Hargita Népe, 2006. november (18. évfolyam, 255-280. szám)

2006-11-01 / 255. szám

XVIII. ÉVFOLYAM, 255. (4756.) SZÁM 2006. NOVEMBER 1., SZERDA 8 OLDAL ÁRA 50 BANI Lejárt az igénylési határidő Október 31-én lejárt a tejkvó­ta igénylésének határideje. La­punk rendszeresen tájékoztatta olvasóit a tejkvóta megszerzésé­nek fontosságáról, annak össze­tételéről, hisz gazdatársadal­munk jövőjének szempontjá­ból sorsdöntő kérdés ez. Az adatfeldolgozás az elkövetke­ző hetekben még megterhe­lést jelent a tejkvótairoda munkaközösségének. 3. oldal Otthonossá kellene tenni Árva, félárva gyerekek vagy olyanok, akikkel szüleik nem törődnek. Ráadásul speciá­lis igényekkel rendelkeznek, többnyire enyhe értelmi sérül­tek, akik közül néhányan be­széd- és tanulási zavarokkal, ha­­­ssérültséggel vagy akár mozgási nehézségekkel küsz­ködnek. Otthonuk a Szent Anna Elhelyező Központ. 4. oldal Megoldódhat az Uz-völgyi tábor sorsa Jövő héten megkezdi mun­káját az a vegyes bizottság, amely - még a havazás előtt - eldönti, hogy az Uz-völgyi tá­bor melyik megyéhez tartozik - hangzott el tegnap a megyei tanács alelnöke által összehí­vott sajtótájékoztatón. 2. oldal Mától drágul a vonatjegy A Román Állami Vasutak mától 7,9 százalékkal drágí­totta a vonatjegyek árát. A Csíkszeredai vasútállomás tu­­dóv­a­­ójában arról tájékoztat­ták, hogy egyenlő mértékben drágul a személyvonaton, gyorsvonaton, illetve sebesvo­naton való utazás. A Közleke­dési Minisztérium tájékoztatá­sa szerint 2007 végéig negyed­évente - 2007 március 1., jú­nius 1., szeptember 1. és de­cember 1. - fogják emelni a vonatjegyek árát, az infláció mértékén túl legfeljebb 7 szá­zalékkal. Utoljára 2006. júni­us elsején drágult a vonatje­gyek ára, 5,2 százalékkal. Bár még sok a teendő Látványosan javult a megye úthálózata Átadták a lengyelfalvi utat - írtuk szeptember dere­kán. Aszfaltút vezet Ócfal­­vára - adtuk hírül alig egy hónappal később. Ez csak két példa, és bár tény, hogy mindkét esetben alig 1-1,5 kilométernyi új aszfaltszőnyegről van szó, felmerül a kérdés: a nyak­­kendőnyi felújított utak ja­vítanak-e a megye útháló­zatának összképén? Hargita megye úthálózatá­nak gyatrasága már évek óta nyílt beszédtéma gépjármű­­vezetők társaságában, utász­szakemberek fórumán, politi­kusok megbeszélésein egy­aránt. Sokat hangoztatott tény, hogy Románia-szinten is - európai viszonylatokról ne is beszéljünk - elhanyagoltnak számít térségünk az útháló­zat minőségének tekinteté­ben. Az elmúlt 20-30 évben útjaink karbantartása kime­rült a foltozásokban, felújí­tás, új aszfaltszőnyeg leteríté­­se amolyan fehér hollónak számított. Bunta Levente, Hargita Me­gye Tanácsa elnöke szerint, a megyében költségvetési pén­zekből évente átlagban kétmil­lió eurót lehetett útjavításra fordítani. Ha felszámoljuk, hogy 800 kiométernyi megyei úttal rendelkezünk, 50 kilomé­teres útszakasz felújítása pe­dig 6-8 millió euróba kerül, egy kis számítással rögtön ki­derül, hogy a költségvetési pénzekből négy év alatt körülbelül 50 kilométernyi utat lehetne felújítani.­­ A számítás után az ember rögtön arra a következtetésre jut, hogy zárhatjuk be az ajtót, és mehetünk haza - mondta az elnök. Ám a megye ajtóit bezárni nem könnyű, az utakon mégiscsak közlekedni kell, ezért az önkormányzat olyan programokat és kiírásokat célzott meg, amelyek segítsé­gével javítani lehet a megyei úthálózat állapotán. Hogy ez mostanig mennyi­re sikerült, mindenki más­képp értékeli. Az viszont tény, hogy aki autóval járja Hargita megyét, de az is, aki csupán a sajtó híradásait fi­gyeli, pozitív irányba való el­mozdulást tapasztalhatott az elmúlt 1-2 évben. Az önkormányzat vezetője már 2004-ben megfogalmazta, hogy a tanács jobb gazdája kí­ván lenni a megye útjainak, bár már akkor is tisztában volt azzal, hogy kevés pénzből nagyon nehéz utakat javítani, de­­az is egyértelmű volt, hogy az állapotok nem fenntartha­tók. Magánosították azokat az utász­ cégeket, amelyek­ nem voltak versenyképesek és hatékonyak, és létrehozták a (Folytatás a 3. oldalon) Új aszfaltszőnyeg. Ez a tartósabb megoldás ___FORRÓ-ERŐS GYÖNGYI_____ Minőségi, német P’^C ablakok ROTIB Csíkszereda^Temesvár sgt. 24 sz. tel.: 317547, 371600 Az életszentség: bátorság Mi az életszentség? Mit is idézhet még föl bennünk, mindenből kiábrándult embe­rekben, akik egy olyan világ­ban élünk, amely nem hasz­nálja már a szent szót, vagy ha igen, legtöbbször megha­misítva, nem a valódi értel­mében. „Isten nem ebben az értelemben szent” Istenre nem lehet azt mon­dani, hogy szent, ha a szót olyan értelemben használjuk, ahogyan azt ma használják. Az emberek tudatalattijában és a mai kultúrában a szent­nek csak a karikatúrájával ta­lálkozunk, amikben úgy tükrö­ződik az életszentség, mint életidegenség, rezignáltság, ami minden életszerűséget ta­gad vagy annak az ellensége. Röviden e szerint a szemlélet szerint, aki szent, az szomorú, s az idejét azzal tölti, hogy megfosztja magát az örömtől, még akkor is, ha voltak ki­vételek soraikban, mint pl. Néri Szent Fülöp. Ezért van az, hogy Marie Noel, a francia költőnő 1930-ban azt írta nap­lójában: „Mlyen jó, hogy Isten nem szent. Ha egy szent te­remtette volna a világot, ga­lambot teremtett volna, de kí­gyót nem. Megteremtette vol­na a galambot, de nem terem­tette volna azt hímnek és lány­nak, nem merte volna a sze­relmet sem megteremteni, s a tavaszt sem, mely minden szí­vet megmozgat. Minden virá­got talán fehérnek teremtett volna. Dicsérlek, Uram, hogy nem ilyen vagy, ezért sokszí­nűek a virágok. Istenem, Te nem vagy szent. Mert, ha az lennél, »fegyelmet« teremtek fél volna a szeretet és a meg­értés helyett, és ember módjá­ra kormányoznád a világot is. Ezért vagy szent Istenem, s ezért nyugtat meg a Te nagy­ságod, amikor hamis képeket festenek az emberek rólad s szentjeidről.” Szabadítsuk fel az életszentség útját­­Egy másik műfajban, a Petit Robert szótár szintén ezt írja a szent szóról: „szent az, aki kifogástalanul azonosul vallá­sának törvényeivel”. Íme, egy másik perfekcionista leírás, amit közülünk senki nem érez magához közel, mert mi úgy látjuk, hogy a világunkban (Folytatás a 4. oldalon) BARÓTI LÁSZLÓ-SÁNDOR gyergyószentmiklósi örmény katolikus plébános A virágok a piacról a temetőbe vándorolnak. Mindenszentek napján halottainkra emlékezünk

Next