Hargita Népe, 1998. április (10. évfolyam, 75-99. szám)

1998-04-03 / 77. szám

Sikeresen szerepeltek megyénk képviselői (Folytat­ás az I. át­dal­­ál) zajlottak, a szakközépiskola két ■épületében és koncerttermében, a Városi Művelődési Ház nagy- és koncerttermében, a Digital 3 Tele­vízió nagytermében és a helyi ta­nács dísztermében. A versenyzőket négy bentlakásban szállásolták el, az étkeztetést is itt oldották meg. Az előzetes tartózkodással ellentétben, mindenki nagyon meg van elégedve a szervezéssel. Tény, hogy a rendez­vény sikere érdekében igen sokan segédkeztek a szervezőknek, a tá­mogatók névsorában például több mint negyven magánvállalkozásra találhatunk rá. A jó minőségben elő­állított, könnyen áttekinthető, színes borítójú műsorfüzet is a rendezvény jó pontjai közé írandó. A legfonto­sabb változás Budai Ján János sze­rint azonban mégiscsak az, hogy egy-egy csoport versenyszámainak megtekintése után a zsűri köteles a helyszínen értékelni a teljesítmé­nyeket, és rövid időn belül kifüg­geszteni a minősítő jegyeket. Ezzel a módszerrel elkerülhetők a későbbi interpretálások, a minősítésre így már nem lehet visszatérni, mondta az igazgató. A tantárgyversenyen viszont nemcsak a szervezők jeleskedtek, hanem a megyénkbeli diákok is. Ha­bár az eredményhirdetésre csak ma kerül sor, az új értékelési mód­szernek hála, már be tudunk szá­molni néhány díj várományosáról. Jól sikerült a verseny a fuvolások­nak, a tizenegyedikes Kovács Éva teljesítményét első, míg a tizedi­­kes Szallós-Kis Anna produkcióját a harmadik helyre értékelte a zsűri, mindketten a Palló Imre Szakkö­zépiskola tanulói. A székely­­udvarhelyi, de a marosvásárhelyi szakközépiskola színeiben ver­senyző tizedikes I­gaáz Bence oboa kategóriában szerzett első helyet, szerdán délután pedig a Palló Imre Szakközépiskola nagybőgősei, a kilencedikes Török Sándor és a ti­­zenkettedikes Antal Attila szintén csoportjuk legjobb teljesítményét tudták nyújtani. Ketten az első helyezettek közül: Kovács Éva és Haáz Bence Bardóczy Csaba védelmében Választmányunk élénk figyelem­mel kíséri a nemzetközi botránnyá terebélyesedett csereháti ügyet, az ezzel kapcsolatos álláspontunkat a sajtóban is nyilvánosságra hoztuk, többek között hangsúlyozv­a azt, hogy a kedvező rendezés érdekében érdek­védelmi szervezetünk Székely­udvar­hely város önkormányzatával együtt közösen kell a szükséges lépéseket megtegye. A sajnálatos események legutóbbi esete- Bardóczy Csaba felfüggesztett megyei tanácsos perbe fogása magán­laksértés miatt - véleményünk szerint politikai indíttatású vád, ezért m­i is csatlakozunk azokhoz, akik az RMDSZ országos vezetőségétől Bardóczy Csaba védelmét követelik. Megjegyezzük, hogy mind a szé­ki, mind pedig az országos RMDSZ-vezetőség illetékesei el­mulasztották feltárni és nyilvános­ságra h­ozni azokat az­ okokat, ame­lyek ehhez az áldatlan állapothoz vezettek, s nem vonták felelősség­re azokat a helyi funkcionáriuso­kat és testületeket, akik a sorozat­ban elkövetett hibás határozato­kért felelősek. Ha körültekintő és a környék érdekeit is figyelembe vevő egyértelmű jogi döntések születtek volna, ma a Bardóczy­­ügy sem létezne. A Székelykeresztúri RMDSZ Választmánya nevében­­ ifl.Ö. LAJOS, elnök DR. FARKAS CSABA, alelnök ÍGÉRET AZ ÚTJAVÍTÁSRA Az ingyenkonyha ügye még megoldatlan Hárommilliárd lej szükséges a Szentegyházán átvezető megyei út (l­övéte irányába) újraaszfaltozásá­­hoz. Az évek óta leromlott állapot­ban levő útszakaszon lassan lehetet­lenné válik a közlekedés, az autók már csak lépésben haladhatnak. A megyei tanács küldöttei legutóbbi kiszállásukkor is megígérték Rus­ Sándor polgármesternek: az­ út javí­tása hamarosan megkezdődik. Az összeg több mint fele az útadó­ból jön majd - mondta Rus Sándor polgám­ester. - Az út egyengetésének megkezdése munkagéppel már csak az időjárás alakulásától függ, akár né­hány nap múlva elkezdődhet. A leg­fontosabb kérdésről van szó, enélkül minden fölöslegesnek tűnik. Koránt­sem tűnik ennyire biztatónak a központ­ban található vendéglő épületébe elkép­zelt szegénykonyha helyzete: bár a szükséges dokumentáció már hosszú ideje a minisztériumban van, a jóváha­gyás egyre késik. A polgármester a Har­gita megyei parlamenterek hozzáállá­sával sem elégedett:­­ ígéreteket kap­tunk, de mi segítséget szeretnénk, mert az ingyenkonyha fontos a városnak. KOVÁCS ATTILA Dilema című bukaresti hetilap (alapító igazgatója Andrei l’lefu) múlt heti, 268-as számának témája: történelem és földrajz az iskolában. "Ștefan cel Mare moldvai fejede­lemről azt tanuljuk, hogy feleségét szerető, feddhetetlen hős, de más­­óri­ásokból tudjuk, hogy nagy szok­nyavadász volt " mondja egy bu­karesti középiskolás a Dilema ri­porterének. A Caragiale líceum­ban elmondták: tudják, hogy sok minden, amit történelemből tanul­nak, nem igaz. Egy XII. osztályos fiú példát is felhoz: a tankönyv halárincidenseket emleget, de ő olvasta egy felnőtteknek szóló ta­nulmányban, hogy a dákok rabló­támadásokat intéztek a szomszé­dos római területek ellen. Sever Avram politológus azzal kezdi kommentárját, hogy a román tan­könyvek túlheroizálják a történel­met, különösen az eredetkérdést, ezen belül a latinitást. Zigu­ Ornea irodalomtörténész felpanaszolja, hogy a történelemkönyvek túlzsúfol­tak uralkodókkal, csatákkal, hőstet­teknek nacionalista színezetű rész­letezésével, hogy eljusson a követ­keztetésig nem az a fontos, hogy milyen nyelven tanul­juk a történelmet, ha­nem hogy milyen könyvből, és hogy mi­vel maradnak a gyer­mekek. Ezek után mintegy összegezésnek tekint­hetjük Adrian C­ioroianu bukaresti egyetemi tanársegédnek az utolsó oldalt betöltő esszéjét. A szerző évek óta vizsgáztat felvételizőket a törté­nelem karon, dolgozataiból jegy­zeteket készít. Idézetei azt mutat­ják ki, milyen nyomokat hagy a román ifjúság lelkében-tudatában mindaz, amit történelemből betáp­láltak neki az iskolában, ezen túl­menően pedig amit olvas a sajtó­ban, lát a televízióban. Kiderül pél­dául, hogy a történelem mint tan­tárgy sovén­ nacionalista érzelme­ket gerjeszt, fogékonnyá teszi az ifjú nemzedék egy részét a hazafiaskodó demagógiára, a nemzeti erények túllicitálására. Ezzel magyarázha­tó, hogy némely dolgozatírónak szi­lárd meggyőződése: a dákok már Krisztus előtt három évszázaddal ke­resztények voltak, hogy magasrendű kultúrájuk vonzotta ide Traianus csá­szárt. Többen azt bizonygatják, hogy a magyarok a dákok után érkeztek Erdélybe, hogy minden törvényes alap nélkül elfoglalják. A sovinizmus mindegyre visszaté­rő motívuma a dolgozatoknak: min­den, ami kapcsolatba hozható a ma­gyarsággal, azt hazafiság próbálja elítélni, bemocskolni, ironizálni, azon föl kell háborodni. A líceum padjaiból alig kikerült zsenge fák-lányok ezt olyan hévvel teszik, hogy a tanköny­vükben előforduló, minden negatív szereplőt magyar­nak kiáltanak ki. Franz Sulzer: XVIII. századi tör­ténészből így válik magyar miniszter, a bécsi döntés cin­kosa. Nem ússza meg Kun Béla sem: ő hol tatár kán, hol kínai hadvezér, hol a s­asgárda hangadója, hol magyar külügymi­niszter. Ezzel szemben Vlad Ţepeș nagy hazafi volt, akit a Nyugat min­den alap nélkül nevez Draculának. Az esszének szórakoztató jelleget kölcsönöznek azok az idézetek, ame­lyekben a dolgozatírók a mai extrémista szókincsből vett, jól is­mert fordulatokkal próbálják pótol­ni mindazt, amit elmulasztottak megtanulni, így válik az 1872-ben meghalt ,Avram lánca 1918-ban a Nagy Egyesülés legendás vezérévé, akinek „ érkezését a Kárpátok mind­két oldalán élő testvéreink oly türel­metlenül várták ". De szerepel a dol­gozatokban román büszkeség, könny, kiállás a nemzeti méltóság mellett, tiltakozás mindenfajta revi­zionista kísérlet ellen. Az ostobaságnál és primitív haza-­fiaskodó demagógiánál nagyobb baj, amit Adrian C­ioroianu lé­te le­ssen kimond: a felvételiző fiatalok azt képzelik, hogy nacionalista szóvirágaikkal megnyerik a dol­gozatjavító tanárok rokonszenvét, akik mivel ugyanolyan jó romá­nok, mint ők, felülosztályozzák művüket. Az esszé biztató záróak­kordja, hogy tévedésről vaan szó: az ilyen jelöltek nem kerülnek be a történelem karra. Ami pedig a földrajzot illeti, erről ugyanitt, de más alkalommal. BARABÁS ISTVÁN AZ ÉLET FONÁKJA Koronás szoknyavadász Szeretetszolgálat és diakóniai munka (Folytatás az I■ oldalról) lehetőségeiről, módozatairól be­szélt. Az Illyés Közalapítvány és az Ifj Kézfogás Alapítvány képvise­lői a magyarországi pályázati le­hetőségeket ismertették. A szociá­lis,és karitatív munka témaköré­ben Gergely István csíksomlyói plé­bános, Szász János Cari­tas- igazga­tó. Vincze Hér Gábor magyaros re­formátus lelkész beszélt a diakóniai munka, a szeretetszolgálat különbö­ző ágazatáiól. A tanácskozás első napjának vé­gén a konferenciát látogatásával tisztelte meg Göncz Árpád köztár­sasági elnök. A második nap központi témája: szociális, karitatív munka, különös te­kintettel a cigány pásztorációra. A ci­gányság problémája a többségi lakos­ság kérdése is - hangsúlyozta a buda­pesti felszólaló, és ez a gondolat vo­nult v­égig a további előadásokban is. Csató Béla főesperes sepsiszentgyör­gyi tapasztalatait ismertette, majd Kovács Árpád plébános a kerelő­­szentpáli cigányok körében kifej­tett munkájáról beszélt. Fülöp­ G. Dénesné tiszteletes­ asszony a ma­rosvásárhelyi vártemplom dia­kóniai munkájáról számolt be. Papp Tihamér Kárpátaljáról küldött leve­lében azt hangsúlyozta, hogy a szol­gálattevőket is formálja, nemcsak a kedvezményezetteket. A konferencia tegnap délben fel­szólalásokkal, majd az elhangzotta­kat összefoglaló sajtótájékoztatóval ért véget. JÓ BOR, JÓ EGÉSZSÉG Mit tudunk a borokról? Mai lapszámunkban folytatjuk a múlt pénteken elkezdett, borral kapcso­latos kérdéseket. Ezúttal újabb tíz kérdést közlünk, a megfejtéseket a múlt hetiekkel egyszerre kell beküldeni a szerkesztőségeimére (Csíkszereda, Szent­lélek utca 45 szám) április 15-ig. A helyesen válaszolók között a Hargita Bor és Italok Rt. által felajánlott díjakat (I. díj: egy 20 literes Bag in box bor, II. díj: két db 3 literes Bag in box bor, III. díj: egy borról szóló könyvecske és 1 liter bor) 1998. április 17-én 12 órakor sorsoljuk ki szerkesztőségünkben. 11. Melyik az a három tényező, amely a vörösbor gerincét adja? a) az alkohol, a cukor és a tannin b) a savak, az alkohol és a cukor c) a savak, az alkohol és a tannin 12. Melyik az­ a borfajta, amely­nek illata szegfűszeghez hasonlít? a) Kadarka b) Bikavér c) Tokaji Furmint 13. Melyik borra mondják, hogy kiegyensúlyozott? a) megvan benne mindhárom fő ízkomponens b) legalább kétéves borra e) egyik ízkomponense sem ki­­hangsúlyozottabb a másiknál 14. Mi adja a bor édességérzetét? a) cukor- és alkoholtartalma b) cukor- és glicerintartalma e) cukor-, alkohol- és glicerintartalma 15. Melyek a jellegzetes erdélyi borok? a) Muskotály, Cabernet Sauvignon b) Merlot, Fekete Leányka c) Leányka, Királyleányka, Olasz­­rizling ■ 16. Melyek azok a szőlőfajták, amelyekből Murfatlani piros borok készülnek? a) Cabernet Sauvignon, Pinot Noir, Merlot b) Cabernet Franc, Merlot, Kék , Aportó c) Fekete Leányka, Merlot, Cabernet Sauvignon 17. Mily­en színe van a hároméves Busuioaca de Bohotin bornak? a) rubin b) világos vörös , c) téglaszín vörös 18. Milyen ételhez fogyasztana Ezerjót? a) töltött káposzta b) sültek, szárnyashús c) füstölt szalonna, flekken 19. Milyen bort illet meg a "ke­rek” jelző? a) testes, telt­ harmonikus bort b) bársonyos, selymes bort e) harmonikus bort 20. Hogyan jel­lemezné a Merlot bort? a) fűszeres b) férfias c) savas 1998. április 3. Szimpózium a fajtafeljavításról (Folytatás az 1. oldalról) portát is megtekinthettek Korodi Árpád és István portáján. Csíkszent­­mártonon, majd Csíkszentgyörgyön a délelőtti napsütésben ugyancsak volt mit felbecsüljön a szakmai kompetencia. Amely, ha politikával és nemzeti elfogultsággal társul, et­nikai kérdést csinál a tehénből is! Különben a Hargita megyében hat­hét éve kialakított modell, egyálta­lán a Harball cég megjelenése a régi szervezési keretben szálkát jelen­tett. Egyfajta szakmai „harkov"­­ként figyelték mindazt, amit dr. Ti­boldi István úrék kezdeményeztek. Most a szimpózium alkalmat adott a munka felbecsülésére azoknak is, akik egy kanál vízben a tavaly és tavalyelőtt a bikát is eláztatták vol­na, mert Harbull apaállattal nem il­lik elmagyarosítani a román tarkát. Hanem az országban lévő hat sper­matermelő központ (SEMTLST) rövidesen rászorult a f­­arbull ma­gánvállalkozás segítségére, amely a legjobb amerikai-kanadai szarvas­­marha vérvonalat a román-magyar kapcsolatok révén tudta érvényesí­teni nemcsak a megyében, de országszinten. A délutáni órákban a Jakab Antal Tanulmányi Köz­pontban dr. Tiboldi István, a megyei fajtafeljavító hivatal igazgatója szá­molt be a munkáról és az eredmé­nyekről. Ezután a főhivatal szakem­berei és a megyei hivatalok küldöt­tei eszmecserét folytattak.

Next