Hargita Népe, 2006. január (18. évfolyam, 1-24. szám)

2006-01-04 / 1. szám

2 ÍZ ORSZÁG-VILÁG Megszűnt a „tejpénz” A 192/2005-ös sürgősségi kormány­rendelet értelmében 2006. január 1-jé­­től hatályon kívül helyeződik a 42/2001-es törvénnyel jóváhagyott 29/2000-es sürgősségi kormányren­delet előírásai alapján a tejtermelők­nek nyújtott támogatás. Az úgyneve­zett „tejpénzről” van szó. A 2005. ja­nuár 1. és december 31. között a fel­dolgozóknak leszállított és el nem szá­molt tejre vonatkozóan a termelők eb­ben az esztendőben fogják megkapni a járandóságukat. A kormányrendele­tet, illetve a 29/2000-es hatályon kí­vül helyezését az tette szükségessé, hogy január 1-jétől módosul(t) a mező­­gazdasági termelők pénzügyi támoga­tásának rendszere. (Többek között a terménytámogatás helyett a terület vagy állomány „elvű” támogatás kerül előtérbe.) Helyreáll a gáznyomás Romániában a hétfői, 25 százalékos csökkenés után most már fokozato­san nő a gáznyomás, és ma reggelre minden valószínűség szerint „normá­lis” lesz - mondta a gazdasági minisz­ter, Codruţ Şereş tegnap. Hozzátette: Romániának kéthavi kereskedelmi tartaléka van földgázból, úgyhogy nem kell aggódni az orosz-ukrán gázárvita miatt. A román tárolókapa­citás 3,1 milliárd köbméter, és ezt 5 milliárd köbméterre bővítik, mond­ta a miniszter, de nem részletezte, hogy mikorra. A Transgaz vállalatnál elmondták, hogy Románia földgázfo­gyasztása körülbelül 60 millió köbmé­ter naponta, ebből 20 millió köbméter származik Oroszországból A novem­­­berben aláírt, új megállapodás szerint a Gazprom 2030-ig évente körülbelül 5 milliárd köbméter földgázt ad el Ro­mániának. Az árat az idei első ne­gyedévre 285 dollárra emelték a tava­lyi 252 dollárról. 2004-ben egész év­ben a Gazprom 4,14 milliárd köbmé­ter földgázt adott el Romániának, 2003-ban 5,1 milliárd köbmétert. Tragédia Baj­orországban Tizenegy holttestet emeltek ki a mentőbrigádok tegnap délutánig a né­metországi Bad Reichenhall jégcsar­noknak beomlott tetőzete alól. Hat gyermek és két kamasz van a halálos áldozatok között. A 11 holttest közül eddig tíznek a személyazonosságát si­került megállapítani. Tegnapi adatok szerint 34 ember sérült meg a hétfői szerencsétlenségben, ebből 18 jelen­leg is kórházi ápolásra szorul. A hoz­zátartozók közlése szerint egy nő és három gyermek van az eltűntként szá­mon tartottak jegyzékén. A hatóságok ötvenre becsülik azok számát, akik a jégcsarnokban lehettek a tragédia be­következtekor. Pontosan azonban nem tudják, ezért nehéz felmérni, hányan kerülhettek a leomló tetőzet alá. Kül- és belpolitikai ügyeletes: SZUSZER-NAGY RÓBERT Szabó Béla főkonzul első munkanapja Az idei első hivatalos munkanap egybeesett Szabó Béla, a Magyar Köztársaság Csíkszeredai főkon­zulátusa vezetőjének e hivatalban betöltött munkanapjával. Az aláb­biakban a főkonzulátus tevékeny­ségét, szerepét ismerteti, a Hargi­ta Népe kérdéseire válaszolva. SURÁNY ISTVÁN Bemutatkozásában a diplomata el­mondta, hogy nem ismeretlenek szá­mára a romániai viszonyok, hiszen két ízben teljesített diplomáciai szol­gálatot Bukarestben, majd a Határon Túli Magyarok Hivatala alelnökeként, később vezetőjeként behatóan foglal­kozott a romániai magyarság kérdé­seivel is. - Első ízben 1987 és 1992 között dolgoztam Bukarestben diplomata­ként - mondta Szabó Béla -, itt ér­tem meg a forradalmi időszakot. Meg­mondom őszintén, jó volt megélni közvetlenül azt a felszabadult érzést, amely akkor románokat és magyaro­kat tényleg testvéri közösségbe gyűj­tött - fűzte hozzá. Második alkalommal 1996-2001 között teljesített diplomáciai szolgála­tot Bukarestben, ekkor első beosztott­ként, a nagykövet helyetteseként te­vékenykedett, őt követi rangban. - Kiemelt feladatom volt az itt élő magyarsággal, az RMDSZ-szel való kapcsolattartás - mondta a magyar diplomata, hangsúlyozva, hogy nem idegen számára az itteni terep. Mint mondta, szakmai szempontból is a kölcsönös tiszteleten alapuló kapcso­latokat alakított ki, számos romániai magyar és román barátja van egy­­aránt. A Csíkszeredai magyar főkonzulá­tus által nyújtott szolgáltatásokról szólva a kirendeltség-vezető elmond­ta: a Pál Gábor-féle ház felújításának márciusra tervezett befejezéséig csak korlátozott konzuli szolgáltatásokat tudnak nyújtani. A főkonzuli reziden­cián kialakított helyszín csak arra al­kalmas, hogy magyar állampolgárok­nak a jogsegélyt meg tudjuk adni - szögezte le. - Ahhoz, hogy a schengeni előírá­soknak megfelelő vízumozást is vé­gezni tudjuk, megfelelő feltételeket kell teremtenünk mind a befogadó he­lyiség, mind a technikai felszereltség szempontjából - hangsúlyozta -, ko­moly előírásoknak kell eleget tenni e téren, és azt majd az egy-két hónapon belül elkészülő végleges épületben tudjuk megvalósítani. A főkonzul nem tart attól, hogy Ro­mánia Európai Uniós csatlakozása után csökkenne a magyar diplomáciai képviselet szerepe. - Nem hiszem, hogy az uniós tag­ság felül tudná írni a konzulátusok lé­tét, szükségességét rövid­ Távon, akár évtizedben is gondolkodva - mondta -, hiszen a feladat jelentős része es­zemben a magyar állampolgárok jog-” segélye: bajba jutott, útlevelét elha­gyott, bármilyen ok miatt segítségre szoruló magyar állampolgár. A főkonzul emlékeztetett arra, hogy az Európai Unióban is bizonyos szabá­lyok érvényesülnek a tartózkodás kér­désében. Az állampolgárságok nem szűnnek meg a határok lebomlásával - mondta -, a másik országban való tar­tózkodást pedig szabályok írják elő. Megemlítette továbbá a tanulmányi vízumot, az áttelepedési, házasságkö­tési, családegyesítési eljárásokat. Megannyi feladat, amelynek elvégzé­sét - akárcsak a január 1-jétől igényel­hető­­ nemzeti vízum kibocsátását majd az új székhelyen végzi a Magyar Köztársaság Csíkszeredai főkonzulá­tusa - hangsúlyozta Szabó Béla. Szabó Béla újságírók kérdésözönére válaszol. „Nem hiszem, hogy az uniós tagság felül tudná írni a konzulátusok létét, szükségességét rövid távon, akár évtizedben is gondolkodva.” Igényelhető a nemzeti vízum Az európai országokban élő ma­gyarok január elsejétől új típusú ví­zumot igényelhetnek, amellyel 90 napnál hosszabb ideig tartózkodhat­nak Magyarországon. A „nemzeti ví­zumot” vagy „D-kategóriás vízumot” a külföldi állampolgárok magyaror­szági beutazását és ott-tartózkodá­­sát szabályozó, 39/2001-es törvény módosításával vezette be Budapest. Románia egy 2003. április 9-én, Bu­dapesten aláírt kormányközi megál­lapodás alapján fogadta el az intéz­kedést. A módosított törvény értel­mében a nemzeti vízumot igénylő személyeknek bizonyítaniuk kell lak­hatási és megélhetési feltételeiket. A nemzeti vízummal Magyaror­szágra utazók 90 napnál hosszabb ideig tartózkodhatnak az ország te­rületén a következő céllal: a ma­gyar nyelv megőrzése és művelése, a nemzeti identitás megőrzése, a magyar állam által elismert oktatá­si formákon kívüli tanfolyamokon való részvétel, illetve a családi kap­csolatok ápolása (a magyarországi családegyesítés kivételével). Egy­előre Bukarestben, Kolozsváron és Konstancán működő magyar diplo­máciai képviseleteken lehet nemze­ti vízumot igényelni. 2006. január 4. Zászlófelvonás a magyar főkonzulátusnál (Folytatás az 1. oldalról) Az ünnepi rendezvényen részt vevő Strujan Constantin prefektus az álla­mi intézmények támogatásáról bizto­sította a főkonzulátust.­­ Kevés olyan téma volt a románi­ai magyar politikai és közéletben, amelyben mindenki egyetértett - hangsúlyozta Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere, példa­ként említve a székelyföldi magyar konzulátus létesítésének kérdését. Mint mondta, a magyar nemzeti összefogás eredményeként jött létre a képviselet. Szabó Béla főkonzul a Hargita Népének elmondta, hogy a főkon­zulátus székháza márciusra tervezett elkészültéig csak a magyar állampol­gárokat látja el konzuli szolgáltatá­sokkal a képviselet, a teljes körű szol­­gáltatásokat majd a Pál Gábor-féle v­ban berendezett főkonzulátuson hono­sítanak a körzethez tartozó hét megye - Hargita, Kovászna, Maros, Bákó, Buzău, Neamţ, Suceava - lakói, vala­mint a magyar állampolgárok számára. Hargita Népe , közéleti napilap. Kiadja a Hargita Népe Kiadóvállalat. Szerkesztőbizottság: FERENCZ IMRE, HECSER ZOLTÁN (felelős kiadó), SURÁNY ISTVÁN (mb. felelős szerkesztő), SZONDY ZOLTÁN. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 530190 Csíkszereda, Szentlélek u. 45 sz. Levélcím: Csíkszereda. Pf. 36. Szerkesztőség: telefon/fax: 0266-371322; e-mail: hargitanepe@topnet.ro. Tájékoztatás: 0266-310507. Reklám: ügyvitel: telefon/fax: 0266-372633; e-mail: hargitanepe.reklam@topnet.ro. Web: http://hhrf.org/hargitanepe. A lap bel- és külföldi hírösszeállítása az MTI és a Mediafax hírügynökségek információinak felhasználásával készül. (ISSN 1221-0153) Számítógépes szedés, tördelés: Hargita Népe Lapkiadó. Nyomás: Europrint Kft.

Next