Hargita Népe, 1999. március (11. évfolyam, 49-75. szám)
1999-03-24 / 69. szám
5 * . ■ : . 1 Gyilkostó ébredése Hóvirág helyett a szemét virágzik Kábultan, rossz álomból ébred Gyilkostó. Mint a gazdátlan jószág, ami valamelyik szennycsatornában töltötte az éjszakát. Fényes reményei erre a nyárra sem lehetnek, bundája egyre jobban rongyolódik, egészsége gyengül. Másokkal ellentétben ő azt is tudja, hogy mibe fog belepusztulni. Nem ma, nem holnap. Gyilkostó és a vele rokon üdülőhelyek ugyanis nem úgy halnak meg, mint a mesebeli nagyapó, aki csak lehunyja a szemét, s azzal vége. Gyilkostót és társait hosszú haldoklással bünteti Isten. Mintha mindazért, amit az ember művelt és művel vele, maga lenne a vétkes. Ma még próbálja, próbálja. Aztán magához veszi, s tán akkor lesz ismét jó Gyilkostónak is. Mint volt valaha, amikor még nem így hívták, s amikor még rengeteg suttogott a vékony termőréteggel bevont mészkőhegyek fölött, amikor azóta kipusztított zergék és sasok voltak az őrszemek a vidék fölött, farkasok és medvék a szanitécek és a zsandárok, s vízbe fúlt fákkal tarkított víztükörről nem álmodott csak a Teremtő, mikor még nem indult meg a Gyilkos-hegyről a tóteremtő hegyoldal. Az ember akkor nem is nagyon járt erre, csak pisztrángot fogni, amit fenyőfafüst fanyar illatával vegyítve szárított téli, nehezebb időkre is. Gyilkostó ébredezik. Még nem han tava tükrén a vastag jégpáncél, de már a szemét virágai kinyíltak, tarkává téve az oldalt a nemrég még csillogó hótakaró helyén. Pedig tavaly szemétprés is érkezett az üdülőre, parkőr vigyázta a 8 méterenként elhelyezett szemetesládáktól sárgálló sátorozóhelyet, közel 2 millió lejre törtek szét figyelmeztetőtáblát a kedves átvonuló turisták, akik csak szemetet hagynak maguk után, s akik közül - a szemetelés alapján - ma már oly nehéz kiválasztani a keletről és nyugatról érkezőt. Pruson túli és inneni testvéreink mocskát Maroson túli testvérünk takaríttatja: a gyergyóremetei Portik Csaba régi motorosnak számít az üdültető szakmában. Csak az ő háza táján, a Gyilkostó vendéglő körül van rend és tisztaság. Máshol nézzünk be a fák közé. Azonnal mesélni kezd az erdő... A tehetetlenek Török Zoltán közgazdász, az üdültető vállalat igazgatója és Csíki Károly, a gyergyószentmiklósi Polgármesteri Hivatal Gyilkostóval megbízott tisztviselője tudja, mit lehetne tenni. Nem a hatalmas összegeket felemésztő beruházásokról beszélnek, hanem arról, ami megállítaná ezt a földindulást, amely nem tavat teremt, hanem eltünteti azt. (Ha megnyugtat valakit, a Gyilkos-hegy oldala ma is állandó földcsuszamlás veszélyét rejti magában. Néhai Bányai János geológus már rég figyelmeztetett, hogy építkezésre alkalmatlan e terület.) Tavaly nagy lendülettel próbált a város tanácsa intézkedni. A 21 tanácsosból 14 ki is utazott Gyilkostóra. Aztán mind elfelejtette, hogy mit tapasztalt. Ősszel Csíki Károlyék újabb nagytakarítást végeztek a mellékgazdaság dolgozói, a csendőralakulat kiskatonái és a gyergyói természetvédők bevetésével. Azt remélték, tavaszig nem lesz gond. Nincs is. A szemét virágai gondtalanul nyílnak hóvirág helyett is a völgyben. Szintén tavaly Csíki Károly szakszerű tanulmányt készített Gyilkostó pusztulásáról. Arról is írt, hogy a kosárfonásos módszerrel mit kellene megakadályozni, hogy a járművek alól ne a patakmederbe hulljon a talaj. Dr. Garda Dezső képviselő a parlamentben is fellépett a környezetpusztítás ellen. De bizonyos Neamţ megyei erdőkitermelő cégek áldásos munkájának köszönhetően tejeskávé színű volt egész nyáron a tó vize. A pisztrángtenyészde apró halai elpusztultak. A Petroforest és a Tarcáu nevű moldvai vállalat munkásai a patakban húzatták a fát. Lehet azért, mert tudták: lajbizsebből fizetheti ki a munkaadójuk a környezet és a víz szennyezéséért kirótt büntetést. Úgy is olcsóbb neki, mint hidat húzni a meder fölé, a rönkszállító erőgépeknek. (A vízügyi ellenőrzést a Neamţ megyeiek kellett volna és kellene végezzék. Annál a brassói úriembernél is, akinek tóparti villájából egyenest ajtóba folyik a szennycsatorna tartalma.) Tavaly naponta 18-20 hatalmas rönkszállító füstölt be Neamţ felé fával megrakottan. A szoros meredek sziklafalain a mindennel dacolni tudó fenyők ezrei fulladtak meg az utóbbi időben a mérgező kipufogó gázoktól. Száz esztendők így enyésznek el hetek, hónapok alatt... Egy felmérés intelmei Gyilkostó fejlesztéséről ne beszéljünk. De jó, ha megismerjük egy - a nyáron végzett - felmérés néhány érdekesebb adatát. A gyergyószentmiklósi főiskola diákjai végezték. Gyilkostóra a megkérdezett turisták 88%-a a természeti szépségek miatt látogat. Személyes tapasztalatainak köszönhetően a megkérdezettek 49%-a, ismerősök ösztönzésére 27%, 33% átutazó, 26%-uk 13 napot tölt itt a szabadságából, 20%-uk a hétvégeken keresi fel az üdülőt, míg hosszabb időre a turisták 22%-a érkezik. Magánúton, személyautóval a látogatók mintegy 63%-a, szervezetten 25%-uk érkezik. Legtöbben a villákban keresnek szállást Török Zoltánék tudják, hogy mire lenne a legégetőbben szüksége Gyilkostónak. Víz- és szennyvezeték kellene az üdülő számára. Higiénikusabb feltételek a még használható villákban. Korszerű táborozóhely, ahol a külföldi akár hálókocsiját ishozzákapcsolhatja a víz- és szennyvízrendszerhez. (A mára teljesen tönkretett juhpataki sátorozó házikóiba lovakat, barmokat kötöttek valakik, sajátosan értelmezve e házikók szerepét.) Ma már a távközlési lehetőségek jobbak, mint a felmérés idején, automata telefonközpontja van az üdülőnek. Nyárára kártyás telefonfülkét is felszerelnek, de Török Zoltán hiába adta át szolgálati lakása kulcsát, hogy azt orvosi rendelőnek használják legalább a nyári idényben. A környezetszennyezés megfékezése is nagy gond. Zöldrendőrség kellene ide. Amit a Szent Anna-tó védelmében Kerezsy Lászlóék tesznek, arra lenne szükség itt is - vélik. Bár erre vadabbak is járnak, olyanok, akik még a rendőrt is lefegyverzik és bántalmazzák... Természetesen, büntetlenül, mert állnak is tovább a nagy orosz síkság irányába. Ők azok, akik tüzet tehetnek a tóparton, behajthatnak a tiltott területekre, nem fizetnek és garázdálkodhatnak. Hargita megye környezetvédelmi felügyelősége munkájának nincs látszata Gyilkostón. Osztogathattak büntetést és jó tanácsot még a gyergyószentmiklósi polgármesternek is, alkalmi ellenőrzésekkel szinte semmire sem lehet menni. Állandó alkalmazott szerződtetéséhez még Gyergyószentmiklósra sem futja költségvetésükből. Ez ellenben senkit nem mentesít a felelősség alól. Ébredezik Gyilkostó. A síléceket túrabakancsokra cserélik a szép üdülő szerelmesei. Csíki Károlyék a turistajelzések újrafestését tervezik. Csak kerül arra néhány fej. Nagyobb beruházásról senki nem mer álmodni. Az Állami Vagyonalap áruba bocsátja, ami még eladható. Hogy mennyi jut majd abból az összegből Gyilkostó fejlesztésére? Elválik jövő hóolvadásig. Addig ellenben nem kell elfeledni, hogy nem szégyen a foltozott ruha, ha tiszta. BAJNA GYÖRGY Megrongálták Mátyás király kolozsvári szobrát, befestik a magyar nyelvű helységnévtáblákat a Gyergyói-medencében is. Gyilkostón minden magyar nyelvű szöveget tartalmazó táblát összetörtek. A Bár a Lóház fölött vannak az üdültető vállalat irodái. Számít? Mindent el kell tüntetni, ami magyarul van. Sem a helységnévtáblák lefestői, sem a Mátyás-szobor talapzatának megrongálói nem kerülnek elő soha. Miként nem kéri számon senki a primitív indulatok parlamenti gerjesztőit sem. A báránylelkületnek pedig nem mindazok, ahogy azt sokan be szeretnék adni a világnak. (NAGY P. ZOLTÁN felvételei) (32%), a szállodában 22% száll meg, sátorban 11%. Legtöbben, 41% otthonról hoznak élelmet, 27% étkezik étteremben. Tanulságosak a megkérdezettek benyomásai is. A szobák, a tisztaság és a személyzet pozitív elbírálásban részesült. Az illemhelyek, az árak és a tisztálkodási lehetőségek ellenben általános elégedetlenségre adnak okot. A látogatók 58%-a olyannak találta a feltételeket, mint amilyennek elképzelte, a kellemesen és kellemetlenül csalódottak aránya pedig megegyezik, 20-20%. Mivel távozik tehát a látogató? A gyönyörű környezet emlékével és azzal, hogy nincs orvosi ellátás, nincs tisztálkodási lehetőség, nincsenek illemhelyek, sportpályák s alig szerezhet itt információt a vendég. A látogatók 42%-a Hargita megyei vagy a vele szomszédos megyékből való. A látogatók 75%-a 40 év alatti. Legszívesebben értelmiségi, diák, tisztviselő keresi fel Gyilkostót (kb. 72%). A választ adók 30%-a havi 500 000-800 000 lej közötti tiszta jövedelemmel rendelkezik. Lehet-e itt szebb jövő? Ébredezik Gyilkostó. E vendéglő körül mindig ügyelnek a tisztaságra. Három árva... Hűlt helye ilyenkor a köröndi emléktárgyárusoknak RIPORT 1999. március 24.