Megyei Tükör, 1971. április (4. évfolyam, 290-315. szám)

1971-04-08 / 296. szám

AZ RKP KOVASZNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NEPTANACS LAPJA 1971 ÁPRILIS 8., CSÜTÖRTÖK ARA 30 BANI IV. ÉVFOLYAM, 296. SZÁM Magasfeszültségű villanyvezeték a kézdivásárhelyi transzfor iiátor állomáson Bortnyik György felvétele Néhány órával a be­mutató előtt beszélget­tem el Völgyesi And­rással, a Hamlet rende­zőjével. — Nem szívesen nyi­latkozom a rendezői fel­fogásomról. Viszolygok, elsősorban azért, mert nem mehetek oda min­den egyes nézőhöz az előadás kezdete előtt, hogy megmagyarázzam neki, mit is akarok mondani. A főpróba u-­­tán mégis jóleső érzés volt hallanom a jelenle­vők véleményét, olyas­mikre éreztek rá Csíki Lacitól Farkasig, amit éppen el akartam mon­dani. A Hamlet politikai exponálására vállalkoz­tam. Persze ragaszkod­­don kellett bizonyos (a nézők tudatában gyö­kerező) hagyományok­hoz. De elsősorban az ifjúsághoz akarok szól­ni,mert az ifjakat lehet még nevelni, az öregeb­bek legfeljebb, ha meg­értik, mit is akarunk mondani, gyakorolnak egy önkritikát, legtöbb­ször magukban, de már nem fognak megváltoz­ni. A fiatalokhoz akarok szólni Sepsiszentgyör­­gyön, Brassóban, Udvar­helyen, Csíkszeredában, hogy az országos tur­nét ne számítsam, Az előbb úgy fogalmaztam, nevelni akarok, a leg­szerencsétlenebb megfo­galmazás az, hogy a színház egyfajta nevelő­munkát végez, mégis ér­zésem szerint fedi a lé­nyeget, nemhiába viszi Egy percre! be Shakespeare a darab­ba a színészeket, vá­lasztja a színházat az emberi lelkiismeret bű­néinek, mocsarainak fel­­térképezésére. Mint rendező, min­den Shakespeare-darab­­bal az izgat, hogy milyen zseniálisan keverednek a tragikus, és komikus elemek. Ez a nagy élet­­koktél pontosan a Ham­let szívét, velőtrázó konfliktusaiban jut el a tetőfokra. Hangsú­lyoztam a burleszkig emelkedő. vígjáték-ele­meket, ilyen szempont­ból újszerű az előadás, s ezzel szándékoztam ellensúlyozni az állandó érzelmi váltást. A talp­nyalás természetrajzát rögzítettem három kü­lönböző változatban : Polonius, született talp­nyaló, még lelkiismeret­­furdalása sincs, a Ro­­sencrantz — Guildenstern kettős már más eset, ők tudatos talpnyalók, ez az értelme az életük­nek. A harmadik (Os­­rick) már bohócszerűvé süllyed — az iró figvel­­mező tetője örök érvé­nyű. Polonius ide is el­juthat. Mondják, az egérfogó jelenet a darab alfája és ómegája. Szerinlem az egész Hamlet egy nagy egérfogó, s a közön­ség, horribile dicht, az uralkodó szeretném, ha rájönnének ma este, hogy' róluk is szó van, egyenként mindenkit meg kellene döbbenteni, ha szabad így fogalmaz­nom, felelőssé kellene tenni a történtekért. (Hadházi) Araikor a gépek nyomában omlik a föld Korán megjött a kikelet,1 korán indultak a vetőgépek. Ilyenkor a gazdálkodó bizakodva vizsgálja a bomló rü­gyeket, a csírázó magvakat. De nincsen öröm üröm nélkül. Kézdivásárhelyen hetek óta fekszik a zab a ta­lajban, anélkül, hogy észrevette volna a nem lényegte­len helyzetváltoztatást, miszerint kikerült a raktárból. Sok helyen — különösen, ahol a víztartalékát gyorsan veszítő, könnyű talajokkal van munka — vetésmélysé­gen alul is puskapor száraz a magágy. És ez nem is megy csodaszámba, mert úgynevezett víztárolási idő­szakban a megye nagyrészén alig 40—50 liter csapadék hullott, ami a jelek szerint nem elég az üdvösséghez. A Szépmezőn működésbe léptek a pumpaházak, a csator­nákban zubog a víz, s elsősegélynyújtásképpen mes­terséges eső permetez a lucerna- és búzaföldekre. A tavasz azonban meglepetéseket is tartogathat. E- gyeílen futópermétől centiméterrel nő az őszi vetés és a fű. Ezért jó, ha az átmelegedett talajban várja a vetőmag a csapadékot, s aztán behozza a kényszerű le­maradást. Április első hetében a termelőszövetkezetek már el­vetették a tavaszi vetésterület (33 585 hektár) több mint felét. Az állami mezőgazdasági vállalatok még ennél is jobban igyekeztek, s eredményük a 60 százalékot kö­zelíti. Jóformán zökkenőmentesen halad a munka. A sokat emlegetett időjárás — amelyik nem egyszer bírá­latot felfogó pajzsként is használható — most szövet­ségesként mutatkozott be. Az akadályt esetleg az em­berek építik — ha van ilyen. Kényelmességgel, rövid­re fogott munkaidőkihasználással, közömbösséggel, fe­lesleges kapkodással, agyonszervezéssel vagy ennek az ellenkezőjével. Ha szerencsére nem is általánosítható, de mégis találkozunk hűbelebalázs munkával. Alig hi­hető, hogy a zabolaiakat valaki kényszerítette volna a mákföld és cukorrépaterület egv részének gyenge mi­nőségű előkészítésére. Mikor várhatunk kifogástalan munkát, ha most sem? Amikor nem üldöz a határidő, nem késtünk el, és a gépek nyomában engedelmesen omlik a föld. Ha szorult a hurok, a kényszerítő körül­mények hatására engedett a minőségből a traktoros, a brigádos, a szakember. De az idei tavaszon nem válhat csak elvi kérdéssé a minőség, amit „az idő a gazda" elven háttérbe lehet taszigálni. A feltételek nagy része biztosított, a természet megtette a magúét, s immár ves­se a lőcsnek a vállát az ember is. A termelőszövetkezetek elvetették az árpa 90 száza­lékát, a cukorrépa 58, a takarmánynövények 25 száza­lékát, és elültették a burgonya-vetésterület 15 százalé­kát. Mivel ez az utóbbi az egyik legfontosabb tavaszi gond, tekintve, hogy a burgonya a prizmából is kidug­ja a csíráját, amikor itt az ideje — s úgy néz ki, hogy itt van —a válogatást, osztályozást rohamlépésben kell végezni. A még csírázásnak nem induló, nem nedves, hulladékoktól és szalmától mentes, tiszta ültetőanyag a hektáronkénti növény sűrűséget is befolyásolja, eltekint­ve az időnyereségtől. Nem kell karóval az ültetőtárcsa „kezeügyébe" taszigálni a burgonyát, ami később szük­séges rosszként előfordulhat. Valószínű, ígv gondolkoz­nak az állami mezőgazdasági vállalatoknál, mert száza­lékos teljesítményük a termelőszövetkezetekhez viszo­nyítva háromszoros. Ezért igyekezhet Nagyajta, Árkos, Kökös, Kov aszna, Hí elvég, Uzon, Papolc, Réty, Sepsi­­szentgyörgy, Zágon, ahol már elültették a vetésterület 30—50 százalékát. Igaz, nehéz talajú gazdaság Mikóúj­­falu, Almás, Máhiás, Lisznyó, Bükszád, Bibarcfalva, Szá­­razajta, de az ültetést meg sem kezdték, pedig 60—230 hektárból alig hihető, hogv április 6-ig egy talpalatnyit sem lehetett előkésziteni. Egy mentség talán létezik. Ha a halogatás a kitűnő minőség érdekében történt. Az átmeneti nedvességhiány ellenére megvan még a lehetőség, hogy a jó átlagterméseket az idén sikerül — és sikerülni fog továbbra is — megalapozni. Ameny­­nyiben ezután is morzsalékosan, szerkezetesen omlik a föld a gépek nyomában. Tompa Ernő A SZARSZERVEZETEK MEGYEI TANÁCSÁNAK PLENÁRISA Tegnap tartották meg a Ko­­vászna megyei szakszervezetek tanácsának plenáris ülését, a­­melyen részt vettek a tanács tagjai és póttagjai, és meghívott ként, a szakszervezeti bizott­ságok elnökei, valamint más szakszervezeti aktivisták. Az il­lésen jelen volt KIRÁLY KAROLY elvtárs, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának pót­tagja, a megyei pártbizottság el­ső titkára, és TEODOR PRUNEA elvtárs, az RKP KB póttagja, az RSZÂSZ Központi Tanácsa Végrehajtó Bizottságának tagja, a Szervezési Komisszió első al­­elnöke. Az ülés napirendje : 1. Szervezeti kérdések 2. A szakszervezetek kong­resszusán hozott határozatok megvitatása és intézkedések ki­dolgozása, ezek életbeléptetése érdekében. Az első napirendi pont kereté­ben a megyei szaktanács és a végrehajtó bizottság felépíté­sének és összetételének megja­vítása érdekében a plenáris el­határozta : — Orbán Árpád elvtárs fel­mentését a megyei szaktanács tagságából, a végrehajtó bizott­ság elnöke tisztségéből, mivel megválasztották az RSZÄSZ végrehajtó bizottságának tagjá­vá és a faipari szakszervezetek szövetségének elnökévé ; — Virgil Feier elvtárs fel­mentését a megyei szaktanács tagságából és a végrehajtó bi­(lolylatása a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék