Hargita Népe, 1999. augusztus (11. évfolyam, 178-203. szám)

1999-08-02 / 178. szám

1999. augusztus 2. NAGYVILÁG2 Asszad békét akar Izraellel A Szíriai elnök szerint hazája békében akar élni Izraellel, és nem tesz semmi olyasmit, ami ennek elérését akadályozná. Háfez el-Asszad a szír hadsereg napján kiadott vasárnapi nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy a béke magasztos cél és egyben szorító szükségszerűség is a térség és az egész világ számára. Az államfő közölte: nem Szíria gördít akadályokat a béke megteremtése elé. Asszad ugyanakkor a szíriai-iz­­raeli békekötés árát is megszabta, megerősítve: a megbékélésnek azzal kell járnia, hogy az arab területek - köztük a Golán-fennsík - az ENSZ-határozatoknak megfelelően visszakerülnek jogos birtokosaikhoz. Általános várakozás szerint az Ehud Barak miniszterelnök vezette új izraeli kormánykoalíció hatalomra kerülésével újjáéledtek a közvetlen izraeli-szír tárgyalások folytatásának esélyei. Súlyos harcok Afganisztánban Az Afganisztán túlnyomó részét hatalmukban tartó tálib erők az északi szövetség csapataival vívott súlyos harcok árán vasárnap hajnalban elfoglalták az ország legjelentősebb légitámaszpontját, Bagramot, de egy ellenzéki szóvivő később azt közölte, hogy pár óra múlva visszavetették őket. Tálib források szerint fegyvereseiknek három órába tellett, hogy - helyenként kézitusába bocsátkozva - utat vágjanak maguknak a légibázis peremétől a központig. A terület elvesztését elismerte Ahmed Sah Maszud hadúr szóvivője, majd pár órával később már azt jelentette be, hogy egy ellentámadásban visszafoglalták. A tálib erők szerdáig indították meg a támadásukat egyszerre három fronton, Kabultól északra és északkeletre, hogy megtörjék az északi liga ellenállását. Erőik jelenleg az ország 80-90 százalékát felügyelik. A jugoszláv hadsereg újabb hűségnyilatkozata A jugoszláv hadsereg megerősítette a Slobodan Milosevic elnök melletti elkötelezettségét. Nebojsa Pavkovic, a harmadik hadsereg parancsnoka ismét arra intette az ellenzéket, hogy tartózkodjon „a törvényes hatalom jogellenes megdöntésére” irányuló felhívásoktól. Ez a magatartás ugyanis óhatatlanul polgárháborúhoz vezet, amelyet azonban a jugoszláv hadsereg „bármi áron” meg fog akadályozni - fogadkozott a tábornok. A Politika című napilap szombati számában közzétett állásfoglalásában a hadsereg heves kirohanást intézett a vezérkari főnöki posztról tavaly leváltott Momcilo Perisic ellen, „szégyentelen, rosszindulatú egyénnek” titulálva a tábornokot, aki „az agresszorok érdekét” szolgálja. Perisic pénteken élesen bírálta a katonai vezetés Milosevichez való feltétlen hűségét. „Amit a NATO és az albán terroristák három hónapi agresszióval nem tudtak elérni, azzal most különböző csoportok és egyének próbálkoznak” - fejte­gette a katonai vezetés állásfoglalásában. Tony Blair Pristinában Tony Blair brit kormányfő szombaton Pristinában kijelentette: nagy büszkeséggel töltik el a NATO koszovói eredményei. Blair péntek este érkezett Koszovóba, hogy meglátogassa az ott állomásozó brit katoná­kat, majd szombaton reggel - miután az éjszakát a macedóniai Szkopjében töltötte - visszatért Pristinába. A brit kormányfő szerint most a legfontosabb feladat Koszovó újjáépítése, a civil közigazgatás, a rend és törvényesség helyreállítása annak érdekében, hogy a szerb kisebbséggel is megfelelő módon bánjanak. Szkopjében Blair kijelen­tette: a szarajevói csúcson született megállapodásokat konkrét tetteknek kell követniük a kereskedelem és a beruházások területén. I RÖVIDEN Michael Jackson tábornok, a KFOR parancsnoka szerint a koszovói albánok ugyanolyan erőszakosan lépnek fel, mint korábban a szerbek. A brit katonai rendőrség adatai szerint a nemzetközi erők bevonulása óta eltelt hét hét során legalább 110 szerb esett gyilkosság áldozatává. • Az izraeli légierő harci gépei tegnap rakétával támadtak dél-libanoni célpon­tokat, nem sokkal azután, hogy rakétatámadás ért a közelben egy izraeli katonai őrposztot. • Az Egyesült Államok mintaszerű demokratikus államnak tartja Grúziát, és segít neki hadserege fejlesztésében - jelen­tette,ki Tbilisziben William Cohen. • A Nemzetközi Valutaalap (IMF) vasárnap átutalta Oroszországnak a szerdán megajánlott 4,5 milliárd dolláros hitel első részletét. Oroszország az átutalt 640 millió dollárt a Nemzetközi Valutaalappal szemben fennálló adóssága egy részének törlesztésére fordítja... • A villamos áramszolgáltatásban bekövetkezett zavar következtében leállították a Duna-menti kozloduji atomerőmű első számú egységét. • Becsapódott a Hold déli sarkvidékének egyik kráterébe és ezzel befejezte másfél éves kutatómunkáját a Lunar Prospector amerikai űrszonda. Tevékenységét a szakemberek máris a holdkutató automata űrszerkezetek közül a legeredményesebbnek mi­nősítették. • A Fatah mozgalom vezetőivel folytatott egyeztetést Kai­róban Jasszer Arafat palesztin elnök annak érdekében, hogy a közel-ke­leti rendezést célzó tárgyalások végső szakaszában a palesztin fél egy­séges álláspontot képviseljen. • William Cohen amerikai védelmi miniszter közölte, hogy hazája támogatja George Robertson brit védelmi miniszter NATO-főtitkári jelölését. Robertson élvezi a NATO-tagál­­lamok többségének támogatását, és így „valószínűleg” megválasztják a posztra. • Huszonöt falut öntött el Észak-Indiában az árvíz és 15 ezer embert arra kényszerített Bihar államban, hogy elhagyja otthonát. Az árvizek júliusban már 154 emberéletet követeltek a térségben. • A KFOR kötelékében szolgálatot teljesítő orosz katonák szombaton meg­állították és rövid időre őrizetbe vették Agim Cekut, az UCK katonai parancsnokát. Ceku „tábornokot” azt követően, hogy az orosz békefenn­tartó csapatok parancsnoka és Michael Jackson tábornok, a KFOR parancsnoka egyeztetett az ügyben, elengedték. Bel- és külpolitikai ügyeletes: SZONDY ZOLTÁN 1 milliárd forint a határon túli magyarságnak - Hámori József és Martonyi János romániai látogatásának tapasztalatai - A magyar kormány az idén több mint 1 milliárd forinttal támogatja az határon túli magyarságot a nemzeti szellemi kulturális örök­ség ápolásában, fejlesztésében - jelentette ki Hámori József, a Nemzeti Kulturális Örökség mi­nisztere Marosvásárhelyen. A magyar miniszter­­ Martonyi János külügyminiszterrel együtt­­szombaton részt vett azon a fehér­egyházi ünnepségen, amelyen Pe­tőfi Sándor halálának 150. évfor­dulójáról emlékeztek meg, majd ezt követően fórumbeszélgetés keretében találkozott a marosvá­sárhelyi magyar közösség politi­kai, gazdasági és kulturális életé­nek kiemelkedő személyiségeivel. A fórumon Hámori József tétele­sen szólt arról, hogy a magyar kor­mány költségvetési forrásokból az idén milyen összegekkel támogatja a határon túli magyarságot az egy­séges nemzeti kultúra örökségének megtartásában, fejlesztésében. Az Illyés Közalapítvány az idén már több mint 800 millió forinttal rendelkezik erre a célra. A kulturális tárca saját „határon túli” kerete a tavalyi 152 millió forintról 200 mil­lió forintra nőtt. Fontos új forrást jelent a millenniumi pályázatok rendszere, amelyen belül 1999-ben 40-50 millió forintot fordíthatnak a határon túlról érkezett sikeres pályá­zatokra - mondta a Nemzeti Kultu­rális Örökség minisztere. Hámori külön kiemelte, hogy az építészeti örökség a nemzeti kul­turális örökség szerves része, s en­nek a súlynak megfelelően kell foglalkozni a műemlékvédelem­mel. Emlékeztetett arra, hogy a né­hány hónappal ezelőtt aláírt ma­gyar-román kulturális együttmű­ködési munkatervhez műemlék­­védelmi megállapodás is csatlako­zik. Ennek alapján megkezdődik az Erdélyben található magyar műemlékek felmérése, lehetőség szerinti helyreállítása. Az idén 13 erdélyi műemlék restaurálásának megkezdéséhez 50 millió forintot különítettek el. A miniszter a határon túli ma­gyarság kulturális életének konk­rét támogatására példaként emlí­tette egyebek között azt, hogy az idén 70 millió forinttal segítik a határon túli magyar színházi társu­latok magyarországi fellépését, a 15 külföldi magyar kulturális inté­zet pedig a határon túli magyarság kultúrájának nemzetközi bemuta­tását segítheti. Martonyi János magyar kül­ügyminiszter a hét második felé­ben Bukarestben Andrei Pleşu külügyminiszterrel tárgyalt. A két külügyminiszter társelnökletével tartották meg a magyar-román kormányközi vegyes bizottság harmadik ülését. A bizottsági ülés után a magyar külügyminiszter Markó Bélának, az RMDSZ szövetségi elnökének meg­hívására rövid erdélyi látogatást tett. A magyar külügyminiszter az út során fórumbeszélgetés keretében ismertette a magyar kormány nemzetpolitikáját, a koszovói vál­ság utáni rendezéssel kapcsolatos hivatalos magyar álláspontot. Tá­jékoztatást adott bukaresti tárgya­lásairól, a román-magyar állam­közi kapcsolatok helyzetéről. Martonyi hangsúlyozta, hogy az elmúlt egy évben az anyaországban élők és a határon túli magyarság soraiban erősödött a nemzeti össze­tartozás érzése. Megítélése szerint ebben rendkívül fontos szerepet ját­szott, hogy az idén létrehozott Ma­gyar Állandó Értekezlet intézmé­nyesítette a kapcsolattartást. A magyar nemzetpolitika azt az egyértelmű stratégiát jelenti, hogy mindenki megmaradhasson ma­gyarnak egyénileg és közösség­ként, s ami az igazi feladat: közös­ségként maradhasson meg szülő­földjén. Ennek­­ a stratégiának alapját képezi, hogy a magyar kor­mány azt a politikát, azokat a cé­lokat támogatja a maga eszközei­vel, amelyeket a határon túli ma­gyarság legitim politikai szerveze­tei fogalmaznak meg. Martonyi úgy ítélte meg, hogy a magyar-román viszony jó szakasz­ban van. Jelentős haladás történt a kapcsolatok minden területén. A nyitott és megoldásra váró kérdések megléte természetes az államközi kapcsolatokban. Ren­dezésükhöz türelemre és kitartásra van szükség - hangsúlyozta Martonyi, aki az erdélyi látogatás tapasztalatai alapján úgy vélte, hogy ez a szükséges türelem és szívósság a romániai magyar kö­zösségben is megvan. Vannak nyilvánvaló vélemény­­eltérések, például az új oktatási törvény megítélésében, de óriási erő rejlik abban, hogy az RMDSZ egységes, és jelenlegi politikáját követi - szögezte le. A magyar külügyminiszter ennek kapcsán emlékeztetett az RMDSZ hivata­los álláspontjára, amely szerint az új román oktatási törvény távolról sem elegendő, de jó irányban tett lépés. A romániai magyar nyelvű állami egyetem kérdésében pedig a magyar kormány Radu Vasile ro­m­án miniszterelnöknek azt a ki­jelentését tartja mérvadónak, amely szerint nincs jogi akadálya egy ilyen egyetem létrehozásának. Martonyi többször hangsúlyozta, hogy Magyarország kitartóan azt szorgalmazza: az Európai Unió ve­gye le Romániát - Bulgáriával együtt - a vízumkötelezett országok listájáról. Ha ez nem történik meg 2003-ra, amikor is reálissá válh­a­ Magyarország EU-tagsága, a ma­gyar komrány külön tárgyalásokat kíván kezdeni az unióval, hogy olyan megoldást találjanak, ami za­vartalanná teszi a kapcsolattartást a szomszédos országokkal, az ott élő magyar közösségekkel. Amennyi­ben Magyarországnak át kell ven­nie az egységes EU vízumpoliti­kát, megoldást jelenthet az, hogy az úgynevezett nemzeti preferen­ciák részeként több évre szóló, korlátlan számú beutazást lehető­vé tévő vízumot adnak ki, de nem­ kizárólagosan nemzeti hovatarto­zás alapján. (MTI) Martonyi János és felesége Agyagfalván megkoszorúzta a ’48-as emlék­művet A képen Verestóy Attila szenátor és Antal István képviselő (háttal) társaságában láthatók. I KALEIDOSZKÓP Kompkatasztrófa a Fü­löp-szigeteken Három személy életét vesztette és több mint száz eltűnt, amikor a tengeren lángba borult egy komp­hajó. Hetvenhárom utast és a személyzet tagjait sikerült kimenteni a Rosalia II. nevű hajóról. A kompon 210 utas és 28 főnyi legénység tartózko­dott, amikor az szombaton Cebuból kifutott. A hajó Masbete szigetére tartott. Túlélők elmond­ták, hogy az utasok azt követően hagyták el a hajót és másztak át a mentőtutajokra, hogy füst tört fel a gépházból. Sokan a tengerbe vetették magukat. 162 személyről nincs hír, de egyes jelentések szerint néhány utast a közel­ben lévő halászok mentettek ki a vízből és szál­lítottak a partra. Bronzérem az Ezeregyéjszakából ■ Értékes leletet találtak a napokban a pozsonyi Várhegyen: a föld mélyéből előkerült bronz pénzér­mén az Ezeregyéjszakából ismert legendás bagdadi kalifa, Harun ar-Rasid (763-809) neve olvasható. Az érmén azért nem látható az Abbászidák dinasztiájá­ból származó, a kalifátust példátlanul felvirágoztató kalifa arcmása, mert a Korán tiltotta az emberábrá­zolást. A lelet azért egyedülálló, mert arab kereske­dők az eddigi ismeretek szerint csak később jutottak el Közép-Európába. A legújabb pozsonyi lelet a ré­gészek szemében azt bizonyítja, hogy az arab kufárok a már 8-9. század fordulóján itt jártak, s hogy a Duna mentén fekvő város már akkor fontos gazdasá­­gi­ és kereskedelmi központnak számított. HARGITA NÉPE - közéleti napilap. Kiadja a Hargita Népe Kiadóvállalat Szerkesztőb b­­zottság: BORBÉLY LÁSZLÓ (főszerkesztő), FERENCZ IMRE, HECSER ZOLTÁN (felelős kiadó), SURÁNY ISTVÁN, SZONDY ZOLTÁN. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Csíkszereda, Szentlélek u. 45 sz. Levélcím: 4100 - Csíkszereda, Pf. 36. Telefon: 066-110507 - tájékoztatás: 066-172633 - reklám, ügyvitel; telefax: 066-171322; e-mail: hargitanepea topnet.ro; Web: http://www.topnet.ro/hargitahepe A lap bel- és külföldi hírösszeállítása az MTI és a Rompres hírügynökségek információinak felhasználásával készül. (ISSN 1221-0153) Számítógépes szedés, tördelés: Hargita Népe Alapítvány. Nyomás: Europrint Kft.

Next