Megyei Tükör, 1970. október (3. évfolyam, 146-162. szám)

1970-10-03 / 146. szám

11 GAMAL ABDEL NASSZER Az Egyesült Arab Köztársaság népe súlyos meg­próbáltatások óráit éli. Mint ismeretes, hétfő este váratlanul elhunyt Cam­al Abdel Nass­­­r, az FÁK elnöke, jeles államférfi, a nemzetközi politikai élet kimagasló személyisége, aki elszánt harcosa volt az egyiptomi nép szabadságáért, nemzeti független­ségéért és társadalmi haladásáért vívott küzdel­mének. Gamal Abdel Nasszer 1918. január 15-én, a felső­­egyiptomi Keni Morrban született. 1938-ban végez­te a katonai akadémiát. Az elkövetkező időszakban kimagasló szerepe volt az egyiptomi népnek a ko­­lonialista uralom felszámolásáért, a nemzeti füg­getlenség teljes kivívásáért folytatott harcában. Más hazafiakkal együtt 1952. július 23-án részt vett a monarchia megdöntésében és a köztársaság meg­alapításában. A fiatal tisztek ismert mozgalmának sikere új korszakot nyitott az egyiptomi nép előtt, s ennek alakulását erőteljesen befolyásolta Cam­al Abdel Nasszer egyénisége. Az említett felkelés győ­zelme után a hadsereg főparancsnokává, majd bel­ügyminiszterré és a Minisztertanács alelnökévé ne­vezték ki. 1956-ban pedig a köztársaság elnökévé választották. Kezdeményezésére alakult meg az A­­rab Szocialista Unió politikai tömegszervezet, a­­m­elynek elnökévé választották. Nasszer elnökkel az élén az egyiptomi nép jelentős sikereket ért el a kolonialista korszak következményeinek felszá­molásában, az ország gazdasági és társadalmi fej­lesztésében. Ezek között említhetjük a Szuezi-csa­­torna államosítását, számtalan ipari létesítmény megteremtését, többek között az asszuáni völgy­záró gát és hidroenergetikai komplexum felépíté­sét. Nasszer elnököt számos haladó szellemű reform úttörőjeként emlegetik, amelyek végcélja a politi­kai államszervezet és az államigazgatási intézmé­nyek demokratizálása volt. Nemzetközi síkon Gamal Abdel Nasszer a népek szabad és független életéért, a kolonializmus és az imperializmus ellen harcolt. Politikájával meg­­érdemelt tekintélyt vivott ki magának az arab nép, az egész világ haladó antiim­pe­­rialista erői körében. Az EAK elhunyt elnöke kü­lönböző alkalmakkal aktívan támogatta a különbö­ző társadalmi rendszerű államok közötti békés egymás mellett élés elvét. Állást taglalt a szocia­lista országokkal való baráti kapcsolatok, valamint a gazdasági, politikai, kulturális együttműködés fej­lesztéséért. A közel-keleti konfliktusban síkraszállt e vitás kérdésnek a Biztonsági Tanács 1967 novem­beri határozata alapján történő rendezéséért. Ezek­ utolsó óráiban kitartó erőfeszítéseket tett a jordá­niai testvérháború megszüntetéséért. Gamal Abdel Nasszer elnök nemegyszer hangoz­tatta a román nép iránti megbecsülését és tiszte­letét, a román-egyiptomi kapcsolatok fejlesztésére irányuló óhaját. Gamal Abdel Nasszer haláláról mély fájdalom­mal értesült az egyiptomi nép. Országszerte fél­árbocra eresztették az EAK állami zászlaját, az állami és magánvállalatok három napra megszakí­tották tevékenységüket, negyven napra nemzeti gyászt rendeltek el. Szerdán száz- és százezer kai­rói lakos, akikhez csatlakozott az ország minden részéből a fővárosba érkező férfiak és nők számos csoportja, a Kubbeh palota előtt gyülekezett, ahol felravatalozták Gamal Abdel Nasszer földi marad­ványait. Időközben az Arab Szocialista Unió Legfelső Végrehajtó Bizottsága és az Egyesült Arab Köz­társaság Minisztertanácsa együttes ülésén Anwar El Sz­adalot választotta az EAK ideiglenes elnö­kévé. A román nép mély szomorúsággal értesült az egyiptom­i államfő elhunytáról. Nicolae Ceauşescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára. Ro­máinia Szocialista Köztársaság Államtanácsának el­nöke, Emil Bodnaraş, Gheorghe Radulescu, Ilie Verdeţ elvtársakkal és Corneliu Manescu külügy­miniszterrel egyetemben, részvétét fejezte ki Ibra­him Yossinnak, az EAK ideiglenes ügyvivőjének. Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának és Minisztertanácsának határozata alapján 1970. október 1 -ét gyásznapnak nyilvánították. Ugyan­akkor szerdán Kairóba utazott hazánk párt- és állami küldöttsége, hogy más tizenkilenc állam­fővel, négy alelnökkel, kilenc miniszterelnökkel, miniszterekkel és számtalan hivatalos személyiség­gel együtt részt vegyen Gamal Abdel Nasszer em­lékére rendezett gyászgyűlésen és az elhunyt el­nök temetésén. A román küldöttséget Ion Gheor­ghe Meaurer elvtárs, az RKP KB Végrehajtó Bi­zottságának és Állandó Elnökségének tagja, a Mi­nisztertanács elnöke vezette. Gamal Abdel Nasszert csütörtökön, helyi idő szerint 10 órakor több százezer ember jelenlétében gyászgyűlésen búcsúztatták. Tetemét a Manichet El-Bakri mecsetben helyezték el. mit veszítenek a „szegény“ maharadzsák ? Európai szemmel nézve és első látására, úgy tűnhet, hogy az indiai parlamentben nagy port felvert ,,maharadzsa vita" csupán formai jellegű reformot takar. Amin azonban Európa már rég túljutott a feudalizmus felszámolása —távolról sem lezárt kérdés számos ázsiai országban, így Indiában sem. A 23 éve független ország belpoli­tikai erővonalainak alakulását ugyanis manapság sem hagyja érintetlenül a talpon maradt, prolon­gált feudal­ista múlt. Az óriási országban, mint köztudott, lépésben sem könnyű a pozitív előjelű reformok mentén haladni a minduntalan feszítő társadalmi, szociális, nyelvi, vállási ellentmondá­sok miatt. A múltnak és jelennek e szüntelen üt­közése, mely tavaly Mahatma Gandhi és Nehru pártjának szakadásához vezetett, főként azért jár megrázkódtatásokkal, mert a múltat képv­iselő ré­tegek — közöttük a hihetetlen kiváltságokkal rendelkező maharadzsák — tényleges ereje főként a rendelkezésükre álló­ anyagi eszközökben rejlik. de nem kis mértékben támaszkodnak évszáza­dos beidegzőtlen­ségek­re, ősi előítéletekre, melyek­nek érthetően befolyása alatt áll a tömegek egy része is. Ingyen orvos — arangozott rendszámtábla A Gandhi asszony és hívei által meg­fogal­mazott bonfosztó törvény tehát ezeknek is hadat üzent, m­it ar előirányozta az előjogok eltörlését. Nézzük közelebbről, milyen előjogokról van szó .. A Neue Zürcher Zeitung néhány jellező példát ámu­l, amit érdemes idézni. E szerint a mysore-i uralkodó évi 144 ezer fontnak megfelelő évfélra­­di­kot kap. Valamennyi maharadzsának az állam­kasszából származó ,,apanázsa“ pedig megközelíti az évi 4 millió fontot. A kivételes nagyságú pénz­összegek folyósításának megvonásával egyidejű­ig­ a jövőben megszűnik egy sereg kiváltság is. A maharadzsák jövedelmét eddig semmiféle adó­­dlek­k nem terhelte, beleértve minden értérlük kül­­földről behozott, áru vámmentességét is. Ezen felül mindent ingyen kaptak az államtól, a gyógyke/.e­­,ik a villanyáramot, az ivóvizet. Alattvalóik (Eu­­r o Pét­ban ismertebb megnevezés szerint „jobbéig ya­­*' ) „Fenséges uru­nak szólítják őket, személyük érthetetlen. Őfelsége, a maharadzsa ellen csupán **­­,nrmemy külön hozzájáruláséival lehet polgári Pe­l indítani. Jogukban áll családi zászlót hasz­­■ , mint hajdan kontinensükön a vár­unknak. Gépkocsijaikat (a legtöbbjének fekete Rolls- Royce-a van) aranyozott rendszámtábla különböz­teti meg a többi halandó , ökrös szekerétől. Indira Gandhi nem vonult vissza Mindezek figyelembevételével, érthető, hogy az előfogyasztott kiskirályok nem „lelkesednek“ Gandhi asszony és a Kongresszus Párt haladó szár­nyának törvénytervezetéért. Az alsóházi vita után — ahol a törvényjavaslat, nem simán, de megkapta a szükséges kétharmados többséget a maharadzsák a felsőlutzra összpontosítottak, ahol egy szavazat­tal sikerült azt visszautasítani. A következetes és kitűnő taktikai érzékkel rendelkező Indira Gandhi azonban nem vonult vissza. Rendkívüli megbeszélésre hívta össze a kabine­tet, ahol elhatározták, hogy — az alkotmány ér­telmében — dekrétumot adnak ki, mely rendeleti­leg intézkedik a kiváltságok megszüntetéséről. A történelmi jelentőségű dekrétumot Indiában októberre várják. Megfigyelők számolnak azzal, hogy a jobboldali reakciós erők, élükön Deszai volt pénzügyminiszterrel, heves akciót indítanak ennek kapcsán a kormány és személy szerint In­dira Gandhi miniszterelnök asszony ellen. De le­gyen ez az akció bármilyen heves, nem valószínű, hogy eredményre vezet. A maharadzsa-kérdés ugyanis a vártnál is nagyobb hatást gyakorolt a tömegekre, pozitív értelemben. A kormányhoz közelálló körök szerint nagy része volt ebben a lapokban közölt adatoknak, melyek a kiskirályok vagyoni helyzetét, mesés gazdaságát tárják a nép elé. A megtakarítás nem nagy, de ... A maharadzsa-kérdés várható közeli megoldása természetesen még nem jelent megoldást India szo­ciális problémáira. Amit az állam a maharad­zsákon „megtakarít“, alig 0,2 százaléka a költség­­vetésnek. Az évente 12-14 millió lövet szaporodó lakosság évi jövedelme — egy személyre számít­­va — ezzel sem emelkedik 80 dollár fölé. A dekré­tum politikai jelentősége azonban rendkívül nagy. Jelentős lépés azon az úton, melyet a Kongresszus Párt haladó szárnya a modern társadalomépítés, felé tesz, gyarapítja a haladók erők tömegbázisát é­s a napi taktikai sikeren túlmenően, talán a más­­fél év múlva esedékes v­álasztások kortescsatájéi­­­nak is jól időzített nyitó lépése. Völgyesi András megyei TÜKÖR az egyetemi év­e­t­ megnyitása Bukarestben és az ország valamennyi egyetemi köz­pontjában október elsején ünnepélyes külsőségek között került sor az­ 1970—71-es egyetemi év megnyitására. A fővárosban a Köztársasági Palota nagytermében tartott ünnepi ülésen a jelenlévők hatalmas éljenzése közepette felszólalt Nicolae Ceauşescu elvtárs, az RKP főtit­kára, aki a párt Központi Bizottsága, az Államtanács és a kormány nevében köszöntötte a főváros és az ország összes egyetemi központjainak tanerőit és főiskolai hall­gatóit, és valamennyiüknek eredményekben gazdag, jó munkát kívánt az új tanévben. (A tegnap megjelent na­pilapok részletesen beszámoltak az ünnepségekről és kö­zölték Nicolae Ceauşescu elvtárs beszédét.) Az ünnepség után Nicolae Ceauşescu elvtárs több párt- és államvezető kíséretében meglátogatta a fővárosi építészeti fakultást, a politechnikai intézetet és az Emília írta gyermekklinikát. A tanszemélyzet és a főiskolás hall­gatók mindenütt kitörő lelkesedései fogadták pártunk és népünk vezetőit. Manlio Brozio, a NATO főtitkára Hágában, az At­lanti Szerződés Társasága idei évi közgyűlésén állást foglalt a szovjet-nyugatném­et szerződéssel kapcso­latosan. Brozio „olyan új és pozitív" elemnek minősí­tené a moszkvai szerződést, amelyet számításba kell venni, amikor a nyugati hatalmak választ adnak az eu­rópai biztonsági konferencia összehívására vonatkozó, a szocialista államok részéről történt kezdeményezésre. A NATO-főtitkár szerint a szerződést olyan más té­nyezőkkel párhuzamosan kell értékelni, mint például a stratégiai fegyverek korlátozásáról folyó szovjet-ame­rikai tárgyalások vagy a „berlini helyzet" alakulása. Brozio végezetül megjegyezte : Nyugatnak óvatos jóakarattal kell a további kelet-nyugati tárgyalások problémakörét megközelítenie a NATO miniszteri taná­csának decemberi ülésén. Jurij Zsukov, a moszkvai Pravda vezető külpolitikai publicistája, a Legfelső Tanács külügyi bizottságának elnöke, egy szovjet-nyugatnémet parlamenti vegye­sbi­­zottság létesítéséről folytat tárgyalásokat Bonnban. Zsukov egyik sajtóértekezletén az Európai Gazda­sági Közösség (ismertebb nevén Közös Piac) ténykedé­séről is beszélt. „A Szovjetunió nem tagadja az Európai Gazdasági Közösség realitását — mondotta többek között — ám az a véleménye, hogy az EGK önmagába zárkózó egy­ség, amely nem segíti elő valamennyi európai állam között a gazdasági együttműködést. " A továbbiakban kijelentette, hogy Európa két része közötti gazdasági együttműködés csak előnyös lehet a Közös Piac országai számára is, ugyanakkor hangsúlyoz­ta, ez nem jelenti azt, hogy gyengülnének a Nyugat- Európát az Egyesült Államokhoz fűző gazdasági kap­csolatok. Rainer Barzel, a GDU-CSU parlamenti csoportjának elnöke, Bonnban több mint három órás megbeszélést folytatott Szemjon Carapkinnal, a Szovjetunió bonni nagykövetével. Barzel nem volt hajlandó részleteket közölni a Ca­rapkinnal folytatott tanácskozásról, a nyugatnémet fő­városban azonban úgy vélik, hogy elsősorban az au­gusztus 12-én Moszkvában aláírt szovjet-nyugatnémet szerződésről volt szó. A keresztény­demokraták véleménye, mint ismere­tes, megoszlik a szerződés kérdésében. Bartelnek van­nak bizonyos fenntartásai, de viszonylag mérsékelt ál­láspontra helyezkedett az utóbbi napokban, és úgy vé­li, meg kell várni, amíg a kormány által kezdeménye­zett új keleti politika „kézzel fogható haladást ér el". Bonni vonatkozású híre a hétnek Karl Schiller nyu­gatnémet gazdasági miniszter moszkvai hivatalos látoga­tása. A bonni gazdasági élet „karmesteré"-től gazda­­sági-kereskedelmi felmérési akciót vár a nyugatnémet közvélemény. Az NSZK üzleti körei élénkülő érdeklődést tanúsí­tanak a szinte korlátlan felvevő képességű stabil szov­jet piac iránt. _ Az év elején megkötött földgázcső-egyezmény ke­zelés­..... mint ismeretes, a nyugatnémet cégek 1,2 millió tonna nagy átmérőjű csövet szállítanak szibériai föld­­gáz ellenében. . . ... .„ Ilyen méretű megrendelést a nyugatnémet v­állala­tok más országokból még sohasem kaptak. (figyelő) III. évfolyam 146. szám

Next