Megyei Tükör, 1971. április (4. évfolyam, 290-315. szám)
1971-04-23 / 309. szám
^▼TTTTTTTTTTVTTTTTTTTTTTTTTTTVTTTTTTVTTTTTTTTTTTTTTT ► j Alig lép ki a kocsi Báróból, máris Bardóc község határában járunk. A közel tizenkétezer hektár területen fekvő négy falu — Bardóc Füle, Olasztelek, Száldobos — a Kormosmente nagy részét magába foglalja, fel egészen a Dél-Hargita nyugati, meredek lejtőjéig. A községközpont nevét már régen ismertté tette az a tény, hogy valamikor itt úgynevezett fiókszék működött, Füle pedig a Gábor Áron-féle hámorról vált híressé. Az idelátogató tehát nem teljesen ismeretlen helységekkel találja szembe magát, e vidék történelmében nagy szerepet játszó falvak világában pedig lépten-nyomon találkozik az új vonások és a régi hagyományok összefonódásával. Mondják, hogy fent, Erdőfüle fölött, ahol a Kormos gyönyörű utat vágott magának, a víz közepén van egy szikladarab, rajta két forrás, alig méternyire egymástól. Az egyikből édes víz, a másikból pedig borvíz bugyog föl. Az arrajáró amellé térdepel le, amelyiket jobban kedveli. Azt hiszem, kevés idegen lát-Az iskolahálózat helyzete 1970-ben : Iskolák száma : 4 Bardócon az iskolát egy 3 tantermes szárnnyal bővítették, amelynek értéke 166 000 lej, háttá ezt a természeti csodát, amely a község lakói számára nem is megy csodaszámba. Hiszen a határban sok a borvíz, valószínűleg sokkal több ismeretlen forrás van annál, mint amit ismernek. Mindenesetre érdekesség lenne mindazok számára, akik még az üzletben is sokszor nehezen jutnak borvízhez, hogy itt, Száldobos végében vederrel merítik a jóízű ásványvizet a nem is olyan mély kútból. A község egy másik lényeges jellemzője, hogy itt működik a megye legnagyobb mezőgazdasági termelőszövetkezete. A néptanács elnöke, Tyihák András mondja, hogy az elmúlt években bizony sok baj felmerült, főleg a munkaszervezés terén, az idén azonban mintha megváltozott volna a helyzet: a tavaszi kampány munkálataival jól állanak, megyei viszonylatban is az elsők között vannak. Az óriásgazdaság abban is igyekszik lépést tartani a fejlődéssel, hogy a főmérnök mellett még négy mérnök irányítja a munkát, az állatorvos pedig az állattenyésztésben nyújt igen nagy segítséget. Érdekességképpen hadd említsük meg a következő számadatokat i a nagy kiterjedésű mezőgazdasági te Riporterünk ! bardócon! * AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAaA rület a következőképpen oszlik meg: 2 263 hektár szántó, 1 140 hektár legelő, 1 930 hektár kaszáló és 85 hektár gyümölcsös. A mezőgazdasági termelés nem érte még el a kívánt színvonalat, az újabb szervezési intézkedések azonban lehetőséget teremtenek arra, hogy mind a növénytermesztés, mind pedig az állattenyésztés terén a megye legjobb szövetkezetei közé küzdje fel magát. Bár a munkanapértékkel, az állatlétszám gyarapodásával, a hektár hozam növekedésével jóval az erősebb gazdaságok mögött maradnak, évről évre nőtt az állammal kötött szerződések értéke, 1970-ben közel egymillió lejjel volt nagyobb, mint 1966-ban. A község területén, ha nem is meghatározó jelleggel, de az ipar is jelen van. Olaszteleken egy állami tulajdonban lévő malom működik, a termelőszövetkezet is működtet kettőt. Híres a fülei diatomit-bánya, amelynek munkáslétszáma megközelíti a negyvenet. Közismert, hogy a múlt században Erdővidéknek ezen a részén vasat és rezet is bányásztak, évente vagy 200 tonnát, ezt dolgozta föl annak idején a fülei hámor. Nemrég, 1954—1959 között Száldoboson még kohó is működött. Természetesen az altalajkincs kiaknázását a jövőben sem hanyagolják el. A gazdag lignittelepek feltárása és értékesítése a közeli köpes-bányai vállalatra hárul majd. A község területének nagy részét — közel kilencezer hektárt — erdőségek borítják. Érthető tehát, hogy a férfiak közül sokan az erdőkitermelésben helyezkednek el. Nem kevés azoknak sem a száma, akik a közeli szénbánya-telepeken keresik a kenyerüket. Reggelente, de délben és este is autóbuszok szállítják a négy falu bányászait a vargyasi és felsőrákosi kitermelőegységekhez, a baróti brikettgyárhoz. Kétségtelen, hogy ezek a munkalehetőségek jó irányban befolyásolják az emberek életszínvonalát, amely a kereseti lehetőségek arányában, egyre magasabb szintre emelkedik. Nem ritka az a család, ahol ketten-hárman is bányamunkások, a nők pedig a termelőszövetkezetben dolgoznak. Érdekes dolgot mesélt Fazekas Mihály, az iskola igazgatója : minden évben jó képességű gyermekeket bocsátanak ki, s azok meg is állják derekasan a helyüket az elméleti és szakmai iskolákban, a továbbtanulók száma azonban nincs arányban ezzel a képességgel. Legnagyobb százalékuk ide tér vissza a községbe, együtt lakik a szüleivel vagy külön házat épít. A szülőfalu iránti szeretet és tisztelet tehát nemcsak szavakban nyilvánul meg, hanem elsősorban abban, hogy az idevalósiak itt telepednek le, itt alapítanak családot. A helyzetet kétségtelenül megkönnyíti, hogy főleg a férfiak számára elég sok elhelyezkedési lehetőség kínálkozik. Az utóbbi években egyre inkább érezhetővé vált az a törekvés, hogy az emberek szellemi igényeit is a legmesszebbmenően kielégítsék. A házak fölé magasodó televízió- és rádióantennák, a községbe járó sajtótermékek száma hónapról hónapra gyarapodik. Folyó év márciusában például 1 043 sajtóelőfizetést tartottak nyilván. 1965-ben még csak 9 tévékészülék volt a községben, 1970- ben már 98 házban gyűltek esténként a családtagok, a szomszédok a képernyő elé, 613 helyen pedig rádióból értesültek a világ eseményeiről. Az életszínvonal emelkedését az is példázza, hogy 1966—1970 között a község területén 125 házat építettek, a legkorszerűbb igényeknek is megfelelő tervezéssel, beosztással. Az utóbbi években lehetőség nyílt arra, hogy a fogyasztási szövetkezet különböző műhelyeket — így cipészműhelyt, szabóságot, fodrászátot — állítson be a lakosság minél gyorsabb és körültekintőbb kiszolgálása érdekében. A bardóci egészségügyi kör az elmúlt időszakban a létszám és a felszerelés szempontjából is nagyot lépett előre — alkalmassá vált arra, hogy felügyeljen a nagyközség felnőtt és gyermeklakóinak egészségére. Péter Sándor A fogyasztási szövetkezet egységeiben eladott árumennyiség értékének növekedése: 1966 1967 1968 1969 1970 11 687 000 lej 13 388 000 lej 14 495 000 lej 15 231 000 lej 15 304 000 lej Tanulók létszáma : 669 Tanárok, tanítók : 46 Az 1966—1970 között kiosztott tankönyvek száma : 15 475 értéke: 175 000 lej Az új istálló A községi könyvtár a kultúrotthon egyik helyiségében működik A kultúrotthon BORTNYIK GYÖRGY felvételei A község lakosainak száma : 1965 1970 4528 4612 Ebből :Bardóc 937 Füle 1 669 Olasztelek 879 Száldobos 1 043 A kultúrotthonban állandó jellegű varrottas-kiállítást rendeztek