Megyei Tükör, 1970. október (3. évfolyam, 146-162. szám)
1970-10-10 / 147. szám
2 KÖSZÖNTŐ A Román Kommunista Párt Kovászna megyei bizottsága és a megyei néptanács végrehajtó bizottsága szeretettel köszönti a fennállásának 100. évfordulóját ünneplő kilyéni iskola tantestületét, tanulóit. A megyei pártbizottság, megyénk egész lakossága osztozik a kilyéni dolgozók, pedagógusok, tanulók örömében, hiszen az évforduló megünneplésére olyan időszakban kerül sor, amikor pártunk megalakulásának félévszázados évfordulójára készülünk, amikor egész dolgozó népünk a X. kongresszus irányelveinek valóra váltásáért dolgozik, annak a programnak megvalósításáért, amelyben nagy szerep jut iskolarendszerünknek is. Szocialista hazánk nagyra értékeli ünneplő iskoláink eredményeit, igyekszik hasznosítani azokat a tapasztalatokat, amelyek alapul szolgálnak haladó oktatási rendszerünk továbbfejlesztéséhez. Ismeretes a tízosztályos általános oktatás bevezetésének jelentősége. Ezzel újabb lépést tettünk, hogy az ifjúság szellemi nevelését a szocialista építés igényeihez igazítsuk, pártunkhoz, országunkhoz, egész népünkhöz hű, szellemileg és erkölcsileg fejlett fiatalokat neveljünk. Ezt szolgálja a kilyéni iskola évszázados fennállásának ünneplése is. Az KKP Kovászna megyei bizottsága, a megyei néptanács végrehajtó bizottsága sikerekben gazdag, eredményes munkát kíván a kilyéni iskola pedagógusainak, tanulóinak, az ünneplő falu minden dolgozójának. Az RKP Kovászna megyei bizottsága A megyei néptanács végrehajtó bizottsága az élet igényeihez alkalmazkodva (Folytatás az első oldalról) lóra váltásához, a gazdasági, politikai és társaadalmi-kulturális élet állandó fejlesztéséhez és tökéletesítéséhez.. Ezek az ülések megfelelő keretet biztosítanak annak a számbavételére is, ahogyan megvalósultak az RKP KB 1967 november-decemberi plenárisának határozatai az ifjúság körében kifejtett nevelőmunka megjavításával, a fiatalokra háruló kötelezettségek, intézkedések életbe léptetésével, a KISZ-szervezeteknek a fiatal generáció formálásában és nevelésében betöltött szerepével, felelősségével kapcsolatban. Mivel felmérésről és a jövőbeni tevékenység megalapozásáról van szó, ezeken a gyűléseken alaposan meg kell vizsgálni az illető szervezet minden tevékenységét, meg kell vitatni a KISZ- tagok kollektíváinak munkáját, kiemelve a pozitív tapasztalatokat, mindazt, amit érdemes tovább adni és népszerűsíteni. Ugyanakkor nem hallgathatjuk el a hibákat, a hiányosságokat, a fennálló nehézségeket, az okokat, amelyek mindezt előidézték. Olyan intézkedéseket kell foganatosítani, amelyek elősegítik az erők összpontosítását, a szervezet jövőbeni tevékenységének megjavítását. Természetes, hogy a beszámoló és választási közgyűléseken kialakuló vita, megbeszélés problematikáját maga az élet, az illető KISZ-szervezet munkája szolgáltatja, azok a célkitűzések és feladatok, amelyeknek végrehajtására kell minden kollektívának a figyelmét összpontosítania. Az ipari, szállítási és építőipari vállalatokban a beszámoló és választási közgyűlések vitáinak központjában annak a tevékenységnek kell állnia, amelyet a termelési tervek teljesítéséért, a munkával szembeni magatartás kialakításáért fejtettek ki. Fontos kérdésként szerepel az is, ahogyan KISZ-szervezeteinknek sikerült mozgósítaniuk a fiatalokat a termékek és munkálatok minőségi színvonalának emelésére, a munkatermelékenység növelésére és a termelési költségek csökkentésére, az egész gazdasági tevékenység fokozására. A kritika és önkritika szellemének érvényesítésével kell megvizsgálni a fiatalok szakmai ismereteinek gyarapításával, szakmai továbbképzésével kapcsolatos kérdéseket; ifjaink mit tettek munkahelyeiken a termelési idő, a gépek és felszerelések maximális kihasználására ? A lehetőségektől, körülményektől függően a mezőgazdasági egységekben működő KISZ-szervezetek beszámoló és választási közgyűlését november 10-ig kell megtartani. Elsősorban azt kell megvitatni, hogyan kapcsolódtak be a fiatalok a munkába, milyen munkát fejtettek ki a KISZ-szervezetek a közvagyon megbecsülésének, védelmének erősítéséért, az illető egységek jó menetével kapcsolatos személyes felelősségérzet elmélyítéséért. A termelőszövetkezetek, az állami mezőgazdasági vállalatok és a megyei gépesítési vállalatok KISZ-alapszervezeteinek felszínre kell hozniuk azokat a formákat és módszereket, amelyek általánosításával még inkább biztosíthatjuk ifjaink részételét a mezőgazdaságra háruló széles körű kötelezettségek megalkotásában. Az iskolai szervezetek vitassák meg mindazokat az eljárásokat, amelyeket foganatosítottak és még foganatosítaniuk kell a tanulók mozgósítására az alaposabb szakmai felkészültség, a tanulással szembeni felelősségérzet erősítése érdekében. Nem szabad szem elől téveszteni azt, ahogyan munkálkodtak az osztály és évfolyam-szervezetek erősítéséért, a munkával szembeni helyes magatartás kialakításáért, a tanuló-kollektívák öszszeforrottságáért és egységesítéséért, a hanyag, könnyelmű tanulókkal szembeni közvélemény kialakításáért. Az összes KISZ-szervezeteknek elemezniük kell a KISZ-tagok politikaiideológiai nevelésének kérdését. Központi problémaként kell szerepeljen a párt-, állami és KISZ-határozatok, pártunk és államunk kül- és belpolitikájának megismerése. A KISZ-tagok elé terjesztett beszámolókban megfelelő helyet kell biztosítani az ifjak kulturális, művészi, sport- és turisztikai tevékenységének, a haza védelmére való felkészülésének, a szórakozási körülmények megteremtésének. Természetesen, a részvevőknek meg kell vitatniuk a munkájukat irányító KISZ- bürók és bizottságok tevékenységét is. Nemsokára új ötéves tervet kezdünk- Néhány hónap múlva pedig jelentős eseményt köszöntünk : az RKP félévszázados fennállását. Természetesen, mindezeknek serkentőleg kell hatniuk fiataljainkra, hogy minél aktívabban kapcsolódjanak be a ránk háruló feladatok teljesítésébe. Azok a tervek, amelyeket a beszámoló- és választási közgyűlésekenjóváhagynak, elő kell segíteniük a KISZ-tevékenység minden terén való javítását. Olyan tevékenységi programot kell lefektetni, amely magába foglalja az ifjúság nevelésének minden területét, s amely megfelelőképpen hangolja össze a helyi adottságokat a jelenlegi időszakban a Kommunista Ifjúsági Szövetségre háruló általános feladatokkal. A most zajló közgyűlések és konferenciák jelentős mozzanata az új vezetőszervek megválasztása, amelyeknek majd az elkövetkezendőkben szervezniük és irányítaniuk kell a meghatározott feladatok életbe léptetését, a fiatalokra háruló kötelezettségek valóra váltását. Ez csakis abban az esetben valósítható meg, ha a KISZ-bírókba és bizottságokba olyan KISZ- és párttagokat választanak, akik lelkesedésükkel, határozottságukkal ténylegesen a közösség élére tudnak állni, s akiket környezetük, fiatalok és idősebbek egyaránt tisztelnek, becsülnek. megyei TÜKÖR Ez év októberében az ötven évvel ezelőtt lezajlott nagy sztrájkmozgalmakra emlékezünk. 1920 a forradalmi megmozdulások tetszésének éve volt, az általános sztrájk pedig a belső ellentmondások, a kiéleződő osztályharc közvetlen kifejezése. A proletariátus osztály öntudatának emelkedésével elkerülhetetlenül szükségessé vált az egész országot átlógó sztrájk, forradalmi jeladás megszervezése. A szocialista párt és a szakszervezetek vezetősége a munkásosztály erejének és befolyásának hatására 1920. október 10-én megvitatta az általános sztrájk problémáját, és úgy határozott, hogy követeléseit tartalmazó emlékiratot terjeszt a tőkés-földesúri kormány elé. Ez a memorandum hangot adott a munkásság legjelentősebb követeléseinek : a szervezkedési és gyülekezési szak irányításával ne léptek volna sztrájkba a munkások• Már a sztrájk első napján öt000 bukaresti, 300(H) Prahova-völgyi, 17 000 zsilvölgyi, 20 000 temesvári, 10 000 aradi, több mint 15 000 bráilai és galaci munkás szüntette be a munkát. A sztrájkhullám október 23 —24-én érte el a tetőpontot A megmozdulás méretei, szervezettsége és hatóereje pánikot keltett a kizsákmányoló osztályokban, a kormány pedig a már régtől előkészített elnyomó eszközeit vette igénybe. Kihirdették az ostromállapotot, megszigorították a cenzúrát, bezárták a szocialista szervezetek és szakszervezetek székházait, betiltották a munkáslapokat, számos sztrájkolót letartóztattak, sokat munkára kényszerítettek. A sztrájk idején a munkásosztály AZ 1920-as OKTÓBERI SZTRÁJK 50 ÉVFORDULÓJA hadság tiszteletben tartása, a munkástanácsok elismerése, a régi sztrájktörvény visszavonása, a katonaság visszahívása a gyárakból, az ostromállapot teljes beszüntetése, az erőszakos munkáskitoloncolások beszüntetése, a munkásszervezetekben folytatott tevékenység miatt elbocsátott hivatalnokok alkalmazása, az állami alkalmazottak bérének emelése. Az emlékirat világosan kifejezi az 1920-as általános sztrájk gazdasági és politikai jellegét. Október 17-én pedig sztrájkba léptek a vasúti munkások, rokonszenvezett velük az egész ország munkássága. Az akkor szervezett nagyszabású tüntetések, a vasutas sztrájk kiteljesedése arra késztette a szocialista pártot és a szakszerveteteket, hogy október 20-al kezdődően meghirdessék az általános sztrájkot. Ez a mozgalom első ízben fogta össze az ország egész proletariátusát: a vasutasokat, a petróleum- és vasipari munkásokat, bányászokat, kikötői dolgozókat. A román, magyar, német és más nemzetiségű munkanélküliek tízezrei csatlakoztak a mozgalomhoz a sztrájkbizottságok vezetésével. Az országban egyetlen város, ipari központ nem létezett, ahol a haladó szellemű agitátorok, vezetők jelentős társadalmi erőként lépett fel, s az egész nép vezetőjének bizonyult. Az átfogó mozgalom bebizonyította a munkások egységének és szolidaritásának fontosságát, nemzetiségi hovatartozásától függetlenül erőink egységesítésének lehetőségét a közös cél érdekében. Ugyanakkor az 1920 októberében lezajlott általános sztrájk a forradalmi harcok jelentős iskolája volt, s bebizonyította a munkásosztály kommunista pártja megalakításának szükségességét, egy olyan kezelőerő létrehozását, mely képes a munkásosztály történelmi hivatásának teljesítésében irányítani és vezetni. Az 1920-as októberi általános sztrájk 7. évfordulóját olyan időszakban ünnepeljük, mikor az ország egész népe a Román Kommunista Párt X. kongresszusa programjának valóra váltásáért, a sokoldalúan fejlett Románia megteremtéséért küzd, dolgozik. Ez legbeszédesebb bizonyítéka az ötven év előtti harcok eredményének. . SILVIA FURORELIAN TEODORESCU, a Román Kommunista Párt, a forradalmi és demokratikus mozgalmak múzeumának tudományos kutatói KRÓNIKA (Folytatás az első oldalról évekkel, meghatározott intézkedésekkel alapozzák meg kultúrotthonainkat, művelődési házaink a tömegek kulturális neveléséért felelős intézményeink tevékenységét. A tervek összeállításánál feltétlenül figyelembe kell venni a különböző tanulmányi körök részvevőinek, a kultúrcsoportok tagjainak ,a szórakozni vágyó fiataloknak a javaslatait, észrevételeit, hisz csakis ilyenformán lehet pezsgővé, vonzóvá, érdekessé tenni a falvakban és városokon folyó kulturális tevékenységet. Népi egyetem Az előző évekhez hasonlóan az idén is megszervezik a népi egyetem kurzusait. Ebben az esztendőben a megye minden városában beindítják ezeket a tanfolyamokat. Az érdeklődők általános műveltségi előadásokra, a munka és a termelés tudományos megszervezésével, a technikai-gazdasági információval, az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazásával kapcsoltass kurzusra, idegen nyelvkörökre iratkozhatnak fel. Az előadások körülbelül október 20-án kezdődnek. A részvétel teljesen ingyenes, kivéve az idegen nyelvi tanfolyamokat. Az érdeklődők bővebb felvilágosítást kaphatnak a megyei szaktanácsnál, a KISZ bizottságnál, a művelődési- és művészetügyi bizottságnál, valamint a városi és községi művelődési é- és kultúrházaknál. Felújították a Demko Pistát a 7. év elsisikeres szereplések, a nyári szünidő után a sepsiszentgyörgyi művelődési ház színjátszó csoportja újból felújította a Dankó Pista című zenés darabot. Holnap, vasárnap már színpadra is lépnek Kőröspatakon és Bodokon. Kögözi Sándor A polgári törvénykönyv öti és ezt követő szakaszai értelmében a szomszédos telekre nyíló ablakokat, erkélyeket stb., melyek lehetővé teszik az erre való kilátást, csak abban az esetben lehet elhelyezni, ha a faltól a telek határáig legkevesebb 190 cm távolság van. A szomszédnak másrészt a saját telkén - a hatóságoktól jóváhagyott építkezési engedély birtokában — joga van falat húzni, még akkor is, hogyha ezáltal a szomszéd elöl a kilátást vagy fénybehatolást elveszi SZ. CSIKLA — Nagyvárad „Elmefuttatását“ a régiség szóval kapcsolatosan nagy érdeklődéssel olvastuk, levélbe nem illő szavai azonban mindannyiunkat megbotránkoztatták. Örülünk az őszinte segítőszándéknak, ha kritikáról van szó, akkor is, viszont a durva kifejezéseket nem vehetjük számba. Végezetül annyit : „bátorhangú" levelében feltüntethette volna pontos lakcímét /*• FARKAS TIVADAR — Kézdivásárhely 111. évfolyam 147. szám