Hargita Népe, 2003. április (15. évfolyam, 75-97. szám)

2003-04-01 / 75. szám

f ' '1■ Hargita Népe KÖZÉLETI NAPILAP XV. évfolyam, 75. (3666.) szám 2003. ÁPRILIS 1., KEDD 8 OLDAL ÁRA 3500 LEJ rablak az országra mm Névváltoztatásra szólítják fel a bögözi iskolát Hargita megye prefektusa el­rendelte a bögözi Wass Albert iskola nevének megváltoztatá­sát, mivel a jelenlegi elnevezés ellenkezik a fasiszta, rasszista és idegengyűlölő jelképek és nevek betiltásáról szóló 31/2002-es rendelettel. Mircea Duşa prefek­tus kijelentette, Beder Tibor egykori Hargita megyei főtan­felügyelő javaslata nyomán a bögözi iskola mintegy négy éve viseli a háborús bűnös Wass Al­bert nevét. Az iskola vezetésé­nek tizenöt nap áll rendelkezésé­re az oktatási intézmény nevé­nek megváltoztatására, ellenke­ző esetben a Művelődésügyi és Kultuszminisztérium szankció­kat foganatosít ellene. A prefek­tusi rendeletet tegnap eljuttatták a bögözi önkormányzatnak, a megyei tanfelügyelőségnek, va­lamint a Hargita megyei Műve­lődés- és Kultuszügyi Főigazga­tóságnak. • A Szociáldemokrata Párt (SZDP) vezetésének tegnapi­ döntése értelmében a brassói és vajdahunyadi nagyvállalatok, el­bocsátott dolgozói azonos számú havi bérrel egyenértékű végki­elégítést kapnak „helytől, név­től vagy agresszivitástól függet­lenül” - közölte Octav Coz­­mîncă közigazgatási miniszter. Cozmîncă elmondta, a Munka­ügyi Minisztériumban folyta­tódnak a tárgyalások a szaktárca, a Pénzügyminisztérium, a Priva­tizációs Hatóság, illetve a brassói Roman, Tractorul, Rulmentul, a vajdahunyadi Siderurgi­a, a Câmpulung-­ Aro és a craiovai Electroputere vállalatok szak­­szervezeteinek képviselői kö­zött. Octav Cozmâncă szerint a kárpótló bérek számát még nem állapították meg. • A korrupció Románia nagy problémája, amely károsan befolyásolja az üzleti környezetet és a közigazgatás ha­tékonyságát — szögezi le Quinton Quayle, Nagy-Britannia bukares­ti nagykövete. Elégedetlenek az információs irodák Gyergyószentmiklóson az Ifi­­téka székhelyén tartotta közgyű­lését és szakmai találkozóját az IFINET­­ Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodák Szövetsége. A találkozón jelen volt a város pol­gármestere, Pál Árpád is. A ta­valyi tevékenységet elemezve kiderült, hogy a hat iroda közel 60 000 személynek nyújtott in­formációs és tanácsadó szolgál­tatásokat. Jóllehet a szolgáltatá­sok fontossága igazolódott, az utóbbi időben az irodák támoga­tása csökkent, sőt, egyeseket a megszűnés és átszervezés veszé­lye fenyeget. Néhány önkor­mányzat olyan feladatokkal ter­heli az irodákat, melyeknek nincs közük az alaptevékenységhez - hangzott el a találkozón. Az IFINET tagjai tiltakoztak amiatt, hogy a székelyudvarhelyi ifjúsá­gi információs és tanácsadó iroda működését ismét el akarják lehe­­tetleníteni a helyi tanács tagjai. Ezért kérik Székelyudvarhely Tanácsát, hogy az ifjúsági­ iroda működését gátló határozatait vonja vissza. Az IFMNET egyút­tal elégedetlenségét fejezte ki, mert a Communitas Alapítvány ifjúsági szaktestületi tagságára benyújtott jelölési kérését nem fogadták el. Az irodák vezetői kérik, hogy a helyi és megyei önkormányzatok, valamint az állam vállaljanak na­gyobb szerepet támogatásukban, mivel jelentős közfeladatot látnak el. Az IFMNET kiemelkedő figyel­met fog szentelni a jövőben is új ifjúsági információs irodák indí­tásának, hisz a többéves működés bebizonyította a szolgáltatások hasznosságát. TÍZÉVES A PALLAS-AKADÉMIA KÖNYVKIADÓ A könyvszeretet erdélyi hagyománya A könyv szeretetének hagyományai vannak Er­délyben -jelentette ki Bálint-Pataki József. A Hatá­ron Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke a Pallas-Akadémia Könyvkiadó tízéves fennállása tiszteletére szervezett rendezvénysorozat tegnap esti megnyitóján mondott beszédében hangsú­lyozta, hogy a Csíkszeredai könyvműhely a múlt dokumentálását és a kortárs szerzők műveinek ki­adását vállalta teljesítendő feladatként. A Csíki Játékszín nagytermében szervezett nyitórendezvényen, irodalmi esten a jubiláló kiadó szerzői jelentek meg szép számban, de ott voltak a hivatalosságok és a könyvbarátok is. - Valódi ünnep sokunk számára egy-egy új könyv megjelenése — hangsúlyozta köszöntőbeszédében dr. Csedő Csaba István polgármester, megkérdőjelezve (Folytatás a 3. oldalon) SURÁNY ISTVÁN Polgármesteri köszöntő TÖRVÉNY­ISMERTETŐ • Tudnivalók a hajtási jogosítvány visszatartásáról • A hajtási jogosítvány kiváltása • Az úthasználati díj bevezetése az 5. oldalon Itt a mammográf, hol a mammográf... Tavaly nyáron örömmel vertük nagydobra, hogy végre, az egész­ségügyi minisztérium jóvoltából a Csíkszeredai Megyei Kórházban is van mammográf, a nők nem kell többé Marosvásárhelyre vagy Brassóba utazzanak mellvizsgálat­ra. Az öröm korai volt, mert kide­rült, hogy a berendezés üzembe helyezéséhez egy egész sor enge­délyre van szükség. Mert hiába volt elkészítve a helyiség, ahol működnie kellene a mammográf­­nak, hiába volt mammográf, nem volt engedély a sugárvédelmi hi­vataltól. Aztán késő ősszel valami­kor végre megérkezett a jóváha­gyás, de akkor jöttek más akadá­lyok. Olvasóink bizonyára emlé­keznek azokra a tudósításainkra, melyekben ismertettük a kórház vezetősége által felsorolt, a gép üzembe helyezése előtt álló aka­dályokat: személyzetet kell kiké­pezni, el kell dönteni a biztosító­val közösen, hogy ki kell fizessen a vizsgálatért, és ki nem. De min­dig volt egy határidő, ameddig mindezeket meg lehet oldani, és indulhat a mammográf. Aztán ez a határidő mindig tolódott. Leg­utóbb Lukács Antal, a kórház gazdasági igazgatója már határ­időt sem mert mondani. Szerinte most már az engedélyek beszer­zésén kívül a személyzet kikép­zésén is túl vannak, eldőlt, hogy a bentfekvő betegeknek a biztosító fizeti a vizsgálatot, mások saját zsebből kell fizessék, most ren­dezik a várótermet és a szobát, ahol a gép fog működni, de a mammográf még mindig nem működőképes, mert kiderült, hogy néhány alkatrésze hibás a vadonatúj gépnek. A gazdasági igazgató szerint ezeket a gépet le­szállító cég kell kicserélje, min­dennap felhívják őket telefonon, és sürgetik a dolgot, nem sok ered­ménnyel. Lukács Antal szerint a Csíksze­redai Megyei Kórházon kívül az or­szágban még körülbelül 30 kórház van ebben a helyzetben, megkapták a minisztériumtól a mammográfot, de üzembe helyezni nem tudták. Elég nehezen érthető, hogy ebben mi a lényeg. A mammográf nem egy olcsó herkentyű, ha már költ rá a minisztérium, hogy felszerelje vele a kórházakat, miért nem követi és segíti ezek üzembe helyezését is? Országszinten egymást érik a mellrákellenes kampányok, ezek mindenikének kulcsszava a meg­előzés, éppen az, amire a mam­mográf szolgál. Akkor hát miért az a lényeg, hogy legyen a kórházak­ban mammográf, és nem az, hogy működjön is? FORRÓ-ERŐS GYÖNGYI WC ajtók és ablakok német import TROCAL profilokból -10% Ingyen beszerelés ROM-WALD Kft. Temesvári sugárút 24 sz., tel.: 171600,171408 Amikor egy újságíró szerepet téveszt Másodszor kezdte ki szemé­lyemet Szondy Zoltán a Hargita Népében. A kedden megjelent írásában, a tőle megszokott mó­don, hamis állításokkal és féligaz­ságokkal igyekszik lejáratni en­gem és munkatársaimat. Szondy Zoltán úgy ábrázol mindannyiun­kat, mintha nekünk a célunk az lett volna, hogy tönkretegyük a csíki hokit. Ez nem igaz és Szondy Zoltán is nagyon jól tudja, bár nem erről ír. Arról viszont igen, hogy „pél­dátlan válságban” van két éve a csíki felnőtt jégkorong, s ezért egyértelműen a vezetőségé a fele­lősség. Anélkül, hogy a felelőssé­get másra vagy másokra háríta­nám, visszakérdezek: mihez ké­pest példátlan a válság? A csíki hoki 74 éves múltra tekint vissza. Az első 70 év alatt mindössze 6 al­kalommal nyert bajnokságot, s ha kiszámoljuk, minden nem egészen 12 évre jut átlagban egy bajnoki cím, s a 70 évre csupán egyetlen Románia Kupa győzelem. S mér­legeljük csak az elmúlt négy sze­zon eredményeit, amióta én is „be­szálltam” a csíki hoki életébe: 1999-2000: I. hely, 2000-2001: II. hely, 2001-2002: III. hely és egy Románia Kupa győzelem, 2002- 2003: II. hely és Pannónia Kupa II. hely. Kérdem én, mihez viszonyítva írja Szondy, hogy „Példátlan válságban van több mint két éve a csíki felnőtt jégko­rong”, s honnan a következtetés, hogy „Ahány szezon, annyi ku­darc?” A számok önmagukért be­szélnek, vagy újságírónk másfajta matematikát használ? Azt állítja, hogy a vezetők által megnevezett felelősök ugyanazok: a bírók, a szö­vetség, saját csapatunk edzői és játé­kosai, a sajtó, néha még a szurkolók is. Ez nem igaz. Egy példát említsen, amikor kudarcunkért én vagy bárki más közülünk a felelősséget a bírók­ra, a szövetségre, a sajtóra vagy a szurkolókra hárítottuk. Egyetlen példát hozzon fel erre! Szondy saj­nos összekeveri a dolgokat. A bíró­kat és a szövetséget szidtuk tevé­kenységükért (akárcsak a Dinamo, a Progym, vagy a Steaua vezetői) és ezt ezután is meg fogjuk tenni, ha okot adnak rá. (Talán dicsérni kel­lene azért, amit csináltak? Mert például ők szavazták meg vissza­menőleges hatállyal a 3. átigazolási időszakot.) De hol volt szó arról, hogy ők a hibásak a kudarcért? A játékosa­inkat és edzőinket bíráltuk, ha kellett és dicsértük, ha megérdemelték. A kudarcért ők is felelősek, és mi is. De mikor tettük felelőssé a sajtót vagy a közönséget? Ez sértő, bár az ilyesmi sohasem állt távol Szondytól, aki megfeledkezik arról, hogy a szur­kolókat egyedül csak ő szidta, senki más, lásd „Csapattévesztés” a Har­gita Népe 2003.02.17-i megjelent számában. Miért próbálja Szondy azt a látszatot kelteni, hogy saját kudarcunkat másra kenjük. A ku­darcért engem, bennünket, az egész csapatot terheli a felelősség és nem mást. Az általános csúszta­tások helyett (amit jól elsajátított (Folytatás a 4. oldalon) KURKÓ JÁNOS GYÖRGY

Next