Hargita Népe, 1999. április (11. évfolyam, 76-99. szám)
1999-04-01 / 76. szám
■ahogy mi látjuk Tavaszi munkák, késlekedő gazdajegyek Megyénk területén áradások nem akadályozták a tavaszi mezőgazdasági munkák megkezdését, az időjárási viszonyok lehetővé tették, hogy a vetőszántás kibontakozzék a nyugati övezetben, de Csíkban és Gyergyóban is a szárazabb parcellákon végezhetik a talajművelést. Székelykeresztúr környékén már vetik a zabot, ugyanakkor a zöldségesekben is megkezdődött a korai zöldségfélék vetése. Megyeszinten a programozott területnek mintegy 67,5 százalékán készült el a magágy, tavaszi búzát 3100 hektáron, sörárpát 11 500 hektáron vetnek, a számítások szerint kukorica közel 6000 hektáron, zab 7350 hektáron terem majd. A tavaszi vetések kezdetén az őszi vetésekre is illik figyelni: közel 10 000 hektáron szépek általában a búza- és rozsvetések. Burgonyát az idén is mintegy 15 000 hektáron termesztenek a megyében, amiből nagyüzemben csupán 2-3000 hektárnyi földön. Viszonylag idejében és jó körülmények között kezdődött a tavaszi mezőgazdasági munkák idénye, de nem gondtalanul, hisz a kiszórt műtrágyát, a vetőmagot, a vegyszert még nem a gazdajegyekért kapta a gazda! A kuponok ugyanis megkéstek, mint tájékoztattak, csak a jövő héten esedékes a kiosztásuk megkezdése a postahivataloknál. Időközben ezek értéke is megcsappant, ugyanis minden a tavalyi kétszerese-háromszorosa lett, míg a gazdajegyek a tavalyi gazdajegyek értéke alatt maradtak. Ha a munka kezdetét nem segítették a Szelvények, talán a befejezéshez felhasználhatók... Országszinten, különösen a nagy szántóterületekkel rendelkező megyékben a jelzések szerint nagy területek maradnak szárítatlan, vetetten. Hargita megyében mint tájékoztattak a megyei mezőgazdasági vezérigazgatóságon - nincs nagy szántóterület, ezért ki gépi erővel, ki fogattal, de megműveli a földjét. Ugaron főleg a Kiskomoród mentén, Kányád környékén maradnak parcellák, ott, ahol a lakosság elöregedett. Akárcsak a tavaly, az idén is a szántóterület mintegy 3-4 százaléka marad szántatlan, vetetten. A földművelő közérzete nem mondható rózsásnak, ugyanis sokan a tavalyi termést még nem értékesítették, a burgonyát szórványosan keresik, vásárolják fel, és 2200-2300 lejnél nem adnak többet. A termelő pedig rákényszerül az eladásra, hisz megkezdődött a burgonya ültetése, sokáig már nem lehet tartani, tárolni az étburgonyát sem. A tavaszi munkák végzését mindenekelőtt a kitartás, a szorgalom, a remény indokolja. Ebből szerencsére még futja a Hargitán innen és túl... FERENCZ IMRE A Wass Albert Általános Iskola Az erdélyi származású és tavaly Floridában elhunyt jeles író nevét készül felvenni a bögözi általános iskola. Az esemény előkészítéseként az iskola igazgatósága szervezésében úgynevezett ismerkedő beszélgetést tartottak tegnapelőtt este a tanintézetben. Jelen voltak bögözi és környékbeli pedagógusok, értelmiségiek, tanulók, helybeli lakosok és Bögöz község polgármestere, valamint más elöljárók. László Emma iskolaigazgató köszöntőszavai után szép számú hallgatóság előtt szólhattak a meghívottak Wass Albert életéről, munkásságáról, példamutató egyenes emberi tartásáról, a szülőföld és az anyanyelv iránti hűségéről. Hegyi Sándor udvarhelyi református lelkipásztor Wass Albert, a magyar lélek című előadásában egyebek mellett az író kivételes, követésre méltó emberi tulajdonságairól beszélt, Magyarosi Dénes körzeti tanfelügyelő, magyar szakos tanár az írói pályát méltatva kitért az arisztokrata író népéhez való ragaszkodására is, e sorok írója pedig A funtineli boszorkány tájszavaival érzékeltette a mű szerzőjének erős kötődését anyanyelvünkhöz. Elhangzottak Wass Albert-versek, a jelenlévők megnézték a Magyar Televíziónak az íróval - a rendszerváltozás után - készített interjúját, amely igencsak elnyerte a nézők tetszését. Minden megszólaló helyeselte a névadási ötletet. Talán az sem mellékes ezúttal, hogy tényleg össze lehet kapcsolni a bögözi templom Szent László-rajzát és a Wass család eredetének legendáját. De különben is: a klasszikus író, költő szelleme a nyelvterület minden településén otthon szokott lenni, így van ez rendjén Bögöz esetében is. KOMORÓCZY GYÖRGY JK némely lapok, hírügynökségek -45 egyebet sem tesznek, mint tavasztól tavaszig készítik elő április elsejét. Magyarán: bolondját járatják velünk oly módon, hogy elhalmoznak szerelmi titkaikkal, amelyeknek azután semmi hasznát nem látjuk. Vessünk egy pillantást a közelmúltra. Magyar Nemzet, 1998. november 4. A New York Egyetem dr. Karen vezette csoportja közzétette hatvan házaspárral végzett kísérleteinek eredményét: háziállatok jelenléte nyugtatólag hat férj-feleség idegrendszerére. Az amerikaiak közismert pragmatizmusára jellemző, hogy a jelentésből az is kiderül, milyen haszon származik a felfedezésből: fejszámolást nem szabad a házastárs, csak a háziállat jelenlétében végezni. Nem dicsekvésképpen mondom, de én már New York tudósait megelőzve, Gyergyóújfaluban régebb rájöttem a háziállat ilyetén hasznára. Megfigyeltem például, hogy miközben a gazda istállót takarított, vizet hordott az itatáshoz, szénát dobott a hídból a jászolba, tehenét fejte, soha nem civakodott asszonyával, miközben az eszemadta maga is majorságot látott el, moslékot vitt az ólba, tettvett a veteményesben, eszébe se jutott egy rossz szót szólni a teremtés koronájához. Némi sötét felhők csak akkor kezdtek gyülekezni a meleg családi fészek fölé, amikor a feleség hangosan kezdte számolni a várható húsvéti kiadásokat, és akárhogy is osztotta-szorozta, ezek mindig nagyobbaknak bizonyultak a családi kassza sovány tartalmánál. Ilyenkor aztán a jelenlévő családfő mozdult egyet-kettőt, hogy a sörről még nem is beszéltünk, de neje sem hagyta magát, csípőre tette kezét, a többit tudjuk...". Most, visszagondolva jövök rá, hogy mégis az asszony volt a hibás, amiért férje és nem a macskája jelenlétében kezdett kalkulálni. Dr. Karen felfedezését, miszerint a házastárs jelenléte feszültségeket szülhet, szerencsésen egészíti ki amerikai tudósok másik szenzációs kutatási eredménye, amelyet hírügynökségek tavaly november 13- án tettek közzé: horgászni járó férjeknek az átlagosnál tartósabb a házasságuk. Itt az amerikai tudósokat megint megelőzte a magyar népi tapasztalat: még ennél is tartósabb volt a házasság, mikor a férj tíz évet szibériai hadifogságban, esetleg hármat-négyet a Duna-csatornán vagy a Deltában nádvágással töltött. Az áprilisi szerelem műfajában nekem legjobban mégis a román sajtó 1998. november 6-án közzétett híre nyerte meg tetszésemet. Joyce Brothers amerikai pszichológus hosszas kutatás után rájött, hogy a kiszemelt nő meghódításának leghatékonyabb módja az, ha kettesben horrorfilmet nézünk, mert a szörnyűségek láttán az illető lény védekezést keresve bújik hozzánk. Amerikai receptre tehát így születik a nagy szerelem: gyönyörködjünk együtt az elmetszett nyakból fröcskölő vérben, és várjunk epekedve, amint a hölgy teszi magát, mennyiremegrettent, és védtelenségükkel visszaélve, oltalmazásért az ölünkbe kuporodjék és ott is felejtkezzék. Aki nem hiszi, próbálja ki április elsején! BARABÁS ISTVÁN Április, szerelem KORKÉP 1999. április 1. Szöveges falvédők üzenete Kedden este a Csíkszeredai Virág utcai galériában nagy számú érdeklődő tekinthette meg a szöveges falvédőkből rendezett kiállítást. A tárlat szervezője Ferencz Angéla néprajzos, a Népi Alkotások Háza szakirányítója és munkatársai 50 falvédőt állítottak ki. A rendhagyó kiállítás darabjai egy letűnőben lévő lakáskultúra még itt-ott fellelhető olyan tárgyi emlékei, melyek a hagyományos paraszti életforma felbomlásával lassan feledésbe merülnek. A falvédők szövegeire még igen sokan emlékeznek, ez tűnt ki a megnyitó alkalmával is. De jóval több fényt derít minderre Ferencz Angélának a megnyitó alkalmával elhangzott ismertetője. Amellett, hogy a falusi konyhák és lakásbelsők faláról ismerős szöveges falvédőket gyűjtöttünk össze megtekintésre, a kiállítás egyben alkalom arra, hogy rákérdezzünk történetükre, a lakásfejlődésben, a mindennapi életben betöltött szerepükre. Az, hogy kiállítás témájává választottuk, azt a szemléletmódot közvetíti, hogy nem esztétikai kóresetként kezeltük az úgymond banális intelmeket, műdálszövegeket, régi képeslapok, folyóiratok grafikájával illusztráló falvédőket. Periferikus műfaj, amit a szurrogátumkultúra vagy triviális művészet jellegzetes termékeként emlegetnek. A lakáskultúrát dokumentáló fényképezőgépek elfordultak látványuk elől. Ezek a tárgyak pedig használóik életéről, gondolkodásáról, vágyairól, eszményeiről, ízléséről beszélnek és 100 év óta sok nő pazarolta rájuk lelkes örömmel a szabad óráit, hogy dísze legyen a lakásnak. A szöveges falvédő életrehívói a historizmus korának hangadó művészettörténészei. Jakob Falke, a bécsi Iparművészeti Múzeum megteremtője Művészet a lakásban c. kötetében faldíszítő eljárásként ajánlja és mintafüzeteket, szövegeket is közöl hozzá. A ma ismert szöveges falvédők ősei úri-polgári otthonokban jelentek meg a XIX. század végén, XX. század elején, irodalmi idézetekkel és reneszánsz apródok figuráival. Idővel gyakrabban jelentkezett ábrázolásképpen a saját környezet, a ház asszonya, a feliratok pedig vallási intelmek, emlékkönyvből, háztartási tanácsadókból vett szövegek voltak. Nálunk már az első világháború előtt megjelent a feliratos falvédő, a Bécsből és a német nyelvű lapokból vett minták által került forgalomba. A műdal- és slágerfoszlányokat, vallási intelmeket, normatív felszólításokat értelmesen illusztráló falvédők története alig több, mint száz év. A kiállításon szereplő szöveges falvédők a ’20-as és ’70-es évek között készültek. Az előnyomott, mintás vásznat vásárokon, búcsúkkor szerezték be, aztán átmásolták, ahogyan Szentdomokoson mondják, drukkolással, kanállal megdörzsölték a hajukat, majd a kivarrott anyag mintáját a kanál segítségével „rádörzsölték” a fehér gyolcsra. Ezek a falvédők a ’70-es, ’80-as években kerültek szekrénybe, padba a kályha mögül, a pad mögül , az ágy mellől. A szöveges falvédők jelenléte nem kirívó a szentképek, tájképek, vásári csecsebecsék, tucatlemékek közül. A műdalok, nóták, operettekkel együtt, paraszti környezetben való meghonosodásuk a hagyományos paraszti kultúra felbomlásának egyik jele. A kiállított fotók Ádám Gyula munkái. A szöveges falvédőket abban a környezetben mutatják be, ahol napjaink falusi házaiban láthatók, falvédőkként, faliképként, szentképként töltve be funkciójukat. A falvédők szövegeire nagyon sokan emlékeznek, szívesen idézik, úgy tűnik, túlélte a falvédőt a szöveg. Érdeklődök a kiállításon Nem lesz pénz a közérdekű beruházásokra Harmadik éve már, hogy a város vezetése a kormánnyal azonos színben fut - kezdte vitaindítóját Bíró József, a Csíkszeredai Párbeszéd Program szervezője kedden este a Csíkszeredai Cappuccino-kávéházban - tevékenységükről, legalábbis a lakosság szerint, mégsem lehet sok jót elmondani. A megyeszékhelyen tapasztalható renddel, tisztasággal, az utak állapotával stb. rengeteg baj van még, gondok vannak a föld alatt, a felszínen és a levegőben egyaránt. A kissé éles kezdés felpaprikázta A város, ahol élünk elnevezést viselő találkozó résztvevőit. Dr. Szatmári Sebestyén városi tanácsos azonnal visszavágott: nem oldhat meg mindent a vezetés, a városképet elsősorban a polgárok határozzák meg. Ezen a véleményen többen is osztoztak, a tanácsosok dolga ugyanis nem az, hogy ásóval, gereblyével felszerelkezve rendet csináljanak a városban, hangzott el. Benkő Sándor tanácsos szerint minden tömbház környéke az ottlakókat jellemzi, ugyanis szépen rendben tartott, tiszta negyedeket is lehet találni a városban. Többen jelezték, hogy a polgári öntudatra való nevelés is hiánycikk nálunk fele. A tapasztalható káoszért a végrehajtási jogkörökkel rendelkező polgármesteri hivatalt is okolni lehet, derült ki, amely nem tesz maximálisan eleget feladatainak, a legsúlyosabb mulasztást a számonkérésnél és a törvényesség betartásánál követte el a hivatal.Meg kell kezdeni büntetéseket is alkalmazni - hangsúlyozta dr. Szabó Soós Klára. Bíró Albin alpolgármester a hivatalát ért kritikák után a vitaindítás mikéntjét kifogásolta. Szomszédos városokhoz képest mi nem is állunk rosszul, lehetett leszűrni a városvezető közbeszólásából. Mindazonáltal Bíró Albin fontosnak érezte, hogy a megyeszékhely idei költségvetése minél átláthatóbbá váljon, hogy a polgárok is jobban érzékelhessék, hogy mennyiből lehet gazdálkodni. Idén ugyanis a fenntartási költségek fogják felemészteni a büdzsé felét, beruházások elkezdésére nem sok a remény. RÉDAI ATTILA Lesz pótérettségi Amiben a tanárok és diákok reménykedtek, és amit a minisztérium is rebesgetett, megtörtént: kedden a parlament együttes ülésén elfogadták az idei érettségi vizsga megszervezésének módosító rendeletét.Alexandrei Breziceanu demokrata képviselő közölte, hogy a szóban forgó törvény értelmében az érettségi vizsgát két vizsgaidőszakban szervezik meg, ám ettől még nem veszít komolyságából. A tételek továbbra is országos szinten egységesek lesznek, és a minősítés szigorú marad. Az el nem fogadott módosítás-javaslatok között szerepelt az, amely szerint az egyik vizsgaidőszakban elért, nyolcas feletti érdemjegyeket a következő vizsgaidőszakban fogadják el, valamint a tananyag 20 százalékkal való leszűkítése.