Hargita Népe, 1999. április (11. évfolyam, 76-99. szám)

1999-04-01 / 76. szám

■ahogy mi látjuk Tavaszi munkák, késlekedő gazdajegyek Megyénk területén áradások nem akadályozták a tavaszi me­zőgazdasági munkák megkezdé­sét, az időjárási viszonyok lehe­tővé tették, hogy a vetőszántás kibontakozzék a nyugati övezet­ben, de Csíkban és Gyergyóban is a szárazabb parcellákon vé­gezhetik a talajművelést. Szé­­kelykeresztúr környékén már ve­tik a zabot, ugyanakkor a zöld­ségesekben is megkezdődött a korai zöldségfélék vetése. Me­gyeszinten a programozott terü­letnek mintegy 67,5 százalékán készült el a magágy, tavaszi bú­zát 3100 hektáron, sörárpát 11 500 hektáron vetnek, a számí­tások szerint kukorica közel 6000 hektáron, zab 7350 hektá­ron terem majd. A tavaszi vetések kezdetén az őszi vetésekre is illik figyelni: közel 10 000 hektáron szé­pek általában a búza- és rozsvetések. Burgonyát az idén is mintegy 15 000 hektáron termesztenek a megyé­ben, amiből nagyüzemben csu­pán 2-3000 hektárnyi földön. Viszonylag idejében és jó kö­rülmények között kezdődött a ta­vaszi mezőgazdasági munkák idénye, de nem gondtalanul, hisz a kiszórt műtrágyát, a vetőma­got, a vegyszert még nem a gaz­dajegyekért kapta a gazda! A ku­ponok ugyanis megkéstek, mint tájékoztattak, csak a jövő héten esedékes a kiosztásuk megkezdé­se a postahivataloknál. Időköz­ben ezek értéke is megcsappant, ugyanis minden a tavalyi kétsze­­rese-háromszorosa lett, míg a gazdajegyek a tavalyi gazdaje­gyek értéke alatt maradtak. Ha a munka kezdetét nem segítették a Szelvények, talán a befejezéshez felhasználhatók... Országszinten, különösen a nagy szántóterületekkel rendel­kező megyékben a jelzések sze­rint nagy területek maradnak szárítatlan, vetetten. Hargita megyében mint tájékoztattak a megyei mezőgazdasági vezérigaz­gatóságon - nincs nagy szántóte­rület, ezért ki gépi erővel, ki fogat­tal, de megműveli a földjét. Uga­ron főleg a Kiskomoród mentén, Kányád környékén maradnak parcellák, ott, ahol a lakosság elöregedett. Akárcsak a tavaly, az idén is a szántóterület mint­egy 3-4 százaléka marad szán­­tatlan, vetetten. A földművelő közérzete nem mondható rózsásnak, ugyanis sokan a tavalyi termést még nem értékesítették, a burgonyát szór­ványosan keresik, vásárolják fel, és 2200-2300 lejnél nem adnak többet. A termelő pedig rákény­szerül az eladásra, hisz megkez­dődött a burgonya ültetése, sokáig már nem lehet tartani, tárolni az étburgonyát sem. A tavaszi mun­kák végzését mindenekelőtt a ki­tartás, a szorgalom, a remény in­dokolja. Ebből szerencsére még futja a Hargitán innen és túl... FERENCZ IMRE A Wass Albert Általános Iskola Az erdélyi származású és tavaly Floridában elhunyt jeles író nevét készül felvenni a bögözi általános iskola. Az esemény előkészítése­ként az iskola igazgatósága szer­vezésében úgynevezett ismerke­dő beszélgetést tartottak tegnap­előtt este a tanintézetben. Jelen voltak bögözi és környékbeli pe­dagógusok, értelmiségiek, tanu­lók, helybeli lakosok és Bögöz község polgármestere, valamint más elöljárók. László Emma iskolaigazgató köszöntőszavai után szép számú hallgatóság előtt szólhattak a meghívottak Wass Albert életé­ről, munkásságáról, példamutató egyenes emberi tartásáról, a szü­lőföld és az anyanyelv iránti hűsé­géről. Hegyi Sándor udvarhelyi református lelkipásztor Wass Al­bert, a magyar lélek című előadá­sában egyebek mellett az író kivé­teles, követésre méltó emberi tu­lajdonságairól beszélt, Magyaro­si Dénes körzeti tanfelügyelő, ma­gyar szakos tanár az írói pályát méltatva kitért az arisztokrata író népéhez való ragaszkodására is, e sorok írója pedig A funtineli bo­szorkány tájszavaival érzékeltet­te a mű szerzőjének erős kötődé­sét anyanyelvünkhöz. Elhang­zottak Wass Albert-versek, a je­lenlévők megnézték a Magyar Televíziónak az íróval - a rend­szerváltozás után - készített inter­júját, amely igencsak elnyerte a nézők tetszését. Minden megszólaló helyeselte a névadási ötletet. Talán az sem mellékes ezúttal, hogy tényleg össze lehet kapcsolni a bögözi templom Szent László-rajzát és a Wass család eredetének legendá­ját. De különben is: a klasszikus író, költő szelleme a nyelvterület minden településén otthon szo­kott lenni, így van ez rendjén Bögöz esetében is. KOMORÓCZY GYÖRGY JK némely lapok, hírügynökségek -4­5 egyebet sem tesznek, mint ta­vasztól tavaszig készítik elő ápri­lis elsejét. Magyarán: bolondját járatják velünk oly módon, hogy elhalmoznak szerelmi titkaikkal, amelyeknek azután semmi hasznát nem látjuk. Vessünk egy pillantást a közelmúltra. Magyar Nemzet, 1998. november 4. A New York Egyetem dr. Karen vezette csoportja közzétette hatvan házaspárral végzett kísérleteinek eredményét: háziállatok jelenléte nyugtatólag hat férj-feleség ideg­­rendszerére. Az amerikaiak közismert pragmatizmusára jellemző, hogy a je­lentésből az is kiderül, milyen haszon származik a felfedezésből: fejszámo­lást nem szabad a házastárs, csak a háziállat jelenlétében végezni. Nem dicsekvésképpen mondom, de én már New York tudósait meg­előzve, Gyergyóújfaluban régebb­ ­ rájöttem a háziállat ilyetén hasz­nára. Megfigyeltem például, hogy miközben a gazda istállót takarí­tott, vizet hordott az itatáshoz, szénát dobott a hídból a jászolba, tehenét fejte, soha nem civakodott asszonyával, miközben az eszem­­adta maga is majorságot látott el, moslékot vitt az ól­ba, tett­vett a ve­teményesben, eszébe se jutott eg­y rossz szót szólni a teremtés koroná­jához. Némi sötét felhők csak akkor kezdtek gyülekezni a meleg családi f­észek fölé, amikor a feleség hango­san kezdte számolni a várható hús­véti kiadásokat, és akárhogy is osz­­totta-szorozta, ezek mindig nagyob­baknak bizonyultak a családi kassza sovány tartalmánál. Ilyen­kor aztán a jelenlévő családfő mozdult egyet-kettőt, hogy a sör­ről még nem is beszéltünk, de neje sem hagyta magát, csípőre tette kezét, a többit tudjuk...". Most, visszagondolva jövök rá, hogy mégis az asszony volt a hibás, amiért férje és nem a macskája jelenlétében kezdett kalkulálni. Dr. Karen felfedezését, misze­rint a házas­társ jelenlé­te feszültsé­geket szül­het, szerencsésen egészíti ki ame­rikai tudósok másik szenzációs kutatási eredménye, amelyet hír­­ügynökségek tavaly november 13- án tettek közzé: horgászni járó férjeknek az átlagosnál tartósabb a házasságuk. Itt az amerikai tu­dósokat megint megelőzte a ma­gyar népi tapasztalat: még ennél is tartósabb volt a házasság, mi­kor a férj tíz évet szibériai hadi­fogságban, esetleg hármat-négyet a Duna-csatornán vagy a Deltá­ban nádvágással töltött. Az áprilisi szerelem műfajában nekem legjobban mégis a román sajtó 1998. november 6-án közzé­tett híre nyerte meg tetszésemet. Joyce Brothers amerikai pszicho­lógus hosszas kutatás után rájött, hogy a kiszemelt nő meghódításá­nak leghatékonyabb módja az, ha kettesben horrorf­ilmet nézünk, mert a szörnyűségek láttán az illető lény védekezést keresve bújik hozzánk. Amerikai receptre tehát így születik a nagy szerelem: gyönyörködjünk együtt az elmetszett nyakból fröcs­kölő vérben, és várjunk epekedve, amint a hölgy teszi magát, mennyire­­megrettent, és védtelenségükkel visszaélve, oltalmazásért az ölünkbe kuporodjék és ott is f­elejtkezzék. Aki nem hiszi, próbálja ki ápri­lis elsején! BARABÁS ISTVÁN Április, szerelem KORKÉP 1999. április 1. Szöveges falvédők üzenete Kedden este a Csíkszeredai Virág utcai galériában nagy számú érdek­lődő tekinthette meg a szöveges falvédőkből rendezett kiállítást. A tárlat szervezője Ferencz Angéla néprajzos, a Népi Alkotások Háza szakirá­nyítója és munkatársai 50 falvédőt állítottak ki. A rendhagyó kiállítás darabjai egy letűnőben lévő lakáskultúra még itt-ott fellelhető olyan tárgyi emlékei, melyek a hagyományos paraszti életforma felbomlásá­val lassan feledésbe merülnek. A falvédők szövegeire még igen sokan emlékeznek, ez tűnt ki a megnyitó alkalmával is. De jóval több fényt derít minderre Ferencz Angélának a megnyitó alkalmával elhangzott ismertetője. Amellett, hogy a falusi konyhák és lakásbelsők faláról ismerős szöveges falvédőket gyűjtöttünk össze megtekintésre, a kiállítás egyben alkalom arra, hogy rákér­dezzünk történetükre, a lakásfej­lődésben, a mindennapi életben betöltött szerepükre. Az, hogy kiállítás témájává vá­lasztottuk, azt a szemléletmódot közvetíti, hogy nem esztétikai kóresetként kezeltük az úgymond banális intelmeket, műdálszöve­­geket, régi képeslapok, folyóira­tok grafikájával illusztráló falvé­dőket. Periferikus műfaj, amit a szurrogátumkultúra vagy triviális művészet jellegzetes termékeként emlegetnek. A lakáskultúrát do­kumentáló fényképezőgépek el­fordultak látványuk elől. Ezek a tárgyak pedig használóik életéről, gondolkodásáról, vágyairól, esz­ményeiről, ízléséről beszélnek és 100 év óta sok nő pazarolta rájuk lelkes örömmel a szabad óráit, hogy dísze legyen a lakásnak. A szöveges falvédő életrehívói a historizmus korának hangadó művészettörténészei. Jakob Falke, a bécsi Iparművészeti Mú­zeum megteremtője Művészet a lakásban c. kötetében faldíszítő eljárásként ajánlja és mintafü­zete­­ket, szövegeket is közöl hozzá. A ma ismert szöveges falvédők ősei úri-polgári otthonokban je­lentek meg a XIX. század végén, XX. század elején, irodalmi idé­zetekkel és reneszánsz apródok fi­guráival. Idővel gyakrabban jelentkezett ábrázolásképpen a saját környe­zet, a ház asszonya, a feliratok pedig vallási intelmek, emlék­könyvből, háztartási tanácsadók­ból vett szövegek voltak. Nálunk már az első világháború előtt megjelent a feliratos falvédő, a Bécsből és a német nyelvű lapokból vett minták által került forgalomba. A műdal- és slágerfoszlányo­kat, vallási intelmeket, normatív felszólításokat értelmesen illuszt­ráló falvédők története alig több, mint száz év. A kiállításon szereplő szöveges falvédők a ’20-as és ’70-es évek között készültek. Az előnyomott, mintás vásznat vásárokon, bú­csúkkor szerezték be, aztán átmá­solták, ahogyan Szentdomokoson mondják, drukkolással, kanállal megdörzsölték a hajukat, majd a ki­varrott anyag mintáját a kanál segítségével „rádörzsölték” a fe­hér gyolcsra. Ezek a falvédők a ’70-es, ’80-as években kerültek szekrénybe, padba a kályha mö­gül, a pad mögül , az ágy mellől. A szöveges falvédők jelenléte nem kirívó a szentképek, tájképek, vásári csecsebecsék, tucatlem­ékek közül. A műdalok, nóták, operet­tekkel együtt, paraszti környezet­ben való meghonosodásuk a hagyo­mányos paraszti kultúra felbomlá­sának egyik jele. A kiállított fotók Ádám Gyula munkái. A szöveges falvédőket abban a környezetben mutatják be, ahol napjaink falusi házaiban láthatók, falvédőkként, faliképként, szentképként töltve be funkciójukat. A falvédők szö­vegeire nagyon sokan emlékez­nek, szívesen idézik, úgy tűnik, túlélte a fal­védőt a szöveg. Érdeklődök a kiállításon Nem lesz pénz a közérdekű beruházásokra Harmadik éve már, hogy a város vezetése a kormánnyal azonos szín­ben fut - kezdte vitaindítóját Bíró József, a Csíkszeredai Párbeszéd Program szervezője kedden este a Csíkszeredai Cappuccino-kávéház­­ban - tevékenységükről, legalábbis a lakosság szerint, mégsem lehet sok jót elmondani. A megyeszékhelyen tapasztalható renddel, tisztasággal, az utak állapotával stb. rengeteg baj van még, gondok vannak a föld alatt, a felszínen és a levegőben egyaránt. A kissé éles kezdés felpaprikázta A város, ahol élünk elnevezést viselő találkozó résztvevőit. Dr. Szatmári Sebestyén városi tanácsos azonnal visszavágott: nem oldhat meg mindent a vezetés, a városképet elsősorban a polgárok határozzák meg. Ezen a véleményen többen is osztoztak, a tanácsosok dolga ugyanis nem az, hogy ásóval, ge­­reblyével felszerelkezve rendet csi­náljanak a városban, hangzott el. Benkő Sándor tanácsos szerint min­den tömbház környéke az ottlakókat jellemzi, ugyanis szépen rendben tartott, tiszta negyedeket is lehet találni a városban. Többen je­lezték, hogy a polgári öntudatra va­ló nevelés is hiánycikk nálunk fele. A tapasztalható káoszért a végre­hajtási jogkörökkel rendelkező pol­gármesteri hivatalt is okolni lehet, derült ki, amely nem tesz maximá­lisan eleget feladatainak, a legsú­lyosabb mulasztást a számonkérés­nél és a törvényesség betartásánál követte el a hivatal.Meg kell kezdeni büntetéseket is alkalmazni - hang­súlyozta dr. Szabó Soós Klára. Bíró Albin alpolgármester a hi­vatalát ért kritikák után a vitaindítás mikéntjét kifogásolta. Szomszédos városokhoz képest mi nem is állunk rosszul, lehetett leszűrni a városvezető közbeszólásából. Mindazonáltal Bíró Albin fontosnak érezte, hogy a me­gyeszékhely idei költségvetése minél átláthatóbbá váljon, hogy a polgárok is jobban érzékelhessék, hogy mennyiből lehet gazdálkodni. Idén ugyanis a fenntartási költségek fogják felemészteni a büdzsé felét, beruházá­sok elkezdésére nem sok a remény. RÉDAI ATTILA Lesz pótérettségi Amiben a tanárok és diákok re­ménykedtek, és amit a minisztéri­um is rebesgetett, megtörtént: kedden a parlament együttes ülé­sén elfogadták az idei érettségi vizs­ga megszervezésének módosító rendeletét.­­Alexandrei Breziceanu demokrata képviselő közölte, hogy a szóban forgó törvény értelmében az érettségi vizsgát két vizsgaidő­­szakban szervezik meg, ám ettől még nem veszít komolyságából. A tételek továbbra is országos szin­ten egységesek lesznek, és a minő­sítés szigorú marad. Az el nem fogadott módosítás-javaslatok kö­zött szerepelt az, amely szerint az egyik vizsgaidőszakban elért, nyolcas feletti érdemjegyeket a következő vizsgaidőszakban fo­gadják el, valamint a tananyag 20 százalékkal való leszűkítése.

Next