Megyei Tükör, 1970. november (3. évfolyam, 163-187. szám)
1970-11-22 / 181. szám
F VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK) TÜKOR AZ RKI* KOVÁSZNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS LAPJA 1970. NOVEMBER 22., VASÁRNAP ARA 30 BANI III. ÉVFOLYAM 181. SZÁM m , VASÁRNAPI KIADÁS r * 1 s *> & PÁRT- ÉS KORMÁNYKÜLDÖTTSÉGÜNK HAZAÉRKEZETT BULGÁRIÁBÓL Szombat délelőtt a szófiai lakosok ezrei és Bulgária NK magas rangú párt és kormányvezetői mentek ki a repülőtérre, hogy elutazásakor Románia Szocialista üdvözöljék Köztársaság párt- és kormányküldöttségét, amely Nicolae Ceaușescu elvtársnak, a Román Kommunista Párt főtitkárának, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa elnökének vezetésével hivatalos látogatást tett Bulgária Népköztársaságban. ★ Szombat délután visszaérkévést a városba Románia Szocialista Köztársaság párt- és kormányküldöttsége, amely é lcn NICOLAI: CEAUȘESCU elv társsal, a Román Kommunista Párt főtitkárávak Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsánál, elnökével hivatalos baráti látogatást tett Bulgária Népköztársaságban. A küldöttségben részt vettek a következő elvtársak: Ilie Verdei, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és Állandó Elnökségének tagja, a Minisztertanács első alelnöke, Leonte Râutu, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának tagja, a Minisztertanács alelnöke a román-bolgár gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési vegyes kormánybizottság román elnöke, Vasile Palilinet, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának póttagja, a KB titkára, Corneliu Manescu, az RKP KB tagja, külügyminiszter, Vasile Vlad, az RKP KB póttagja, a KB osztályvezetője és Nicolae Blejan, Románia Szocialista Köztársaság szófiai nagykövete. A Baneasa repülőtéren a következő elvtársak tagadták az érkező küldöttséget : Emil Bod naraș, Paul Niculescu-MIzil, Gheorghe Parid, Maxim Berghia nu, Fazekas János, Manea Mer nescu, Dumitru Popa, Dumitru Popescu, Gheorghe Stoica. \'asile Vi leu, Ștelan Voitec, losil Banc, Petre Blajovici, Miron Constantinescu, Ion Stanescu, az RKP KB, az Államtanács és a kormány több tagja, központi intézmények és társadalmi szervezetek vezetői, tábornokok, újságírók. Jelen volt Boriszlav Konsztantinov, Bulgária NK bukaresti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője és a nagykövetség több tagja. A repülőtéren a fővárosiak népes tömege köszöntötte Nicolae Ceaușescu elvtársat. Szűnni nem akaró taps, éljenzés harsaid fel, Ceaușescu— RKP! — hallatszott mindenünnen, jeléül annak, hogy a dolgozók szeretettel és nagyrabecsüléssel veszik körül párt- és államvezetőnket, a legteljesebb megelégedéssel tagadják országunk párt- és kormányküldöttsége bulgáriai hivatalos látogagatásának rendkívül gyümölcsöző eredményeit. A párt főtitkára válaszolt az éljenző tömegnek, kezet szorított a közelállókkal. Ritmus I járt utat... a járatlanért oda ne hagyja — tartja a bölcs öreg köz j mondás, s megszívlelni annyira készek, kaphatók vagyunk bizonyos dolgainkban, hogy a szempontok szí I-es kilométerkövei között futó jól aszfaltozott utakon is menegetünk. Simán, ellenállás nélkül, „mint a kés a vajban". A járatlan út, persze, nehezebb, a járatlan I út ismeretlen, tévedni és eltévedni is lehet a járatlan i úton. A szellem odaképzeli hal kerékveztetőit a kiterők elé, s terelőalakon bölcsen megkerüli — mert ki tudja, láp, ingovány, sűrű bozót, de legalábbis rázós út lehet arrafelé ... E bölcselkedést az élet szellemi életünk — soki példáján tanulom. Nem mondhatnám, hogy okosítanak éppen, de tanulságos bölcsességekre rávezetnek. S ha példákat mondtam, illő is idézni közülük, hadd világosod fel, meg a közmondás értelme. Egy nagy iskola sokszázados évfordulóján előáll a skála egy véndiákja, hogy ő azt javallatra, ha megérte már e szép kort az intézmény, kereszteljék el a legkülönbről, aki valaha a falai között tanult... Fél éjszakán át próbáltak lebeszélni aztán indítványa szabado I zalaiéról, merthogy nem szerepelt az a hivatalos javaslatok közt. Barátai, ismerősei. . Egy remek intézmény született egy kisvárosban, a molyan klubműhely, a Hatosok nevelését szolgáló. Meg is látogatta egy más városból való illetékes is, akinek tiszte r leholna hasonlót kezdeményezni. Amikor idő múltán jelölte újra szóba hozták, hogy a példát követni lehetne, r lakonikusan leleli, kilvöleg : — Hát azt még nem zárták be ?! Egy Hazat tanár szépet álmodott egy faluban, s lött feire, hogy osztálya zenei nevelését a lanténen kívül megtoldja valamivel: elvitte lemezeit az iskolába, hadd Te hallgassanak jó zenét. Az igazgató pontos volt, precíz és kötelességtudó, órákig elhallgatózott az ajtó előtt, s a bűnjeleket elégségesen összegyűjtve, rácsapott a törvénytelen tevékenységre egyszer, elkobozta a lemezeiket, vészt jóslóan visszaszólt elmentében . Majd megmondja maga illetékes helyen, hogy kit veit az a Bálik ! Nem égbekiáltó történetek ezek, szomorúak inkább, t Szisszen ellenük a szellem és védekezik. A jogát védi, hogy természete szerint szabadon előre menjen. Tágízhassa, jobbíthassa a világot, melyben mindig akad annyi új intéznivaló, hogy mai szempontok a holnapi problémákhoz szűkre szabottaknak bizonyulhatnak. Kéz. Edeményez, dolgozik — és védekezik . Mert a tunyaság, az ötök járt út-hívek sebző » s fegyverzetben is támadhatnak néha. Ezért.