Megyei Tükör, 1971. április (4. évfolyam, 290-315. szám)

1971-04-08 / 296. szám

Hogy az egyenruhán ne essék folt Sokan úgy vélhetik, hogy a miliclaszervek tevékenysége a kívülállók számára amolyan é­­rinthetetlen terület, ahová sen­kinek sincs bepillantása. Nos, széles körű szocialista demokrá­ciánk egyik igen lényeges meg­nyilvánulását kell látnunk ab­ban, hogy időközönként a milí­ciaszervek vezetői ülésszakokon, tehát a néptanácsi dolgozók választott képviselői előtt szá­molnak be tevékenységükről, meghallgatják az ott elhangzó véleményeket, bíráló megjegyzé­seket, javaslatokat. A Sepsiszent­­györgy városi néptanács legu­tóbbi ülésszakán a városi milí­cia tevékenységét vizsgálták meg, s amit ugyancsak örvende­tes volt hallani : a felszólaló képviselők nemcsak saját véle­ményüket közölték, hanem kol­légáik, a körzet lakói véleményét is tolmácsolták egyik-másik mi­­licista munkájáról, általában a rendfelügyelő szervek tevékeny­ségéről. Volt mit jegyezniük a milícia jelenlevő képviselőinek, hisz javaslatban nem volt hiány, mint ahogy bíráló megjegyzések­ben sem szűkölködtek a felszó­lalók. Különösen arra hívták fel a figyelmet, hogy a milícia dol­gozói közül nem mindenki be­csüli meg kellőképpen egyenru­háját. Elsősorban a kocsmázáso­­kat, felekkel való bánásmódot kifogásolták, valamint megje­gyezték, hogy a közlekedési sza­bályok betartásában egyesek nem említhetők példaként. Nem ár­tana, ha némely esetben udvari­asabbak lennének azokkal szem­ben, akik valamilyen felvilágo­sításért, segítségért fordulnak. A büntetés hozzájuk nagyon jó nevelőeszköz, sokszor azonban elcsúsznék mellette a magyarázó szó is, mert megesik, hogy a hibát elkövető azt sem tudja, mivel sértette meg a szabályokat. Az tény, hogy az utóbbi idő­ben Sepsiszentgyörgyön megerő­södött a közbiztonság, ez pedig nagymértékben a milícia alkal­mazottainak köszönhető. Igye­keznek minél maradéktalanab­­bul teljesíteni azokat a feladato­kat, amelyeket a néptanácsok, a végrehajtó bizottságok határoza­tai megszabnak a köz- és sze­mélyi vagyonnal kapcsolatosan, a személyi jogok, a közrend biz­tosítása és megvédése érdeké­ben. Operatív közbelépésük, a szigorú ellenőrzések eredménye­képpen nagy értékű károkat e­­lőztek meg, olyan csalásokat, spekulációkat lepleztek le, a­­melyek egyik-másik esetben i­­gen nagy összegekre rúgtak. A milícia jogügyi osztálya több e­­setben is intézkedett a gazdasági bűncselekmények, az erkölcsi vétségek megelőzéséért, a lopá­sok, szélhámosság, koldulás, csa­vargás, prostitúció elkerüléséért, felszámolásáért. Éberen vigyáz­zák a közforgalmi törvények tiszteletben tartását. Amit fel­tétlenül pozitívumként kell ki­emelnünk, az, hogy a milícia, szervek legfőbb törekvései közé tartozik a bajok, a törvénysze­gések megelőzése, elhárítása. Ebből a szempontból csak elis­meréssel szólhat tevékenységük­ről a Szorgalom kisipari terme­lőszövetkezet, a villamosipari vállalat, a fürdővállalat, a kór­ház, a fogyasztási szövetkezetek megyei szövetségének vezetősé­ge, ugyanis idejében történő be­avatkozással többezres kárt e­­lőztek meg ezeknél az egységek­nél. Úgy véljük, ezek a megelőző intézkedések kellő óvatosságra intik majd a vállalat- és intéz­ményvezetőket, főleg azokon a helyeken, ahol a legtöbb tör­vényszegést megállapították. E­­zek között is messze vezet az erdészeti hivatal, s nem sokkal utána következik az állami és szövetkezeti kereskedelem. Az igaz, hogy a közvagyon megsér­tői, elsajátítói megkapták méltó büntetésüket, viszont a társadal­mi-gazdasági egységeknek, tömegszervezeteknek sokkal töb­­­bet kell tenniük a bűncselek­mények megelőzése érdekében. Különösen vonatkozik ez az er­dészeti szervekre, hisz elsősor­ban ez az a munkaterület, ahol a legtöbb és a­ legnagyobb érté­kű csalásokat elkövetik. A milícia hatáskörébe is tar­tozik a családi felügyelet nélküli gyermekek megsegítése, bűncse­lekmények elkövetésétől való megóvása. Az utóbbi hónapok­ban több olyan elhanyagolt kis­korút fedeztek fel, akik kihágásokat követtek el. Ilyen esetben a szülőket vonták fele­lősségre, rájuk alkalmazták a törvény előírásait. Az elmúlt időszakban több, a közerkölcsök ellen vétő nőt is le­lepleztek a város területén (Soós Erzsébet, Bartalis Irma, Vass Ilona, Berki Anna, Orbán Irén), akiket az igazságszolgáltatás börtönbüntetéssel sújtott. Természetesen, akad még ja­vítanivaló a milíciaszervek munkájában. Sokkal következe­tesebbeknek, szigorúbbaknak kell lenniük a bűncselekmények megelőzésében, a rend és a köz­csend biztosításában­. Némely kihágás értékelésében nagyobb határozottságot kell mutatniuk, mert csakis így mélyíthetik el, erősíthetik saját tevékenységük­kel szemben az emberek tiszte­letét. Ugyanakkor nem alkal­mazzák és nem alkalmazzák e­­lég erélyesen a 18-as számú tör­vény előírásait, habár a város területén több olyan egyén is van, akinek a vagyoni helyze­tét kivizsgálás alá lehetne és kellene is venni minél sürgő­sebben. Péter Sándor • Visszatérő hibák • Ami hiányzik az üzletek­ben . .. van a raktárban • A zöldségüzletek mindent árulnak : krumplit, mur­­kot... és anyaföldet • „Igaza van, tévedtünk, de majd megjavulhatunk“ Nem vitatjuk, hogy Kovász­­na megye kereskedelme az el­múlt években jelentős ered­ményeket ért el a lakosság áruellátásában, a kiszolgálás­ban. A kereskedelmi dolgozók munkájában azonban újra és újra visszatér egy sor olyan hiányosság, amely lerontja az elért eredmények értékét, a­­mely zavart okoz a kiszolgá­lásban. Ezúttal a megyei milí­cia szervei márciusban lezárt ankét­jainak eredményét sze­retnénk közölni. A sepsiszent­györgyi kereskedelmi vállalat, valamint a zöldség-, gyümölcs­­értékesítő vállalat üzleteiben végzett felmérés egy sor olyan h­iányosságot fedett fel, amelyek már régi „rákfenéi“ a kereskedelemnek. A milícia szerveinek ankétját a megyei kereskedelmi felügyelőség fel­mérése egészítette ki, néhány nappal ezelőtt pedig a me­gyei pártbizottság a kereske­delmi vállalatok vezetőivel együtt elemezte a felmerült kérdéseket. Március 22-én Sepsiszent­­györgyön a milícia szervei 25 kereskedelmi egységet ellen­őriztek. Ezek közül a hiányos­ságok méreteit tekintve „ki­tűnt" a Szemerja negyedi 8-as számú önkiszolgáló. Az üzlet raktárában egy nylon zsákban 9 kilogramm olajbogyót kap­tak, az elárusító standokon vi­szont teljesen hiányzik ez az áru. Ezenkívül: a raktárban ,,őriztek“ 24 kiló elromlott füstölt oldalast és szalonnát. Hogy miért tartotta ezt rak­táron László István üzletveze­tő, nem tudni és erre a kér­désre ő sem tud választ adni. S ha már az üzletvezetőnél tartunk, hadd említsünk meg egy olyan lényt, amely megvi­lágítja munkaszervezői képes­ségeit. Március 21-én 322 kiló marhahúst, 141 kiló disznóhúst, 141 disznóte­­jet, 19 kiló vesét kapott, elárusítására viszont csak 22-e délután került sor, annak el­lenére, hogy már délelőtt is nyitott, és hogy a város ös­­­szes mészárszékei zárva vol­tak. Ezt a paradoxális helyze­tet László István azzal magya­rázta, hogy a húsrészleg el­árusítójának szabad napja volt . Az új negyed vendéglőjében a milícia szervei megvizsgál­ták, mennyiben tartják tiszte­letben a recepteket. Tíz hús­adagot mértek meg és megál­lapították, hogy mindenikből 10 gramm hiányzott. Valószí­nű, Györbiró József szakács, így gondolkozott: „Innen is egy deka, onnan is egy de­ka ... és megvan a nyereség“. Ezúttal azonban a milícia szer­vei gondoskodnak, hogy bebi­zonyítsák az ellenkezőjét... Az új negyedben ellenőriz­ték még a 4-es számú zöldség­es­ gyümölcsárusító üzletet, melynek felelőse Maksai Gi­zella. Nos, az üzlet modellje a rendetlenségnek. Mindent találni itt : szemetet, elrot­hadt árut és bőséges adagban zöldet a zöldségeken, burgo­nyán. Ezen felül az előrecso­magolt szárazbab és burgonya csomagokból több deka hiány­zott a megnevezett mennyiség­hez képest. De ennek az üzlet­nek az esete nem egyedülálló, hanem szinte valamennyi zöld­ségüzletet hasonlóképpen jel­lemezhetünk. Mindenhol ta­láltak elromlott zöldséget, nagy mennyiségű zöldet, hiá­nyos előrecsomagolt árut, ren­dellenséget és általában a ke­reskedelem elveivel homlok­­■­ egyenest ellenkező állapotot. Az üzletfelelősök magyaráza­tai sztereotip módon ismét­lődnek : „így kapjuk az árut a raktárból“, „Nincs raktáro­zási felületünk“, stb. Saját ha­nyagságáról azonban senki sem beszél. Meg kell említenünk, hogy bi­zonyos üzletek meglehetősen „áldatlan“ gyakorlatot hono­sítottak meg : különböző árukat tartalékolnak (értsd: halmoz­nak fel) a raktárban, mond­ván, hogy az alkalmazottak saját, fogyasztását szolgálják — ugyanakkor az üzlet stand­jain ezek az áruk hiányoznak. Megkérdeznénk Pozna Teré­ziát, az állomási 92-es számú üzlet vezetőjét és a 83-as szá­mú önkiszolgáló üzlet elárusí­tóját, Diószegi Ádámot: med­dig tart még a törvényes elő­írások megszegése, a favori­zálás ? Végezetül nézzük meg az állomási falatozó helyzetét. Ez az üzlet a legkifejezőbb pél­dája annak a hanyagságnak és felelőtlenségnek, ahogy a kiszolgáló személyzet saját feladatainak végrehajtását ér­telmezi. Mindenütt elképesztő a szemét és rendetlenség, a pincében­­ leírhatatlan a bűz, összeszakadt és az italtól át­ázott asztalterítők, rendetle­nül,­­mocskosan öltözött cégek, zsúfoltság, hangos pin­va­gányok — ez a hangulata en­nek a „kereskedelmi egység­nek“, amely a város „bejára­tánál" reprezentálja a megye­­székhelyet. Vajon a sepsi­szentgyörgyi helyi kereskedel­mi vállalat vezetői jártak eb­ben az üzletben? Megkérjük, minél előbb látogassák meg, íme egy felmérés eredmé­nyei. A hibák egy része na­gyobb, más része kisebb jelen­tőségű (legalábbis így mond­ják az ügyben illetékesek), de mindenképpen hibák; ezek miatt a vásárlók hajlamosak elveszíteni a kereskedelembe vetett bizalmukat. A kereske­delmi vállalatok vezetői a hi­bák gyors helyrehozatalát ígérték. Türelmetlenül várjuk ! Florea Butîlcă kapitány Apró hibák — súlyos szolgálati mulasztások Bortnyik György felvételei Kissé megkéstünk a hírrel, de úgy látszik, a munkabalesetekkel, a válla­lati fegyelemmel kapcsolatban soha­sem lehet megkésni a figyelmeztetés­sel­ Szolgáljon az alábbi eset tanulsá­gul és figyelmeztetésül az érdekeltek számára. 1971. március 15-én a Localprod sá­­torrészlegének két alkalmazottját súlyos tricloretilén-mérgezéssel kór­házba szállították, a részleg többi 36 alkalmazottján a mérgezés enyhébb je­lei mutatkoztak. Néda Mihály és Bar­­tis Lajos, az állami munkavédelmi hi­vatal felügyelői, az esettel kapcsolat­ban a következőket állapították meg. A vállalat minőségi ellenőrző szer­vei visszatartottak 400 darab export­ra készült­ sátrat, mivel azok olajpe­csétesek voltak. Megpróbálták benzin­nel, acetonnal a foltokat eltávolítani ■ — sikertelenül. Ezután 40 liter triclor-etilént szereztek be, melyet Wébel Diechter mérnök szállított a vállalat­hoz egy olyan műanyag amelyen nem tüntették fel a hordóban, haszná­lati utasítást. A vállalat főmérnöké­nek, Váncsa Károlynak az utasításá­ra, miután kipróbálták a vegyszer ha­tékonyságát, március 13-án a második váltás valamennyi alkalmazottja hoz­zálátott az olajfoltok eltávolításához zárt helyen, ahol három ventillátor működött. Még 12-én a vállalat szak­­véleményt kért a vegyszer használa­tának módjáról Ugron Jánostól, az e­­gészségügyi felügyelőség vegyészétől. A szakvélemény a következőképpen szólt : a vegyszert csak szabad le­vegőn, v­agy nagyon jól szellőztetett helyiségben szabad használni ; a mér­gezés tünetei; hányás, ittassághoz ha­sonló állapot. A szakvéleményben megfogalmazott figyelmeztetés ellenére a vállalat ve­zetői nem tették meg a szükséges vé­dőintézkedéseket a műszaki eljárás kidolgozása, a munkavédelmi szem­pontok figyelembe vételével. Ez a fel­adat Joó Ferencre, a vállalat mű­szaki osztályának vezetőjére hárult volna. Hat órával a munka megkezdése u­­tán az alkalmazottak egy részén már megjelentek a mérgezés jelei. Váncsa Rozália munkásnő elájult és haza­szállították. Az esetet a szolgálatos Joó Ferenc jegyzőkönyvbe foglalta. 15-én az első váltás folytatta a mun­kát, ekkor mindössze egy ventillátor működött a háromból. 10 óra körül az említett két munkást mérgezéssel kórházba szállították, 12 órakor többiek sem tudták folytatni a mun­­­kát. A mérgezés következtében az al­­alkalmazottak a következő nap sem dolgozhattak, négy órával a munka megkezdése után elhagyták munkahe­lyeiket. A munkavédelmi felügyelők meg­állapították ’• a mérgezést a munka­­védelmi előírások be nem tartása o­­kozta, felelős a vállalat öt alkalma­zottja, és elsősorban Váncsa Károly főmérnök, akit az érvényben lévő tör­vények értelmében 3 900 lej pénz­bírsággal büntettek. Gajzágó Márton I Vű­r­i ős h a 11 v a­­jsá.‘ĺ

Next