Hargita Népe, 2007. június (19. évfolyam, 125-150. szám)

2007-06-30 / 150. szám

szombat NÉZŐPONT Mérték és érték /­rodalm­i lap szerkesztője fogalmazott így, érzékeltetve, hogy szá­mára a közlés eldöntésekor egyedüli mérce a minőség. Versre, elbeszélésre, regényrészletre, esszére, recenzióra egyaránt érvé­nyes ez, az igényesség a színvonal, az érték biztosítéka. Van miből válogatnia - jegyezte meg -, így nem jelent gondot számára mér­ték és érték egyensúlyának megteremtése. Szerencsés helyzetben van, nem mindig és nem mindenhol ilyen egyszerű a harmónia szavatolása. A kultúrában sem, még kevésbé az élet más területein, a politikában, az oktatásban, a közigazga­tásban, a kereskedelemben stb. Érték és mérték disszonanciájával ugyanis nap mint nap találkozhatunk. Sajnos. Politikusok szolgálnak erre a legkézzelfoghatóbb példával, a politizálás elsekélyesedése az értékmérce szándékos mellőzésének következménye. Számukra egyedüli mérce a közérdek szolgálata k­é­ne hogy legyen helyi és országos szinten egyaránt. Ehelyett mit tapasztalhatunk? Önös pártérdekeken, egyéni karrierépítgeté­­sen kevesen tudnak felülemelkedni, rendre megfeledkeznek meg­választásukkor, kinevezésükkor tett vállalásaikról. Ez a legfőbb oka a parlament presztízsvesztésének, ezért kérdőjeleződik meg az egymást követő kormányok szavahihetősége. A következmények is­mertek, a hetek, hónapok, évek óta tartó belpolitikai cirkusz sokat árt az országnak. -----------------------------------------­A politizálás színvonala, pontosabban színvonalatlan­­sága értékvesztéshez, értékté­vesztéshez vezet az élet más területein is. Az oktatásban például. Tengernyi gond kö­zül most csak egyet említe­nék: mérce az érték - hallani mindegyre -, miközben tömegokta­tás folyik a főiskolákon, egyetemeken. Kis túlzással, oda jutot­tunk, hogy csak az nem lesz egyetemista, aki nem akar, maholnap ugyanis már-már több helyet kínálnak a felsőfokú oktatásban, mint ahányan érettségiznek. Szó se róla, szükség van a diplomá­sokral,d de tudásbeli fedezet nélkül vajmi keveset ér az oklevelük. Hát a szolgáltatásoknál kimutatható érték és mérték egysége? Aligha, a szolgáltatások minősége rendszerint elmarad a díjsza­bások emelkedésétől. Elegendő az untig ismételt példát említeni: évről évre többet fizetünk a meleg vízért, akkor is, ha hideg víz fo­lyik a csapból. A lakosság nyilvánvaló becsapása láttán a fogyasz­­tóvédelem tehetetlen. A kereskedelem sem kivétel, a mindent elad­ni, mindent rásózni a vevőre elvet követik, az áruminőségről gya­korta megfeledkeznek. Kultúrából vett példával indult az írás, visszakanyarodok oda, mert ott sem olyan rózsás a helyzet, mint ahogy az irodalmi lap szer­kesztőjének szavaiból kiérezhető. Van rá eset, s nem is ritkán, hogy a nyomtatott szó köszönő viszonyban sincs a minőséggel. Manapság bárki adhat ki könyvet, ha van pénze rá, az értékmérce mellékessé lett, így aztán már-már túlkínálat mutatkozik könyvekből, az olvasá­si kedv mégis mélypontra süllyedt. Hasonló a könyvekéhez az újságok helyzete. Az eluralkodó igénytelenség következményeként kezd min­dent elbírni a nyomdafesték. Az altesti humor jelentené a modernsé­get, erre vágynak az olvasók? Semmiképpen sem. A példák sorolhatók tovább, erkölcs helyett a pénz vált általá­nos szabályozóvá piacgazdaságnak mondott vadkapitalista vilá­gunkban. Tisztelet a­ minden területen kisebbségbe szorult min­denkori kivételnek. Mérték és érték. Láthattuk, az utóbbi nem csak közgazdasági fo­galmat, minőséget, színvonalat is jelent. Az igényt, az elvárást, hogy ez legyen munkánk mértékegysége. Az önmagunk elé állított mérce, BORBÉLY LÁSZLÓ „az altesti humor jelentené a modernséget?” A lakók is törődjenek vele Mindig kell valaki, aki elkezdi, aki megpróbálja legyőzni a közömbösséget, aki hisz abban, hogy lehet javítani dolgain­kon. Ilyen „valaki” volt a Csíkszeredai József Attila Általá­nos Iskola vezetősége és Mihály Etelka biológiatanár. TAKÁCS ÉVA Ahhoz, hogy elindítsák a változást, szükség volt a MOL Románia és a Polgár-Társ Ala­pítvány pályázatára, a Huron Kft. ötletére: szebbé, élhetőb­bé varázsolni épített környe­zetünket, ott is azt a helyet, ahol a lakónegyedek szemetét gyűjtik össze. Az Együtt a zöldövezetekért program teg­nap zárult a József Attila Álta­lános Iskolában. A tavasz folyamán jó ütem­ben halad a szeméttárolók kö­rüli zöldövezetek kialakítása, a szervezők mellett a Nagy Imre, a Petőfi Sándor és a Liviu Rebreanu általános is­kolák, a Segítő Mária Gimná­zium, az Octavian Goga Gim­názium diákjai és a Márton Áron Gimnázium Diáktaná­csa péntekenként és szomba­tonként ültették el a dísznö­vényeket, díszcserjéket. A la­kók bevonása a szépítési munkálatokba már kevésbé sikerült, volt, ahol csak az ab­lakokból nézték a gyerekeket, máshol került, aki segítsen nekik. Sajnos, volt olyan is, aki úgy fordította a maga hasznára az akciót, hogy az elültetett tujákat kihúzta, és saját kertjében ültette el. A 17 000 lejes költségvetés­sel lebonyolított projekt anya­gi részének közel felét a MOL Románia és a Polgár-Társ Alapítvány állta, másik felét a Huron Kft. Csíkszereda Pol­gármesteri Hivatala hatéko­nyan működött közre a terv megvalósításában. Az elkezdett munkát jövőre folytatni szeretnék. Pótolni kell az ellopott vagy elpusztult nö­vényeket, bővíteni a létrehozott zöldövezeteket, és az új szemét­­tárolók köré is növényeket sze­retnének telepíteni. Mindezt azért is, hogy elindítsák a vá­rosban a szemléletváltást, a környezet iránti felelős gondol­kodást. Mert az elültetett növé­nyeket gondozni kell, és ez első­sorban a lakók feladata lenne. Ha már a gyerekek szépítettek a lakónegyedeken, a felnőttek vegyék a fáradságot, hogy ön­tözzék, ápolják a növényeket. Erre külön megkérték a lakó­kat a tegnapi programzárón, ahol a munkában részt vevő di­ákoknak, tanároknak és a tá­mogatóknak okleveleket, em­léklapot, édességet, gyümölcsöt és egy-egy ápolást igénylő virá­got adott át Ferencz Salamon Alpár igazgató és Mihály Etel­ka biológiatanár. Százéves... (Folytatás az 1. oldalról) Az itthon maradásra, illetve hazatérésre buzdította a cso­­mafalviakat Köllő Miklós főépí­tész is, aki a fényképkiállítást méltatta. A résztvevőket biztatt­­a, figyeljék csak meg, hogy amikor jó volt a hangulat a falu­ban, volt életkedv, sokkal több fénykép készült. A falakon a községháza 1907-es fényképétől a magyarok bevonulásán, Márton Áron püs­pök bérmálásán át a művelődési ház építése is megörökíttetett, s már csak az a dolguk a csoma­­falviaknak, hogy a múltat kama­toztatni tudják a jövőben. Ehhez kívánt Köllő Miklós a falus­­társainak „jó gyurakodást”. Ma és holnap is folytatódnak a Csomafalvi Falunapok, a szervezők pedig már vonogatj­­ák le a tanulságokat, arra fi­gyelnek, jövőre mit, hogyan kell módosítani, hogy a „bog­­nyesőknek” is nevezett csoma­­falviaknak igazi ünnepük le­gyen, amit a távolra szakadtak is megirigyelnek, hazajönnek barátkozni, megerősíteni a kö­teléket szülőföldjükkel. Egészségfelmérő program (Folytatás az 1. oldalról) is elküldik, tehát ott is érdek­­lődhet az, aki születése hó­napjában nem kapja meg a küldeményt - mondta Var­gyas. Aki azt látja, hogy a szelvé­nyeken hibásan szerepel a sze­mélyi száma, a rendőrséghez kell forduljon a helyzet tisztá­zásáért, és majd csak azután jelentkezhet időpont-egyezte­tésre a családorvosnál. A városon élők, miután át­estek a családorvosi vizsgála­ton, tulajdonképpen bármelyik, az egészségbiztosító pénztár­ral szerződéses viszonyban álló laboratóriumhoz fordul­hatnak elvégeztetni azokat a vizsgálatokat, amelyeket az engedélyezett kilenc vizsgá­lattípus közül a családorvos esetükben indokoltnak tart. Falvakon a családorvosi ren­delőkben szervezik meg a vér­vételt, ennek pontos időpont­ját a családorvos mindig kö­zölni fogja a páciensekkel nyilatkozta Vargyas Lehel. Azt is érdemes tudni, hogy akinek a vizsgálatot megelőző hónapban - krónikus bete­gek esetében három hónap­ban - valamilyen okból végez­tek laboratóriumi vizsgálatot, ennek megismétlése nem in­dokolt. Az országos program kereté­ben tehát mindenki - gyerek, felnőtt egyaránt - család­orvosi és laboratóriumi vizsgá­latban részesülhet anélkül, hogy ez pénzébe kerülne, a végén pedig a családorvos a páciensnek is tudomására hozza, hogy milyen betegsé­gekre hajlamos, milyen egész­ségügyi problémái vannak vagy lehetnek az életmódjá­ból adódóan. - Fontos volna, hogy a la­kosság éljen is ezzel a lehető­séggel, hogy mindenki jelen­jen meg a vizsgálaton, hiszen nagyon sok pénzt fektetett a minisztérium ebbe a prog­ramba, kár volna veszni hagyni - mondta dr. Vargyas Lehel. KORKÉP Helykereső kistérségek Hargita megye kistérségi társulásainak vezetői talál­koztak tegnap délelőtt Tusnádfürdőn. A kerekasztal-be­­szélgetésen az általuk vezetett szervezetek működésé­ről, nehézségeiről, saját tapasztalataikról és terveikről beszélgettek. KOZAN ISTVÁN - Tíz évvel a kistérségek megalakulása után még ott tartunk, hogy keressük azok helyét és létjogosultságát a megye életének körforgásá­ban - mondta köszöntőbeszé­dében Borboly Csaba, Hargi­ta Megye Tanácsának alelnö­­ke. A tanácskozás további ré­szében mindegyik kistérségi ügyvezető beszámolt az általa vezetett társulás tevékenysé­géről. Az intézményvezetők nagy része nehezményezte a polgármesteri hivatalok és a helyi cégvezetők passzív ér­deklődését a tevékenységük iránt. Az alapítást követő kez­deti támogatást gyors elfor­dulás követte - - vélekedett egyikük -, így napjainkban a nehézségek árán összeálló költségvetés csak arra elég, hogy a menedzser fizetését és az iroda működését biztosíta­ni lehessen.­­ Egy személyben viszont nem lehet maradandót alkot­ni, ezért a közeljövőben leg­alább öt-öt emberrel kellene gyarapítani a kistérségi iro­dák személyzetét - javasolta Gál Kálmán, a Felcsik kistér­ség ügyvezetője. Egy másik szakember tapasztalata sze­rint óriási megterhelést je­lent a kistérségi tagokra az egyes önkormányzatok fel­adatainak átvállalása. A beszélgetésen a jelenle­vők ez évi terveikről is szóltak. Homoródszentmártonban pél­dául a községközpontot akar­ják korszerűsíteni, a Po­­gány-havas kistérségben pe­dig a régi épületek rekonstru­álásán és azok karbantartá­sán dolgoznak. Alcsíkon is fo­lyik az élet: az ottani egyesü­let a csíkszentimrei Büdös­fürdőn egy tanulmányi ház felújításán fáradozik. A száz­tíz négyzetméter alapterüle­tű épületben a tanácsterem mellett egy orvosi rendelő berendezésén is gondolkod­nak a helyiek. A tegnapi összejövetelen Bogos Zsolt, a Belügyi és Közigazgatási Reform Minisztériumának vezérigazgatója az önkor­mányzati társulások pályá­zati lehetőségeiről tartott előadást. Népi építészeti remek. Idegenforgalmi kuriózum lehet

Next