Hargita Népe, 1999. február (11. évfolyam, 25-48. szám)

1999-02-01 / 25. szám

Külföldiek munkavállalása Az Európai Unióval kötött társulási szerződésben foglaltaknak meg­felelően február 1-jétől, azaz mától külön munkaerőpiaci vizsgálat nélkül kaphatnak munkavállalási engedélyt Magyarországon a külföldi érdekeltségű vagy külföldi vállalkozások úgynevezett kulcsszemélyei. Külföldi érdekeltségű vállalkozásnak számít a Magyarország te­rületén alapított olyan gazdálkodó szervezet, amely többségi külföldi tulajdonban áll, vagy amely felett külföldi személy vagy külföldi vállalkozás többségi irányítást biztosító közvetlen befolyással ren­delkezik. Ilyen külföldi érdekeltségű vállalkozás a külföldi cég magyarországi fióktelepe, képviselete, valamint a külföldi által Ma­gyarországon alapított - külön jogszabályban meghatározott - egyé­ni vállalkozás, egyéni cég. Külföldi vállalkozásnak tekinthető a Magyar Köztársaság terüle­tén kívüli székhellyel rendelkező, fő tevékenységként vállalkozást folytató jogi személyjogi személyiséggel nem rendelkező szervezet és más olyan vállalkozó is, aki külföldön céggel rendelkezik, illetve a gazdasági nyilvántartásban szerepel. Folytatódik a gazdák blokádja Lengyelországban továbbra is tart a kormány mezőgazdasági po­litikája miatt tiltakozó gazdák akciója. Szombat délután ismét megszaporodott az úttorlaszok száma, annak ellenére, hogy a hatóságok továbbra is törvénytelennek minő­sítik a tiltakozás ilyen formáját, s az abban résztvevők felelősségre vonásával fenyegetőznek. A rendőrség az útlezárások kezdete, va­gyis hétfő óta 23 helyen oszlatta szét erőszakkal a parasztokat, s 1500 tüntető ellen tett feljelentést. A gazdák végső kétségbeesését jelzi az a tragikus eset is, amely még péntek este történt Gnieznóban. A város székesegyháza előtt egy 62 éves földműves benzinnel leöntötte, majd felgyújtotta magát. A járókelőknek sikerült ugyan gyorsan eloltaniuk a lángot, de a férfit így is súlyos égési sérülésekkel kellett kórházba szállítani. A gazda előzőleg részt vett az egyik Gnieznóba vezető országút blokádjában. EU-szociáldemokraták bécsi tanácskozása Az európai uniós országok szociáldemokrata pártjainak Bécsben folyó tanácskozásán a részt vevő pártvezetők szombaton elvben elfo­gadtak egy választási kiáltványt az idei júniusi európai parlamenti választásokra készülve. A kiáltvány szövegét a jövő héten véglegesíti Brüsszelben az Európai Szociáldemokrata Párt elnöksége. Végérvényes elfogadására a március eleji milánói kongresszuson kerül sor. Az osztrák fővárosban jóváhagyott javaslat hangsúlyozza, hogy a benne megfogalmazott 21 kötelezettségvállalás a szociáldemokraták 21. század küszöbi céljait tükrözik. Elképzeléseik szerint általánosság­ban véve az Európai Uniónak polgárbarátibbnak, demokratikusabbnak, szociálisabbnak, áttekinthetőbbnek és erősebbnek kell lennie. Solana kezében a döntés A NATO szombaton úgy döntött, hogy Javier Solana egyszemé­lyes megítélésére bízza a jugoszláv célpontok elleni légitámadás megindítását, a nemzetközi összekötő csoport kéréseinek figyelem­be vételével. A szövetség nagykövetei szombati egész napos ülésükön határozták el a főtitkár felhatalmazását a légicsapások megindítására a hathatalmi - Oroszországot is magában foglaló - összekötő csoport erőfeszítései­nek fényében. A döntés azt jelenti, hogy egy esetleges légitámadáshoz immár nincs szükség a tizenhat tagország újabb egyeztetésére, a katonai vezetés pusztán a főtitkártól is megkaphatja a parancsot. A szövetség azt reméli a katonai nyomás növelésétől, hogy segít elérni a tűzszünetet, és a jugoszláv hatóságokat a nemzetközi követelések teljesítésére kényszeríti. Egyelőre senki nem gondol azonban arra, hogy a háromhetes tárgyalási periódus vége előtt légicsapásokra kerülne sor. ■ RÖVIDEN • Az MDF XIV. tisztújító országos gyűlése Dávid Ibolyát válasz­totta meg a párt új elnökének. Dávid Ibolya az 514 érvényes szavazatból 336 voksot kapott, vetélytársára, Lezsák Sándorra pedig 178-an szavaztak. • Pokolgép robbant szombat délután Fokváros egyik rendőrőrse előtt, újabb kihívást intézve ezáltal a dél-afrikai rendőrség terroristaellenes terveivel szemben. A rob­banás következtében egy 18 éves lány megsebesült. • Kína azt követeli a macedón kormánytól, hogy a legrövidebb időn belül vonja vissza döntését a Tajvannal való diplomáciai kapcsolatok felvételéről, ellenkező esetben Kína megszakítja kapcsolatait Macedóniával. Ezt az üzenetet tartalmazza az a feljegyzés, ame­lyet Kína szkopjei nagykövete szombaton nyújtott át Ljubcso Georgievszki macedón miniszterelnöknek. • Husszein jordániai királyon a közeli napokban csontvelőátültetést hajtanak végre, miután szombaton befejeztek egy újabb kemoterápiás ciklust - közölte az uralkodó orvosa az egyesült államokbeli Mayo klini­kán (Rochester, Minnesota állam). A 63 esztendős Husszein non-Hodgkin lymphomában szenved, és a tavalyi év második felében folyamatosan a Mayo klinikán tartózkodott, ahol hat rákellenes kemoterápia-sorozatban részesült. • Orbán Viktor magyar miniszterelnök háromnapos horvátországi látogatásának be­fejező napján, vasárnap Kórógyra, Szentlászlóra, majd Kopácsra utazott. A magyar miniszterelnökkel együtt kereste fel a délszláv háborúban súlyos károkat szenvedett magyar lakta falvakat Ljerka­ Mintas Hodak, az európai integrációs ügyekkel megbízott horvát miniszterelnök-helyettes, valamint Mila Simic, a zágrábi kormány kisebbségügyi hivatalának vezetője is. Bel- és külpolitikai ügyeletes: HECSER ZOLTÁN ■ HÍRHÁTTÉR Magyar-NATO kapcsolatok Javier Solana NATO-főtitkár­­nak a cseh, a lengyel és a magyar külügyminiszterhez küldött 1999. január 29-i levele kapcsán áttekint­jük Magyarország és a NATO kap­csolatának fontosabb eseményeit. 1990. július 18.-Antall József mi­niszterelnök Manfred Wömernek, a NATO főtitkárának Brüsszelben bejelentette: Magyarország brüssze­li nagykövete megbízást kapott a NATO-val való állandó kapcso­lattartásra. 1990. november 23. - Manfred Wömner NATO-főtitkár - elsőnek a szervezet történetében - Buda­pestre látogatott. Fogadta őt Göncz Árpád köztársasági elnök és Antall József miniszterelnök. 1990. november 28-29. - Az Észak-atlanti Közgyűlés - a NATO- parlament - londoni ülés­szakán Magyarország társult tagi státust kapott a részt vevő közép- és kelet-európai országokkal együtt. 1991. december 20. - Brüsszel­ben 16 NATO- és 9 korábbi VSZ- tagállam részvételével megalakult az Észak-atlanti Együttműködési Tanács, a második világháború óta az első olyan (konzultatív) szervezet, amely biztonságpoliti­kai kérdésekben közös szervezeti keretek közé fogadta a hideghábo­rú idején szembenálló országokat. 1994. január 10-11. - A N­ATO- csúcstalálkozó Brüsszelben hivata­losan meghirdette a „Partnerség a békéért” kapcsolatrendszert, egyút­tal a záródokumentumban kilátásba helyezte a Szövetség „fokozatos és evolutív” kibővítésének lehető­ségét. Jeszenszky Géza külügymi­niszter 1994. február 8-án Brüsszelben aláírta a „békepart­nerség” keretegyezményét. 1994. november 15. Kovács László külügy- és Keleti György vé­delmi miniszter Brüsszelben ünne­pélyesen véglegesítette a NATO és Magyarország kétoldalú együttmű­ködési munkaprogramját. 1995. május 26-29. Budapesten tartotta ülésszakát az Észak-atlanti Közgyűlés. A NATO-parlament negyvenéves fennállása óta első ízben tanácskozott nem NATO-országban. 1995. október 14-20.­­ A Ba­konyban, Újdörögd körzetében 19 nemzet katonáinak részvételével megtartották a NATO békepartner­ségi törzsvezetési gyakorlatát Coo­­­perative Light ’95 fedőnéven. 1995. december 5. - Az Ország­gyűlés megszavazta, hogy magyar műszaki kontingens vegyen részt a délszláv válság békés rendezésének végrehajtását biztosító nemzetközi erők (IFOR) tevékenységében. 1996. február 3-án az Okucaniban állomásozó 416 főből álló magyar IFOR-egység a NATO hadműveleti parancsnoksága alá került. 1995. december 9. - A Somogy megyei Taszárra megérkeztek a NATO boszniai békefenntartó missziójában (IFOR) részt vevő első amerikai katonák. 1996. július 20-26. -Cooperative Chance ’96 elneve­zéssel NATO vezetésű, több nem­zetiségű légierő-gyakorlatot ren­deztek Szolnokon, illetve Új­­dörögdön. Először rendeztek ilyen gyakorlatot a NATO fennhatósá­gán kívüli területen. 1996. december 17. - Az Or­szággyűlés elfogadta a magyar műszaki részvételt az újonnan fel­állítandó délszláv stabilizációs (SFOR) erőkben. 1997. május 30. - A portugáliai Sintrában az Észak-Atlanti Együtt­működési Tanács külügyminiszteri ülésén kimondták az ÉAET meg­szűnését, helyette létrehozták az Euroatlanti Partnerségi Tanácsot. 1997. július 8. - A NATO-tagor­­szágok madridi csúcstalálkozója úgy határozott, hogy meghívják Magyar­­országot, Csehországot és Lengyel­­országot. 1997. szeptember 10. - Brüsszel­ben megtartották a NATO és Ma­gyarország közötti csatlakozási tár­gyalások első fordulóját. 1997. november 16. - Magyar­­országon országos népszavazást tartottak a NATO-csatlakozásról. A 8 019 724 választópolgár 49,24 százaléka szavazott, és 85,33 szá­zalékuk (3 327 118 személy) igen­nel voksolt. 1997. december 16.-A NATO- államok külügyminiszterei a há­rom meghívott ország külügymi­niszterének jelenlétében Brüsszel­ben aláírták Magyarország, Cseh­ország és Lengyelország csatlako­zási jegyzőkönyvét. 1998. február 3. - A dán parla­ment és a kanadai kom­ány (a NATO-államok közül elsőként) megerősítette Csehország, Lengyel­­ország és Magyarország NATO- csatlakozási okmányait. 1998. de­cember 1-jéig mind a 16 NATO- tagállamban lezajlott a ratifikációs folyamat. (MTI) I KALEIDOSZKÓP Megtalálták Stradivari végrendeletét A kutatók véletlenül rábukkantak Giacomo Antonio Stradivari, a nagy hegedűkészítő 1729-ben kelt végrendeletére. A szakemberek egy másik hege­dűkészítő után kutattak az észak-olaszországi Cremona levéltárában, amikor felfedezték a testa­mentumot - írta szombati számában a La Stampa című torinói napilap. Az 1644 és 1737 között élt cremonai hegedűkészítő mester végrendeletében hét gyermekére hagyta örökül vagyonát. A testamentum­ból kiderül, hogy Stradivari különösen lelkiismeretes könyvelő és ügyes üzletember volt. Az okirat legér­­­dekesebb része az elsőszülött Francescóra és öccsé­­re, Omobonóra vonatkozik. A két fivér örökölte a műhelyt atyja halála után. Stradivari sohasem bo­csátotta meg fiatalabb fiának, hogy egy nápolyi uta­zása során 2000 lírát költött - ezért pontosan ekkora összeget vont le örökségéből. Az első számú örökös Francesco lett, akit apja megbízható és engedelmes fiúnak írt le. A műhelyben Stradivari halálakor mint­egy 100, jórészt kész állapotban lévő hegedű, gor­donka és gitár maradt hátra. Lenint eltemetnék Az oroszok egyre nagyobb többsége szerint meg­érett az idő­ arra, hogy eltemessék Lenint. A legfris­sebb országos közvélemény-kutatásból kiderült, hogy az orosz lakosság 5­7 százaléka szerint már nem kellene közszemlére tenni Lenint a Vörös téren, ha­nem jobb lenne eltemetni. Tavaly júliusban 55 szá­zalék volt az így gondolkodók aránya, 1997 júliusá­ban pedig még csak 42 százalék. A Szovjetunió 1991- ben bekövetkezett széthullása után az akkori orosz kormány elkezdte ugyan tervezgetni Lenin temetését, de soha nem született meg a döntés erről. Az orosz parlamentben a kommunisták vannak többségben, és ők hevesen ellenzik Lenin bebalzsamozott holttes­tének elmozdítását. Lenin egyébként 1924-ben bekö­vetkezett halála előtt kifejezte kívánságát, hogy édes­anyja mellé temessék el Szentpéterváron. A vietnami patkányhóhérok királya Patkánybérgyilkost fogadott fel egy vietnami tarto­mány elöljárósága. Az illető, Nguyen Hu Van csak tavaly mintegy 30 ezer patkánnyal végzett egymaga­­ bár csapdái segítségével. Vant szülőfalujában a pat­­kányölők királyaként tisztelik és így is „ becézik" azután, hogy teljesen kiirtotta a rágcsálókat a környékről. Mint tartományi patkánybérgyilkos havi hetven amerikai dollárnak megfelelő fizetést kap, ami a vietnami átlag­­fizetésnek több mint duplája. „Hadfelszerelése" 300 saját fejlesztésű csapdából áll. Faluról falura jár, s minden településen száz csapdát állít fel. Másnapra 50-70 patkánnyal kevesebb garázdálkodik a faluban. A kórházak veszélyesebbek az utaknál Svédországban évente több ember hal meg a kór­házakban a hibás kezelés vagy a téves kórmegállapí­tás miatt, mint közúti balesetben - derült ki egy felmérésből, amelyet Bengt Arnetz orvosprofesszor és kutatócsoportja végzett a svéd egészségügy minő­ségi fejlődéséről. A vizsgálatok szerint 1998-ban 355 eset olyan eset történt, amelyben teljes bizonyosság­gal állítható, hogy az egészségügy volt felelős téves diagnózisok felállításában és félrekezelésben, és 29 esetben követtek el az orvosok olyan műhibát, amely közvetlenül okozta a beteg halálát. A tigrisek széttépték az ápolót Széttépte ápolóját négy éhes tigris egy thaiföldi magánállatkertben. A 24 éves férfi hiába menekült egy fára, a tigrisek annyi sebet ejtettek rajta, hogy életét vesztette. A véres eseménynek több látogató is szemtanúja volt. A rendőrség a szerencsétlenségért az állatkertet tette felelőssé. „Az utóbbi időben kevés­­ volt a látogató, az állatkertnek vissza kellett fognia a kiadásait, és az állatok nem kaptak eleget enni" - mondta el az illetékes rendőrtiszt. Az állatkert tulaj­donosát a halálos baleset mellett várhatóan azért is felelősségre vonják, mert Thaiföldön magánállat­kertben tilos tigriseket tartani. HARGITA NÉPE- közéleti napilap. Kiadja a Hargita Népe Kiadóvállalat. Szerkesztőbizottság: BORBÉLY LÁSZLÓ (főszerkesztő), FERENCZ IMRE, HECSER ZOLTÁN (felelős kiadó), SURÁNY ISTVÁN, SZONDY ZOLTÁN. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Csíkszereda, Szent­lélek u. 45 sz. Levélcím: 4100 - Csíkszereda, Pf. 36. Telefon: (066)-123507 - tájékoztatás (15-08 óra között üzenetrögzítő), (066)-123633 - reklám, ügyvitel; telefax: (066)—171322; e-mail: hargitanepe @ topnet.ro; Web: http:v\v\v\v.topnet.ro hargitanepe. A lap bel- és külföld­i hírösszeállítása az MTI és a Rompres hírügynökségek információinak felhasználásával készül. Számítógépes szedés, tördelés: Hargita Népe Alapítvány. Nyomás: Europrint Kft.

Next