Hargita Népe, 2002. április (14. évfolyam, 75-98. szám)
2002-04-03 / 75. szám
2002. április 3. NAGYVILÁG■ HHH 2 Támadás egy pakisztáni mecset előtt Két ember meghalt és 35 megsebesült egy pakisztáni gránáttámadásban, amelyet hétfő este Csaman város egyik mecsete előtt követtek el ismeretlen tettesek. Az afganisztáni határon fekvő városban tegnap zárva maradtak az üzletek és a piacok a támadás elleni tiltakozásul. Szemtanúk elmondása szerint két férfi hajította a gránátokat a főtéren álló mecsetből kilépő hívőkre. A tettesek elmenekültek, eddig egyetlen szervezet sem vállalta a merénylet elkövetését. A gránáttámadást egy nappal azután követték el, hogy pokolgép robbant az afgán határ mentén elterülő Törzsi területeken, Pakisztán északkeleti részén egy megállóban várakozó autóbuszban. A robbanásban egy ember vesztette életét és 12 megsebesült. A Törzsi területek Kelet-Afganisztánnal határosak, ahol az amerikai és afganisztáni erők nemrégiben heves összecsapásokat vívtak a tálib milícia és az Oszama bin Laden vezette al-Kaida hálózat hátramaradt egységeivel. ______ill__ Afgán menekültek. Pakisztán 100 millió dollárt fordított Afganisztán megsegítésére Kevesebb külföldi munkavállaló A Magyar Foglalkoztatási Hivatal adatai szerint 2002 tizenharmadik hetében összesen 934 munkavállalási engedélyt adtak ki külföldi állampolgárok foglalkoztatására, ami 4,5 százalékkal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában - közölte a Gazdasági Minisztérium közleményben az MTI-vel hétfőn. A január elseje óta kiadott új engedélyek száma ezzel 10 060-ra emelkedett. A közlemény szerint az eddigi tendenciát az év egészére vetítve valószínűsíthető, hogy a kiadott engedélyek száma 2002-ben nem éri el majd a 81 ezres felső korlátot. A tárca közleménye emlékeztet arra, hogy a gazdasági miniszter 81 ezer főben határozta meg az egyidejűleg Magyarországon foglalkoztatható külföldi állampolgárok létszámát. A lejárt érvényességű engedélyek számát is figyelembe véve, országosan még 39 706 engedély kiadására van mód. Az idén kiadott engedélyek között 10 olyan kérelem szerepelt, amelyet a kedvezménytörvény keretében nyújtottak be. Elhalasztott segélyfolyósítás Colin Powell amerikai külügyminiszter elnapolta a döntést arról, hogy megérdemli-e Jugoszlávia az amerikai segély folyósítását. Ezt Philip Reeker külügyi szóvivőhelyettes közölte hétfőn Washingtonban. Powell halogatása 40 millió dollár kétoldalú segély befagyasztását jelenti, továbbá a nemzetközi pénzügyi szervezetekhez benyújtott belgrádi kölcsönkérelmek támogatásának felfüggesztését vasárnap éjféltől. A befagyasztás nem vonatkozik az emberbaráti segélyekre, sem a demokrácia szilárdítását szolgáló támogatásokra. Washington elvárná, hogy az ENSZ-törvényszék ügyészei bejuthassanak a jugoszláv katonai irattárakba, és Belgrád (Slobodan Milosevic bukott jugoszláv elnök után) további, háborús bűncselekményekkel vádolt, prominens szerbeket tartóztasson le és adjon át Hágának, köztük Ratko Mladic volt boszniai szerb katonai vezetőt. A jugoszláv kormány hétfőn bejelentette, hogy teljes mértékben együtt fog működni a hágai törvényszékkel. Vojislav Kostunica jugoszláv elnök azonban hevesen ellenzi a további kiadatásokat, és alkotmányellenesnek nevezte az új szerb rendeletet is. • Bizonytalanná vált Kovács Miklós győzelme a vasárnapi ukrajnai parlamenti választásokon Kárpátalja magyar többségű választókörzetében. A körzeti választási bizottság tegnap hajnali ülésén ugyanis megsemmisítette négy olyan szavazókörzet eredményét, ahol ő kapta a voksok jelentős többségét, s ezzel Gajdos Istvánt nyilvánította a voksolás győztesének. • Alighanem órák, de legfeljebb napok kérdése, hogy Belgrád kiadja a hágai Nemzetközi Törvényszéknek a háborús bűncselekmények elkövetésével gyanúsított személyeket, s a belgrádi politikai vezetés jelenleg arra vár, hogy Vojislav Kostunica jugoszláv államfő is hozzájárulását adja ehhez. • Az iráni támogatással harcoló libanoni Hezbollah szervezet tegnap reggel sorozatvetővel („katyusával”) lőtte az észak-izraeli Felső-Galilea körzetét. Senki sem sebesült meg a támadásban. • Diplomáciai egyezség jött létre arról, hogy az Egyesült Államokat az idén ismét beválasszák az ENSZ Emberi Jogi Bizottságába - közölte tegnap Alexander Downer ausztráliai külügyminiszter. A 2001-es tagújraválasztás során az Egyesült Államokat - első ízben a bizottság 1947-ben történt alapítása óta - nem választották be az 53 tagú emberi jogi testületbe. • Ukrajnában a pártlistás szavazás legújabb - gyakorlatilag véglegesnek tekinthető - eredményei szerint változatlan a vasárnapi választáson a parlamentbe bejutott hat párt sorrendje. Továbbra is a Viktor Juscsenko volt kormányfő vezette Mi Ukrajnánk áll az élen, 2 százalékkal nőtt az elnököt támogató erőket tömörítő Egységes Ukrajnáért koalíció, minimálisan a szociáldemokraták és az ellenzéki jobboldali Julija Timosenko Tömb szavazatainak aránya, a kommunisták és a szocialisták támogatottsága viszont némileg csökkent. • Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) adatai szerint nem csecsen nemzetiségűek a kubai guantánamói amerikai támaszponton őrzött orosz állampolgárságú foglyok, de a három fiatal férfit vélhetően Csecsenföldön szervezte be soraiba az al-Kaida terrorszervezet. Bel- és külpolitikai ügyeletes: SURÁNY ISTVÁN Izrael Arafat száműzésében gondolkodik Az izraeli kormány egybehangzó jelzések szerint elhatározta, hogy örökre száműzi Jasszer Arafatot a palesztin önkormányzatú területekről. Ma Kairóban rendkívüli ülést tartanak az arab országok külügyminiszterei, az Európai Unió (EU) soros spanyol elnöksége pedig ugyanilyen ülést indítványozott az EU-tagországok számára. A kormány a palesztin vezető elűzésére vonatkozó indítvány előterjesztésére készül - közölte tegnap egy magas beosztású izraeli tisztségviselő. A kabinettitkár az AP hírügynökségnek megerősítette a Háárec című liberális tel-avivi napilap beszámolóját, amely szerint az Arafatot ostromlott rámalláhi hivatalában meglátogatni kívánó európai diplomatákkal közölték az izraeli miniszterelnöki hivatalban: csak akkor találkozhatnak a palesztin vezetővel, ha rábeszélik az emigrációra. Az ITAR-TASZSZ hírügynökség úgy tudja, hogy Izrael egy európai országot javasolt Arafat száműzetési lakhelyének. Az izraeli rádió 4 pedig Ariel Saron kormányfőt idézte, aki elmondása szerint közölte Miguel Moratinosszal, az EU közel-keleti különmegbízottjával: helikopteren elrepülhetnek a palesztin vezetővel, aki bárkit magával vihet környezetéből - „a körülötte levő gyilkosokat” -, de vissza nem térhet. A Háárec úgy tudja: Simon Peresz izraeli külügyminiszter már tett olyan kijelentést, hogy engedélyezik Arafat kiutazását külföldre, ha az adott ország hajlandó befogadni és menedéket nyújtani számára. Peresz állítólag már megvitatta a tervet egyiptomi tisztségviselőkkel és más országok illetékeseivel, akik azonban visszautasították az elképzelést. Az izraeli külügyminisztériumban tagadták, hogy ez ügyben megbeszélést folytattak volna Egyiptommal. Szaeb Erakat palesztin miniszter a Reuters szerint reagálásában mindenesetre leszögezte: Arafat semmilyen körülmények között nem fogadja el a száműzetést. Az izraeli-palesztin konfliktus miatt az arab országok külügyminiszterei rendkívüli ülést tartannak ma Kairóban. Nabíl Saat palesztin tervezési és nemzetközi együttműködési miniszter elmondta, hogy a 22 miniszter azokat az intézkedéseket vizsgálja meg, amelyekre az izraeli műveletek nyomán van szükség. Az Európai Unió soros spanyol elnöksége pedig indítványozza az EU-külügyminiszterek rendkívüli ülését. Josep Piqué spanyol külügyminiszter Madridban - orosz kollégájával, Igor Ivanovval folytatott megbeszélése után - elmondta: az izraeli-palesztin konfliktus kiélezettségére való tekintettel azonnal egyeztetéseket kezdenek az ülés mihamarabbi összehívása érdekében. Piqué és Ivanov sürgette az 1402. számú ENSZ biztonsági tanácsi határozat azonnali végrehajtását. Kiemelték annak fontosságát, hogy egyidejűleg kell végrehajtani a határozat különböző előírásait, köztük az izraeli erők kivonását a megszállt palesztin területekről, tűzszünet kidolgozását és a terrortámadások beszüntetését. Brüsszelben közben bejelentették, hogy az Európai Bizottság jóváhagyta a Palesztin Hatóságnak nyújtott uniós költségvetési támogatás következő, 50 millió eurós részletét. Az összeget március és július között, havi 10 milliós részletekben utalják át. A támogatás az eddigiekhez hasonlóan a palesztin önkormányzati szervek, közszolgáltatások működőképességének fenntartására szolgál. Izrael ugyanis az intifáda 2000. októberi kirobbanása után befagyasztotta a hatóságnak járó adó- és vámbevételek átutalását. Az Európai Bizottság az utóbbi napok drámai közel-keleti fejleményei ellenére sem látja akadályát, hogy a támogatás a szokott rendben eljusson rendeltetési helyére, a palesztin hatóságok pedig a kialakult gyakorlatnak megfelelően fel tudják használni az összegeket. A jeruzsálemi keresztény egyházak vezetői tegnap felszólították George Bush amerikai elnököt, hogy állítsa meg az izraeli hadsereg behatolását a Jordán folyó nyugati partján fekvő bibliai városba, Betlehembe. A jeruzsálemi óvárosban a nap folyamán pedig mintegy száz pap és ferences szerzetes vonult Sáron rezidenciájához a katonai offenzíva beszüntetését követelve. A keresztény egyházak vezetői felajánlották, hogy közvetítenek a béke, valamint mindkét fél - izraeliek és palesztinok - biztonsága érdekében. Hasonló felhívást intéztek az európai közösséghez, Tony Blair brit kormányfőhöz és a világ vallási vezetőihez. Betlehemben az izraeli katonák behatolása nyomán kitört tűzharcban tegnap életét vesztette egy 65 éves olasz katolikus pap is, templomától nem messze - jelentette egy római székhelyű hírügynökség. Az áldozatot még nem sikerült azonosítani. Izraeli katonák palesztin fegyveresekkel folytatott lövöldözés során lelőttek egy palesztin asszonyt Rámalláhban, egy kórházépület közelében. (MTI) Izraeli tankok a betlehemi VI. Pál utcában kaleidoszkóp Sikeres kínai kísérlet A Sencsou 3 elnevezésű, személyzet nélküli kínai űrhajó kabinja sikeresen földet ért hétfőn Kína Belső-Mongólia Autonóm Területén. A távol-keleti ország nagy lépést tett afelé e sikeres kísérlettel, hogy embert küldhessen a világűrbe. A Sencsou 3 személyzet nélkül űrhajó március 25-én indult Föld körüli útjára. 108-szor megkerülte a Földet, s a fedélzetén levő műszerek értékes méréseket és vizsgálatokat végeztek. A kipróbált űrjárműtípus műszakilag alkalmasnak bizonyult arra, hogy embert szállítson a világűrbe - idézett kínai illetékeseket a hivatalos hírügynökség. Az első kínai ember felküldését 2005-re tervezik. Robotújságíró Amerikai kutatók olyan robotújságírót fejlesztettek ki, aki - illetve amely a legnehezebb körülmények között is képes teljesíteni feladatát és olyan helyekre is eljut, ahová emberi kollégái nem. Az Afgan Explorer (Afgán felfedező) névre keresztelt szerkezet kinézetét tekintve átmenetet képez egy fűnyíró és egy robotkutya között. Feltalálói a kép- és hangfelvételek, valamint interjúk készítésére és közvetítésére alkalmas robotot elsősorban olyan háborús színhelyekre ajánlják, ahová „emberi kollégái” nem tehetik be a lábukat. Az Afgan Explorer ötlete Chris Csikszentmihályi, a Massachusetts Institute of Technology (MIT) munkatársának agyában született meg, miközben a Rambo-sorozat harmadik részét nézte. A robotot az amerikai űrkutatási hivatal által kifejlesztett Mars Explorer önjáróról mintázták. Biztonságiak vigyázzák a földet ért űrkabint HARGITA NÉPE - közéleti napilap. Kiadja a Hargita Népe Kiadóvállalat. Szerkesztőbizottság: BORBÉLY LÁSZLÓ (főszerkesztő), FERENCZ IMRE, HECSER ZOLTÁN (felelős kiadó), SURÁNY ISTVÁN, SZONDY ZOLTÁN. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Csíkszereda, Szentlélek u. 45 sz. Levélcím: 4100- Csíkszereda. Pf. 36. Telefon: tájékoztatás: 066-310507; reklám: ügyvitel: 066-172633; telefax: 066-171322; e-mail: hargitanepe@topnet.ro. Web: http:// www.hhrf.org/hargitanepe. A lap bel- és külföldi hírösszeállítása az MTI és a Mediafax hírügynökségek információinak felhasználásával készül. (ISSN 1221-0153) Számítógépes szedés, tördelés: Hargita Népe Lapkiadó. Nyomás: Europrint Kft.