Hargita Népe, 2006. augusztus (18. évfolyam, 176-202. szám)

2006-08-01 / 176. szám

kedd NÉZŐPONT Provokáció a jóérzés ellen A­z ember általában húzódozik attól, hogy véleményt írjon vala­­­­­mi olyanról, ami tőle több száz kilométerre történik, olyan he­lyeken, ahol életében nem volt s nem is szándékozik elmenni. Itt van a Libanon és Izrael közötti háború, mögötte bonyolult össze­függések kusza csomói, melyek teljes megértéséhez, megismerésé­hez egész emberélet szükségeltetik. Amerikában, Nyugat-Európá­­ban szokványos karrier-újságírók számára, kikerülni tudósító­ként a közel-keleti térségbe, lehúzni ott pár évet, majd dicsőséggel hazatérve átvenni a „szakértő” szerepkörét. Jól fizető pálya ez, csak le ne lőjék menet közben az embert. Mi ehhez a játékhoz ki­csik vagyunk. Egy közel-keleti tudósító felszerelésének, ellátásá­nak költségeiből vígan megélne egy évig sok erdélyi magyar újság, s kár is lenne Libanonig kalandozni: egyéni és közösségi tragédi­ákban a magyar Erdély sem szűkölködik. Néha azért csak felháborodik az ember. Emlékszem, úgy tíz évvel ezelőtt mintha átsöpört volna az erdélyi magyar sajtón a csecsenek iránti rokonszenv. Egyre-más- ————------­-------------------------­„miért ér többet egy zsidó élete az arab gyerekénél” ra jelentek meg a kis nép sza­badságharcával rokonszenve­ző vezércikkek, jegyzetek, tár­cák, mert igaz, hogy Groznij messze volt, igaz, hogy a véle­ményt kifejtő újságírók nem tudtak sem oroszul, sem cse­csenül, s még a helyzetet sem ismerték igazán, de... A csecseneknek igazuk volt. S akkora nagy volt ennek a kis népnek az igazsága, hogy az emberi jóérzés támadt fel azokban az írásokban. S az emberi jóérzés lázadt fel most vasárnap is, amikor - részeként a hi­ledező, felháborodott világnak - mi is megtudtuk, ki ellen visel háborút az izraeli hadsereg amikor szembesültünk azzal a ténnyel, hogy száz film s ezer ponyvaregény dédelgetett hősei szánalmas gyerek­gyilkosok csupán. Egyre jobban halad a demokráciáért vívott globális küzdelem: Izrael úgy támad meg egy elvben független államot, hogy az ENSZ a vállát sem men megvonni, az Amerikai Egyesült Államok pe­dig nyíltan pártolja az agressziót, ami nem csoda: független államok megszállására Washington is mindig készen áll. De ne vegyüljünk bele a politikába. Nem értünk hozzá. Elég ne­héz is megérteni, miért csak azok terroristák, akiknek nincsenek repülőgépeik a hatékony gyilkoláshoz, s miért ér többet egy zsidó­­vagy egy amerikai élete az arab gyerekénél... SZONDY ZOLTÁN Emberek a végeken Lovak a túlsó parton A tavasz folyamán, amikor Adorjáni Kát­­i­ Mároly, a vízgazdálkodási hivatal igazga­tója nyugdíjba vonult, kedvem lett volna cik­ket írni róla, de mégis valami azt sugallta, halasszam el máskorra... A nyugdíjbúcsúz­tató, az ilyenkor született újságcikk rendsze­rint valamit lezár, amit majd elfelejt folytat­ni. Tudtam, hogy Adorjáni úr lovai, már fel vannak kantározva Kőrispatakon; tudtam, hogy Adorjáni úr nyugdíjaséveire előkészítet­te a terepet, ahol gyermekkori szenvedélyé­nek, a lovaknak, a lovassportnak hódolhat. Felejtsük el a nyugdíjbúcsúztatót, írjunk majd riportázst róla élete új korszakáról, ott a végeken, száztíz kilométernyire Csíkszere­dától, az Olt folyótól. A nyugdíjaskor bár az emberi élet utolsó periódusa, szép és tartal­mas lehet, ha az egyén megelőlegezte. Meg­előlegezte munkával, szorgalommal, har­minc-negyven évnyi építő, alkotó munkával. Nos, Adorjáni Károly 1971-ben alapító igaz­gatója volt a megyei vízügyi hivatalnak, amely a rendszerváltás után, 1991-től más szervezési keretben fungál tovább, folyókra, medrekre szabva. Nálunk most az Olt Víz­ügyi Hivatalnak van kiren- -----------------­deltsége, vagyis az utóbbi másfél évtizedben szűkebb pászmát jelentett a vizek urának lenni, mint régeb­ben. Egyfajta „apályt” je­lentett az is, hogy gyakorla­tilag megszűnt a cégnél a -----------------­lóállomány. Az történt ugyanis, hogy a víz­ügyi hivatal alapító igazgatója ifi korában a marosvásárhelyi lovasiskolában lovagolt, és nem csupán céget, hanem lovasbázist is ala­pított a megyében, élve azzal a lehetőséggel, hogy akkoriban az üzemanyag-takarékosság okán szorgalmazták az igáslovak használa­tát. Nos, igásló címen versenylovakat is „al­kalmaztak” a vizek mentére, amelyek egy­szer csak a Forrás Sportegyesület „színei­ben” pályára léptek. A bemutatkozás 1984-ben volt, a mai Márton Áron Gimnázi­um házánál. Aztán néhány évig a forrás nem apadt el, viszont a rendszerváltás után a lovassport megbokrosodott, és a lovak a szentsimoni szeszgyár gyámsága alól átke­rültek egy Bukarestben élő arab vállalkozó tulajdonába. A Forrás tehát elapadt, a víz­ügynek már nem állt módjában lovazni. A lovassport feljövőben van, és történetében majd az Adorjáni-féle kezdeményezés mint első fejezet kerül megírásra. Az emlékek ugyanis mindig éltették a vágyat, hogy egy­szer majd az álom túlsó partján nyeregbe szállhat a földi. Az álom túlsó partja Adorjá­ni Károlynak a Küsmöd-patak túlsó partja lett, ahol nyugdíjasként négy versenylovában gyönyörködhet... Úgy történt egyébként, hogy pár évvel ez­előtt szalmakalapot vásárolni ment a távoli faluba, és házat vett. Felfedezte ugyanis, ------------------ hogy a szalmakalapos falu­ban, a bözödújfalusi tó fe­lett perspektívái nyílnak a turizmusnak, és akár lovasiskola is működhet ott. Vagyis a lószeretet és a nyugdíjaskor jó helyen és jó időben találtak egymásra. Közel van Marosvásárhely is, ahová családi szálak kötik. Egyáltalán a két megye hatá­rán régi és új kapcsolatok megtarthatók, ápolhatók. Igen, Adorjáni Károly „lovasnyugdíjas” a szalmakalapos faluban, ahol nemrég a falunapokon ő gondoskodott a lovasbemutatóról. Külön színfolt volt ez a sokszínűségben! Az igazság az, hogy elmu­lasztottam írni róla a tavasszal, amikor még igazgató volt... Most már nem a vizek ura, más már számomra is Karcsi. Mivel koccin­tottunk „pertut” ittunk. Abból az alkalom­ból, hogy a kőrispataki falunapokon Eted község díszpolgárává választották... FERENCZ IMRE „szalmakalapot vásárolni ment­, és házat vett Csíkszeredai Városnapok TesteMelket megmozgató rendezvénysorozat lesz Augusztus 3-6. között kerül sor az idei Csíkszeredai Városnapok rendezvényeire. A programokról, az újdon­ságokról beszélgettünk Ráduly Róbert Kálmán polgár­­mesterrel. FORRÓ EROS GYÖNGYI____­­ Milyen újdonságokra lehet számítani az idei városnapokon, miben különbözik ez a rendez­vénysorozat az eddigiektől? - Tulajdonképpen tavalytól szervezi az önkormányzat a városnapokat, addig profi fesztiválszervezők sörfesztivál keretén belül szervezték meg. Ennek a sörös-miccses jellegé­ből kellett már a tavaly föl­emelni a rendezvénysorozatot az értékhordozó világba, és a tavalyihoz hasonlóan, érték­­orientált városnapokat szeret­nénk szervezni az idén is. A testet és lelket egyaránt megmozgató városnapoknak öt alapeleme van. Az egyik a Zsögödi Nagy Imre Emléknap: galéria-felavatás, kiállítás és emlékülés, amely az önkor­mányzat ünnepi ülésével lesz egybekötve. Jó néhány megle­petéssel fűszerezett rendez­vény lesz, ezek közül az egyik egy húszperces, Zsögödi Nagy Imre portréfilm bemutatása. A következő alapprogram a hagyományos pityókafeszti­vál, amely valamikor főzőver­senyként indult, hat csapattal, de tavaly már 21 csapat neve­zett be, az idén, remélem, jó­val többen. Most már ez egész napos program, reggel 9 órá­tól késő délutánig, kora estig zajlik majd a központi park­ban, ahol szeretnénk, ha a sa­játosan vásári jelleg uralkod­na, mert ennek is jelen kell lennie a városnapokon. Aztán jön az a Korál-kon­­cert, amelyre mi rendkívül büszkék vagyunk. A Korál először van Erdélyben, és úgy gondolom, hogy fellépésükkel folytatódik az a komoly kon­certsorozat, amely a tavalyi városnapokon az Illés-kon­certtel kezdődött. A rendezvénysorozat negye­dik alapeleme a testnek, a ki­tartásnak és az akaratnak szó­ló rendezvény, az Irány Tus­nádi nevet viselő, Csíkszereda - Tusnád távon zajló Székely Szupermaraton, amelyen a ta­valy nagyon sokan voltak, és bízom abban, hogy az idén is sikerül elhozni azokat az atlé­tákat, akik a tavalyi verse­nyen jelen voltak, a résztve­vők számát pedig újabb helyi benevezők is bővítik. A városnapok ötödik eleme lesz a Dob-ban ritmusfeszti­vál, amelyet a Role együttes­sel közösen hoztunk létre. - A polgármesteri hivatalon kívül kik vállaltak részt a szervezésből? - A szervezési munkákba próbáltunk bevonni a város­házán kívül olyan értékterem­tő és értékmegőrző intézmé­nyeket, mint a múzeum, a néptáncegyüttes, a Role, a Csíki Kamarazenekar. Part­ner a szervezésben a mozgás­­sérültek egyesülete, a Sza­badidő Sportegylet, de min­den jó szándékú ember és mozgalom előtt nyitva álltak a kapuk, és felkaroltunk min­den kezdeményezést.­­ A városnapok megszerve­zéséhez szükséges anyagi hát­tér előteremtésében is találtak partnereket, vagy teljesen költ­ségvetési pénzekből fedezik a kiadásokat?­­ Nagyjából fele-fele arány­ban vannak a költségek fedez­ve, 80 ezer lejre tehető a költ­ségvetési forrás, és körülbe­lül ugyanennyi a szponzori háttér. A támogatások bizto­sítása volt a legnehezebb fel­adat, de örömünkre, a térség­ből több cég támogatott. Van­nak nagyobb támogatók, akik jelentős összeggel­­ 1500, 2000, 3000 euróval járultak hozzá a rendezvények finan­szírozásához, de vannak ki­sebb összegű támogatások is, amelyeket mi épp annyira becsülünk, mint a nagyokat. Úgy érzem, hogy mindenki a lehetőségeihez mérten igye­kezett támogatni a városna­pok idei rendezvényeit. KORKÉP H­j­i­i (1­iC i L11’ F j ij c c 313 p If aţii BiItl'iKiiit.'aBKEj'Jc.JsljctiJSÎ til) ir, e ¡. e n 11 ? c a j !■ t i u p fc s n :~ t­i d ;»i­i \ g . A határnál fogták el. A nagylaki román-magyar ha­tárátkelőnél fogták el csütör­tökön a 21 éves zeteváraljai E. L.-t. A férfi ellen általános körözés volt érvényben. A székelyudvarhelyi rendőrség­re szállított és ott kihallgatott fiatalember elismerte, hogy a Küküllő-parti városban egy lakásbetörés és két autóból való lopásnak a tettese, és szintén ő tört be a Márama­­ros megyei Felsővisó város­kában található üzletbe is. A férfi ellen további nyomozás van folyamatban. Elrabolták a lovát. Megtá­madták, majd elrabolták a lo­vát, csikóját és motoros lánc­fűrészét egy csíkszentimrei férfinak. Az eset a Csíkszent­­király és a Szentimrei Büdös közötti megyei úton történt szombat este. A rendőri nyo­mozás során kiderült, egy cso­port roma támadta meg az 53 éves K. A.-t, majd miután fej­szével megfenyegették, elvet­ték tőle javait és eltűntek a helyszínről. A tetteseket ké­sőbb elfogta a rendőrség, a csíkszentmártoni 45 éves M. C. és a 32 éves M. S. ellen rablás miatt folytatnak további nyo­mozást, az eltulajdonított ja­vakat pedig visszaszolgáltat­ták jogos tulajdonosának.

Next