Hargita Népe, 2007. július (19. évfolyam, 151-176. szám)

2007-07-02 / 151. szám

KÖRKÉP Tőkés tárgyalna Annyira meggyengült a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), hogy veszélyezteti a romániai magyar­ság európai parlamenti képviseletét - jelentette ki szombaton Marosvásárhe­lyen Tőkés László királyhágómelléki református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke. Tő­kés ezt a gondolatot az Erdélyből Eu­rópába című erdélyi közéleti fórumon fejtette ki, amelyet az EMNT-n kívül a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), a Ma­gyar Polgári Szövetség (MPSZ), a Magyar Polgári Egyesület (MPE), a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és az Er­délyi Magyar Ifjak (EMI) hívott össze. A püspök felszólalásában a romániai magyar szervezetek összefogását sür­gette, hogy megvalósulhasson az egy­séges európai parlamenti képviselet. Szerinte ellenkező esetben könnyen megtörténhet, hogy a romániai magya­rok képviselet nélkül maradnak az eu­rópai törvényhozásban. Tőkés újság­írói kérdésre válaszolva elmondta: haj­landó tárgyalni az RMDSZ-szel az ősszel esedékes európai parlamenti vá­lasztásokról, de ez ügyben semmilyen hivatalos megkeresés nem érkezett az érdekvédelmi szervezet részéről. Népszavazás Marosvásárhelyen A Székely Nemzeti Tanács Maros­­vásárhelyen is megszervezi a belső népszavazást a székelyföldi autonó­mia tárgyában. A referendumot támo­gatja az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének elnöke, Dávid Csaba is. Kelemen Attila, az RMDSZ Maros Megyei Szervezetének elnöke közölte: a szervezet nem támogatja a referen­dumot, de nem is fogja akadályozni ennek megszervezését. Játszóteret avattak Ünnepélyes keretek között avatták fel a hét végén Tusnádfürdő új játszóte­rét. A létesítményt a városi önkor­mányzat készítette el a hivatal mellett működő városgazdálkodási egység köz­reműködésével. Az avatóünnepségen jelen voltak a létesítmény haszonélve­zői: a gyermekek, valamint az önkor­mányzati testület tagjai, Zólya Zoltán polgármester, illetve Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának alelnöke. Megnyitóbeszédében Zólya Zoltán hangsúlyozta: szeretné, ha az elkövet­kező években a város lakónegyedeiben hasonló játékokkal bővülnének a játszó­terek. Az új létesítményt Incze Dénes esperes-plébános áldása után a gyerme­kek vették birtokukba. 2007. július 2 Utolsó útjára kísérték Domokos Gézát Domokos Gézától a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház előcsarnokában felállított ravatalnál vettek végső búcsút szombaton hozzátartozói, tisztelői, az RMDSZ ve­zetői. A temetési szertartáson a magyar kormányt Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) szakál­lamtitkára és Törzsök Erika, a MeH nemzetpolitikai ügyek főosztályának főigazgatója képviselte. Markó Béla beszédében „a jelenkori Erdély egyik főemberének” ne­vezte az elhunytat, akinek sorsa elválaszthatatlan a ro­mániai magyar közösség életétől. „Hitte és hirdette, hogy a jelenben kell megkeresni azokat az utakat és esz­közöket, amelyek képesek elősegíteni nem csupán a nem­zet egészében felfogott megmaradást, hanem az egyén életében is ható otthon maradást” - fogalmazott Gémesi Ferenc, a magyar kormány nevében mondott beszédében. Domokos Gézát Zágonban helyezték végső nyugalomra. Táborzáró kiállítás Szárhegyen Kis Portik Irén táborzáró kiállí­tást méltatott a hét végén Gyer­­gyószárhegyen. A néprajzkutató kiemelte a VIII. Táltos kézmű­vestábor fontosságát, illetve azt, hogy milyen szerep hárul a táborra a magyarságtudat nevelésében, hi­szen - amint az nevéből is sejlik - tudást ment át a következő korokra. A szombati kiállítás anyaga nem­csak az idei táborozás alatt készült munkákra korlátozódott, hiszen a kiál­lított tárgyak között­ felismerhettünk az előző, közel 10 esztendős múltra visszatekintő táborozások alkalmával készült hasonmás darabokat, köztük rangos művészettörténészek szerint az eredetit igencsak megközelítő mun­kákat is. (Elsősorban Tölgyesi Béla rézvereteire, domborításaira utalunk, melyek Papp Gábor művészettörté­nész szerint sok esetben versenyre kel­hetnének a Magyar Nemzeti Múzeum­ban található hasonmásokkal.) Az ősi magyar kultúrától a reneszánszig ter­jedő időszak tárgyi kultúra hasonmá­sait próbálják tovább adni e Hargita Megyei Kulturális és Alkotótábor által szervezett rendezvények. A táborzárón a debreceni Kovács népművész házaspár, Zoltán és Gizella felső-tiszai népdalokkal szórakoztatott. Az idei táborozás eredményeként készült darabokat és alkotóikat külön bemutatta Kis Portik Irén. Megcso­dálhattuk Dániel Margit rojtkötő tu­dását, Vajda Irén torockói hímzéseit. Maga Margit úrihímzés-tudását csi­szolta tovább, a képzőművész Por­zsolt Erzsébet kézügyességét a rececsipkeháló-készítés terén is pró­bára tette. Faluvégi Irma csíki festé­­kesei hangulatukban kiegészítik De­meter Melánia festett bútorait s a székelyszentkirályi Berze Katalin csipkeverő leheletfinom csipkéit. Kis Portik Irén fontos bejelentést is tett. Az idei táborozás alatt megírták a rö­videsen megnyitandó Erdélyi Tojás­múzeum 2000. darabját is. Ebben a két gyergyói tojásíró asszony, Fehér Gizella és Bartis Erzsébet mellett a debreceni Kovács Gizellának is jelen­tős az érdeme. A Lovagterem melletti bástya ter­me szűknek bizonyult szombaton. Az ott látható anyag joggal kecsegtet az­zal a reménnyel, hogy szűknek bizo­nyul mindaddig, ameddig e darabok közszemlén lesznek. ___________BilIMA GYÖRGY___________ Véget ért a Szejke Szépteremtő Kaláka Az elmúlt évekhez hasonlóan idén is kiállítással zárult a Szejke Szépte­remtő Kaláka népművészeti alkotótá­bor. A székelyudvarhelyi művelődési ház koncerttermében bárki megte­kintheti az elkészült alkotásokból vá­logatott tárlatot. A Székelyudvarhely melletti Szej­­kefürdőn tizenegyedik alkalommal tartották az elmúlt héten a Szejke Szépteremtő Kaláka elnevezésű alko­tótábort. Az Udvarhelyszéki Népmű­vészek Egyesülete által szervezett tá­borban évente más-más vidék minta­kincsét örökítik meg a résztvevők, ezért a tábor szakmai kirándulást is magában foglal. Ebben az évben Oroszhegyre és Székelyszentkirályra látogattak el a kaláka résztvevői. A ti­zenegyedik kiadásához érkezett tá­borban közel ötven kis- és középisko­lás gyerek tanulta a hagyományos népi mesterségeket. A résztvevők betekintést nyerhettek a zsindelykészítés, a népi hímzés, a csomózás, a batikolás, a gyöngyfűzés, a nemezelés, a bútorfestés, illetve a fa­faragás rejtelmeibe. A tábor során kopjafákat is készítettek az ügyes kezű gyerekek, munkájukat egy magyarok által is lakott, elszigetelt észak-erdélyi falunak ajánlották fel. (Szász Emese) Kontra, rekontra és kérdések (Folytatás az 1. oldalról) borított részek. Az Olt folyó bal partján, a Köd vonulat és a szentdomytokosi határ között kellene megtalálni, az Olt 2. vagy 3. teraszán ezt a helyet. Vagy akár a Kászoni-medence nyugati peremét alko­tó agyagrétegek felett”­­ javasolnak biz­tonságosabb helyszínt. Makfalvi és Zólya hangsúlyozzák, a jelenlegi lerakót fel kell számolni, a több mint három év­tized alatt összegyűjtött anyagot el kell szállítani a majdani telepre. „Ezzel a mű­velettel elkezdhető annak a felszín alatti vízszennyezésnek a mérsékelése és fel­számolása, ami jelen pillanatban a csíktaplocai kútvizeket emberi fogyasz­tásra alkalmatlanná teszi” - nyomaté­­kolják a jelenlegi problémát. Hozzáte­szik: nem kizárt, hogy ez a nehézfém­szennyezés pár éven belül az Olt menti, a város ivóvízkészletének jelentős há­nyadát biztosító kutakban is megjelenik, megfertőzve ezáltal a városi vezetékes vizet is. Makfalvi és Zólya még egy lé­nyeges kérdésre hívja fel a figyelmet: „Még gondolni is rossz arra, hogy ezek a szennyezések elérhetik és megfertőzhe­tik a mélyebben fekvő ásványvíz-tartalé­kokat." Zárójelben teszik fel a retorikai kérdést: „Miért kellett a Nestlé ásvány­víz-palackozóját bezárni?” Mint a fentiekből kiderül, szakértői szemmel nézve, a helyzet sötét, a jövő pedig még inkább az. Legalábbis, ha a helyszín nem változik. Többször elhangzott az utóbbi időben, hogy a regionális tároló jó befektetés lenne a megyeszékhely számára, pénzt hozna a városnak. És nem kellene az itt termelődő hulladékot nagyobb költség­gel máshova szállítani. Ennyiben merül ki a pro... A kontravéleményeket viszont a végtelenségig lehetne sorolni. Makfalvi és Zólya észrevételeivel és javaslataival kapcsolatosan Ráduly Ró­bert Kálmán polgármester pénteken megjegyezte: - Nem az okoskodás, ha­nem a megoldás a fontos. Hozzátette: - Ezt a problémát egyébként a megye és nem a város kell megoldja. A megyei tanács legutóbbi ülésén is szóba került, más helyszín kellene. Bunta Levente tanácselnök erre azt mondta, van pénz arra, hogy területet vásároljanak az új szemétlerakónak. Már csak eladó kellene. Míg eldől, hogy lesz-e új tározó, de főleg hogy hol, addig is fortyognak az indulatok Csíkszeredában. Aláírás­­gyűjtések zajlanak, eddig több mint 900-an fejezték ki rosszallásukat a je­lenlegi helyszínnel kapcsolatosan. Ugyanakkor civil szervezetek tájékoz­tató fórum szervezését kérik. Sok kér­dés van, amire választ várnak. A pol­gári akciókra, kezdeményezésekre a hivatalos szervek eddig nem reagál­tak. Se kép, se hang. Pedig úgy néz ki, ha nagyon muszáj, akkor lenne politi­kai akarat arra, hogy elfogadható­bb­ helyet keressenek. Mintha egyetérte­­nének azzal, hogy ez így most nem jó. Csak éppen a megoldás, a felelős dön­tés késik. Az óra ketyeg. Hargita Népe , közéleti napilap. Kiadja a Hargita Népe Kiadóvállalat. Szerkesztőbizottság: FERENCZ IMRE, HECSER ZOLTÁN (felelős kiadó), SURÁNY ISTVÁN (mb. felelős Szerkesztő), SZONDY ZOLTÁN. Szerkesz­tőség és kiadóhivatal: 530190 Csíkszereda, Szentlélek u. 45. sz. Levélcím: Csíkszereda. Pf. 36. Szerkesztőség: telefon fax: 0266-371322; e-mail: hargitanepe@topnet.ro. Tájékoztatás: 0266- 310507. Reklám: ügyvitel: tele­­fon­ fax: 0266- 372633; e-mail: hargitanepe. reklam@topnet.ro. Web: http://hhrf.org/hargitanepe. A lap bel- és külföldi hírösszeállítása az MTI és a Mediafax hírügynökségek információinak felhasználásával készül. (ISSN 1221-0153) Számítógépes szedés, tördelés: Hargita Népe Lapkiadó. Nyomás: Europrint Kft

Next