Hargita Népe, 2005. január (17. évfolyam, 1-24. szám)
2005-01-22 / 17. szám
2005. január 22. M AGA Z IN 4 Rendezvények a Magyar Kultúra Napján A Magyar Kultúra Napja alkalmából művészeti, kultúratámogatói díjakat nyújtott át Hiller István kulturális miniszter tegnap Budapesten, kihirdette az Édes anyanyelvünk drámapályázat eredményét és megnyitotta az Eszmélet című József Attila-vándorkiállítást. A mai ünnepnapon osztják ki a kultúra lovagjai elismerő címeket; a hét végén drámaíróversenyt tartanak, több múzeum különféle programok helyszíne lesz és egész napos ingyenes filmvetítést rendeznek. A művészeti és kultúratámogatói díjak között az Iparművészeti Múzeumban átnyújtják a kultúra pártfogója és a kultúra támogatásáért kitüntetést, továbbá a Márai Sándor irodalmi díjat, a Bibliotéka Emlékérmet, a Csokonai Vitéz Mihály alkotói és közösségi díjat, valamint a Pro Cultura Hungarica emlékplakettet. Az Édes anyanyelvünk drámapályázat keretében százmillió forint összegű anyanyelvápolási támogatást osztanak ki. Katona Józsefről elnevezett alkotói és produkciós támogatást kapnak színházak és színpadi szerzők. A Magyar Nemzeti Múzeumban kihirdetik az örökhagyók életműpályázat és a nyelvművelési pályázatok eredményét; a támogatások nyomán huszonegy magyarországi és határon túli magyar színház összesen huszonkét produkciója, köztük három nagyszínpadi alkotás születik, tizennyolc kortárs magyar szerző darabjait először mutathatják be. A József Attila-emlékév alkalmából a Petőfi Irodalmi Múzeumban nyíló multimédiás vándorkiállítás később eljut Szegedre, Debrecenbe, Miskolcra, Székesfehérvárra, Egerbe, Makóra, Székelyudvarhelyre, Aradra, Szabadkára, Zentára, Párizsba, Bécsbe és Berlinbe is. A Falvak Kultúrájáért Alapítvány által létrehozott kultúra lovagja kitüntető címeket hetedik alkalommal adják át Budapesten, a honvédség Stefánia palotájában. A magyar, illetve egyetemes kultúra lovagja cím adományozását a határon belüli és túli közművelődési, irodalmi, zenei, művészeti teljesítmények elismerésére kezdeményezték. A magyar drámaíróversenyt - amelyet a Magyar Rádió Rt. és a XXI. század Magyar Drámájáért Alapítvány tizedik éve szervez - a Budapesti Kamaraszínház Tivoli Színházban tartják vasárnap. Thuróczy Katalin, Háy János és Kiss Csaba erre az alkalomra készült egyfelvonásosait mutatják be. A szakmai-társadalmi zsűri megszavazza a legjobb író, színész, színésznő és rendező díját. A Néprajzi Múzeumban a magyar kultúra napján mutatják be A magyar nép hagyományos kultúrája című állandó kiállítást, vasárnap kórushangversenyt rendeznek. A Magyar Nemzeti Galéria összes kiállítása ma 10-től 18 óráig díjmentesen látogatható, ingyenes tárlatvezetéseket tartanak, a kupolateremben fuvolakoncertet ad a Győri Madaras duó és fellép a Medit Art kamarazenekar. A Magyar Kultúra Napja alkalmából a kulturális tárca ingyenes, szünet nélküli filmvetítést rendez az Uránia Nemzeti Filmszínházban ma 11.30-tól holnap reggel 6 óráig. A Magyar Kultúra Napját január 22-én ünnepli Magyarország annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban e napon fejezte be a Himnusz megírását. (MTI) A Himnusz kéziratának első oldala Kölcsey Ferenc A Parsanyi vendégeskedések Jó évadja lévén, ma egy hete a viselkedés tudnivalóiból nyújtottam ízelítőt. Csakhogy illemtudással nem lehet jóllakni, ezért most kóstolóra invitálom a kedves olvasót, nézzük meg, milyen étkek kerültek régmúlt idők asztalaira és gyomraiba. Kezdjük a gazdagokkal, mégpedig a művelt Európából. Wilhelm von Rosenberg csehországi német főúr 1576. január 26-án esküdött örök hűséget Anna Mária badeni hercegnőnek. Az utólagos elszámolásra gondolva, a konyhamester németes pontossággal jegyzett fel mindent, amit az ötnapos lakodalom során sütés-főzéshez felhasználtak. A fennmaradt lajstromból idézem: 170 ökör, 90 birka, 395 bárány, 5735 hízott liba, 450 csirke, 40 szarvas, 565 borjú, 554 disznó, 30 947 tojás, 35 mázsa vaj, 29 mázsa zsír, 15 mázsa méz, 490 véka búza, 37 033 véka zab (a vendégek lovainak), 903 hordó sör, hasonlóképpen aprólékos felsorolás a különféle halakból, rákokból, sajtokból, borokból, sőt azt is megtudjuk, hogy a világításhoz 547 mázsa gyertya fogyott el. Sajnos, a leltárból nem derül ki, hányan voltak a vendégek,de más forrásból képet kapunk régmúlt idők lendőinek befogadóképességéről. A drezdai hercegi udvarban szokás volt, hogy a vendégeket az ünnepi lakoma előtt és után megmérték. Minél nagyobb volt a súlykülönbség, annál több dicséretet inkasszált a házigazda, a szakácsmester, no meg a vendég is, aki így méltányolta a feladott étekfogások minőségét. Egy ünnepi ebéd után bizonyos Lipszky alkancellár két és egynegyed kilóval volt nehezebb, mint amikor asztalhoz ült. Mielőtt megcsömörölnénk, térjünk haza, a számunkra kedvesebb magyar tájakra. Hiteles forrásul szolgálnak Radvánszky Béla kutatásai. Budapesten, 1893-ban megjelent Régi magyar szakácskönyvek című munkája tartalmazza többek között egy ismeretlen mester Szakácstudomány című könyvét is a XVI. század végéről. Fantáziában már akkor sem volt hiány, amit bizonyít, hogy a marhahús elkészítésére 54 receptet ajánl. Mai háziasszonyok is kipróbálhatják a következőt: „Antal mester sütött vala egy ökröt, az mely ökörbe, csinált vala egy öreg kövér juhot, az kövér juhba egy gyermekded borjút, az borjúba egy kövér kappant. Mikor immár az ökör megsült, az kappant kivette s meglátta, ha megsült, tehát az ökör is megsült... Az ökörnek tagja nagy, sok sütést kíván, így belől az apróság is megsülhetett az ökörnek nagy hőségétül, mintha egy meleg kemencébe vetették volna. ” Radvánszky külön érdeme, hogy felkutatta és könyvébe foglalta gróf Thurzó Szaniszló családjának 1603. január havi teljes étrendjét. Az első napon a gróf és asztalven AZ ÉLET FONÁKJA Régi étvágy dégei mind ebédre, mind vacsorára 18-18 fogásból válogathattak. Ebédre: tehénhús tonnával, kappanhús mézelt tésztával, leves kenyérrel, kolbásszal, indiai tyúk (pulyka), borjúbél tejben főve, bárány lemoniával (citrom), lúd borssal, apró madár sütve, pástétom stb. Vacsora: lúd rántott liszttel, kappan vagdalva, bárányhús ecettel, zsályával, borjúhús borssal, kecsege éles (csípős) lében, tehénhús pecsenye, rántott hal vajban, disznóhús pecsenye stb., 18. fogásnak pedig (nyomatéknak?) nyúl fekete páclében. Az ilyen régi szakácskönyvek és étlapok olvastán jegyezte meg Jókai Mór: „ Úgy látszik, eleink nem csupán kívül viseltek a tagjaikon páncélt, de a gyomruk is bádoggal volt kibélelve. ” Helyesbítsük: csak a főúri házakban volt szükség Bádogra. Petőfi Sándor „friss gyümölcsből készült vacsorára ” érkezett a tiszai tanyára, Tamási Áron a Szülőföldemben megemlít egy farkaslaki „ lakomát ”, ahol kenyeret ettek hagymával. Hermann Ottó Halászélet, pásztorkodás című könyvében szabad tűzhelyeken ilyen ínyencségek készültek az éhes gyomrok számára: kölödör, gölödény az Alföldön, ugyanez angyalbögyörő, nudli Erdélyben, árvaleves (hús nélkül), burjános (salátaleves), bodzavirág-leves (Karcag), cakompak (kásából, krumpliból és lebbencsből főzött egytálétel a Hortobágyon), kanecetes (rántott hagymaleves, Hortobágy), keszőce (szilvafőzet), kolompér (Hortobágy, Erdélyben krumpli, a német Krummbirn magyarítása), kudari (savas leves), kukerca (ordas lé, Erdővidék), puliszka (a szláv eredetű poliska magyarítása), Erdélyben él a mamaliga változat is, nyelvészek máig vitatják, hogy a románoktól (mămăligă) vagy a szerbektől (mamaljuga) vettük-e át. Erről jut eszembe gróf Teleki Domokos erdélyi jogász közméltóság, a marosvásárhelyi könyvtáralapító Teleki Sámuel fia, Élt 25 évet. Az egyetem elvégzése után bejárta Magyarországot, és 1796-ban kiadta Egynéhány hazai utazások leírása című, testes könyvét. Székelyudvarhelyről Csíkszereda felé tartván, este későn, fáklyavilágnál érkezett Alsóoláhfaluba, ahol egy gazda házában kért szállást. A vacsorát röviden intézi el, idézem az eredeti kiadásból, ahogy Bécsben (majd 1805-ben Festen németül is) megjelent: „Gazdasszonyunk jó Máté Pulyiszkát főzvén, egyikünk azt szalonna zsírral, másikunk tejjel, valamint a tejes kiskását, jó izimi meg ette s nem sok idő múlva lenyugovónk. ’’ Az egész napi szekerezés után egy ilyen vacsora nyilván nem feküdte meg a gróf úr gyomrát, így reggelre kelve friss erőben folytathatta útját Csík felé. Ennyi zsíros meg böjtös étekfogás után, mához egy hét megnézzük, miként és mit ittak eleink, hogy farsang idején, egyéb jeles alkalmakkor jókedve derüljenek. BARABÁS ISTVÁN A székely kálvária stációi a bonyhádi Székely Házban Az 1764-es madéfalvi vérengzést követően a székelyek által elszenvedett megpróbáltatások állomásait örökíti meg az a 14 faragott tábla, amelyet Bonyhádon őriznek, hatot a Völgységi Múzeumban, nyolcat pedig most állítottak ki a Székely Házban. A kálváriát, amely a bukovinai székelyek 150 éves hányattatásának történetét ábrázolja, 1943-ban készítették a népcsoport Bácskába telepítését követően, eredetileg Bácsjózseffalva vasútállomását díszítette. A székely identitást megfogalmazó, Csaba vezér emlékét őrző első, valamint a kereszt felvételét ábrázoló, István királynak emléket állító második tábla mintegy keretként fogja össze a Bukovinába, majd Bácskába történő hazatelepítés eseményeit. A múzeum vezetőjének elmondása szerint a stációk közül az eddig raktárban őrzött nyolc táblát a bonyhádi Székely Ház januári felavatásakor tárták a nagyközönség elé, s május közepén kerülnek vissza a múzeumba. Bonyhád a II. világháború után Magyarországra - többségben Tolnába, Baranyába - telepített bukovinai székelyek központja, itt alakult meg a Bukovinai Székelyek Országos Szövetsége, amelynek a 2001-ben, egy nyertes pályázat által birtokba vett Székely Ház ad otthont. Az évek során apránként felújított épületegyüttes mostanra szakköri termekkel, valamint a múzeum közreműködésével gondosan kialakított hagyományőrző kiállításokkal várja az idelátogatókat. Az előtérben a kilenctáblás Székely sorsok című fotódokumentumkiállítás régi fényképekkel utal a bukovinai, bácskai évekre. A Lőrincz Aladárné Népművészet Mestere által vezetett szövő szakkör tenne egyúttal egy székely ✓ lakószobát elevenít meg. A tiszta szobába belépőt népviseletbe öltöztetett férfi és női figura fogadja a székely tárgykultúra elemeivel, a kelengyeládával, vetett ággyal, amely az ősi geometrikus motívumokkal díszített, úgynevezett „festékes” szőnyeggel, „magyaros és németes párnákkal”, dunyhákkal, díszes „sarkos” lepedővel van feltornyozva. (MTI Panoráma) 36. Magyar Filmszemle Mintegy harminc nagyjátékfilm szerepel a 36. Magyar Filmszemlén, amelyet február 1-8. között rendeznek meg Budapesten. A vetítések helyszíne a Mamut mozi és a Millenáris Park lesz. A filmes mustrán versenyen kívül mutatják be Koltai Lajos első rendezését, az irodalmi Nobel-díjas Kertész Imre művéből készült Sorstalanság című filmet, valamint az Oscar-díjas Szabó István alkotását, a Csodálatos Júliát. A rendezvényen hozzávetőlegesen harminc nagyjátékfilmet vetítenek majd. A nagyjátékfilmek végleges listáját januárban hozzák nyilvánosságra. A filmszemlére több mint kétszáz dokumentumfilmet és száz kísérleti kisjátékfilmet neveztek november végéig, ezek közül az előzsűrik január elejére 35-40, illetve 30-35 alkotást válogatnak be a versenyprogramba. A rendezvényen négyen kapnak életműdíjat: Matejka Mária és Ónodi György gyártásvezető, Bokor Péter filmrendező és Zenthe Ferenc színművész. Január elején, közepén dől el az is, hány díjat adnak majd ki. A dokumentumfilmek esetében ezúttal nem négy, hanem öt kategóriát különítettek el, külön versengenek a szociológiai, néprajzi, antropológiai művek, a történelmi alkotások, a portré- és riportfilmek, interjúk, az ismeretterjesztő filmek, valamint a más kategóriába be nem sorolható munkák. A 36. Magyar Filmszemlén mintegy száz külföldi vendégre számítanak.