Hargita Népe, 2004. november (16. évfolyam, 257-282. szám)
2004-11-01 / 257. szám
2004. november 1. NAGYVILÁG Arafat távollétében is rendet ígér a palesztin vezetés Jasszer Arafat palesztin elnök távolléte idejére is rendet és a törvény uralmát ígérték tegnap a palesztin vezetők, akik a palesztin egység felmutatása végett több megbeszélést is tartottak az elmúlt két nap folyamán. Nabíl Saat palesztin külügyminiszter a palesztin parlament előtt mondott rövid beszámolójában Arafat állapotával kapcsolatban kijelentette: „Sokkal jobban van, jobban néz ki és rendesen beszél”. A Palesztin Hatóság elnökét pénteken vitték Franciaországba gyógykezelésre. Arafat tanácsadói korábban közölték: az első vizsgálatok kizárták, hogy az elnök leukémiában vagy más életveszélyes betegségben szenvedne. A palesztin nemzetbiztonsági tanács tegnap szintén megbeszélést tartott - Arafat távollétében Ahmed Korei miniszterelnök vezette az ülést, de jelképesen nem ült Arafat székébe. Száeb Erekat kabinetminiszter az ülést követően elmondta: a tárgyalás fő témája a rend és a joguralom palesztin területeken való biztosítása volt. Külföldi harcosokat tartóztattak le Százhatvanhét külföldi harcos, valamint Izzat Ibrahim ad-Dúrinak, Szaddám Huszein volt diktátor-rendszere második emberének tanácsadója az elmúlt hetekben történt letartóztatásáról számolt be tegnapi bagdadi sajtókonferenciáján Ijád Allávi iraki kormányfő. A miniszterelnök a letartóztatottak között 33 szudánit, 30 Szíriait, 24 szaúdit, 21 egyiptomit és 11 jordániait említett. Az elfogottak között voltak tunéziaiak, jemeniek, marokkóiak, palesztinok, líbiaiak és libanoniak is. Horogra került a kormányfő szerint Abu Muszab az-Zarkávi jordániai terrorista hálózatának négy magas rangú vezetője is. Allávi egyúttal bejelentette, hogy őrizetbe vették Izzat Ibrahim ad-Dúrinak, az iraki lázadók feltételezett szellemi irányítójának egyik tanácsadóját. Ennek körülményeiről a kormányfő nem nyilatkozott. Ugyancsak az iraki hatóságok fogságába került Szaddám Huszein egykori Baasz-pártjának 300 tagja. Valamennyi letartóztatottat iraki bíróságok elé állítják. Arra a kérdésre, hogy folynak-e béketárgyalások a lázadó Fallúdzsában, Allávi leszögezte: „Nem tárgyalunk, mert Fallúdzsa Irak része. Fel akarjuk szabadítani a várost a külföldről jött terroristáktól”. Bel- és külpolitikai ügyeletes: SZUSZER-NAGY RÓBERT Ijád Allávi. Belecsapott a lecsóba fiTLfiSPfSKH GYORSFUTdR fiTLfiSSIB POSTfl 1-3 nap csökkentett kézbesítési idő (a körzettől függően) a legrövidebb út az AJTÓDTÓL a címzetthez - országos hálózat több mint S0 kirendeltséggel az összes megyében Csak egy telefonhívás, és a postai küldemények otthon is átvehetők. EGYSZERŰ elküldeni ■hírháttér Amerikai elnökválasztás - nem mindig a többség dönt Az Egyesült Államok elnökének személyéről négyévente, januártól novemberig tartó bonyolult választási folyamat során döntenek az ország választópolgárai. Minden 18 éven felüli amerikai állampolgár élhet szavazati jogával, ha az Egyesült Államokban van az állandó lakhelye, és bejegyeztette magát a választói névjegyzékbe. A bejegyzési kérvényen a választópolgár feltüntetheti pártkötődését, vagy pedig a független rubrikát pipálja ki. Újra be kell jegyeztetnie magát annak, aki egy másik szövetségi államba költözik. Az első szakaszban, a XIX. század végén kialakult előválasztásokon a Republikánus Pártnak és a Demokrata Pártnak az elnökjelöltjeiről döntenek, államonként eltérő módon a pártok bejegyzett szavazói, de helyenként a függetlenek is. A januárban Iowa államban kezdődő folyamat a pártok nyári jelöltállító kongresszusaival végződik, amelyeken ráütik a pecsétet a győztes pályázó jelöltségére. George Bush elnöknek nem volt párton belüli kihívója, így az előválasztásoknak most nem volt tétjük a Republikánus Párt számára. Szeptember és október az élesedő küzdelem ideje a választók jóindulatáért. A két nagy párt elnökjelöltje rendezvényről rendezvényre járja az országot, és közben a lakosságra televíziós reklámok özönét zúdítja, amelyek többnyire a másik vélt, valós vagy kitalált gyarlóságait taglalják. Amerikai elnökválasztáson még soha annyi pénzt nem gyűjtöttek és adtak ki, mint az idén. Több mint 1,5 milliárd dollár gyűlt össze a két elnökjelölt kampánykasszájában, kétszer annyi, mint négy évvel ezelőtt. Az adományok törvényi korlátozása miatt a nagy pénzösszegek a politikai árnyékcsoportokhoz, az adószámuk miatt 527-eseknek nevezett szervezetekhez kerülnek, amelyek a joghézagot kihasználva gyakorlatilag korlátozás nélkül csepülhetik az ellenfelet és mérhetnek rá a kampány hivatalos keretén kívül övön aluli ütéseket. Az elnökválasztást az 1845. évi alkotmányos előírás szerint a néggyel osztható évek novemberének első hétfőjét követő kedden rendezik meg, a mostanit így holnap, november 2-án. Az ország választópolgárai azonban nem közvetlenül elnököt választanak, hanem összesen 538 elektort, az államok elnökválasztó küldötteit. A győzelemhez 270 elektori szavazat kell. Az elektori testület az alapító atyák, 1787. évi kompromisszuma, akik attól tartottak, hogy az elnöknek túl nagy hatalma lenne, ha közvetlenül a nép, és túl kicsi, ha a szövetségi törvényhozás választja meg, ha pedig a tagállamok parlamentjeire bízzák, az a központi hatalmat gyengítené. Az elfogadott rendszer a föderalizmus elvéhez igazodik. Minden államnak annyi elektora van, ahány szenátora és képviselője együttvéve. A rendszer a kis államoknak kedvez, mivel minden egyes államnak, nagyságtól függetlenül két szenátora van, és csak a képviselők száma függ a népesség számától. Az elektori testület összlétszáma egyenlő a képviselőházi és a szenátusi mandátumok számának, valamint a kongresszusi képviselettel nem rendelkező főváros, Washington számára fenntartott három elektori hely összegével. A legtöbb, 55 elektora Kaliforniának van. Texas állam 34, New York állam 31, Florida 27, Pennsylvania 21, Illinois 21, Ohio 20 elektori szavazattal rendelkezik. Nyolc államnak három-három elektora van csupán. Az ötven amerikai állam közül negyvennyolcban (és Washingtonban) az az elnökjelölt viszi el az állam összes elektori szavazatát, aki a néptől a legtöbb voksot kapta, a többi szavazat veszendőbe megy. A kivétel Maine és Nebraska, ahol vegyes választási rendszert alkalmaznak. Az elnökjelölteknek minden államban külön elektorlistájuk van, a választópolgár erre szavaz, bár a legtöbb államban az elektorok neve sem szerepel a szavazólapon, csak a jelöltpárosé. Az elektor úgyszólván elszámolási egység lett, a választó nem is gondol rá, amikor szavaz." 2004-től Colorado is a kivételek számát gyarapíthatja. Az állam lakosai november 2-án az elnökválasztással együtt arról is szavaznak, hogy bevezessék-e Coloradóban az elektorok megválasztásának arányos rendszerét. Ha igent mondanak rá, az már az aznapi elnökválasztásra is érvényes lesz, bár a vesztes biztosan meg fogja támadni alkotmányosságát. 2000-ben az arányos választás módszerével George Bush az állam nyolc elektorából csak ötöt kapott volna meg, és a szoros verseny miatt ma Al Gore lenne az Egyesült Államok elnöke. Az idén a népességszám növekedése miatt már kilenc elektori szavazatból Bush várhatóan ötöt, Kerry pedig négyet kapna a felmérések szerint az arányos választás alapján. Az elektorok mandátuma egyes államokban formálisan is kötött, másutt nincs rá előírás, de az elvárás szerint annak a pártnak az elnökjelöltjére kell szavazniuk, amelynek színeiben az elektori feladatot vállalták, akinek az elektori listáján szerepelnek. Ezt az íratlan szabályt csak ritkán szegi meg egy-egy „hűtlen” elektor, ahogy nevezik őket, de az ilyen esetek a választások végeredményét még egyszer sem befolyásolták. Az eredmény már régóta ismert lesz, mire a megválasztott elektorok december 13-án összeülnek a szövetségi államok fővárosában, majd elküldik Washingtonba lepecsételt szavazataikat, amelyeket 2005. január 6-án számlál össze a szenátus elnöke a kongresszus színe előtt. Ha egyik jelölt sem szerzi meg az elnöki tisztség elnyeréséhez szükséges 270 elektori szavazatot, amire nagyon kicsi az esély, akkor a képviselőház választja ki a győztest az első három helyezett közül úgy, hogy minden államnak törvényhozói számától függetlenül csak egy voksa lenne. (Ilyen eset kétszer fordult elő az amerikai elnökválasztás történetében: 1800-ban és 1824-ben.) A győztes mindent visz rendszere olyan torzulásokhoz vezethet, mint a 2000. évi elnökválasztás, amelyen Al Gore demokrata párti elnökjelölt országosan 543 895 szavazattal többet kapott, mint ellenfele, George Bush, mégis az utóbbi szerzett magának több elektort. Ilyen fonák helyzet összesen háromszor fordult elő az Egyesült Államok történetében. Matematikailag az is lehetséges,hogy valaki a választópolgárok szavazatainak mindössze 23 százalékával megszerezze az elektori voksok többségét. Az elnököket mindig ugyanazon a napon, január 20-án iktatják be. A beiktatási ceremóniára való felkészülés jegyében idén már októberben lezárták a kongresszus épülete körüli jókora parkos területet, amint az a kerítésen elhelyezett feliratokon olvasható. ■kaleidoszkóp Pénzesőcsináló Pénzeső ígéretével csalt ki pénzt seregnyi embertől egy szélhámos Etiópiában. A pórul jártak Kazamile város lakói. Abban a reményben, hogy az idegen valóban megsokszorozza pénzüket, összesen 685 dollárnak megfelelő összeget nyomtak a markába, ami etiópiai mércével komoly pénz. A szélhámos, miután kezébe kerültek a bankjegyek, „ befektetőinek " azt tanácsolta, hogy hunyják be a szemüket, nehogy az égből leereszkedő démon, akivel megbeszéli a pénzcsapadék technikai részleteit, kárt tehessen bennük. A nép becsukta szemét, és tényleg nem látta a démont, de aztán már a férfit se. Az egybegyűltek meredt nyakkal kicsit még várták a pénzesőt, ám még „ hagyományos ”, pénztelen eső se esett, és a rendőrséghez fordultak. Pénzesőt az se tudott produkálni, viszont sikerült elfognia a szélhámost. Évi 190 ezer halott rossz gyógyszer miatt Évente mintegy 190 ezer ember hal meg Kínában bizonytalan eredetű gyógyszer fogyasztása miatt, s további 2,5 millió személyt kell kórházba utalni hamis termékek okozta egészségkárosodással - adta hírül egy kínai újság. A Pejcsing Csen-pao pekingi lap szerint a szomorú „ balesetek” az öngyógyítás régi kínai hagyományára vezethetők vissza, ez azonban nehezen egyeztethető össze a mai kor bonyolult gyógyszereinek kockázatos mellékhatásaival egy olyan gyógyszerpiacon, amelyen szinte semmilyen ellenőrzés nem érvényesül. „A gyógyszeripari termékek forgalmazása szempontjából az egyetlen úgynevezett kontroll abban áll, hogy a vásárló tájékozódik, jól fogy-e az általa keresett tabletta ” - mondta el az újság érdeklődésére Csang Ho-jung, a szabadforgalmazású gyógyszereket árusító cégek társaságának igazgatója. HARGITA NÉPE - közéleti napilap. Kiadja a Hargita Népe Kiadóvállalat. Szerkesztőbizottság: BORBÉLY LÁSZLÓ (főszerkesztő), FERENCZ IMRE, HECSER ZOLTÁN (felelős kiadó), SURÁNY ISTVÁN, SZONDY ZOLTÁN. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 530190 Csíkszereda, Szentlélek u. 45 sz. Levélcím: Csíkszereda. Pf. 36. Szerkesztőség: telefon/fax: 0266-371322; e-mail: hargitanepe@topnet.ro. Tájékoztatás: 0266-310507. Reklám: ügyvitel: telefon/fax: 0266-372633; e-mail: hargitanepe.reklam@topnet.ro. Web: http://hhrf.org/hargitanepe. A lap bel- és külföldi hírösszeállítása az MTI és a Mediafax hírügynökségek információinak felhasználásával készül. (ISSN 1221-0153) Számítógépes szedés, tördelés: Hargita Népe Lapkiadó. Nyomás: Europrint Kft.