Hargita Népe, 2005. november (17. évfolyam, 256-281. szám)

2005-11-01 / 256. szám

Stressz­es koalícióban Ismerik-e ezt a viccet? Julcsa és János az ágyban, valami zaj hallatszik, s Julcsa ijedten felkiált: Jön a férjem! János ki az ágy­ból, felkapja ruháit, kiugrik az ablakon, fut s öltözködik egyszer­re, aztán a kerítésnél megtorpan s a homlokára csap. Hová futok, mint a hülye, hát Julcsának én vagyok a férje... Vissza is megy s duzzogva mondja, hogy te Julcsa, én vagyok a férjed. Julcsa szo­morúan felsóhajt: Na látod, János, milyen stresszesek vagyunk mindketten mostanában. Nem tehetek róla, de a kisebbségi törvény kapcsán újra kiéle­ződött kormánykoalíciós ellentétekről hallva s olvasva, egyfoly­­tában ez a vicc jár az eszemben. A stresszről mint olyanról, tud­juk, hogy „védekező jellegű, huzamosabb fennállása esetén szervi elváltozással járó állapot az emberi szervezetben, amellyel az a külvilágból érkező, őt veszélyeztető fokozott inge­rekre felel", s ha ezt a kinyilatkoztatást tudomásul vesszük, ak­kor már tudjuk azt is, hogy a kisebbségi törvény nem fő oka a válságnak, csak egyike a fennebb oly szépen leírt „fokozott in­gereknek". , Egy, négy pártból összetákolt koalíciót mindenhol nehéz mű­ködtetni, Romániában ez szinte lehetetlen. Szakítópróbák jön­nek s mennek, a megoldás pedig - a négyes fogat minden tagját kielégítő kompromisszum - általában illető probléma szőnyeg alá seprése, elodázása, elhallgatása. Mindezen tevékenységek pedig csak újabb és újabb válságokat hoznak felszínre nemcsak a parlamentben, hanem egy, az országot irányítani akaró kor­mány berkein belül, ahol azért csak dönteni kéne fontos kérdé­sekben is... , , Kérdés, hogy áldozata lesz-e a kisebbségi törvény a koalíciós stressznek? Valószínűleg nem, az viszont több mint bizonyos, hogy a kormányt s a koalíciót újra megrázó következő válságra sem kell majd sokat várni. S a villongások, széthúzások eredete nem ideológiai vagy urambocsá ’, nemzetiségi különbségekből fakad, ennél sokkal egyszerűbb és szomorúbb a magyarázat. Ro­mániában az árulás mindig is egyik fő alkotóeleme volt a politi­kai (s nem csak) kultúrának, 1990 óta pedig a politikusok, pár­tok fő fegyvere. A hatalmat jelenleg almamosollyal birtokló négy párt - a demokraták, liberálisok, konzervatívok s persze az RMDSZ-közül az elmúlt években már mindegyik elárulta mind­egyiket. A körbeverés klasszikus esete. S komoly, nagy tétre menő árulásokra gondolok, nem valami olcsó parlamenti fica­mokra. S mivel a precedensek megvoltak, jelenleg a koalíciós „partnerek" kénytelenek jobban figyelni saját házukra, mint az előttük álló útra. És - mint a viccben - nagyon stresszesek mostanában. SZONDY ZOLTÁN Vállalkozásfejlesztési program felcsíki fiataloknak Folyamatosan várják a felcsíki fiatalok jelentkezését a 2005. no­vember 7—11. között, a csíkkarc­­falvi Európa Panzióban sorra ke­rülő vállalkozói tanfolyamra. A tan­folyam megnyitójára hétfőn reg­gel 9 órától kerül sor. A megnyitót követően a Romániai Kálóz Moz­galom szakemberei tartják az előadásokat, valamint az interak­tív foglalkozásokat. A résztvevők megtudhatják, mi a management, cash-flow vagy a likviditás, pályázással, pályázat­­írással kapcsolatos információ­kat szerezhetnek. Végül pedig a résztvevőket a marketingterv ké­szítésének rejtelmeibe vezetik be az előadók. A képzés ingyenes. A tanfolyam költségeit az Országos Ifjúsági Hatóság (ANT), a Comm­u­­nitas Alapítvány és a megyei ta­nács fedezi. Jelentkezni legkésőbb novem­ber 4-ig lehet. Az űrlapokat a je­lentkezők a megyei tanács 208-as irodájából (11. emelet), a Felcsik Kistérségi Társulás dánfalvi iro­dájából (kultúrotthon, 1. emelet), valamint a felcsíki ifjúsági szer­vezetek vezetőitől igényelhetik. Bővebb információkat a 207700, belső 1310-es telefonon kaphat­nak az érdeklődők. Szervezők: CsISz, Felesik Kistérségi Társu­lás, Hargita Megyei Tanács. Harminc fölött tovább kell lépni... "Amint arról tegnapi lapunkban már beszámoltunk, a hétvégén országos küldöttgyűlését tartotta a Magyar Ifjúsági Értekezlet, ezen Borboly Csaba, a szervezet vezetője, a Hargita Megyei Ta­nács alelnöke programjavaslatot ismertetett, s bejelentette: a jövő­ben a MIÉRT politikai platform­ként fog működni az RMDSZ-en belül. Tegnap kötetlen beszélge­tésre került sor ebben a témában Borboly és a sajtó képviselői kö­zött. A Kovácsoljunk sikert örök­ségünkből program Borboly Csa­ba szerint újkonzervatív ideoló­gia mentén készült, s a már meg­lévő eredményekre alapoz. Harminc fölött tovább kell lépni, nem kell az ifjúsági moz­galmat folytatni - mondta Bor­boly Csaba a beszélgetés során. Elhangzott még, hogy a MIÉRT az elmúlt években nem ismerte fel a politikai program, az ideo­lógiai meghatározás szükséges­ségét, inkább technokrataként tevékenykedett. Ami az ideoló­giát illeti: „liberális politikával kisebbségben levő nemzetrészt megtartani nem lehet” - mondta a megyei tanács alelnöke. Arra a kérdésre, hogy gondolnak-e ve­zetőváltásra az RMDSZ-ben, a válasz határozott nem volt, a MIÉRT elégedett a jelenlegi vezetőséggel, nem lesz elnök­­jelöltjük a szövetség következő kongresszusán. SZONDY ZOLTÁN 2005. november 1. Kiállítás restaurált és tisztított fegyverekből Élő múzeummá vált Csergő Ti­bor igazgatása alatt a gyergyó­­szentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum, s ezt az idei - utolsó­­ előtti - kiállítás is alátámasztja. A megyei múzeumok közötti jó együttműködés mindenki hasz­­­­nára van. E régi fegyverkiállítás törzsanyaga a Csíki Székely Mú­zeum gyűjteményének része, de kölcsönzött tárgyakat a Haáz Rezső Múzeum, a Molnár István Múzeum és a Tarisznyás Márton Múzeum is. Péntektől Gyergyó­­szentmiklós a házigazdája e régi időket idéző kiállításnak, ame­lyen a 14—19. században hasz­nált fegyverek láthatók hadásza­ti és vadászati tárgyak társaságá­ban a tárlókban. Az anyagot Csergő Tibor mú­zeumigazgató bevezetője után Gyarmati Zsolt, a Csíki Székely Múzeum igazgatója, Benedek Éva restaurátor és Nagy István, a Csíkszeredai múzeum munkatár­sa mutatta be szép számú érdek­lődőnek. Ezt követően Költő Mik­lós műépítész és Tölgyesi András Béla rézműves korhű öltözetben fegyverforgató bemutatót tartott. A „hadikrónikás” Tinódi Lantos Sebestyén és a katonaénekeket szerző Balassi Bálint egy-egy köl­teményét Köllő Miklós adta elő, kobzon kísérve dalát. Az esemény második része sem volt mindennapi. Petráska Tamás a Rodostótól Borsiig tartó Hűség útja túra fényképanyagá­ból állított ki gazdag anyagot. A vetítéssel egybekötött megnyitón az idén tavasszal szervezett út er­délyi szakaszán lovakat biztosító és a túrába bekapcsolódó gyergyói résztvevők, Gáli Csaba és Ken­­telki Brigitta is részt vett. BAJNA GYÖRGY Válasz aggályokra Meg kell jegyeznem, a félreér­tések legfőbb oka abban lehet, hogy a Hargita Népe nem közöl­te teljes egészében a közlemé­nyünket, és sajnálatos módon ki­maradt belőle az, hogy a koncer­tek összbevételéből le kellett vonnunk a technikai költségeket. Meggyőződésem, hogy a köz­pénzek felhasználásának tekinte­tében a lehető legnagyobb átlátha­tóságra van szükség, ezért is tar­tottuk fontosnak, hogy alig pár nappal a koncert után közlemény­ben ismertessük az Omega-kon­­certek bevételének összegeit, il­letve ezek pontos rendeltetését. Mint ahogy a sajtóból tájéko­zódhattak, az október 21-én és 22-én Csíkszeredában, illetve Sepsiszentgyörgyön tartott Ome­­ga-koncertek, a technikai, szer­vezési költségek levonása után mintegy 702 millió régi lej értékű bevételt eredményeztek, mely összeget október 26-án át is ad­tuk a malomfalvi, siménfalvi és hodgyai önkormányzatoknak. Az országos segélybizottság dön­tése értelmében Malomfalva és Si­­ménfalva egyenként 245 700 000 lejt, Hodgya pedig 210 600 000 lej értékű támogatást kapott a he­lyi kultúrotthonok felújítására. A koncertek összbevétele en­nél jóval nagyobb volt, hiszen Csíkszeredában 3021 jegyet, Sep­siszentgyörgyön pedig 2767 je­­gyet adtunk el a koncertekre, ezek bevétele pedig 1447 millió lej volt. A nézőszám természete­sen nagyobb volt az eladott je­gyek számánál, ugyanis a 10 év­nél fiatalabb gyerekek ingyen mehettek, be a rendezvényekre. A technikai költségekkel kap­csolatos aggályok érthetőek, hi­szen aki még nem foglalkozott koncertszervezéssel, az nem is tudhatja, hogy milyen mértékű pénzügyi ráfordítást jelent két ilyen színvonalú rendezvény elő­készítése és lebonyolítása. A szer­vezés erdélyi részét teljes egészé­ben a bevételekből álltuk, a ma­gyarországi támogatók ugyanis a koncertfelszerelés bérleti díját, valamint ennek szállítását vállal­ták. Csupán érzékeltetve, milyen nagyságú pénzügyi tételekről van szó, megjegyezném, a tech­nikai költségekhez tartozik töb­bek között a plakátok, bannerek és mash-ek nyomtatása, valamint kihelyezése, a televíziós és rádi­ós reklámok készítése, a sze­mélyzet (74 személy — színpad­építők, műszakiak, valamint az együttes tagjai és a kísérő sze­mélyzet) háromnapi teljes étkez­tetése és elszállásolása, a bizton­sági szolgálat stb. Hozzátenném, a technikai költségeket sikerült nagymértékben lefaragni azáltal, hogy az események karitatív jel­legére való tekintettel a szerve­zők az egy hónapig tartó szerve­zést ingyen vállalták. Ez nem volt kevés munka, és ha volt valaki koncerten, akkor láthatta, milyen színvonalú produkciót si­került Erdélybe hozni. Kétségte­lenül, más körülmények között ilyen európai rangú eseményt legalább 600 000 lejes jegyárak­kal lehetne szervezni, ami egy­ben megmagyarázza azt is, hogy az elmúlt 15 évben miért is tartot­tak olyan ritkán koncertet az Omegához hasonló együttesek Erdélyben. Összességében úgy vélem, hogy aki részt vett ezeken a koncerteken - amellett, hogy segített a székelyföldi árvízkáro­sultakon - egy igazán felejthetet­len élményben volt része. Az Omega zenekar tagjai autogramokat osztogatnak a Csíkszere­dai városházán FOGÁSZATI KONGRESSZUS SOPRONBAN Korszerű eljárásokat honosítanak meg - Beszélgetés dr. Gere­ffy Ferenc gyergyószentmiklósi fogorvossal­­ - Doktor úr, miért érdemes er­délyi orvosok számára a Hűség Városába, Sopronba utazni fog­orvos-kongresszusra ? - Például azért, hogy akár Gyergyószentmiklóson is meg­kezdődhessen a fogbeültetési, az implantológiai tevékenység. De kezdjük az elején: nemrég ért vé­get Sopronban az a négynapos Fogászati Kongreszszus, amelyet a Magyar Fogorvosok Implan­tológiai Társasága, a Magyar Fog­orvosok Egyesülete és a Magyar Panontológiai Társaság szerve­zett. Mi, erdélyiek, negyvenheten az Erdélyi Múzeum Egyesület (EME) Orvostudományi Szak­osztályának Fogorvosi Részlegét képviseltük. Szakmailag igen fontosak a ha­­­­sonló találkozások, hiszen nem­­­­csak elméleti síkon gazdagítják tudásunkat. Csoportunk tagjai gya­korlati tapasztalatokat is szerez­hettek, mellesleg akkreditált kép­zésről lévén szó, 10 pontot is je­lentett a részvétel. E nemzetközi kongresszus nemcsak azért volt ta­nulságos, mert témája A XXI. szá­zadi ny­ílás a magyar fogászatban volt, hanem azért is, mert valóban felvértezett néhány olyan dolog­gal, amit eddig is tudtunk, de óva­kodtunk alkalmazni. Ezt elsősor­ban az implantológia vidékünkön való meghonosításáról gondolom. Aztán a gondos szervezők ügyel­tek arra, hogy kulturális élmény­ben és részünk lehessen. Koncer­tek, fertői és zirci kastélylátogatás­­egészítették ki a programot. - Nagy elismeréssel emlegette­m magyarországi kollégái nagyvo­nalúságát Kicsit bővebben is ki­fejthetné a tapasztaltakat... A szervezés során gondolni sem mertem volna, hogy dr. Szil­ágyi László ottani kollégánk ilyen meglepetéseket tartogat számunkra. Mi, erdélyiek vala­mennyien az ő vendégei voltunk. Nem első alkalom, amikor tanú­ságot tesz a határon kívüli ma­gyarok megbecsüléséről, hiszen többször fogadott - így a nyá­ron is - csángóföldi gyermeke­ket nyaralni, most is két diák ta­nulhat a vendéglátóiparban az ő támogatásával. - Volt segítője a szervezésben? - Természetesen. Marosvásár­helyről dr. Pongrácz Antal, az EME Orvostudományi Szakosz­tálya Fogorvosi Részlegének el­nöke is bekapcsolódott a mozgó­sításba. Lejegyezte: BAJNA GYÖRGY

Next