Hargita Népe, 2002. április (14. évfolyam, 75-98. szám)

2002-04-03 / 75. szám

2002. április 3. NAGYVILÁG■ HHH 2 Támadás egy pakisztáni mecset előtt Két ember meghalt és 35 megsebesült egy pakisztáni gránáttá­madásban, amelyet hétfő este Csaman város egyik mecsete előtt követtek el ismeretlen tettesek. Az afganisztáni határon fekvő vá­rosban tegnap zárva maradtak az üzletek és a piacok a támadás el­leni tiltakozásul. Szemtanúk elmondása szerint két férfi hajította a gránátokat a főtéren álló mecsetből kilépő hívőkre. A tettesek el­menekültek, eddig egyetlen szervezet sem vállalta a me­rénylet elkövetését. A gránáttá­madást egy nappal azután kö­vették el, hogy pokolgép robbant az afgán határ mentén elterülő Törzsi területeken, Pa­kisztán északkeleti részén egy megállóban várakozó autó­buszban. A robbanásban egy ember vesztette életét és 12 megsebesült. A Törzsi terüle­tek Kelet-Afganisztánnal hatá­rosak, ahol az amerikai és afganisztáni erők nemrégiben heves összecsapásokat vívtak a tálib milícia és az Oszama bin Laden vezette al-Kaida hálózat hátramaradt egységeivel. ______ill__ Afgán menekültek. Pakisztán 100 millió dollárt fordított Afganisztán megsegítésére Kevesebb külföldi munkavállaló A Magyar Foglalkoztatási Hivatal adatai szerint 2002 tizenhar­madik hetében összesen 934 munkavállalási engedélyt adtak ki külföldi állampolgárok foglalkoztatására, ami 4,5 százalékkal ke­vesebb, mint az előző év azonos időszakában - közölte a Gazdasá­gi Minisztérium közleményben az MTI-vel hétfőn. A január elseje óta kiadott új engedélyek száma ezzel 10 060-ra emelkedett. A közlemény szerint az eddigi tendenciát az év egészére vetítve való­színűsíthető, hogy a kiadott engedélyek száma 2002-ben nem éri el majd a 81 ezres felső korlátot. A tárca közleménye emlékeztet arra, hogy a gazdasági miniszter 81 ezer főben határozta meg az egyide­jűleg Magyarországon foglalkoztatható külföldi állampolgárok létszámát. A lejárt érvényességű engedélyek számát is figyelembe véve, országosan még 39 706 engedély kiadására van mód. Az idén kiadott engedélyek között 10 olyan kérelem szerepelt, amelyet a kedvezménytörvény keretében nyújtottak be. Elhalasztott segélyfolyósítás Colin Powell amerikai külügyminiszter elnapolta a döntést arról, hogy megérdemli-e Jugoszlávia az amerikai segély folyósítását. Ezt Philip Reeker külügyi szóvivőhelyettes közölte hétfőn Washington­ban. Powell halogatása 40 millió dollár kétoldalú segély befagyasztá­sát jelenti, továbbá a nemzetközi pénzügyi szervezetekhez benyújtott belgrádi kölcsönkérelmek támogatásának felfüggesztését vasárnap éjféltől. A befagyasztás nem vonatkozik az emberbaráti segélyekre, sem a demokrácia szilárdítását szolgáló támogatásokra. Washington elvárná, hogy az ENSZ-törvényszék ügyészei bejuthassanak a jugoszláv katonai irattárakba, és Belgrád (Slobodan Milosevic bukott jugoszláv elnök után) további, háborús bűncselekményekkel vádolt, prominens szerbeket tartóztasson le és adjon át Hágának, köztük Ratko Mladic volt boszniai szerb katonai vezetőt. A jugoszláv kormány hétfőn bejelentette, hogy teljes mértékben együtt fog mű­ködni a hágai törvényszékkel. Vojislav Kostunica jugoszláv elnök azonban hevesen ellenzi a további kiadatásokat, és alkotmányellenes­nek nevezte az új szerb rendeletet is. • Bizonytalanná vált Kovács Miklós győzelme a vasárnapi ukraj­nai parlamenti választásokon Kárpátalja magyar többségű választó­­körzetében. A körzeti választási bizottság­ tegnap hajnali ülésén ugyanis megsemmisítette négy olyan szavazókörzet eredményét, ahol ő kapta a voksok jelentős többségét, s ezzel Gajdos Istvánt nyil­vánította a voksolás győztesének. • Alighanem órák, de legfeljebb napok kérdése, hogy Belgrád kiadja a hágai Nemzetközi Törvény­széknek a háborús bűncselekmények elkövetésével gyanúsított sze­mélyeket, s a belgrádi politikai vezetés jelenleg arra vár, hogy Vojislav Kostunica jugoszláv államfő is hozzájárulását adja eh­hez. • Az iráni támogatással harcoló libanoni Hezbollah szervezet tegnap reggel sorozatvetővel („katyusával”) lőtte az észak-izraeli Felső-Galilea körzetét. Senki sem sebesült meg a támadásban. • Diplomáciai egyezség jött létre arról, hogy az Egyesült Államokat az idén ismét beválasszák az ENSZ Emberi Jogi Bizottságába - közölte tegnap Alexander Downer ausztráliai külügyminiszter. A 2001-es tagújraválasztás során az Egyesült Államokat - első ízben a bizottság 1947-ben történt alapítása óta - nem választották be az 53 tagú emberi jogi testületbe. • Ukrajnában a pártlistás szavazás legújabb - gyakorlatilag véglegesnek tekinthető - eredményei szerint változatlan a vasárnapi választáson a parlamentbe bejutott hat párt sorrendje. Továbbra is a Viktor Juscsenko volt kormányfő vezette Mi Ukrajnánk áll az élen, 2 százalékkal nőtt az elnököt támogató erőket tömörítő Egységes Ukrajnáért koalíció, minimálisan a szociáldemok­raták és az ellenzéki jobboldali Julija Timosenko Tömb szavazatainak aránya, a kommunisták és a szocialisták támogatottsá­ga viszont némileg csökkent. • Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) adatai szerint nem csecsen nemzetiségűek a kubai guantánamói amerikai támaszponton őrzött orosz állampolgárságú foglyok, de a három fiatal férfit vélhetően Csecsenföldön szervezte be soraiba az al-Kaida terrorszervezet. Bel- és külpolitikai ügyeletes: SURÁNY ISTVÁN Izrael Arafat száműzésében gondolkodik Az izraeli kormány egybehangzó jelzések szerint elhatározta, hogy örökre száműzi Jasszer Arafatot a palesztin önkormányzatú területekről. Ma Kairóban rendkívüli ülést tartanak az arab or­szágok külügyminiszterei, az Európai Unió (EU) soros spanyol el­nöksége pedig ugyanilyen ülést indítványozott az EU-tagországok számára. A kormány a palesztin vezető elűzésére vonatkozó indítvány előterjesztésére készül - közölte tegnap egy magas beosztású izra­eli tisztségviselő. A kabinettitkár az AP hírügynökségnek megerő­sítette a Háárec című liberális tel-avivi napilap beszámolóját, amely szerint az Arafatot ost­romlott rámalláhi hivatalában meglátogatni kívánó európai dip­lomatákkal közölték az izraeli miniszterelnöki hivatalban: csak akkor találkozhatnak a palesztin vezetővel, ha rábeszélik az emig­rációra. Az ITAR-TASZSZ hír­­ügynökség úgy tudja, hogy Izrael egy európai országot javasolt Arafat száműzetési lakhelyének. Az izraeli rádió 4 pedig Ariel Saron kormányfőt idézte, aki el­mondása szerint közölte Miguel Moratinosszal, az EU közel-keleti különmegbízottjával: helikopteren elrepülhetnek a palesztin vezetővel, aki bárkit magával vihet környeze­téből - „a körülötte levő gyilkoso­kat” -, de vissza nem térhet. A Háárec úgy tudja: Simon Peresz izraeli külügyminiszter már tett olyan kijelentést, hogy engedé­lyezik Arafat kiutazását külföldre, ha az adott ország hajlandó befo­gadni és menedéket nyújtani szá­mára. Peresz állítólag már megvi­tatta a tervet egyiptomi tisztségviselőkkel és más országok illetékeseivel, akik azonban vissza­utasították az elképzelést. Az izraeli külügyminisztériumban tagadták, hogy ez ügyben megbeszélést foly­tattak volna Egyiptommal. Szaeb Erakat palesztin minisz­ter a Reuters szerint reagálásában mindenesetre leszögezte: Arafat semmilyen körülmények között nem fogadja el a száműzetést. Az izraeli-palesztin konfliktus miatt az arab országok külügymi­niszterei rendkívüli ülést tartan­­­nak ma Kairóban. Nabíl Saat pa­lesztin tervezési és nemzetközi együttműködési miniszter el­mondta, hogy a 22 miniszter azo­kat az intézkedéseket vizsgálja meg, amelyekre az izraeli műve­letek nyomán van szükség.­ ­ Az Európai Unió soros spanyol elnöksége pedig indítványozza az EU-külügyminiszterek rend­kívüli ülését. Josep Piqué spa­nyol külügyminiszter Madridban - orosz kollégájával, Igor Ivanovval folytatott megbeszélé­se után - elmondta: az izraeli-pa­lesztin konfliktus kiélezettségére való tekintettel azonnal egyezte­téseket kezdenek az ülés miha­marabbi összehívása érdekében. Piqué és Ivanov sürgette az 1402. számú ENSZ biztonsági tanácsi határozat azonnali végrehajtását. Kiemelték annak fontosságát, hogy egyidejűleg kell végrehaj­tani a határozat különböző elő­írásait, köztük az izraeli erők ki­vonását a megszállt palesztin te­rületekről, tűzszünet kidolgozá­sát és a terrortámadások beszün­tetését. Brüsszelben közben bejelen­tették, hogy az Európai Bizottság jóváhagyta a Palesztin Hatóság­nak nyújtott uniós költségvetési támogatás következő, 50 millió eurós részletét. Az összeget már­cius és július között, havi 10 mil­liós részletekben utalják át. A tá­mogatás az eddigiekhez hasonló­an a palesztin önkormányzati szervek, közszolgáltatások mű­ködőképességének fenntartására szolgál. Izrael ugyanis az intifáda 2000. októberi kirobba­nása után befagyasztotta a ható­ságnak járó adó- és vámbevéte­lek átutalását. Az Európai Bizott­ság az utóbbi napok drámai kö­zel-keleti fejleményei ellenére sem látja akadályát, hogy a támo­gatás a szokott rendben eljusson rendeltetési helyére, a palesztin hatóságok pedig a kialakult gya­korlatnak megfelelően fel tudják használni az összegeket. A jeruzsálemi keresztény egy­házak vezetői tegnap felszólí­tották George Bush amerikai el­nököt, hogy állítsa meg az izra­eli hadsereg behatolását a Jor­dán folyó nyugati partján fekvő bibliai városba, Betlehembe. A jeruzsálemi óvárosban a nap fo­lyamán pedig mintegy száz pap és ferences szerzetes vonult Sáron rezidenciájához a katonai offenzíva beszüntetését köve­telve. A keresztény egyházak vezetői felajánlották, hogy köz­vetítenek a béke, valamint mindkét fél - izraeliek és pa­lesztinok - biztonsága érdeké­ben. Hasonló felhívást intéztek az európai közösséghez, Tony Blair brit kormányfőhöz és a vi­lág vallási vezetőihez. Betlehemben az izraeli kato­nák behatolása nyomán kitört tűzharcban tegnap életét vesztet­te egy 65 éves olasz katolikus pap is, templomától nem messze - jelentette egy római székhelyű hírügynökség. Az áldozatot még nem sikerült azonosítani. Izraeli katonák palesztin fegyveresek­kel folytatott lövöldözés során lelőttek egy palesztin asszonyt Rámalláhban, egy kórházépület közelében. (MTI) Izraeli tankok a betlehemi VI. Pál utcában kaleidoszkóp Sikeres kínai kísérlet A Sencsou 3 elnevezésű, személyzet nélküli kínai űrhajó kabinja sikeresen földet ért hétfőn Kína Bel­­ső-Mongólia Autonóm Területén. A távol-keleti or­szág nagy lépést tett afelé e sikeres kísérlettel, hogy embert küldhessen a világűrbe. A Sencsou 3 személy­zet nélkül űrhajó március 25-én indult Föld körüli út­jára. 108-szor megkerülte a Földet, s a fedélzetén levő műszerek értékes méréseket és vizsgálatokat végeztek. A kipróbált űrjárműtípus műszakilag alkalmasnak bi­zonyult arra, hogy embert szállítson a világűrbe - idé­zett kínai illetékeseket a hivatalos hírügynökség. Az első kínai ember felküldését 2005-re tervezik. Robotújságíró Amerikai kutatók olyan robotújságírót fejlesztet­tek ki, aki - illetve amely­­ a legnehezebb körülmé­nyek között is képes teljesíteni feladatát és olyan he­lyekre is eljut, ahová emberi kollégái nem. Az Afgan Explorer (Afgán felfedező) névre keresztelt szerkezet kinézetét tekintve átmenetet képez egy fűnyíró­ és egy robotkutya között. Feltalálói a kép- és hangfelvételek, valamint interjúk készítésére és közvetítésére alkal­mas robotot elsősorban olyan háborús színhelyekre ajánlják, ahová „emberi kollégái” nem tehetik be a lábukat. Az Afgan Explorer ötlete Chris Csik­­szentmihályi, a Massachusetts Institute of Technology (MIT) munkatársának agyában született meg, miköz­ben a Rambo-sorozat harmadik részét nézte. A robo­tot az amerikai űrkutatási hivatal által kifejlesztett Mars Explorer önjáróról mintázták. Biztonságiak vigyázzák a földet ért űrkabint HARGITA NÉPE - közéleti napilap. Kiadja a Hargita Népe Kiadóvállalat. Szerkesztőbizottság: BORBÉLY LÁSZLÓ (főszerkesztő), FERENCZ IMRE, HECSER ZOLTÁN (felelős kiadó), SURÁNY ISTVÁN, SZONDY ZOLTÁN. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Csíkszereda, Szentlélek u. 45 sz. Levélcím: 4100- Csíkszereda. Pf. 36. Telefon: tájékoztatás: 066-310507; reklám: ügyvitel: 066-172633; telefax: 066-171322; e-mail: hargitanepe@topnet.ro. Web: http:// www.hhrf.org/hargitanepe. A lap bel- és külföldi hírösszeállítása az MTI és a Mediafax hírügynökségek in­formációinak felhasználásával készül. (ISSN 1221-0153) Számítógépes szedés, tördelés: Hargita Népe Lapkiadó. Nyomás: Europrint Kft.

Next