Hargita Népe, 2002. július (14. évfolyam, 148-174. szám)
2002-07-27 / 171. szám
2002. július 27.MAGAZIN AZ EDDIGI LEGVESZÉLYESEBB KISBOLYGÓ Ütközés 2019-ben? Mindössze egy hete fedezték fel azt az aszteroidát, amely az eddig ismert földsúroló objektumok között egyelőre a legveszélyesebbnek tűnik. Az előzetes pályaelemzések alapján a 2002 NT7 jelzésű égitest 2019. február 1-jén ütközhet össze bolygónkkal. Fényessége alapján 2 kilométer átmérőjű lehet, azaz becsapódása esetén kontinentális léptékű pusztítást okozhat. A pályaszámításokban még nagyok a bizonytalanságok, és további megfigyelések szükségesek a veszély mértékének megállapításához. Mindenesetre az eddigi adatok alapján ez a legfenyegetőbb objektum a földsúroló kisbolygók észlelésének rövid történetében. A becsapódás esélye azonban még így is csupán 1 a 100 000-hez. Az égitestet 2002. július 5-én észlelték az új-mexikói Linear Obszervatórium automata keresőtávcsövével. Azóta világszerte figyelemmel követik az útját, s már közel 200 további megfigyelést végeztek el. A 2002 NTZ 837 naponta kerüli meg a Napot. Pályája a Mars távolságától a Föld pályáján belülre húzódik. A következő 18 hónap során jól látható marad, így tovább lehet pontosítani a pálya elemeinek értékeit. Az előzetes elemzések szerint 2019-ben 28 km/s-os sebességgel csapódhat bolygónkba, s akár globális klímaváltozást is előidézhet. Földközeli aszteroida. Közelebbről szemre vesszük? Balatonfüredi Anna-bál - hagyományok, érdekességek Ma rendezik meg a balatonfüredi Árkád Hotelben a 177. Anna-bált. A legelső ilyen rendezvényt 1825. július 26-án tartották a Balaton-parti településen Szentgyörgyi Horváth Zsigmond fogadójában. A házigazda leánya tiszteletére hirdette meg az eseményt. Igyekezete nem volt hiábavaló: az ifjú Anna Krisztina azon az estén ismerkedett meg későbbi férjével, Kiss Ernővel (aki később az 1848-49-es szabadságharc altábornagya, aradi vértanú lett). Az évenként rendezett balatonfüredi bálok hamar országos hírűvé lettek, amelyeket a reformkori politikusok és írók is szívesen látogattak. 1862-től a bálkirálynőt aranyalmával is jutalmazták. A valaha neves személyiségeket - köztük Jókai Mórt, Blaha Lujzát, Vörösmarty Mihályt - is vonzó Anna-bálokat 1957-től a felújított egykori kúrszalonban, az Árkád Szállóban rendezik meg. Éjfél után a zsűri a legtöbb szavazatot kapott tíz lány közül választja ki a legszebbet, a bálkirálynőt és annak udvarhölgyeit. A szépségversenyen induló hölgyek herendi porcelánszíveket kapnak, s a rajtuk található számra szavazhatnak a jelenlevők. A három fődíj is a herendi porcelángyár terméke: a bálkirálynő és két udvarhölgye egy-egy, jellegzetes herendi motívumokkal díszített vázát kap. Az is a hagyományokhoz tartozik, hogy másnap az Anna-bál legszebb hölgyét a mezőhegyesi ménesbirtok hatos fogata kocsikáztatja meg huszárok kíséretében, s a kikötő színpadán is bemutatkozik a bálkirálynő és két udvarhölgye. A bál előtti napon, tegnap rendezték meg a balatoni szívhalászatot, amelynek résztvevői - a régi hagyományt folytatva - kihalászhatták a tóból jövendőbelijük nevét. E kedves szokásról többek között már Vörösmarty Mihály és Krúdy Gyula is megemlékezett. Július utolsó napjaiban áldozzunk néhány percet az első világháború halottjainak. Nevük márványtáblába vésve olvasható a községközpontban vagy a templomkertben, emlékük így él tovább. Miért kellett úgymond hősi halált halniuk? - erről kevesebbet beszélünk. Vonakodunk nevén nevezni a rosszat, noha Ady Endre a maga látnoki erejével már akkor, a tragédia nyitánya alkalmával igyekezett ráirányítani fajtája figyelmét a valóságra: ez nem Magyarország háborúja, amelyben a hazát védjük, hanem tőlünk idegen érdekeket szolgálunk. Mire gondolhatott? Azt hiszem ingerültséget váltott ki belőle a kormánypárti magyar sajtó hazafias demagógiája. Például, amellyel a budapesti Új lap etette olvasóit 1914. június 30-án a szarajevói merényletet kommentáló vezércikkében: „Érezzük, hogy jönnie kell a megtorlásnak, s ha valóban igaz az, hogy itt politikai gyilkosságról van szó, akkor erős korunk kíméletlen lesz mindenkivel szemben. ” Figyeljük meg, milyen más Ady hangja: „Aratja a Földet a Végzet:/Nagy aratás van, sokasodik/ Kereszt és tarló/ S aki eddig az égre nézett, /Hűlt arcával már sárba hajló. " Egy hónap múlva, 1914. július 28-án következett a hadüzenet Szerbiának és Ferenc József Népeimhez című kiáltványa, benne a szállóigévé vált szólammal: „Mindent megfontoltam és meggondoltam. ” Prófétai szerepben tetszelegve, megjósolja a háború végkifejletét is: „Bízom népeimben, akik minden viharban híven és egyesülten sereglettek mindig trónom köré s hazájuk becsületéért, nagyságáért és hatalmáért a legsúlyosabb áldozatokra is mindig készen állottak. Bízom Ausztria-Magyarországnak önfeláldozó lelkesültséggel teli vitéz hadseregében. És bízom a Mindenhatóban, hogy fegyvereinknek adja a győzelmet. " Bizony, ilyen fennkölten kezdődött Trianon aktusa! Ereszkedjünk alább a társadalmi ranglétrán. Binder Pál marosújvári ifjút a háború Székelyudvarhelyen érte, ahol a Magyar Királyi Főreáliskola szépreményű tanulója volt. Az És élni kell tovább című emlékiratkötetben (Erdélyi Gondolat Kiadó, Székelyudvarhely, 1995) szemléletesen írja le a császári ihletésű demagógia hatását az egyszerű emberekre, valamint a véres valóságot: „Igen gyakran, talán minden hónapban indult egy menetszázad a hadszíntérre, a század élén katonazenekarral, a katonák sapkái, sőt fegyverei felvirágozva, de ezt a menetet sok síró Szolgálatos szív asszony, leány és gyermek kísérte. Ha csak alkalmunk volt, mi is kimentünk a főtérre, és onnan néztük az állomásra menetelő századot. ...Az állam felszólította polgárait, hogy aki hozzá akar járulni a hadikiadások fedezéséhez, aranyból készült gyűrűit, ékszereit vagy egyéb tárgyait adja be az államnak, ennek ellenében kap egy »Aranyat vasért«feliratú vasgyűrűt, vagy pedig állítsanak a városok főterén egy fából készült szobrot, azt pedig vasból készült, az egyik oldalon mintázott emléklapocskákkal vonják be. Ezeket a plaketteket pénzért kellett megvásárolni: így állították fel Székelyudvarhely főterén a Vasszékely nevű szobrot, mely egy székely katonát ábrázolt, kezében fegyverrel... Sokan beadták rézmozsaraikat, rézüstjeiket vagy a rézből készült kilincseket és egyéb épületvasalásokat, ezeket vasból készültekkel pótolták. " Jules a néniek Udvarhelyen így sereglettek a viharban „ híven és egyesülten " a magyar szabadságharcok hóhérainak trónja köré vitték aranygyűrűjüket és rézkilincseiket, hogy cserében emberük nevét majd márványba vésve láthassák. Ugyanebben a könyvben Jancsik Andor így emlékezik vissza 1914 júliusának végére: „Nagy volt akkor még a lelkesedés, szinte percről percre új katonanóták születtek. Csak úgy zengett az énekszótól az egész kaszárnya... Civilek százai, asszonyok, lányok, anyák, menyecskék vették körül a kaszárnyát, ontották a sok mindenféle jót. Tésztával, kolbásszal, sonkával, sült csirkével, kaláccsal, virággal árasztották el az egész kaszárnyát. Akkor még egynéhány anyán kívül nemigen sírt senki. A civilek is fel voltak hevülve a nagy lelkesedéstől. Sokszor lehetett hallani. Aztán csak gyorsan lássátok el a baját azoknak a rácoknak, és gyertek minél előbb haza! Mink, katonák is azt hittük, ez csak egy kis kirándulás lesz. Mert hiszen mink hatalmasak vagyunk. Minket csak arra tanítottak, hogy mindig és mindenkor csak mink győzünk, másképp az nem is lehet. Ilyen vígan folytatódott Trianon aktusa. Csak az az egynéhány anya, aki már akkor, a felhevült nótázás közepette sírt, ennyi volt az ünneprontó fekete színfolt. Ilyen a történelmünk fonákjáról nézve: mikor a császári kiáltvány szellemében minden magyarok legfőbb gondjának kellett volna lennie, hogy Bosznia Belgrádhoz vagy Bécshez tartozzon-e, akkor némely asszonyok könnyeket hullattak a virágos vonat mellett. Vajon mit érzett meg ismét az anyaszív?... BARABÁS ISTVÁN AZ ÉLET FONÁKJA Patkánykísérletek: a mobiltelefon nem okoz rákot A Washington University kutatóinak most megjelent tanulmánya arról számol be, hogy a mobilhasználat nem idéz elő daganatos megbetegedéseket. A kísérleti állatokként szolgáló patkányok két éven át napi négy órát „telefonáltak” (kivéve a hétvégi napokat), azaz ennyi időre tették ki őket a készülékek által keltett sugárzásnak, a két leggyakrabban használt frekvencián - számol be az Origó internetes portál. Az eredmények szerint semmilyen tumorfajta megjelenése nem áll szignifikáns összefüggésben a sugárzással, beleértve az agytumort is. A kutatások vezetője, Joseph L. Roti Roti professzor egy Quebecben június 25-én megrendezett tudományos konferencián ismertette eredményeiket. Több mint egy évtizede zajlik a vita, hogy a mobilhasználat okozhat-e daganatos megbetegedéseket, különös tekintettel az agytumorra. Roti Roti és társai arra vállalkoztak, hogy egy hosszú kísérletsorozattal közelebb jussanak a kérdés megnyugtató tisztázásához. A fent említett időszakban és gyakorisággal 320 patkányt tettek ki a sugárzásnak. Ezek fele a 835,62 Mhz-es frekvencián (analóg telefonok), másik fele pedig a 847,74 Mhz-s frekvencián (digitális telefonok) kapta a sugárzást, további 160 patkány pedig kontrollként szolgált, vagyis nem „telefonált”. Két év (összesen 505 nap) kitettség után minden állat kb. harminc szövetében, mikroszkopikus vizsgálatokkal keresték a tumorokat vagy az arra utaló jeleket, különös tekintettel az agyra és a gerincvelőre. A vizsgálatokat igen nagy körültekintéssel végezték - egy-egy agyból például 20-25 metszetet vettek (a rákkeltő anyagok és hatások vizsgálatakor ennél általában kevesebbet vizsgálnak). „Semmit nem akartunk szem elől téveszteni” - mondta Marie C. La Regina patológus. Végül is nem csupán a daganatok, de a testsúly vagy az élettartam esetében sem találtak „statisztikusan szignifikáns összefüggést”, ami tudományos szempontból azt jelenti, hogy a sugárzás rákkeltő hatásait nem lehet igazolni a kísérletsorozattal. Roti Roti még 1995-ben kezdte meg azokat a kísérleteket, amelyek során laboratóriumi sejttenyészeteket sugárzott be ezeken a frekvenciákon, s ezután vizsgálta genetikai állományukat és a sejtben zajló folyamatokat. A kutató akkor sem tapasztalta, hogy a sugárzás hatással lenne a sejtekre. „A mobiltelefon legnagyobb veszélye, hogy autót vezetünk, miközben beszélünk valakivel” — mondja Roti Roti. A teljes igazsághoz hozzátartozik, hogy Roti Roti kutatásait anyagi szempontból egy mobiltelefon-gyártó cég, konkrétan a Motorola támogatta. „Telefonáló” patkány. A mobil nem okoz rákot. Legalábbis a patkányoknál A csokikor korábban kezdődött Minden eddiginél régebbi kakaónyomokat fedeztek fel amerikai kutatók Kr. e. 600-ból származó edényekben, ami azt jelenti, hogy a csokoládé világhódító útja legalább 1000 évvel korábban kezdődött, mint ahogy eddig gondolták. A majákról és az aztékokról köztudott, hogy rajongtak a csokiért, kedvencük azonban a folyékony állapotú csokoládén képződött hab volt. Ennek nyomait fedezték most fel amerikai régészek a közép-amerikai Belize-ben fekvő Colha településen talált csőrös edényekben. A leletek előkelő maják sírjaiból kerültek elő. A kerámiák a díszítések alapján valamikor Kr. e. 900 és Kr. u. 250 között készülhettek. Az edényekből származó maradékokat egy pennsylvaniai élelmiszer-kutató intézetben elemezték. Az intézet egyik munkatársának, Jeffrey Hurstnek - legnagyobb meglepetésére - három korsóban is sikerült kakaónyomokat kimutatnia. Hurst a vizsgálatok alapján arra a következtetésre jutott, hogy a maják által fogyasztott csokoládé valószínűleg nem nyerné el a mai kor emberének tetszését. Véleménye szerint a maja csoki íze leginkább olyan keverékhez hasonlíthatott, amelyben a kakaót vízzel és néhány fűszerrel elegyítették. A belize-i felfedezés alapján a kutatók úgy vélik, hogy ez a terület lehetett a kakaóbab termesztésének fő központja a Kr. e. 900 és Kr. u. 250 közötti időszakban - olvasható a BBC honlapján. Az archeológusok feltételezése szerint az ókorban a csokoládét nem édességként fogyasztották, hanem sokkal inkább húsételek mellé ették, és gyakran kevertek hozzá vizet, kukoricát, erős paprikát (chili) és/vagy mézet. ■ ■D