Hargita Népe, 2008. január (20. évfolyam, 1-25. szám)
2008-01-04 / 2. szám
VIII. Helyesen magyarul f Kappanhágó és Istókhalma Kezdjük derűsen az új évet! Aurélien Sauvageot francia nyelvész egyebek mellett a következőket mondta a magyar nyelvújításról: Tudtam, hogy egy nyelvre lehet tudatosan hatni és lehet ilyen vagy olyan irányban továbbfejleszteni. De ami a magyarok ügyét a többiektől mégis megkülönböztette, az a nyelvi harc mérete és időtartama volt. Egy egész nép vetette latba minden erejét és minden áldozatkészségét, hogy megmentse a nemzeti nyelvet, és ezzel magát a nemzetet is. A magyarok többet, nagyobbat, maradandóbbat tettek minden más népnél... E komoly, tudóstól származó vélekedés és a mozgalom eredményei ellenére szép számmal találkozunk tréfás esetekkel is a nyelvújítás történetében. Leginkább a szóalkotások körül folytak parázs viták, azokhoz kötődnek jobbára a vidám történetek. Ma már csak mosolyogni szoktunk azok hallatán. Számos gúnyirat látott napvilágot egy-egy vakmerő újítás születésekor. Például az egyik túlbuzgó nyelvújító, Folncsics Lajos azt javasolta, alkossák meg az ő névmás nőnemű párját, és legyen akkor belőle öné. Ennek a nőstényítési kísérletnek még ilyen leszármazottai is világra jöttek: bájné, szépné, akiné, angyalné stb., igaz, csak ideig-óráig éltek. Nem tudott gyökeret ereszteni a kenguru vagy a zsiráf magyar megfelelője sem: a fiahordó ugrány és a foltos nyakarján, de a lajhár helyett javasolt testnek is kihullt az idő rostáján. Akárcsak a Koppanhága (Koppenhága) és Istókhalma (Stockholm). És hol vannak ma már az olyan szavak, mint például a betűtudokság (algebra), egész (csillagász), lábtya (harisnya), orrkendő (zsebkendő), szófektetés (mondattan), szováta (szövőszék), táncadalom (bál), vagy a tréfákból ismert nyaktekerészeti mellfekvenc (nyakkendő) és a gőzpöfögészeti tovalöködönc (gőzmozdony). Bugát Pál orvos, a nyelvújítás egyik legmerészebb alakja nagy híve volt a szavak összerántásának. A Magyar Tudós Társaságban Bugát egyszer szóba hozta, hogy egységes dolgot egységes, tehát ne összetett szóval fejezzünk ki. Példának a dióhéjat említette. A dióhéj mintegy a diónak az inge. Dióing helyett az egység kedvéért azt mondhatnók, hogy ding - javasolta Bugát Pál. Báró Eötvös József is jelen volt a tudós társaság ülésén és fel is tette a kérdést: Ha ezt az elvet és módszert elfogadjuk, úgy mi lesz a fiúingből? Az erre támadt hahota véget vetett az új nyelvészeti elvnek - adta hírül a Magyar Nyelvőr című folyóirat annak idején. Komoróczy György Nézzük csak Jelen rovat életre hívását az motiválta, hogy mindennapi életünk része (akarjuk, nem akarjuk) a többórás tévénézés. Mi több, egyre tolakodóbb módon és egyre inkább elfogadott koncepcióként jelenik meg az is, hogy márpedig a „dobozból” néha kultúra is árad. Ezek szerint a televíziózás is kultúránk része vagy annak hordozója lehet. Tény, hogy a képszerű információk közvetítésének hajnalán, pontosabban a mozi feltalálásával egy időben, hihetetlenül megnőtt az információs közvetítések, közlések lehetősége, s hogy a kereslet-kínálat szent szabályát itt is nyomon kövessük, nem kellett sok idő, hogy megjelenjen a média-fogyasztó közeg, vagy média-társadalom sem. Nos, a mozizás hőskorában a mindennapi hírmennyiségre kíváncsi közönség kielégíthette igényét a filmek előtt sugárzott híradók révén, majd következhetett a kulturalizálódás, a film maga. A jelenlegi multiplex-őrület talán ellensúlyozni kívánja a néhai moziigényt, a hírsugárzást és a kulturalizáló hatást azonban nem. Nem is ez a hivatása, nem is lenne már képes erre (már a filmek szintjén is alig). Főleg, hogy minálunk mozinak már írmagja sincsen. Marad hát a „doboznézés” és a remény, hogy a tankönyvek által előszeretettel felsorolt médiás előnyök között szereplő kulturalizáló hatás még megnyilvánul a sugárzott programokon, filmeken keresztül. Nem állítom, hogy a jelen rovatban megjelenő kritikai hangvételű, vagy éppen méltató, elgondolkodtatásra késztető vagy (miért ne) a kedves olvasó által elutasított eszmefuttatások mindenképpen megfelelnek majd a tömegtájékoztatási ítészek igényeinek. Az írások ugyanis egy, a kommunizmus napi két-három órás szoc(k)reál programjain felnevelkedett, a forradalom után pedig a szabad és éppen ezért szűrőmentes média lehetőségein igencsak nagy éhhel kapó „fogyasztó” tollából erednek, tükrözve annak néhol helyes ráérzéseit, néhol pedig melléfogásait is. Egyet azonban már most megígérhetek: amennyiben a kedves nagyérdemű a jelen rovatot egyfajta filmekről, műsorokról folytatott párbeszédként (akár vitafórumként) fogja fel, részemről a megtiszteltetés, állok elébe. Ami pedig a televíziókészüléken keresztül fogható, felfogható kultúrát illeti, remélem, hogy az Önök segítségével, közös kereséseink és csatornáról csatornára való navigálásaink során felfedezünk majd olyan értékeket, amelyeknek megosztása, továbbadása mindannyiunk „heuréka” élménytárát gazdagítja, és ellensúlyozza valamelyest a fent említett „dobozból” áradó kommersz-dömpinget. Ady András PANORÁMA Végső búcsú Sándorfi István festőművésztől Sándorfi Istvántól, a magyar születésű világhírű festőművésztől szerda délután vettek végső búcsút Párizsban, budapesti temetése ma lesz - mondta az MTI-nek Párizsból Makláry Kálmán galerista, a művész barátja. A művészt december 26-án, karácsony másnapján, 59 évesen érte a halál az egyik párizsi kórházban. A budapesti születésű Sándor István az 1956-os forradalom leverése után családjával elhagyta Magyarországot, és Párizsban érett híres művésszé. Franciaországon kívül Németországban, Belgiumban, Svájcban is bemutatkozott, s a 90-es évek közepétől meghódította női aktjaival és csendéleteivel az Egyesült Államokat is. Sándorfi kivételes mesterségbeli tudással megfestett képei a reneszánsz nagy festőit idézik - írták róla kritikusai. 2008. JANUÁR 4. Hoffmann Tamás etnográfustól A neves néprajzkutató, Hoffmann Tamás etnográfus hétfőn hajnalban, 76 éves korában elhunyt. Hoffmann Tamás 1931-ben született Budapesten, muzeológia-néprajz szakon tanult. Ezt követően magyarországi és külföldi egyetemeken tanított, a néprajztudományok kandidátusa és docens lett, majd 1969-től 1992-ig a magyar Néprajzi Múzeum főigazgatója és egyúttal 1972-től 1975-ig a Szabadtéri Múzeum vezetője, 1987 és 1992 között pedig az Országos Múzeumi Tanács elnöke is volt. 1958 és 1986 között a Magyar Tudományos Akadémia Agrártörténeti Bizottságának titkára, majd alelnöke, 1992-től pedig az Európai Tudományos és Művészeti Akadémia tagja volt. Hoffmann Tamás agráretnográfiával, agrártörténettel foglalkozott, főként afeudalizmus korabeli agro- és zootechnikákkal, valamint az üzemszervezetek történetével Európában. Sean Penn a cannes-i filmfesztivál zsűrijének élén Sean Penn amerikai színész-rendező lesz az idei cannes-i filmfesztivál zsűrijének elnöke - jelenteték be tegnap a szervezők. Penn a független amerikai mozit és egyúttal azt az Amerika-képet képviseli, amit szeretünk - indokolta a döntést Thierry Frémaux, a fesztivál művészeti igazgatója. „Az utóbbi években a mozi építménye az egész világon megújult, egyre tartalmasabb, provokatívabb, megindítóbb és fantáziadúsabb. A filmkészítés új generációja előtt nyílhatott meg az út. A cannes-i filmfesztivál régóta epicentruma az új hullámokkal érkező filmesek felfedezésének. Alig várom, hogy részt vehessek benne” - fogalmazott az Oscar-díjas színész a felkérés elvállalása nyomán kiadott közleményben. Sean Penn nemcsak megalkuvásoktól mentes művészi karrierjével vívta ki a kritika és a közönség elismerését, hanem politikai lelkiismerete melletti egyenes kiállásával is megbecsülést szerzett. A Bush-kormányzat és az iraki háború következetes kritikusaként többször is nyilvánosan szót emelt, tavaly pedig demonstratív látogatást tett Hugo Chávez venezuelai elnöknél, aki közismerten elítéli az amerikai politikát. Mindez a május 14. és 25. között zajló 61. Cannes-i Filmfesztivál sőítészi posztjának betöltésénél csak a 47 esztendős színész előnyére válhat, hiszen a filmes szakma a Cote d’Azur-i filmmustrál különcségei mellett minden irányzatot befogadó nyitottságáért tiszteli, amely mellett természetesen remekül elfér az álomvilág csillogása. Szerzői jogi védelem alatt Egyiptom szerzői jogi védelem alá kívánja helyeztetni régészeti kincseit, amelynek alapján kártérítést kérhet a piramisok, a Szfinx és minden ókori műemlék másolatainak szerzőitől. Zahi Hawass, az Egyiptom ókori műkincseit felügyelő szervezet (Egyiptomi Régiségek Főtanácsa) vezetője az intézkedést azzal indokolta, hogy így kívánják biztosítani az ásatásokhoz szükséges pénzt. „Az új törvény megtiltja majd az egyiptomi műemlékek teljes egészében történő másolását” - mondta Hawass, aki szerint a jogszabály nemzetközi hatályú lesz. A törvény „nem tiltja majd az egyiptomi és a külföldi művészeknek, hogy haszonszerzés céljából rajzokat vagy reprodukciókat készítsenek az egyiptomi és a fáraók korának emlékműveiről, feltéve, hogy azok nem az eredeti pontos másolatai” - hangsúlyozta Hawass. Módosított nyitva tartás A vatikáni múzeumok ma már a Szentszék fontos bevételi forrását jelentik. Évi 50 millió euró bevételre tesz szert múzeumi belépőjegyek eladásából, ami évi 26 millió euró nyereséget hoz a Szentszéknek. A látogatók száma 2000 óta állandóan nőtt, és elérte az évi négymilliót. Ennek következtében az egyórás várakozási idő sem volt ritka. - Annak elkerülése végett, hogy a látogatóknak hosszú sorokban kelljen várakozniuk, rövidesen az interneten is vásárolhatnak majd elővételben belépőjegyet - közölte Franesco Buranellei, aki immár öt éve a vatikáni múzeumok igazgatója. A Vatikán múzeumaiban meghosszabbították két órával a nyitvatartási időt, így hétfőtől szombatig 8 óra 30 perctől 18 óráig lehet a múzeumokat látogatni. Újévi koncert rekordja Egymillió-száztizenkétezren nézték Ausztriában az osztrák köztévé, az ORF által közvetített 2008-as bécsi újévi koncertet. A műsor első részének 830 ezer (országos átlagban 55 százalék), a második részének pedig 1 millió és 78 ezer (országos átlagban 61 százalék) televíziós nézője volt. Összesen 54 televízió- és 35 rádióállomás sugározta az egész világon élőben vagy más időpontban Georges Prerre francia karmester első fellépését a Bécsi Filharmonikusokkal. Több osztrák napilap is közölte, hogy az izraeli-argentin Daniel Barenboim karnagy fogja 2009. január 1-jén első ízben vezényelni a világ legnépszerűbb és a média által legnagyobb mértékben közvetített klasszikus hangversenyt, a Bécsi Filharmonikusok újévi koncertjét. Kamera Hungária Az idei Kamera Hungáriára január 29-ig jelentkezhetnek az indulók, összesen 13 kategóriában lehet nevezni idén - tudatták közleményben az április 4-6. között, immáron nyolcadik alkalommal megrendezendő televíziós műsorfesztivál szervezői szerdán az MTI-vel. Külön mezőnyben indulnak a saját fejlesztésű és a licenc szórakoztató műsorok, a dokumentum-, az életrajzi és portréfilmek, akárcsak a népszerű tudományos és ismeretterjesztő műsorok, valamint a színes riport. Ugyanígy saját kategóriát kapnak a tényfeltáró, oknyomozó riportok, az interjúk, stúdióbeszélgetések, az egy- és a többtémás magazinműsorok, valamint a dramatikus művek, de lehet nevezni műsorarculattal éppúgy, mint az egyes csatornák valamely műsorszámát beharangozó ajánlóval.