Hargita Népe, 1999. március (11. évfolyam, 49-75. szám)

1999-03-24 / 69. szám

5 * . ■ : . 1 Gyilkostó ébredése Hóvirág helyett a szemét virágzik Kábultan, rossz álomból ébred Gyilkostó. Mint a gazdát­­­lan jószág, ami valamelyik szennycsatornában töltötte az éjszakát. Fényes reményei erre a nyárra sem lehetnek, bundája egyre jobban rongyolódik, egészsége gyengül. Másokkal ellentétben ő azt is tudja, hogy mibe fog bele­pusztulni. Nem ma, nem holnap. Gyilkostó és­ a vele rokon üdülőhelyek ugyanis nem úgy halnak meg, mint a mesebeli nagyapó, aki csak lehunyja a szemét, s azzal vége. Gyilkostót és társait hosszú haldoklással bünteti Isten. Mintha mindazért, amit az ember művelt és művel vele, maga lenne a vétkes. Ma még próbálja, próbálja. Aztán magához veszi, s tán akkor lesz ismét jó Gyilkostónak is. Mint volt valaha, amikor még nem így hívták, s amikor még rengeteg suttogott a vékony termőréteggel bevont mészkő­hegyek fölött, amikor azóta kipusztított zergék és sasok voltak az őrszemek a vidék fölött, farkasok és medvék a szanitécek és a zsandárok, s vízbe fúlt fákkal tarkított víztükörről nem álmodott csak a Teremtő, mikor még nem indult meg a Gyilkos-hegyről a tóteremtő hegyol­dal. Az ember akkor nem is nagyon járt erre, csak piszt­rángot fogni, amit fenyőfafüst fanyar illatával vegyítve szárított téli, nehezebb időkre is. Gyilkostó ébredezik. Még nem h­an tava tükrén a vastag jégpáncél, de már a szemét virágai kinyíltak, tarkává téve az oldalt a nemrég még csillogó hótakaró helyén. Pedig tavaly szemétprés is érkezett az üdülőre, parkőr vigyázta a 8 méterenként elhelyezett szemetesládáktól sárgálló sátorozóhelyet, közel 2 millió lejre törtek szét figyelmeztetőtáblát a kedves átvonuló turisták, akik csak szemetet hagynak maguk után, s akik közül - a szemetelés­ alapján - ma már oly nehéz kiválasztani a keletről és nyugatról érkezőt. Pruson túli és inneni testvéreink mocskát Maroson túli testvérünk takaríttatja: a gyergyóremetei Por­tik Csaba régi motorosnak számít az üdültető szakmában. Csak az ő háza táján, a Gyilkostó vendéglő körül van rend és tisztaság. Máshol nézzünk be a fák közé. Azonnal me­sélni kezd az erdő... A tehetetlenek Török Zoltán közgazdász, az üdültető vállalat igazgatója és Csíki Károly, a gyergyószentmiklósi Polgármesteri Hi­vatal Gyilkostóval megbízott tisztviselője tudja, mit lehet­ne tenni. Nem a hatalmas összegeket felemésztő beruházá­sokról beszélnek, hanem arról, ami megállítaná ezt a földindulást, amely nem tavat teremt, hanem el­tünteti azt. (Ha megnyugtat valakit, a Gyilkos-hegy oldala ma is állandó földcsuszamlás veszélyét rejti ma­gában. Néhai Bányai János geoló­gus már rég figyelmeztetett, hogy építkezésre alkalmatlan e terület.) Tavaly nagy lendülettel próbált a város tanácsa intézkedni. A 21 taná­csosból 14 ki is utazott Gyilkostóra. Aztán mind elfelejtette, hogy mit ta­pasztalt. Ősszel Csíki Károlyék újabb nagytakarítást végeztek a mellékgaz­daság dolgozói, a csendőralakulat kiskatonái és a gyergyói természetvé­dők bevetésével. Azt remélték, tava­szig nem lesz gond. Nincs is. A sze­mét virágai gondtalanul nyílnak hó­virág helyett is a völgyben. Szintén tavaly Csíki Károly szak­szerű tanulmányt készített Gyil­kostó pusztulásáról. Arról is írt, hogy a kosárfo­­násos módszerrel mit kellene megakadályozni, hogy a járművek alól ne a patakmederbe hulljon a talaj. Dr. Garda Dezső képviselő a parlament­ben is fellépett a környezetpusztítás ellen. De bizonyos Neamţ megyei erdőkitermelő cégek áldásos munkájának köszönhetően tejeskávé színű volt egész nyáron a tó vize. A pisztrángtenyészde apró halai elpusztultak. A Petroforest és a Tarcáu nevű moldvai vállalat munkásai a patakban húzatták a fát. Lehet azért, mert tudták: lajbi­­zsebből fizetheti ki a munka­adójuk a környezet és a víz szennyezéséért kirótt­ bünte­tést. Úgy is olcsóbb neki, mint hidat húzni a meder fölé, a rönkszállító erőgépeknek. (A vízügyi ellenőrzést a Neamţ megyeiek kellett volna­ és kel­lene végezzék. Annál a bras­sói úriembernél is, akinek tó­parti villájából egyenest ajtó­ba folyik a szennycsatorna tartalma.) Tavaly naponta 18-20 ha­talmas rönkszállító füstölt be Neamţ felé fával megrakot­­tan. A szoros meredek sziklafalain a mindennel dacolni tudó fenyők ezrei fulladtak meg az utóbbi időben a mérgező kipufogó gázoktól. Száz eszten­dők így enyésznek el hetek, hónapok alatt... Egy felmérés intelmei Gyilkostó fejlesztéséről ne beszéljünk. De jó, ha meg­ismerjük egy - a nyáron végzett - felmérés néhány érdekesebb adatát. A gyergyószentmiklósi főiskola diákjai végezték. Gyilkostóra a megkérdezett turisták 88%-a a természeti szépségek miatt látogat. Személyes tapasztalatainak kö­szönhetően a megkérdezettek 49%-a, ismerősök ösztönzé­sére 27%, 33% átutazó, 26%-uk 1­3 napot tölt itt a szabad­ságából, 20%-uk a hétvégeken keresi fel az üdülőt, míg hosszabb időre a turisták 22%-a érkezik. Magánúton, sze­mélyautóval a látogatók mintegy 63%-a, szervezetten 25%-uk érkezik. Legtöbben a villákban keresnek szállást Török Zoltánék tudják, hogy mire lenne a legégetőbben szüksége Gyilkostónak. Víz- és szennyvezeték kellene az üdülő számára. Higiénikusabb feltételek a még használható villákban. Korszerű táboro­zóhely, ahol a külföldi akár hálókocsiját is­­hozzákapcsolhatja a víz- és szennyvíz­­rendszerhez. (A mára teljesen tönkretett juhpataki sátorozó házikóiba lovakat, bar­mokat kötöttek valakik, sajátosan értel­mezve e házikók szerepét.) Ma már a távközlési lehetőségek job­bak, mint a felmérés idején, automata telefonközpontja van az üdülőnek. Nyárára kártyás telefonfülkét is felszerelnek, de Török Zoltán hiába adta át szolgálati lakása kulcsát, hogy azt orvosi rendelőnek használják legalább a nyári idényben. A környezetszennyezés megfékezése is nagy gond. Zöld­rendőrség kellene ide. Amit a Szent Anna-tó védelmében Kerezsy Lászlóék tesznek, arra lenne szükség itt is - vélik. Bár erre vadabbak is járnak, olyanok, akik még a rendőrt is lefegyverzik és bántalmazzák... Természetesen, büntetle­nül, mert állnak is tovább a nagy orosz síkság irányába. Ők azok, akik tüzet tehetnek a tóparton, behajthatnak a tiltott területekre, nem fizetnek és garázdálkodhatnak. Hargita megye környezetvédelmi felügyelősége munká­jának nincs látszata Gyilkostón. Osztogathattak büntetést és jó tanácsot még a gyergyószentmiklósi polgármesternek is, alkalmi ellenőrzésekkel szinte semmire­ sem lehet men­ni. Állandó alkalmazott szerződtetéséhez még Gyergyó­­szentmiklósra sem futja költségvetésükből. Ez ellenben senkit nem mentesít a felelősség alól. Ébredezik Gyilkostó. A síléceket túrabakancsokra cseré­lik a szép üdülő szerelmesei. Csíki Károlyék a turistajelzé­sek újrafestését tervezik. Csak kerül arra néhány fej. Na­gyobb beruházásról senki nem mer álmodni. Az Állami Vagyonalap áruba bocsátja, ami még eladható. Hogy mennyi jut majd abból az összegből Gyilkostó fejlesztésé­re? Elválik jövő hóolvadásig. Addig ellenben nem kell elfeledni, hogy nem szégyen a foltozott ruha, ha tiszta. BAJNA GYÖRGY Megrongálták Mátyás király kolozsvári szobrát, befestik a magyar nyelvű­ helységnévtáblákat a Gyergyói-medencében is. Gyilkostón minden magyar nyelvű szöveget tartalmazó táblát összetörtek. A Bár a Lóház fölött vannak az üdültető vállalat irodái. Számít? Mindent el kell tüntetni, ami magyarul van. Sem a helységnévtáblák lef­estői, sem a Mátyás-szobor talapzatának megrongálói nem kerülnek elő soha. Miként nem kéri számon senki a primitív indulatok parlamenti ger­jesztőit sem. A báránylelkületnek pedig nem mind­azok, ahogy azt sokan be szeretnék adni a világnak. (NAGY P. ZOLTÁN felvételei) (32%), a szállodában 22% száll meg, sátorban 11%. Leg­többen, 41% otthonról hoznak élelmet, 27% étkezik étte­remben. Tanulságosak a megkérdezettek benyomásai is. A szobák, a tisztaság és a személyzet pozitív elbírálásban részesült. Az illemhelyek, az árak és a tisztálkodási lehető­ségek ellenben általános elégedetlenségre adnak okot. A látogatók 58%-a olyannak találta a feltételeket, mint ami­lyennek elképzelte, a kellemesen és kellemetlenül csaló­dottak aránya pedig megegyezik, 20-20%. Mivel távozik tehát a látogató? A gyönyörű környezet emlékével és azzal, hogy nincs orvosi ellátás, nincs tisztálkodási lehetőség, nincsenek illemhelyek, sportpályák s alig szerezhet itt információt a vendég. A­ látogatók 42%-a Hargita megyei vagy a vele szomszédos megyékből való. A lá­togatók 75%-a 40 év alatti. Legszíveseb­ben értelmiségi, diák, tisztviselő keresi fel Gyilkostót (kb. 72%). A választ adók 30%-a havi 500 000-800 000 lej közötti tiszta jövedelemmel rendelkezik. Lehet-e itt szebb jövő? Ébredezik Gyilkostó. E vendéglő körül mindig ügyelnek a tisztaságra. Három árva... Hűlt helye ilyenkor a köröndi emléktárgyárusoknak RIPORT 1999. március 24.

Next