Hargita Népe, 2002. július (14. évfolyam, 148-174. szám)

2002-07-27 / 171. szám

2002. július 27.M­AGAZIN AZ EDDIGI LEGVESZÉLYESEBB KISBOLYGÓ Ütközés 2019-ben? Mindössze egy hete fedezték fel azt az aszteroidát, amely az ed­dig ismert földsúroló objektumok között egyelőre a legveszélye­sebbnek tűnik. Az előzetes pályaelemzések alapján a 2002 NT7 jelzésű égitest 2019. február 1-jén ütközhet össze bolygónkkal. Fényessége alapján 2 kilométer átmérőjű lehet, azaz becsapódása esetén kontinentális léptékű pusztítást okozhat. A pályaszámításokban még na­gyok a bizonytalanságok, és továb­bi megfigyelések szükségesek a ve­szély mértékének megállapításá­hoz. Mindenesetre az eddigi adatok alapján ez a legfenyegetőbb objek­tum a földsúroló kisbolygók észle­lésének rövid történetében. A be­csapódás esélye azonban még így is csupán 1 a 100 000-hez. Az égitestet 2002. július 5-én észlelték az új-mexikói Linear Obszervatórium automata kere­sőtávcsövével. Azóta világszerte figyelemmel követik az útját, s már közel 200 további megfigye­lést végeztek el. A 2002 NTZ 837 naponta kerüli meg a Napot. Pá­lyája a Mars távolságától a Föld pályáján belülre húzódik. A kö­vetkező 18 hónap során jól látható marad, így tovább lehet pontosíta­ni a pálya elemeinek értékeit. Az előzetes elemzések szerint 2019-ben 28 km/s-os sebesség­gel csapódhat bolygónkba, s akár globális klímaváltozást is elő­idézhet. Földközeli aszteroida. Közelebbről szemre vesszük? Balatonfüredi Anna-bál - hagyományok, érdekességek­­ Ma rendezik meg a balatonfüredi Árkád Hotelben a 177. Anna-bált. A legelső ilyen rendezvényt 1825. július 26-án tartották a Balaton-parti településen Szentgyörgyi Horváth Zsigmond fogadójában. A házigaz­da leánya tiszteletére hirdette meg az eseményt. Igyekezete nem volt hiábavaló: az ifjú Anna Krisztina azon az estén ismerkedett meg ké­sőbbi férjével, Kiss Ernővel (aki később az 1848-49-es szabadság­­harc altábornagya, aradi vértanú lett). Az évenként rendezett bala­tonfüredi bálok hamar országos hí­rűvé lettek, amelyeket a reformkori politikusok és írók is szívesen láto­gattak. 1862-től a bálkirálynőt aranyalmával is jutalmazták. A valaha neves személyisége­ket - köztük Jókai Mórt, Blaha Lujzát, Vörösmarty Mihályt - is vonzó Anna-bálokat 1957-től a felújított egykori kúrszalonban, az Árkád Szállóban rendezik meg. Éjfél után a zsűri a legtöbb szavazatot kapott tíz lány közül választja ki a legszebbet, a bálki­rálynőt és annak udvarhölgyeit. A szépségversenyen induló hölgyek herendi porcelánszíveket kapnak, s a rajtuk található számra szavazhatnak a jelenlevők. A há­rom fődíj is a herendi porcelángyár terméke: a bálkirálynő és két udvar­hölgye egy-egy, jellegzetes heren­di motívumokkal díszített vázát kap. Az is a hagyományokhoz tar­tozik, hogy másnap az Anna-bál legszebb hölgyét a mezőhegyesi ménesbirtok hatos fogata kocsi­­káztatja meg huszárok kíséreté­ben, s a kikötő színpadán is bemu­tatkozik a bálkirálynő és két udvar­hölgye. A bál előtti napon, tegnap rendezték meg a balatoni szív­halászatot, amelynek résztvevői - a régi hagyományt folytatva - kihalászhatták a tóból jöven­dőbelijük nevét. E kedves szo­kásról többek között már Vö­rösmarty Mihály és Krúdy Gyula is megemlékezett. J­úlius utolsó napjaiban áldoz­zunk néhány percet az első vi­lágháború halottjainak. Nevük márványtáblába vésve olvasható a községközpontban vagy a temp­lomkertben, emlékük így él to­vább. Miért kellett úgymond hősi halált halniuk? - erről kevesebbet beszélünk. Vonakodunk nevén ne­vezni a rosszat, noha Ady Endre a maga látnoki erejével már akkor, a tragédia nyitánya alkalmával igyekezett ráirányítani fajtája fi­gyelmét a valóságra: ez nem Ma­gyarország háborúja, amelyben a hazát védjük, hanem tőlünk ide­gen érdekeket szolgálunk. Mire gondolhatott? Azt hiszem inge­rültséget váltott ki belőle a kor­mánypárti magyar sajtó hazafias demagógiája. Például, amellyel a budapesti Új lap etette olvasóit 1914. június 30-án a szarajevói merényletet kommentáló vezér­cikkében: „Érezzük, hogy jönnie kell a megtorlásnak, s ha valóban igaz az, hogy itt politikai gyilkos­ságról van szó, akkor erős korunk kíméletlen lesz mindenkivel szem­ben. ” Figyeljük meg, milyen más Ady hangja: „Aratja a Földet a Végzet:/Nagy aratás van, sokaso­dik/ Kereszt és tarló/ S aki eddig az égre nézett, /Hűlt arcával már sárba hajló. " Egy hónap múlva, 1914. július 28-án következett a hadüzenet Szerbiának és Ferenc József Né­peimhez című kiáltványa, benne a szállóigévé vált szólammal: „Mindent megfontoltam és meg­gondoltam. ” Prófétai szerepben tetszelegve, megjósolja a háború végkifejletét is: „Bízom népe­imben, akik minden viharban híven és egyesülten sereglettek mindig trónom köré s hazájuk becsületéért, nagyságáért és hatalmáért a legsúlyosabb ál­dozatokra is mindig készen ál­lottak. Bízom Ausztria-Ma­­gyarországnak önfeláldozó lelkesültséggel teli vitéz had­seregében. És bízom a Mindenha­tóban, hogy fegyvereinknek adja a győzelmet. " Bizony, ilyen fennkölten kezdő­dött Trianon aktusa! Ereszkedjünk alább a társadal­mi ranglétrán. Binder Pál maros­újvári ifjút a háború Székely­udvarhelyen érte, ahol a Ma­gyar Királyi Főreáliskola szép­­reményű tanulója volt. Az És élni kell tovább című emlékiratkötet­ben (Erdélyi Gondolat Kiadó, Székelyudvarhely, 1995) szemlé­letesen írja le a császári ihletésű demagógia hatását az egyszerű emberekre, valamint a véres va­lóságot: „Igen gyakran, talán minden hónapban indult egy me­netszázad a hadszíntérre, a szá­zad élén katonazenekarral, a ka­tonák sapkái, sőt fegyverei felvi­rágozva, de ezt a menetet sok síró Szolgálatos szív asszony, leány és gyermek kísérte. Ha csak alkalmunk volt, mi is ki­mentünk a főtérre, és onnan néz­tük az állomásra menetelő száza­dot. ...Az állam felszólította pol­gárait, hogy aki hozzá akar járul­ni a hadikiadások fedezéséhez, aranyból készült gyűrűit, ékszere­it vagy egyéb tárgyait adja be az államnak, ennek ellenében kap egy »Aranyat vasért«feliratú vas­gyűrűt, vagy pedig állítsanak a városok főterén egy fából készült szobrot, azt pedig vasból készült, az egyik oldalon mintázott emlék­lapocskákkal vonják be. Ezeket a plaketteket pénzért kellett megvá­sárolni: így állították fel Székely­udvarhely főterén a Vasszékely nevű szobrot, mely egy székely ka­tonát ábrázolt, kezében fegyver­rel... Sokan beadták rézmozsarai­kat, rézüstjeiket vagy a rézből ké­­­­szült kilincseket és egyéb épü­letvasalásokat, ezeket vasból készültekkel pótolták. " Jules a néniek Udvarhelyen így sereglettek a viharban „ hí­ven és egyesülten " a magyar szabadságharcok hóhérainak trónja köré­ vitték aranygyű­­­rűjüket és rézkilincseiket, hogy cserében emberük nevét majd márványba vésve láthassák. Ugyanebben a könyvben Jan­csik Andor így emlékezik vissza 1914 júliusának végére: „Nagy volt akkor még a lelkesedés, szinte percről percre új katona­nóták születtek. Csak úgy zen­gett az énekszótól az egész ka­szárnya... Civilek százai, asszo­nyok, lányok, anyák, menyecs­kék vették körül a kaszárnyát, ontották a sok mindenféle jót. Tésztával, kolbásszal, sonkával, sült­ csirkével, kaláccsal, virág­gal árasztották el az egész ka­szárnyát. Akkor még egynéhány anyán kívül nemigen sírt senki. A civilek is fel voltak hevülve a nagy lelkesedéstől. Sokszor le­hetett hallani. Aztán csak gyor­san lássátok el a baját azoknak a rácoknak, és gyertek minél előbb haza! Mink, katonák is azt hittük, ez csak egy kis kirándulás lesz. Mert hiszen mink hatalma­sak vagyunk. Minket csak arra tanítottak, hogy mindig és min­denkor csak mink győzünk, más­képp az nem is lehet. Ilyen vígan folytatódott Tria­non aktusa. Csak az az egyné­hány anya, aki már akkor, a fel­­hevült nótázás közepette sírt, ennyi volt az ünneprontó fekete színfolt. Ilyen a történelmünk fonákjáról nézve: mikor a csá­szári kiáltvány szellemében min­den magyarok legfőbb gondjá­nak kellett volna lennie, hogy Bosznia Belgrádhoz vagy Bécs­­hez tartozzon-e, akkor némely asszonyok könnyeket hullattak a virágos vonat mellett. Vajon mit érzett meg ismét az anyaszív?... BARABÁS ISTVÁN AZ ÉLET FONÁKJA Patkánykísérletek: a mobiltelefon nem okoz rákot A Washington University kuta­tóinak most megjelent tanulmá­nya arról számol be, hogy a mo­bilhasználat nem idéz elő dagana­tos megbetegedéseket. A kísérleti állatokként szolgáló patkányok két éven át napi négy órát „telefo­náltak” (kivéve a hétvégi napo­kat), azaz ennyi időre tették ki őket a készülékek által keltett su­gárzásnak, a két leggyakrabban használt frekvencián - számol be az Origó internetes portál. Az eredmények szerint semmi­lyen tumorfajta megjelenése nem áll szignifikáns összefüggésben a sugárzással, beleértve az agytu­mort is. A kutatások vezetője, Joseph L. Roti Roti professzor egy Quebecben június 25-én meg­rendezett tudományos konferen­cián ismertette eredményeiket. Több mint egy évtizede zajlik a vita, hogy a mobilhasználat okozhat-e daganatos megbetege­déseket, különös tekintettel az agytumorra. Roti Roti és társai arra vállalkoztak, hogy egy hosszú kísérletsorozattal köze­lebb jussanak a kérdés megnyug­tató tisztázásához. A fent említett időszakban és gyakorisággal 320 patkányt tettek ki a sugárzásnak. Ezek fele a 835,62 Mhz-es frekvencián (ana­lóg telefonok), másik fele pedig a 847,74 Mhz-s frekvencián (digi­tális telefonok) kapta a sugárzást, további 160 patkány pedig kont­­­rollként szolgált, vagyis nem „te­lefonált”. Két év (összesen 505 nap) ki­tettség után minden állat kb. har­minc szövetében, mikroszkopi­kus vizsgálatokkal keresték a tu­morokat vagy az arra utaló jele­ket, különös tekintettel az agyra és a gerincvelőre. A vizsgálato­kat igen nagy körültekintéssel végezték - egy-egy agyból pél­dául 20-25 metszetet vettek (a rákkeltő anyagok és hatások vizsgálatakor ennél általában ke­vesebbet vizsgálnak). „Semmit nem akartunk szem elől téveszte­ni” - mondta Marie C. La Regina patológus. Végül is nem csupán a dagana­tok, de a testsúly vagy az élettar­tam esetében sem találtak „sta­tisztikusan szignifikáns összefüg­gést”, ami tudományos szempont­ból azt jelenti, hogy a sugárzás rákkeltő hatásait nem lehet iga­zolni a kísérletsorozattal. Roti Roti még 1995-ben kezdte meg azokat a kísérleteket, ame­lyek során laboratóriumi sejtte­nyészeteket sugárzott be ezeken a frekvenciákon, s ezután vizsgálta genetikai állományukat és a sejt­ben zajló folyamatokat. A kutató akkor sem tapasztalta, hogy a su­gárzás hatással lenne a sejtekre. „A mobiltelefon legnagyobb ve­szélye, hogy autót vezetünk, mi­közben beszélünk valakivel” —­ mondja Roti Roti. A teljes igazsághoz hozzátarto­zik, hogy Roti Roti kutatásait anyagi szempontból egy mobilte­lefon-gyártó cég, konkrétan a Motorola támogatta. „Telefonáló” patkány. A mobil nem okoz rákot. Legalábbis a patkányoknál A csokikor korábban kezdődött Minden eddiginél régebbi ka­kaónyomokat fedeztek fel ameri­kai kutatók Kr. e. 600-ból szárma­zó edényekben, ami azt jelenti, hogy a csokoládé világhódító útja legalább 1000 évvel korábban kezdődött, mint ahogy eddig gon­dolták. A majákról és az aztékokról köztudott, hogy rajongtak a csoki­ért, kedvencük azonban a folyé­kony állapotú csokoládén képző­dött hab volt. Ennek nyomait fe­dezték most fel amerikai régészek a közép-amerikai Belize-ben fek­vő Colha településen talált csőrös edényekben. A leletek előkelő maják sírjai­ból kerültek elő. A kerámiák a dí­szítések alapján valamikor Kr. e. 900 és Kr. u. 250 között készül­hettek. Az edényekből származó maradékokat egy pennsylvaniai élelmiszer-kutató intézetben ele­mezték. Az intézet egyik munka­társának, Jeffrey Hurstnek - leg­nagyobb meglepetésére - három korsóban is sikerült kakaónyomo­kat kimutatnia. Hurst a vizsgálatok alapján arra a következtetésre jutott, hogy a maják által fogyasztott csokoládé valószínűleg nem nyerné el a mai kor emberének tetszését. Vélemé­nye szerint a maja csoki íze legin­kább olyan keverékhez hasonlít­hatott, amelyben a kakaót vízzel és néhány fűszerrel elegyítették. A belize-i felfedezés alapján a kutatók úgy vélik, hogy ez a terü­let lehetett a kakaóbab termeszté­sének fő központja a Kr. e. 900 és Kr. u. 250 közötti időszakban - olvasható a BBC honlapján. Az archeológusok feltételezése szerint az ókorban a csokoládét nem édességként fogyasztották, hanem sokkal inkább húsételek mellé ették, és gyakran kevertek hozzá vizet, kukoricát, erős papri­kát (chili) és/vagy mézet. ■ ■D

Next