Megyei Tükör, 1969. március (2. évfolyam, 60-64. szám)
1969-03-29 / 64. szám
Érdekes és több okból is feltűnést keltő hírt közöltek a napokban a francia lapok és hírügynökségek. Nem kisebb „szenzációról" tájékoztatják az olvasót, mint arról, hogy Georges Pompidou volt miniszterelnököt és feleségét kapcsolatba hozták a Delon-Markovic-botránnyal Röviden arról van szó, hogy Alain Delon ismert igen sikeres jelenő, de zavaros múltú filmszínész Markovic nevű testőrét és titkárát hónapokkal ezelőtt eddig ismeretlen tettes vagy tettesek meggyilkolták. A nyomozás szálai Stockholm és Korzika között fonódnak, s azokba maga Delon is alaposan belekeveredett A gyilkossággal gyanúsított Marcantoni védője azzal a kérdéssel fordult René Patard vizsgálóbíróhoz, hallgassa ki az ügyben a Pompidou házaspárt, lévén köztudott, hogy az eddig legesélyesebb gaulleista elnökutód sokszor fordult meg a Delon-féle baráti körben. Pompidou és Delon barátsága ? Hírek szerint a vizsgálóbíró még nem döntött, eleget tesz-e a kérésnek, Pompidou-hoz közelálló körök azonban (miközben tiltakoznak a feltevés ellen, hogy a volt miniszterelnök bármilyen felvilágosítással is szolgálhatna Markovic haláláról) nem tagadják Pompidou-ék és Delonék barátságát. Azokkal a „jól értesült" társasági szakértőkkel pedig, akik többet is tudnak a barátságról, mint az átlag párizsi polgár, élénken nem értenek egyet A Delon -Markovic botránnyal egy időben ugyanis, az elmúlt hetekben — enyhén szólva sok felháborodott méltatlankodását is közlik a lapok, látványos becsületsértési per lehetőségéről is beszélnek a francia fővárosban, de azt is tovább szellőztetik, hogy a volt miniszterelnök és felesége előszeretettel fordult és fordul meg művésztársaságokban, hogy Delonékkal sem ritkán találkoztak s hogy különösen Madame Pompidou érzi jól magát az ilyen környezetben, akit az ország egyik legelegánsabb hölgyének tartanak számon a divatlapok, s a beat-zene rajongójaként ismernek a muzsikusok. Hivatalos pletyka — politikai céllal ? Mindent összevéve, a vád, nem konkrét. Önmagában semmit sem bizonyít sem Pompidou asszony eleganciája, sem az évtized zenéje iránt érzett nagyfokú vonzalma, sőt az sem, hogy Alain Delon társaságába járt. A francia filmszínésznek nem egy francia és nem francia vezető politikus és befolyásos pénzember kereste társaságát. Ennek megfelelően a lapok és a hírügynökségek sem vádolnak. De kombinálnak a vizsgálóbíróhoz érkezett kihallgatási kérés alapján, a Markovic-üzlet alapján s az ismert társasági jelenségek fényében Senki sem von le semmiféle támadható következtetést, s ezzel minden következtetés lehetségessé válik. Elsősorban az, hogy a tábornok volt első embere, aki legfelső ígérettel a tarsolyában vár sorsára az elnöki székért, mióta talonban van, egy kicsit kiment a divatból, hogy A BALKAN LEGYEN AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS És a béke Övezete (Folytatás az első oldalról/ előttünk. Kapcsolataink fejlesztése egyik eleme lehet e kérdések sikeres megoldásának". Nicolae Ceaușescu elvtárs többek között hangsúlyozta : „Azzal az óhajjal érkeztünk önökhöz, hogy jobban megismerjük egymást és nyílt véleménycserék útján felkutassuk a Románia és Törökország közötti együttműködési kapcsolatok elmélyítésének és kiterjesztésének útjait népeink érdekében, a világ összes nemzeteinek béketörekvései szellemében" — mondotta, majd a későbbiekben így folytatta : „A béke és a biztonság megszilárdítása s az államok közötti kapcsolatok normalizálása szorosan összefügg, egymást kölcsönösen feltételezi A gyakorlat azt mutatja, hogy ezek a célok csak úgy érhetők el, ha minden egyes állam a népeknek azon elévülhetetlen jogából indul ki, hogy maga döntsön sorsáról, külső beavatkozás nélkül, ha a nemzeti függetlenség és szuverenitás, a jogegyenlőség, a belügyekbe való be nem avatkozás, a kölcsönös előny elveinek tiszteletben tartásából indul ki. . . Mi abból indulunk ki, hogy a mostani helyzetben nem az agresszív erőnek, hanem a józan észnek kell érvényesülnie a mai világ életében." Nicolae Ceaușescu elvtárs pohárköszöntőjének egy más helyén hangsúlyozta: „Nézetünk szerint, országaink gyümölcsözően együttműködhetnek egy olyan fontos területen mint a Balkán légkörének javítása . * A szocialista Románia államtanácsa elnökének hivatalos törökországi útja, bizonnyal meghozza azokat az eredményeket, melyek jelentős lépést jelentenek a román—török kapcsolatok fejlesztésében. A tárgyalások szelleme s a kialakult kedvező légkör pedig arra enged következtetni, hogy Nicolae Ceaușescu elvtárs pohárköszöntőjéből idézett előbbi gondolat is tetté érhet, ha a térség valamennyi állama a szocialista Romániáéhoz hasonló következetességgel törekszik erre. A DELON-BOTRÁNY ÉS POMPIDOU KARRIERJE kényes a. a francia, de kiváltképp a párizsi Esso-tízezer „moráljára" rendkívül jellemő tények kerültek felszínre. A Delon-Markovic „ház“ szolgáltatása Egy bizonyos „házról" cikkeznek a lapok (és nemcsak a bulvársajtó !) egy roppant előkelő és roppant diszkrét találkahelyről, nem „hancur-bébik"-kel, azaz nem hölgy „alkalmazottakkal", hanem férfiszemélyzettel. Ezt a házat — így mondják, így írják a párizsi lapok, s elég erőtlenül cáfolják a híreket Delonék oldaláról — a neves filmcsillag tartotta fenn, de Markovit volt a „cégvezető". Az üzlet igen jól ment, annál is inkább, mert a vendégek, túlnyomó részt feleségek — kormánytanácsosnéktól felfelé —, nem honorálták szűkmarkúan sem a „szolgálatokat" sem a diszkréciót. De, mint ez a Markovit megölésével kapcsolatos nyomozás során kiderült, ha a szolgálatokkal nem is, ám a diszkrécióval baj volt: Delon titkára nem tudni egyelőre, hogy saját szakállára vagy főnöke utasítására, a legkellemetlenebb (vagy „kellemesebb" . . .) pillanatokban folyamatosan fényképezett A képek rejtett kamerával készültek, s csak tetemes anyagi ellenszolgáltatás fejében rejtette el — vagy adta el filmmel együtt — azokat a „cégvezető" vagy esetleg, a Delon-féle vállalati filmszínész — mondanunk sem kell — tagadja, hogy köze lett volna titkára szalonjához s a kapcsolt zsarolási manőverhez, pillanatnyilag azonban legalább annyi érv szól ellene, mint amennyit védekezésül felhozhat. A párizsi lapok szerint azonban a „műintézetet" nem lehet letagadni, s azt sem, hogy ott vezető politikusok, üzletemberek jobbára „a veszedelmes korban" lévő feleségei voltak a törzsvendégek. Mit szeret az ország legelegánsabb hölgye ? No, de mit keres az ügyben Pompidou ? Kiszivárgott hírek szerint, ő személy szerint semmit sem keres, de nem lehetetlen, hogy ha túlságosan megforgatják a nevét a Markovic-féle obszcén slamasztikában, mindent elveszít politikai ambícióinak vonalán. S talán azok sem járnak távol az igazságtól, akik úgy vélekednek, hogy Georges Pompidou potenciális ellenfelei, a gaulleista politikai demarkációs vonalakon belül, azok a tábornok oldalán álló politikusok, akik nem őt tartják Charles de Gaulle egyedül üdvözítő utódának, alaposan kihasználják annak a lehetőségét, hogy a napokban Delon és Markovic neve mellett szalagcímen Pompidou neve is olvasható volt a szennyes üggyel kapcsolatban. Igaz, a Pompidou-hívek és Pompidou-baráde Gaulle árnyékában, még kormányfőként sem biztosíthatott magának elegendő töltést 1972-ig a politikai arénában maradni, s így a választás évében talán kellemetlenséget okozhatna olyan aktív politikus számára,aki könnyebben biztosíthatná a gaulleizmus jogfolytonosságát Ismeretes, hogy — talán a feledés réme elleni védekezésül, Pompidou, római látogatásakor elsietett kijelentésekkel olyasmire engedett következtetni, mintha a tábornok közeli visszavonulására spekulálna. Azt is tudjuk, hogy az elnök sietve és rendreutasítóan reagált Pompidou római nyilatkozatára, nyomatékosan kijelentvén, hogy megbízatása 1972- ig szól, és egyáltalán nincs szándékában bárkinek is átadni helyét. Ezekből kiindulva, tekintélyes nyugat-európai megfigyelők a volt miniszterelnök végleges félreállításának előjeleit sejtik személyének a Markovic-üggyel kapcsolatos ködös idézésében. Olyan jól időzített pletykáról van szó — olvashatjuk több párizsi lapban —, mely ha erélyes és bizonyító cáfolat nélkül marad a köztudatban, kitörölhetetlenül szuggerálja a mindenki által ismert Markovic név mellé a Pompidou nevet minden választó tudatában. Ez pedig nem eredményezhet mást, mint, a politikai ambíciók kettéroppantását. Ám vannak olyanok is, akik a bizonyítást s a cáfolatot sem tartják elegendőnek Pompidou karrierje szempontjából. Véleményük szerint, tekintve Markovic „üzletének" természetét, kényes kapcsolatait s a zsarolási manővert, melyben igen sok „hatalmas" volt érdekelt, a becsületesen elégtételhez jutó Pompidou-ról talán még rosszabb vélemény alakulna ki a köztudatban. Az, hogy — önvédelmi szempontokból — a Markovic-szalon törzsvendégeinek férjei mostak tisztára Hisz mióta kipattant a szalon „titka" még Pompidou neve sem kellett hozzá, hogy a párizsi polgár „biztos legyen benne" — a filmsztár állítólagos „gebinesét"fentről" tettek el láb alól. Az eddig kevés eredményt felmutató, vontatott, ellentmondásoktól terhes rendőri nyomozás sem segít eloszlani az átlag francia újságolvasó kételyeit. A Markovic-Delon botrány s a Pompidouügy egyelőre tovább gyűrűzik a lapok politikai kommentárjaiban és pletykarovataiban, épp úgy, mint a rendőrnyomozók és a vizsgálóbíró munkájában. Nem hisszük, hogy tévednének, akik érdekes, váratlan fordulatokra számítanak Annál is inkább, mert maga de Gaulle elnök is feltűnő és látványos gesztussal nyúlt a dologba Nem sokkal azután, hogy a vizsgálóbíróhoz benyújtott kihallgatási kérés Ilire nyilvánosságra került a tábornok vacsorára hívta meg volt miniszterelnökét és feleségét... Völgyesi András 11 megyei TÜKÖR A NASA szakemberei az Apollo 9 sikeres útja és leszállása után nyilvánosságra hozták, milyen feladatokat kell majd végrehajtaniuk a hold felszínén leereszkedő asztronautáknak. W. Small, a NASA egyik vezetője egy sajtóértekezleten elmondotta, hogy az első űrhajós, aki júniusban vagy júliusban (aszerint, hogy az eddigi jó eredmények alapján mellőzik-e vagy sem az Apollo—10 felbocsátását, s esetleg előbbre hozzák az Apollo-11 útját) kiszáll a hold felszínére, Edwin Aldrin lesz. Miután „holdat ér" az első földi lakos lába, tíz és egynéhány méterre távolodik el a „hold-komp"tól, elhelyez egy készüléket, mely az ún. ,napszél" intenzitását méri, s adatait folyamatosan a földre továbbítja. Ezután különleges tartályba 10—12 kg hold-talajt gyűjt, majd szeizmográfot helyez el az esetleges „holdrengések" mérésére, ezután a megadott szempontok szerint ásványi mintákat vesz, s végül elhelyez egy laserreflektort, melynek segítségével tökéletes pontossággal mérhető a hold-föld távolság A hold-kompon vele érkező társának hasonló feladatai lesznek. A feladatok végrehajtására, a közbeiktatott pihenőidővel együtt, húsz óra áll majd az űrhajósok rendelkezésére. A tervek szerint ennyi ideig tartózkodik az első földről érkező „jármű" a holdon I» * % Érdekes esetről számol be a londoni The limes. Eszerint a BBC vizsgálatot indított Dimbleby nevű kommentátorának, Nixon amerikai elnök londoni tartózkodása idején a televízió képernyőjén elhangzott megjegyzései miatt. A vizsgálatra azután került sor, hogy Wilson miniszterelnök sajtóinkéra és a parlament kormánypárti szóvivője bekérte a televíziós adásban elhangzott kommentár teljes szövegét. Íme, néhány részlet Dimbleby szövegéből : Nixon ideérkezett ebben a pillanatban. Éljenzés nincs. Hisz az itt összegyűlteknek tulajdonképpen fogalmuk sincs arról, hogy ki ez a Nixon . * Máshelyütt: „ .. .amint látják Wilson mindent elkövet, hogy ellopja Nixontól a rivaldafényt, és igyekszik úgy helyezkedni, hogy mindenki rá figyeljen . . A Dowing Street 10. (az angol miniszterelnök hivatala) nem tekintélyt, hanem dagályosságot áraszt A tárgyalásokról, mi, egyszerű emberek úgysem tudunk meg semmit, mert Nixon és Wilson magas fizetésű sajtófőnököket tart akiknek az a feladata, hogy eltitkolják az igazságot. " Amikor távozásakor az amerikai elnök gépe a magasba emelkedett, a BBC riportere a következőképpen jellemezte a látottakat: „Egy film, amely most visszafelé pereg Eartha Kin egyik dalából idézhetnék talán és mi sok integettünk integettünk a zene ritmusára, amikor a cirkusz elvonul a városból. . ." Figyelő II. évfolyam 64. szám