenkép­pen fel kell készülni, hogy szakmai vonalon általános oktatás indulhas­son be, és egy osztályon belül több szakmát tanulhassanak a diákok. Erdély-szerte hogyan alkal­mazzák a sürgősségi rendeletet? - Megyénként a kormánytisztvi­selők személyétől függően nagyon változó a kép. Nagybányán például újra létrehozták a magyar anyanyelvű gimnáziumot. Szatmárnémetiben is minden nehézség nélkül alkalmazzák a sürgősségi rendeletet, a tanfelügye­lőség és a szakszövetség között jó dialógus alakult ki. Kolozs és Bihar megyékben viszont semmit nem lép­tek előre ezen a területen. Ott, ahol nem tudtak előrelépni, az RMDSZ- politikusoknak segíteniük kell felszá­molni ezeket az állapotokat. A Mor­vai László vezette igazgatóság vállal­ta, hogy azokat a minisztériumi intéz­kedéseket, amelyek főleg a nemzeti­ségi oktatásra vonatkoznak, mind a szakszövetséghez, mind az RMDSZ Oktatási Főosztályához eljuttatják. A másik téma a Bolyai Nyári Akadémia kiértékelése volt.­­ A tagozatvezetők beszámoltak a tartalmi vonatkozásokról, tolmá­csolták a hallgatók és előadók javas­latait, kéréseit. Általános igény, hogy variáljuk a hely­színt, de ezt csak ott engedhetjük meg magunknak, ahol nem megy a tartalmi színvonal rová­sára. Tanulva az előző évek tapaszta­lataiból, még több tanfolyamot tud­tunk magasabb szintre emelni, a ha­gyományosan jó tanfolyamok pedig tartották a színvonalat. Igény mutat­kozott a hazai előadók nagyobb számban való bevonásába, és arra, hogy minden tanfolyamon részarányosan te­ret biztosítsunk a pedagógiai képzésnek. A jövőre nézve felvesszük a kapcsolatot a Babeş-Bolyai Egyetem rektorával, szeretnénk ugyanis fennhatósága alá in­tegrálni a BNYA-t, hogy hivatalos továbbképzőként elismertessük. Milyen üzenete van a szakszö­vetségnek az RMDSZ közelgő kong­resszusára? Más húrokat pengetnek? (Folytatás az I. oldalról) kizárólagosan technológiaváltás, átszervezés, fejlesztés és korszerű­sítés céljára. Ez egyrészt hathatós mértékben járulhatott hozzá az adott cégek talpraállásához, másrészt jog­gal és okkal serkentette az esetleges befektetők érdeklődését. Továbbá, ez a pénzvisszaköröztetés jobbára bizto­sította a vagyonalap számára azt a lehetőséget, hogy ő diktáljon, bizo­nyos feltételeket szabjon (például a fejlesztés módját, a létszám megőrzé­sét stb. illetően). És mi történt most? Az új kormányrendelet más húrokat penget: a privatizálásból befolyt pénzösszegek 7­)%-a az állami költ­ségvetést illeti meg, 15% egy­ külön­leges fejlesztési alapba utalandó, 15% pedig a vagyonalapé lesz bizonyos költségei fedezése céljából. Ilyen körülmények közt nem vi­tás, hogy a 60%-os fejlesztési há­nyad megvonása nem járulhat hoz­zá a privatizálás felgyorsításához, sőt a nehéz helyzetben lévő állami tőkéjű cégek esetében visszatartó hatást gyakorolhat, eltávolítja az esetleges befektetőket, s végered­ményben körülményessé (ha nem lehetetlenné) teszi egyik-másik cég privatizálását, illetve talpraállását. Úgyszintén leszűkíti a vagyonalap mozgásterét, azaz azt, hogy érdemben beleszóljon a posztprivatizálás folya­matába. (Ennek pedig bizonyos vonat­kozásban társadalmi jellege is lehet.) Továbbá, ez a gyakori jogszabály mó­dosítás a (külföldi) befektetők körében bizonyára, hogy nem lesz bizalomger­jesztő, annál is inkább nem, mert eddig is gyakran kifogásolták a jog­szabályozási bizonytalanságot. Bogdan Baltazar, az Állami Va­gyonalap alelnöke az üzleti körök elégedetlenkedő hangulata köze­pette ugyancsak megrökönyödésé­nek adott hangot minapi sajtónyilat­kozatában, azt állítva, hogy a kor­mány a vagyonalap feje fölött, meg­kérdezése és egyetértése nélkül hozta meg sok szempontból is vitát­­ A legfontosabb az, hogy a sür­gősségi kormányrendeletben meg­fogalmazottakkal kapcsolatban to­vábbi kompromisszum nem köthe­tő. A Romániai Magyar Pedagógu­sok Szövetsége továbbra is igyekszik az RMDSZ munkáját segíteni, de mint társszövetség, kérjük a vezetősé­get, hogy olyat előkészítetten SZKT-t, amilyen Székelyudvarhelyen volt, többet ne tartsanak, hiszen ez mind­annyiunknak, a magyarság ügyének csak árthat­­ható és kifogásolható sürgősségi rendeletét. Egyébként ellenérvei is nagyjából azonosak az általunk fen­tebb felsorakoztatottak. Kifejtette azt is, hogy az általuk külföldön is felfuttatott befektető-toborzó rek­lámkampány többek között arra a bizonyos 60%-ra is alapozott, s most nehéz lesz a bizonyítvány (át)magyarázása. És utalt arra is, hogy a jogszabályozási labilitás tá­volról sem használhat a privatizálás ügyének. (Megjegyezte, hogy a már folyamatban lévő, illetve meghirde­tett privatizálások esetében még a régi jogszabály szerint járnak el.) A rendelet kapcsán arra is utalt, hogy tudtával annak tervezetében egy olyan szövegrész szerepelt, mely szerint a költségvetés kereté­ben azt a bizonyos 70%-ot elkülö­nítetten kezelik, ám ez már kikerült a végleges szövegből. Azaz a priva­tizálási bevételek bekerülnek a nagykalapba, s ennek - szerinte - inflációgerjesztő hatása lesz. Mit tehetnénk mindehhez hozzá? Talán csak annyit, hogy önmagában nem lenne baj a más húrok pengeté­se, csak a zene ne legyen fals... Októbertől új étolajár? A Mezőgazdasági és Élelmezési Minisztérium javasolta, hogy az ét­olaj maximalizált ára ne októberi­­-ig legyen érvényben, mivel az augusz­tusban piacra dobott 10 ezer tonna olaj csupán a szeptemberi fogyasz­tást fedezi, a gyárak pedig az új árakkal vásárolt nyersanyagból képtelenek lesznek az olajat az is­mert áron előállítani. A gyárak az új termést kilón­ként 1200-1400 lejért vásárol­ják, így az étolaj várható ára 9400-10 400 lej között fog ala­kulni. (Ez nem kiskereskedelmi, hanem gyári ár.) Szüreti bál utáni incidensek Vasárnap, szeptember 28-án dél­előtt 10 óra körül a kápolnási Fűrész bárba egy szüreti bálból érkező fia­talok csoportja érkezett. Ugyanab­ban az időpontban és ugyanabban a bárban a 33 éves Sz. Mihálynak eltűnt egy 6 grammos pecsétgyűrű­je. A rablótámadás elkövetői pró­báltak eltűnni, de az áldozat utánuk eredt és a bárépület előtt verekedés­be fajult a dolog. A bárban lévők az áldozat védelmére siettek, a gyűrűtolvajoknak azonban sikerült elmenekülniük a kápolnásfalvi cigánynegyedbe. Az üldözők kö­vették őket, kövekkel dobálták B.Z. és még két szomszédja lakását, majd behatoltak ezekbe. A helyi rendőrség kezdte meg a nyomozást, de hamarosan erősítést kaptak a me­gyétől - így sikerült lecsendesíteni a kedélyeket. Azonosították a rab­lótámadás elkövetőit, a 24 éves kápolnási R. Mátyást és a 17 éves Csíkszeredai B. Mihályt. Ugyanak­kor magánlaksértéssel gyanúsíta­nak 7 kápolnási fiatalembert. Egy régebbi esetről juttatott el közleményt szerkesztőségünkbe a Megyei Rendőrfelügyelőség. Au­gusztus 16-ról 1­7-re virradólag, Tusnádfürdőn, a Csukás utcai vas­úti átjárónál ismeretlen személyek megtámadták a brassói F. Dorinelt - állítása szerint azért, mert nem beszélt magyarul -, megverték, oly­annyira, hogy F.D. 22-24 napi or­vosi kezelésre szorult. Sikerült azo­nosítani a feltételezett tetteseket. Három Csíkszeredai fiatalember, a 19 éves L. Tibor, a 22 éves B. Imre és a 19 éves T. Gábor ellen folyik a kivizsgálás. DOBOS LÁSZLÓ BALANBANYAI BANYAVAU ALAT Októberben is távoznak A 22/1997-es sürgősségi kormány­rendelet alkalmazása nyomán a Dévai Rézkitermelési Autonóm Ügyigazgatáshoz tartozó bányák­tól mostanig 4714 alkalmazott folyamodott végkielégítésért és tá­vozott el. A szintén ide tartozó balánbányai kitermeléstől eddig 542-en kértek végkielégítést, amit az elsők között az országban meg is kaptak. Balánbányán még mindig a leg­vitatottabb téma a végkielégítések helyzete. A vállalat bejáratánál ki­függesztett listán szereplők min­denképpen elégedettek: ők már át­vehették a pénzt. Ki többet, ki ke­vesebbet, néhányan többre számí­tottak, mások az egyenlőséggel elégedetlenkednek: nem a munka­hely nehézségétől, hanem kizáró­lag a ledolgozott évek számától függ a vég­­kielégítések összege. A távozási hullám még nem ért véget: októberben újabb milliókat várnak az emberek.­­ Gyakorlatilag nincs megszabva egy felső határ az eltávo­­zók számát illetően. Mi azonban kb. 700 emberre gondoltunk, ezt a számot még nem értük el. Októ­ber 1-től még 160 al­kalmazottunk jelez­te, hogy élni kíván a lehetőséggel. Az első 542 személy már fel­vette az összegeket, a többiek is hiányta­lanul megkapják a pénzt - válaszolta ér­deklődésünkre Mol­nár Gyula, a bánya­­vállalat igazgatója. A legnagyobb összeg, amit Balánbányán kifizettek, 16,5 millió lej volt, ezt a pénzt leg­alább húszéves munkaviszony után lehetett felvenni. A végki­elégítés különösebb válogatás nélkül történt: egyformán része­sültek belőle mind bányászok vagy villanyszerelők, mind takarí­tónők vagy adminisztratív alkal­mazottak. A végkielégítésről szó­ló kormányrendelet tartalmaz még egy kitételt: az eltávozottak tíz évig nem alkalmazhatók bányakiterme­léseknél. - Mintegy 20 százalékkal fog csökkenni a jelenlegi termelésünk, néhány fejtést is bezárunk majd. Az átszervezési terv szerint a termelési szintet 2005-ig kellene tartanunk, csökkentve a veszteségeket - tette hozzá az igazgató. Az­ eltávozottak közül 144-en voltak a környékbeli falvakból, 338-an pedig a városból. Az állás­­ajánlatok formájában jelentkező konkurencia szinte törvényszerű­en jelent meg. A bánya bejáratánál kifüggesztett papírlapok gatterhez, benzinkúthoz keresnek embereket. A szöveg alatt a jelige: Erős férfiak. KOVÁCS ATTILA Utolsó műszak ? Mit ígér a sajtókollégium? A nagyváradi Ady Endre Sajtókollégium várja a jelentkezőket az általános újságírás szak egyéves nappali és kétéves levelező tagozatára A kollégium hallgatói 680 órában a következő ismereteket sajátíthat­ják el:­­ általános műveltségi ismeretek: magyar irodalom és kultúra, stilisz­tika, román kultúra, politológia, fi­lozófia, szociológia, pszichológia, művészettörténet, gazdasági isme­retek, etika - 250 óra; -szakmai ismeretek: műfajelmé­let, elektronikus sajtó, laptervezés, fotó, sajtótörténet, világsajtó, szá­mítógépes ismeretek - 160 óra; - gyakorlati ismeretek: nyomta­tott és sugárzott sajtógyakorlat, számítógépkezelés, fotó, gépírás, autóvezetés - 150 óra; - angol nyelv Relaxa módszerrel - 120 óra. Az előadásokat a szakterületükön legkiválóbb nagyváradi, bukares­ti, kolozsvári, marosvásárhelyi, temesvári és budapesti előadók tartják. Ezenkívül a nappali tagozatos hallgatók négyhetes szerkesztőségi gyakorlaton vesznek részt hazai és magyarországi lapok, rádió- és té­véstúdiók szerkesztőségeiben, és egyhetes szakmai kirándulás kere­tében meglátogatják a romániai és magyarországi politikai, kulturális és sajtóintézményeket. Mit kell tudni a sajtókollégi-­­­umról? Az Ady Endre Sajtókollégium a Magyar Újságírók Romániai Egye­sületének szakmai felügyelete alatt működő újságíróiskola, amely ala­pos elméleti és gyakorlati képzést kínál azoknak az érettségizett, illet­ve egyetemet, főiskolát végzett fia­taloknak, akik tehetséget, elhiva­tottságot éreznek a sajtó iránt, akik ezen a területen szeretnének dol­gozni, vagy már valamelyik szer­kesztőség állandó vagy külmunka­­társaként szakmai képzettségüket kívánják tökéletesíteni. A tanterv­ben hangsúlyosan van jelen az ide­gen nyelv, a számítógépes ismere­tek oktatása, a beszédkultúra és sze­­mélyiségfejles­ztő gyakorlat, de még a gépjárművezetői jogosítvány megszerzését is biztosítja. Ezek az ismeretek hallgatóink számára lehe­tővé teszik, hogy a sajtón kívül is elhelyezkedhessenek. A végzősök, akik sikeresen teljesítették a záró­vizsga követelményeit, oklevelet kapnak, amely az újságírói tevé­kenység folytatására jogosít. Érvé­nyességét Romániában elismeri a MÚRE, a Magyar Köztársaságban a MÚOSZ. A sajtókollégiumról a legtöbbet mégis azok az egykori hallgatók mondhatnak, akik közül többen ma már ismert újságírók, szerkesztők. Mit kell tenned? Ha az Ady Endre Sajtókollégi­umban szeretnél tanulni, jelentkez­hetsz október 7-ig személyesen a titkárságon, naponta 9-15 óra kö­zött, levélben vagy telefonon és fa­xon - hogy beiratkozz a felvételire. A kollégium címe: 3700 Nagyvá­rad, str. Clujului 85., telefon- és faxszám: 059-419924. A beirat­kozáshoz egy rövid kérvény, ön­életrajz és a legfelső iskolai vég­zettséget igazoló diploma másolata szükséges. Felvételizned kell! A felvételi vizsga egy általános műveltséget, tájékozottságot és nyelvismeretet, valamint íráskészséget felmérő teszt megoldásából és beszélgetés­ből áll. Felvételi vizsgadíj: 60 000 lej, befizethető a sajtókollégium titkárságán október 7-én, Móráig. A felvételi időpontja: 1997. októ­ber 7-8. Sajnos tandíjat is kell fizetned. A tandíj a nappali tagozaton két rész­letben fizethető. 400 USD-nek, a levelező tagozaton évi 200 USD- nek megfelelő lej. 1997. október 1.

Next