Megyei Tükör, 1971. április (4. évfolyam, 290-315. szám)

1971-04-08 / 296. szám

JXCR — 3­ vfolyam szám Azt mondják, hogy ha város­­szentelésre kerül sor Kovászna megyében, akkor Bárót és Bod­zaforduló után most már Uzont illeti az elsőbbség. Annak elle­nére, hogy az uzoniak bizony­gatják legmeggyőzőbben ezt a lehetőséget, meg kell monda­nunk, hogy van valami a nagy remények mögött ... A község arculata, a munka­­viszonyok, mesterségbeli érdek­lődések már jelzik a falu­sor­ból kinövő település jövőjét. Persze, nem magától formáló­dott a község arculata ; céltu­datosan törekszik Uzon népe, vezetősége arra, hogy ha az idegent a történelmi múltú te­lepülés errefelé vonzza, nehogy csalódjék. Jókai Mór Uzoni lányok cí­mű regénye után sok víz le­folyt a Feketeügyön ; most már jobbára a férfiak járnak Brassóba kenyérkeresetre. Haj­nalonként vagy a délutáni vál­tások idején az állomás óriási munkaelosztóhoz hasonlatos : itt várnak a vonatokra Uzon, Lisznyó, Bikfalva, Lisznyópa­­tak, Szentivánlaborfalva mun­kásai, akik Brassóba, kis száza­lékban Sepsiszentgyörgyre i­­gyekeznek. És itt térjünk vissza a vá­rosiasodásra : nem kell külö­nösebben magyarázni, miért nagyobb a szellemi, anyagi, életmódbeli igénye annak a fia­talnak vagy idősnek, aki évek óta Brassóban keresi a kenye­rét, az ottani viszonyokhoz, városi munkakollektívához ido­­mult-csiszolódott. Természe­tes, hogy idehaza honosítani igyekszik ottani jó tapasztala­tait Vannak, hogyne, léteznek most is, akiknek a délutáni vo­natkozást mindennapos mázás követi. Egy szóval kocs­­sem akarom mondani, hogy a kul­turáltságnak valami magas fo­káig dicsőül minden uzoni, aki Brassóban keresi a kenyerét, viszont a község arculatán ha­tározottan felismerhetők azok a vonások, melyek az ipari fog­lalatosság következtében raj­zolódtak rá. Azonhoz tartozik 1968 óta Szentiván, Lisznyó, Magyaros, Lisznyópatak, Bikfalva, Ve­­szős. Az elmúlt ötéves terv nem szaladt el nyomtalanul a község települései fölött. Ve­­szőstelepet villamosították tel­jes egészében. Szentivánlabor­­falván — tájékoztat­­oan Stan­­ciu — néptanácselnök — új is­kolát, sportpályát, gyermekpar­kot létesítettek. A községi köz­pontban emeletes áruház UZON 1966 -1970 váltotta fel a kis üzleteket. Új cukrászda, új vendéglő, nyári kert fogadja a vendégeket. Azonban négy­ kilométer járdát készítettek el, öt kilométer u­­tat építettek a falu területén. Hasonló munkálatokat végeztek Szentivánban és Bikfalván az elmúlt öt esztendőben. 1966 és 1970 között a köz­ségben 370 új házat építettek. Tekintélyes falut alkotnánk be­lőlük valahol a Feketeü­gy partján, ha mind egy­ helyre raknánk a sok új házat. Az új épületek között a község terü­letén 14 üzlet működik. 1966-ban a községben öt te­levíziós készüléket és 350 rá­diót tartottak nyilván. 1970- ben 190 TV és 870 rádió ré­vén tartotta a kapcsolatot a la­kosság a nagyvilággal. Bár nem nagy szám, de tegyük hozzá, kilenc magánkocsit is vásárol­tak ebben az időszakban. A lakosság számára három mezőgazdasági termelőszövet­kezet, egy állami gazdaság, meg a szeszgyár nyújt munkalehe­tőséget, a többi kisebb egysé­gek mellett. Az uzoni termelő­­szövetkezet 1952-ben alakult. Adóalapja 1966-ban 3 214 000 lej volt, amely 1970 végére 4 983 500 lejre emelkedett. 1970-ben a globális termelés értéke 8 235 000 lej. 1965-ben a község iskoláiban 10 tanító és tanár dolgozott, az elmúlt ötéves terv végén 49 tanerő oktatta, nevelte a tanu­lókat. Ugyanebben az időszak­ban az oktatás korszerűsítésére 1 607 000 lejt költöttek. ★ A községben eszközölt be­ruházás 1966—1970 között 29 480 000 lej volt. K. Kvv­ács Imre Az állami gazdaság Az uzoni fogyasztási szövetkezet új részlege Az uzoni állami gazdaság központja. Uzon rendezett főtere Uzon büszkesége — az emeletes nagy áruház

Next